A következő címkéjű bejegyzések mutatása: suli. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: suli. Összes bejegyzés megjelenítése

hétfő, június 15

egyetemi dühöngő

Péntek hajnalban leutaztam Szegedre.
A pénteki vizsgám meglett.
3 napot töltöttem egyedül a szegedi lakásban.
Olyan jó móka volt, hogy csak napi 4 órát bőgtem az idegösszeroppanás határán, miközben egészbiztos a 250 km-re lévő barátaim agyára mentem.
Már nem lehet szavakkal kifejezni a gyűlöletet, amit a pelyhes dolgok az egyetem iránt érzek.
Hétfőn hajnali 4 felé még Mucival beszéltem telefonon, és igyekezett meggyőzni (persze nem egyedül), hogy ne hagyjam ott az egyetemet. (Ez egyébként az elmúlt kb 2,5 évben minden áldott nap felmerül)
Aludtam vagy 4 órát, persze azért még eközben is muszáj volt kétszer felébrednem, nyilván a kis tudatalattim attól félt, hogy elalszom.
Bementem vizsgázni, majd kissé jobb kedvvel, de zombi módban hívtam fel Balázst és mindenkit akit érdekelt a sorsom és reggel 10 előtt már elérhető volt, hogy beszámoljak, úgy érzem sikerült.
Felszálltam olvadni a vonatpótló buszra, majd amint elért az IC wifi, kaptam is az e-mailt, elégtelen.

Kurvára megérte ez az egész hétvége.
-emiatt a vizsgám miatt maradtam lenn 3 napot
-mivel erre tanultam, nem írtam meg egy beadandót aminek vasárnap volt a határideje
-emiatt nem tudtam ottlenni Muci diplomaosztóján szombaton
-és emiatt nem találkoztam Imolával Pistivel és Bazsikával, akiket több, mint egy éve láttam és most tudtak Pestre jönni (és nyilván hihetetlenül hiányoznak)
-és emiatt fuldokoltam a sírás visszatartásától hazafele az IC-n egész Pestig
-és persze egy szabadságom is ráment, így még maradt 6 nap idén

Nyilván megérte.

De csak hogy mindig találjunk valami pozitívumot: szerintem legalább 3 kilót fogytam.

Holnap kedd. Dolgozom keddtől csütörtökig 3 napot, szerintem 8-18-ig mindenképp mert elég szörnyű az egyenlegem. Aztán pénteken lesz két vizsgám, majd megint lenn maradok Szegeden mert  imádom  hétfőn és kedden is lesz még 1-1 vizsgám. Hogy mikor tanulok? Majd megpróbálok 10 óra munka után minden este 19-22ig. Aztán vagy a végére érek az anyagnak (az elolvasásának, nem a bemagolásának), hát, vagy nem.

Küldjetek csít.

vasárnap, június 1

rinya

Legszívesebben ülnék a sarokban, és bőgnék, hozzá pedig torkom szakadtából üvöltenék.

utálom az egyetemet, de nagyon.

8 nap alatt kellene teljesítenem 6 vizsgát, mert olyan jól lehet időpontokat hirdetni.
és ahhoz hogy ezt egyáltalán megpróbáljam kimaradok a melóból egy csomót, ami miatt a fizetésem majdnem egy tízessel lesz kevesebb.

egyébként jól vagyok, minden oké, csak nem hiszem, hogy valaha is újrakezdeném ezt a szart ha megint dönteni lehetne.

szóval néha tényleg csak ülök, és bőgök. ugyanis halvány fogalmam sincs róla, hogy egyszer valaha sikerül-e befejezni ezt a fost.

na mindegy, csak muszáj volt virtuálisan kidühöngenem magam kicsit........

hétfő, január 6

üdv a XXI. századi dühöngőben

mert ugye ez a blog minden rózsaszín póniló ellenére is, elvégre mégiscsak egy dühöngő.
szóval rinya jön, még időben szóltam, aki érzékeny vagy fogékony a hisztijeimre, az légyszi hagyja el a szájtot. köszi.


ma már odáig fajultam, hogy nekiálltam utánanézni, hogyan lehetne mentesülni a hallgatói szerződés alól.

annak, aki nem jártas a felsőoktatásban elmesélem röviden, miről szól ez a szerződés:
6 féléves, 3 éves egyetemi képzésre vettek fel, államilag finanszírozottan. állambácsi fizeti a tandíjamat, stimt.
a képzési idő másfélszerese (9 félév, 4.5 év) alatt diplomát kell szereznem (nyelvvizsgástul). az ezt követő 20 éven belül pedig a képzésem kétszeresét kell Magyarországon munkával töltenem, ez elvileg 6 év összesen.
szóval ezt kapja állambácsi azért, mert fizeti a tanulmányaimat.

ha a szerződés borul, tehát kilépek, kirúgnak, vagy kicsúszok az időből, vagy 20 év alatt nem sikerül 6 évet ledolgoznom itthon, akkor ki kell fizetnem a képzésemet. a szerződésszegéstől függően, vagy a felét, vagy 3 százalékpontnyi kamattal megspékelve az egészet. (értem én hogy a pénz az pénz, de majd egyszer egy hozzáértő magyarázza el nekem, hogy miért is kell többet fizetnem, mint amennyibe valóban kerültem az államnak?)

lehet mentesülni a visszafizetés alól, ha három gyereket szülök legalább, vagy ha olyan állami munkát töltök be, vagy ha halmozottan hátrányos helyzetű vagyok. de ezek a mentesülések többnyire csak akkor érvényesek, ha eljutottál a diplomáig, és ott elakadsz, vagy csak a munka alól akarsz mentesülni...


szóóval, ez a nagy helyzet. meg általános pánik és idegösszeomlás, meg a "nincs már rá időm" érzése.

