csütörtök, február 26

versenyfutás az idővel

először is leszögezném, hogy csütörtök hajnal 2 lesz nemsoká, így vélhetőleg telis-tele leszek elütésekkel, és szokás szerint mellőzöm a nagybetűket.

másodszor gyorsan meg is magyaráznám, hogy mit keresek gép előtt. szokásos humorból reflexből vágnám rá, hogy most értem rá, de azért kellett hozzá egy baromi életszerű, és baromi élethű (rém?)álom is. a sok rizsa után nyekegek majd az új melómról is :D egyszer már álmodtam azt még a CC-ben, hogy Szilvi kirúgott, de nem emlékeztem vagy fogalmam sem volt róla, hogy miért. Na, hasonlót álmodtam most is... csak 100x durvábbat.
kaptam egy értesítést, hogy igazgatósági megbeszélés lesz - már akkor furcsa volt, hogy mi az istent keresek én ott? meg a meghívottak közt Muci O_O a tündérbogyó munkatársam, akivel egyszerre kezdtünk 2012.10.01-el, és már a legelején közel kerültünk egymáshoz. Aztán ez hamar erősödött, ahogy fogytak körülöttünk az emberek akikkel együtt kezdtük. Mostmár Mucin kívül csak 1 lány van a CC-ben a mi körünkből (2012 őszi kampány).    (na, most jutott eszembe, hogy a blogon nem ezt a Mucit hívom Mucinak többnyire :D báászki... ezek a hülye álnevek... :D meg én, aki 3-ból 2 barátnőjét Mucinak hívja......és a harmadik is Musi.... ezt most tegyük félre, már majdnem megírtam az egész posztot... :D)
szóval, Mucit szeretem. okos, értelmes, 4 évvel idősebb nálam, és örök gyerek mint én. meg nagydumás, mint én :) és ami egy részben folyton változó összetételű, 40-50 fős callcenterben nem hátrány: őszinte, és őszintén tud örülni a sikereimnek, ahogy én is az övéinek.
tehát, igazgatósági megbeszélés. nagyon korán van (mostmár 2am) ahhoz, hogy eszembe jusson, hogy hivatalosan ezt milyen tárgyalásnak hívják :D
beléptem, ott ült a teljesen meglepett Muci, aki szintén nem értette hogy mit keres ott, oldalt ült. szemben Szilvi lesütött szemekkel, lehajtott fejjel a jegyzeteit írkálta (CC vezető). Mellette még 2-3 magasabb beosztású ült. velük szemben 2 szék, az egyiken szintén vezető ült, a másik üres volt, így hát ez lett az én helyem. emlékszem, hogy vártam, hogy akkor valaki elkezdi, hogy mégis miért vagyunk itt, de csak valaki valamilyen minimális bevezető után - amire nem emlékszem, de mintha álmomban sem hangzott volna el - arra utalt, hogy Muci a személyes ügyfélszolgálatunkon betöltött munka során valamit elhibázott, megszegett egy szabályt talán. és erre nem reagált már senki, így rögtön magamhoz vettem az irányítást, hogy azt hiszem, azért vagyok itt hogy elmondjam a véleményemet. Elmondtam. Szilvi végig szemlesütve hallgatta, pedig megerősíthette volna amiket Muci munkájáról mondtam - nem tette, és ez méginkább bosszantott. a mellettem ülő igazgatósági tag csak 1-2 félmondatot mondott, amitől bepipultam, mert hazugság volt és nagyon megalázó és sértő (legalábbis így emlékszem az érzésre) Mucival kapcsolatban, ezért az Igazságosztó módjára, de nagyon választékosan kifejettem a saját álláspontomat a történtekről. a mellettem ülő vezető szemében csillogott egy kis düh, meg egy csipetnyi tisztelet azért, amit teszek.
snitt, és ugyanannak a tárgyalónak a padlóján ülök WTF arccal, meg Mucival kettesben aki szintén nem értette a történteket. már akkor sem emlékeztem, így már tényleg csak az érzés dereng, hogy azt kérdeztem, félig vigyorogva, hogy akkor most tényleg ki vagyok rúgva? O_O Muci se értette, de úgy rémlik hogy megköszönték a munkámat. azt már csak 50% bizonyossággal mondanám, hogy talán Mucit is elküldték.
snitt. egy fél nap pörgött le, képek vannak meg belőle, hogy buszozok haza a napfényben le a hegyről, és közben arra gondoltam, sose rúgtak még ki, de szerintem embert ilyen tisztességes helytállásért még nem küldtek el sehonnan :D borzasztóan büszke voltam magamra, hogy kiálltam Muciért. és persze kissé elkeseredett is, Balázsra gondoltam, hogy most így a nagy szám miatt ő lesz az egyedüli kereső... meg hogy tökömnek se hiányzik megint az álláskeresés, de az eddigi tapasztalataimmal és sikereimmel jó esélyre raktam magam egy másik céghez.
