az év zenéi októberig bezárólag

van köztük új, idei felfedezés is, de van jópár olyan is, ami visszaköszön több év után is. gondoltam összeválogatom őket ide, és azt, hogy miért fontosak ezek nekem.

a sorrend random, vagyis, amilyen sorrendben eszembe jut :), a teljesség igénye nélkül:

Kozmosz - Világszakadtság. Hisztis kapcsán ismertem meg, és instant dallamtapadás, képes vagyok százszor újraindítani, valamiért nagyon tetszik. az idei dallamtapadt számok közül egyébként egész sok fűződik valami úton módon Hisztishez, ez érdekes, mert általában nem vagyok nyitott mások ízlésére.

Walk off the Earth - Somebody that i used to know (Gotye cover). sajnos a videót a hatalmas nézettség miatt telepakolták felugró kiírásokkal, meg minden, de azért ez még így is zseniális. öten, egy gitáron, és mindeközben jobban adják elő ezt a slágert, mint maga Gotye. szintén Hisztis mutatta, és a Cézés szakítás után rongyosra hallgattam, imádom.

Fran Palermo - For the windows in paradise. ezt is Hisztis mutatta anno, és az őrületbe tudtam kergetni azzal, hogy állandóan ezt kellett hallgatnunk, ha együtt voltunk. szerintem sikerült is megutáltatnom vele, de én még mindig imádom. annyira nyugis, annyira szép. soksok nyugis emlék jut róla eszembe.

Zanzibár - Március végétől. oké, lehet röhögni :D csak a csengőhang verziót (25 másodperc, a refrénből) illesztettem be, mert gondolom senki se akarja végighallgatni :D minden esetre, április környékén jót tett a szakítás után ez a szám, egész megszerettem, és mindig ez ment a rádióban mikor hajnalban jöttem haza az étteremből.

Hiperkarma - Szószerint. Mondd csak, így mit kezdjek azzal, hogy kócos vagy, mocskos vagy, éhes vagy? - és nem csak ezért a sorért jut erről a számról eszembe Kócos. valamikor a nyáron eszünkbe jutott a Hiperkarma, és onnantól szerintem egy hónapon át csak Hiperkarmát hallgattam, meg elvétve Kardost meg Punnanyt, zeneileg elég egyhangú hónap volt, de a Hiperkarma századjára való rongyosrahallgatása társított azokhoz a számokhoz is emléket, érzést, amihez korábban még nem volt. imádom, imádom, imádom!

Kardos-Horváth János - Elnézést, bocs. erről nem szeretnék sokat írni, mert abban a pillanatban visszazuhanok abba az érzelmi állapotba, ami akkor volt, mikor állandóan ezt a számot hallgattam. ennek ellenére örök szerelem, és tuti, hogy a jövőben is mindig azokat a dolgokat fogja kihozni belőlem, mint idén.

Culture Club - Karma Chameleon. :DDD Létrással egy nagyon görbe este kötődik ehhez a számhoz, amikor sokkot kaptam és rádöbbentem, hogy gyerekkorom egyik kedvenc slágerét egy transzvesztita énekli :D

Flo Rida - Wistle. szintén egy görbe estén történt, mikor bekövetkezett a dallamtapadás. gyakorlatilag túlzás nélkül 2 hónapja ezt fütyüljük Cézével, Létrással, és még jó pár embert megfertőztem vele, mert JÓ! :D