péntek, november 16

kis színes

A munkám elmondhatatlanul összetett; random ad hoc feladatok sokasága között rutinműveletek bukkannak elő, hogy az állandóság tévképzetét keltsék. Igazából valószínűleg csak azért vesszük észre, hogy telik az idő, mert vannak fix feladataim fix napokon.
Péntekenként mi hárman írjuk a céges heti híreket, ez azért elég állandó, illetve írni akkor írjuk mikor időnk van rá, de péntekenként én szerkesztem és szórom szét (meg csinálok még 4-5 más dolgot még a hírekkel de nem is traktálnék senkit igazából :D). Rencsi innovációja, hogy már több mint 1 éve minden heti hírünk végére ír egy kis színest, tudjátok, mint híradó végén a baby pandák, csak ő az aktuális hét jeles napjairól emlékezik meg (az Ízi rájder, öcsém az egyik kedvencem, de az eheti a magyar nyelv napjáról szól). 

Mivel péntek is van, és amúgy is ma történt, hoztam nektek egy kis színest, ami vélhetőleg rajtam kívül senkit se fog izgatni, de nekem nagyon melengeti a lelkem :)
Történt ugyanis, hogy drága Házinyúl szobafogságban van és most épp távolságtartási végzés* van érvényben, mert jogászként mindegyismilyen vizsgát kell tennie ami miatt már lassan 1 hete nem láttam. Ma kiszabadult a szép őszi időbe pihenni kicsit (elment bevásárolni), és felhívott, majd mikor nem vettem fel eszeveszett üzengetésbe kezdett, majd mikor visszahívtam azonnal mondta hogy nézzem meg az üzeneteimet: Ajándékot talált Miminek, a keresztlányomnak! És igazából mindegy is hogy nézem-e már, mert már bedobálta őket a kosarába. És látom? van 6 féle, de ő pont azt a hármat dobálta be, amit kép alapján én is kiválasztottam volna. Aztán még lelkesen hozzátette, hogy gondolta majd együtt odaadjuk neki :))))))))) én őt annyira nagyon!!! :))))))) <3

*egy Facebook-os csoportban találtam rá Ivády Gáborra, akiről fogalmam sincs hogy kicsoda, de iszonyatosan jó haikukat ír. Az insta meg ismer, ezért felajánlotta, hogy kövessem, és azóta sem bántam meg. Tőle származnak az alábbiak, ami csak úgy jön ide, hogy most távolságtartási végzés van a Házinyúl és köztem, de egyébként meg közeltartási szokott:
"közeltartási
végzésem van, nem mehetsz
egy hétnél messzebb
_
Párkapcsolati alapjog. Az Érzelmi törvény 69. paragrafus összes bekezdése kimondja, hogy határozatlan idejű érzelmi kötődés esetén felek kötelesek legalább hetente egyszer eggyé válni. Az "eggyé válás" fogalma nincs külön szabályozva, mert metafizikai értelmezés révén törvényi szabályozás nem létezik rá (jelenleg még művészeti kategória), így annak részleteiről a felek külön, ki nem mondott megállapodásban egyeznek meg. Hetente. Megegyezés híján nem történik semmi. Semmi!"