snitt. egy hatalmas házban voltam, álmomban "Balázs házában". ez már teljes mértékben mellőzte a racionalitást. viszont ott volt nagyon sok ember, mert a kertben nagy sörsátrak alatt ücsörögtek, ittak. emlékszem Kis Fecóra, aki a csopában volt munkatársam 1-2 évig, egész kedveltem, de alig láttam őt, alig töltöttünk együtt időt, nem sok mindent tudtam róla. igazából közömbös volt, de ha úgy adódott, egész jól elbeszélgettünk egymással. meg ott volt CSD is, aki most a specen munkatársam o_O mondjuk, őt jobban megértem az álmomban, mint Fecót, egyrészt minden nap látom, másrészt tegnap kaptam tőle egy kis meglepetést is, és hazafele is együtt éltük át a bkv tortúráit.
a házban furcsa dolgok voltak. ahogy az ablakon kinéztem, pont úgy láttam rá a kertkapura, mint a veresi gyerekszobámból :D ezt már többször álmodtam, hogy random házból ugyanaz a kilátás fogad, mint 15-19 éves koromig fogadott :D persze, még ilyenkor se ébred fel az ember a teljesen hülyébe átváltó álmából...
snitt. a kanapén ül Muci, és telefonál. először azt hittem Zolival, de valamiért ráéreztem, kiderült hogy Szilvivel beszél, és mintha még mindig CC-s lettem volna (az álmomban sehol se volt jelen, hogy már a speciális csoportnál vagyok, sőt a speces főnököm sem volt jelen sehol) a számmal tátogva kértem Mucit, hogy kérdezze már meg Szilvit, hogy most így... holnap már nem is kell menni, ugye? mert az a rész kimaradt a megbeszélésből, hogy konkrétan elküldtek volna, így nem tudtam hogy milyen hatállyal. Muci illetve Szilvi válaszára sem emlékszem már :D
snitt. a házban volt egy nagyon érdekes dolog, amit láttam már előtte valahol (tuti filmben), valami szerkezet, de fogalmam sincs mi az, talán lerajzolni tudnám csak.. valaki, egy lány, de sajnos most már nem emlékszem rá hogy ki volt, épp ücsörgött a szerkezet tetején, amikor okoska módjára megkérdeztem, hogy "és azt tudtad, hogy...." ... igazából nem tudom mit kérdeztem, de csináltam valamit, amitől történt valami a szerkezettel és az oldalai elkezdtek szétkapcsolódni egymásból (ilyen rácsszerkezetet érdemes képzelni :D) és kissé megpörgette a halálrémült lányt a cuccon, akinek annyit mondtam miközbe fejjel lefele lógott már a levegőből, hogy jha igen, kapaszkodj :D
snitt. kinéztem az ablakon, és nyitva volt a kapu. Balázsnak szóltam, aki azt mondja, így van jól, majd fekete alakokat láttam kimenni vagy bejönni a kapun, amire pánikba estem és Balázs csak mondta, hogy jólvan, majd mivel látta hogy még mindig stresszel a dolog, felhúzta az idegeit és lecsillapított, hogy hagyjam már ezt a hülyeséget :D
snitt.
másnap. megint abban a tárgyalóban ülök, azt hiszem ugyanazokkal a vezetőkkel. fogalmam sincs már sajnos, hogy mi hangzott el, egyáltalán mi volt a célom, de mikor felálltam hogy távozzak, akkor ösztönösen a szék háttámlájáról magam elé fogtam a kabátomat, ugyanis szabad cicikkel voltam :D még melltartó sem volt rajtam épp abban a pillanatban (de szerintem azért csak nem úgy mentem be :D) az utolsó kép, hogy kifele megyek a kabátomat magamhoz szorítva, büszkén, és ahogy a melleimet fogtam, kifele menet vettem észre, hogy a pólóm csak fel van tűrve a cicim fölé, így az ajtó nyitása közben gyorsan legyűrtem azt :D akkor sem volt rajtam melltartó :D viszont talán ez a felismerés volt az, ami miatt fölébredtem.
Hajnal 2kor, tökegyedül - Balázs dolgozik. szerintem még jó negyed óra kellett, hogy rájöjjek, hogy álmodtam. az stimmelt, hogy reggel van, vagy valami ilyesmi, de az álmom olyan realisztikus volt... az elején :D még azért a biztonság kedvéért megírtam Mucinak, hogy légyszi mondja, hogy tegnap nem volt közös tárgyalásunk, mert csak akkor leszek egészen nyugodt, ha ezt cáfolja :D