szombat, november 3

Szexxel, anélkül

Előre bocsátom, jó eséllyel semmiféle kérdésemre se fogok választ találni ezalatt a bejegyzés alatt. De kit ne foglalkoztatna a szex? :D
Oké, ez legalább egy megválaszolható - valószínűleg minden egészséges lelkületű embert foglalkoztat.
De vajon mennyi szex? Mikor sok? Mikor kevés? Mikor sok már a hiánya?
Arra már rájöttem, hogy ez nagyon időszakos kérdéskör... Először is induljunk ki abból az állapotból, amikor nincs szex. Jobb esetben azért, mert nincs kivel, rosszabb esetben azért, mert van ugyan kivel, de kedv az nincs hozzá. A kettő között meg ott van az, hogy akarnátok, de valamilyen okból nem szabad.
Meddig lehet bírni szex nélkül? Nekem alap felvetésem (bár kétségtelenül nagyon szeretem a szexet), hogy életünk végéig meglennénk szex nélkül (királyi többes, haha, mert nem tudom még kinek a nevében nyilatkozhatok) de ez nagyban függ attól, hogy van-e partnered hozzá.
Egyik barátnőm (és ebben a bejegyzésben mindegyik csak barátnő lesz, nyugi, nem teregetem más szennyesét :D) szex nélküli rekordja, miközben egyébként kapcsolatban volt, nagyjából egy év volt. Nem akarta, látszólag a másik sem akarta, nyilván a kapcsolatuk sem volt felhőtlen de ez most annyira nem lényeges. Nem akart szexelni, és ha egy álom-lovag rávetette volna magát, valószínűleg őt is elhajtotta volna. Nekem ez a rekord szerintem 2 hónap nagyjából, és én sem éreztem úgy, hogy hiányozna. Az viszont zavart, hogy nem érdekel a szex - attól féltem, úgy maradok.
Ugyanez a barátnőm most egy kisebbfajta szakítást követően nem is a srácot siratta, hanem a jó szexet, és hogy most ő tíz évig nem fog senkivel, mert hát nincs kivel, akivel lehetne azzal meg nem akar... és két hét múlva már kezdett beleőrülni a hiányba.
A szex fontossága folyamatosan, egyénenként változik.

Ha megvan az ideális társ hozzá, akkor is nehéz kérdés, hogy kinek mennyi az ideális? A férfiakról nem nyilatkozhatom, de az egyik barátnőmnek az igénye nagyjából heti 2x2 lenne, másiknak hetente, kéthetente 1, én meg kezdetleges kapcsolatom miatt nem fogok itt dicsekedni :D De ahhoz képest, hogy nem élünk együtt és leginkább csak heti néhány estét töltünk együtt, nem érzem a szex hiányát :D Általában. Viszont ha orvosilag vagy kötelezve a cölibátusra, és egyébként is egy szuper kapcsolat kezd kibontakozni - na akkor meg lehet veszni a másikért. Ennek is megvan a szépsége: csak néhány nap, pár hét, a lényeg, hogy tudod, hogy vége lesz, addig meg lehet vágyódni a másikra.

Miért nem vágyunk mindig ugyanannyira? Miért nem vágyunk mindig ugyanannyi alkalomra?
Hogy lehet, hogy hónapokig bírtam szex nélkül, most meg 2 nap után azt hittem kifordulok a világból? Azt hiszem, túl sok minden befolyásolja ezeket a dolgokat az emberben, ezért sem lehet fixen megmondani, mennyi az ideális, mennyire van szüksége az adott párnak vagy azon belül az egyénnek.

Egy a biztos, a jó szex jó :)

péntek, november 2

sorozatmaraton helyett :)

Már korábban írtam is erről, de a hosszúhétvége (eleje, amit együtt töltöttünk) ismét megmutatta, hogy mi az egyik legszuperebb dolog a kapcsolatunkban Házinyúllal szerintem. Ez márpedig az, hogy alkatilag képtelenek vagyunk sorozatmaratont tartani :D
Ezt két dolog kéz-a-kézben hiúsítja meg ugyanis. Egyrészt egyértelmű, hogy ha belealszunk, akkor nem ideális a pillanat a maratonhoz. Másrészt általában azért alszunk bele, mert:
- elkezdtünk egy részt, majd megállítottuk, és beszélgettünk 3 órát
- vagy mielőtt elkezdtünk egy részt, a vacsora melletti 'csacsogás' átfordul néhány órás beszélgetéssé

és ha ezzel jár, akkor az sem érdekel, ha életem végéig nem érünk a Fringe 4. évadáig sem, mert nagyon nagyon nagyon jó vele beszélgetni, és az esetek azt mutatják, hogy ezzel ő is hasonlóan van :)