Így már egész vicces, de elég sokrétű volt az álmom... nyilván a speces csoportváltás miatt álmodtam ezt az egészet... és persze akkor nem tudom magam kipihenni, mikor munka előtt még talim van hajnalban a Blahán, ami mégcsak útba sem esik...
szóval, az álmom felfogható egy újabb búcsúnak is a CC-től (bár az egész cégtől kirúgtak :D).
----

Máris eltelik az első hónap a specen, csak úgy repül az idő. a feladataim érdekesek, izgalmasak, és nehezek. a munkatársaim és úgy az egész csoport címszavakban: F1, focista-programozó, nyugdíjas-matematikus, foci, politika, kanfilmek, cukorkaosztás, akvárium-halacskák, programozó, fiatalapuka, végtelen PC játékok, óriás plüss katica, autók, sportcipők, NFL, szurkolólányos filmek (utóbbiak a két kedvenc összefüggésem egyazon embernél :D), HUMOR. eszméletlen viccesek.
Sokan úgy voltak vele, hogy lehetetlen oda nőnek bekerülni, kb 10 éve nem is volt erre példa. a női oldalt rajtam kívül Erzsi (nyugdíjas, már csak félállásban, ő volt az előző csoportvezető idén januárig. szerintem ő hozta létre a csoportot is :D) és Andi (~35) erősítik csak. de hát engem se kell félteni, nem jövök zavarba attól, ha 4 pasi humorkodik körülöttem a legocsmányabb módokon :D ...pasik... :D inkább röhögök velük, mert egyébként tényleg bolondok és viccesek :)
szó mi szó, jól érzem magam. a munkakört elsajátítani nem tudom, menni idő lesz. persze vannak folyamatok, futtatások, meg tesztelések amiket már teljesen rám lehet bízni... de azért tudásban nagyon messze vagyok tőle...
furcsa érzés nagyon, hogy egy 40-50 fős közegből átkerültem egy 7 fős csoportba. és azt is szoknom kell, amíg még változtatni nem tudok rajta sajnos, hogy más a csoportban betöltött szerepem. több mint 2 év alatt sikerült elérnem azt, hogy a CC-ben úgy érezhessem, jó vagyok, jól teszem a dolgom, és sokan fordultak hozzám segítségért azzal a mondattal hogy "Judit te biztos tudod!". Most én vagyok az, aki alig tud valamit, és nagyon éles és szokatlan ez a váltás. persze tudom, hogy ehhez idő kell, és majd változni fog, én minden esetre mindent megteszek ezért :) (és sok esetben a specen is tudok mutatni olyat, amit ők se tudtak eddig ^_^)
szokom a váltást még egy darabig. az már most látszik, hogy kevesebbet fogok fecsegni a munkáról - egy vicces/érdekes/hülye sztori mindig akad egy ügyfélről, de a rendszerekről mit meséljek? max azt tudom, hogy összeomlott, vagy hogy miket mókoltam bennük... de ez meg már tényleg nem a sztorizni való meló :D
ja, és a versenyfutás az idővel... nincs beosztásom. nem tudom, mikor fogom ezt megszokni.. a hétre konkrétan felírtam a biztonság kedvéért, hogy mikor szeretnék :D törzsidő van, 9-15-ig benn kell lennem hogy elérhető legyek ha nagy a baj, de rám van bízva, hogy hogyan osztom be a havi munkaóráimat. ez tök szuper, csak a kártyaegyenlegem kell nagyon számolgatni (ami mutatja, hogy mennyi időt kell ledolgoznod. pl. ha pénteken, a hónap utolsó napján úgy mennék be reggel, hogy a csekkoló azt mutatja, -6 óra, akkor 6 óra munkát követően vidáman szökdécselve leléphetnék :)) de a szüneteim miatt, amit irodán kívül töltök, eléggé óvatosnak kell lenni és figyelni az egyenleget, mert nyilván hó végén nem jó jel minusszal zárni, tehát úgy, hogy kevesebbet voltál az irodában, mint az előírt.
Minden esetre, nekem a spec most nagyon jó, remélem én is ilyen jó leszek a specnek :)

és miközben ezt írtam (mostmár negyed 4...... ahhggrr...) kaptam üzenetet az Udvaroncomtól (saját, enyém, nemadom, szerezz magadnak.) aki meghatározott időközönként felbukkan és bókokkal halmoz el, mert megérdemlem a dicséretet. (te is! :D)
és láss csodát, blogolás közbe épp ezt dobta a gép: (igen, az ott balra a tálcánk) hát milyen cuki!

csütörtök, február 12

jrspclst



:)))))))))

már megszoktam a kérdést, hogy miafaszomatcsinálok, szóval most igyekszem magolni a szerződésmódosításomból a feladatkör részt (kattintásra nő) :

annyit hozzátennék, hogy aljas, és nem is csak vagyonbiztosítás oldalon vagyok, sőt, elsődlegesen életen, de dupla munkaszerződés esetén ez most mindegy is. 

Az első pár napot a berendezkedésem, és az új asztalom ismételt otthonossá tétele töltötte ki leginkább, erről is hoztam egy részletet :D az unikornis a legfontosabb a kis szívemnek. (paintben készült, majd ki lett szedve belőle az összes szín, és nyomtatás után szinesceruza varázsolta ilyenre.


A közeg zseniális. képzelni sem lehetne jobbat. Az szerintem mindent elmond, hogy nekem olyan elborult humorom van, hogy az unikornison (illetve, a méretei miatt pónikornis) lovagló nyuszin sírva röhögtem, ameddig bírtam - és velem együtt a másik 6 nyomika is ilyen humort kapott a sorstól, így a hét beszólása: A Reál Madrid is csomót keresett Kaka-n mikor eladta!

szóval, boldogság, büszkeség!