úgy érzem, hogy a lehetőségekhez képest a maximális időt fordítom tanulásra, és csak bukdácsolok a vizsgákon, egyensúlyozva az egyes és a kettes közt, aztán hol erre dől a mérce, hol pedig arra.
aki valaha is tervez 8órás munkaviszony mellett egyetemre járni az legalább fél éven át semmit se csináljon, csak gondolja át ezerszer, és utána még ezerszer legalább. nem hiszem, hogy elkezdeném újra. bár ugyanakkor úgy érzem, hogy jobb lesz nekem ettől a diplomától, fontos, és jól jönne, de ez speciális időbeosztású embereknek lett kitalálva.

most inkább matekozok kicsit, minthogy nekiálljak tanulni, szóval:
egy hét 168 óra.
ebből dolgozom egységesen elosztva 42.5 órát. (meg néha 55-öt is sőt többet, beosztás függő)
de akkor számoljunk a 42.5 órával. aludni szeretek nagyon, de sose tudok eleget, viszont borzasztóan igénylem. ez azt jelenti, hogy ha nem alszom eleget akkor napközben amúgy is használhatatlan vagyok. szóval heti 168 órából dolgozom 42.5 órát, marad 125.5. ebből isteni lenne minden nap aludni 8 órát, az 56 óra alvás, így már csak 69.5 óra marad.
munkanapokon több, mint másfél órát utazok oda-vissza, az 7.5 óra utazás. marad 62 óra.
a kelés és a munka közti 2 órában nyilván nem tanulok, így levonok még 5x2 órát, marad 52 óra.
kell főzni is, amikor meg nem, akkor jó lenne bevásárolni. de mondjuk egyezzünk meg heti 3x főzés+bevásárlás kombóval, az kb 6 órát vesz igénybe. 46 óránál tartunk.
ha nagyon visszaveszek az igényeimből, akkor is szeretnék érthető okokból minden nap legalább 1 órát Balázzsal foglalkozni. (ezt úgy átlagoltam, hogy a munka miatt sokszor nincs itthon este), heti 7 óra, marad 39.
mindennapos tisztálkodás, heti szinten legalja 3.5 óra, 35.5 óránál tartunk.

ez napi 5 óra szabadidőt jelent. és talán elég is lenne, ha semmi mást se kellene csinálnom, nem lennének barátaim, ügyintézésem, félig kötelező találkozóim.

rinyálok csak, na.

az aktuális idegösszeroppanásnak pedig ez a lista az oka, amit ma állítottam össze:
január 13 hétfő vizsga
január 14 kedd vizsga
január 15 szerda, 3 tárgyamra kell megírnom 15-15 oldalnyi beadandót, a legtávolabbi témakörökből (politikatudomány?)
január 18 szombat, 2 db vizsga.
január 21 kedd, vizsga........

ez a nappalis éveimből visszaidézve már akkor se tűnt volna egyszerű dolognak, de hát munka mellett jelenleg inkább gondolom lehetetlennek...

amúgy mi van akkor ha én nem csak 6 évet lennék hajlandó itthon dolgozni, hanem szívesen vállalok 60 évet is? gonoszság ez a hallgatói szerződés... de legalább ez az egyetlen dolog, ami miatt nem hagytam még ott az egyetemet.

kedd, május 14

jöhet a finnugrászkodás!

A mai napi project az volt, hogy befejezzem a klasszmagyar beadandómat, hogy utána boldogan lógathassam a lábam  végre elkezdhessek tanulni a pénteki finnugor vizsgámra.

mindeközben Musnak sikerült kétszer összevesznie velem facebook-on, két külön témakört érintve, összesen körülbelül 3 órán keresztül. és nem igazán vagyok mostanában empatikus, szóval jelenleg nem igazán fordítottam túl nagy energiát a veszekedésbe, főleg hogy csak magamat tudtam volna ismételni, és ez így kaki.

a körmöm tövig rágom, hogy el fogja-e fogadni a tanár úr a klasszmagyar beadandóm, de Danci megnyugtatott, hogy biztos nem lehet túl figyelmes, ugyanis én úgy küldtem neki e-mailt, hogy a végére aláírtam (kétszer, mert egyszer automatikusan is beteszi) a nevemet, majd 10 perccel később érkezett a válasz: Tisztelt Julianna, (...) na hurrá, remélem tényleg ennyire felületes lesz.

és a következő napok legjobb mókája a következő ábra pontos bemagolása lesz:


évszámokkal, és népességszámmal együtt. mert ezekből pontosan olyan jó voltam mindig is, mint az ágrajzokból.

egyébként nagyon nagy társasági élet hiányom van, ezért is kapkodok a beadandóval meg a tanulnivalóval (a beadandó is csak péntekre kellett volna.) így is bűntudatom van, mert péntekre filmezés a terv, vasárnapra meg Mussal szervezek talit ha megenyhül addigra - és mindeközben jövőhét szombaton megint lesz két vizsgám. aztán 2 napos munkahelyi tréning vidéken, és rögtön másnap régimagyar szóbeli Vadaival..... mondjuk első félévben ötöst kaptam, de hát az életem egyik legnagyobb mázlija volt. meg ő is egy tündérpofa mackó, de erre nem szabad alapozni. egyébként, a kommunikátor szakmám mellé elengedhetetlen egy két napos kommunikációs tréning, amúgy.

vasárnap, május 12

Szeged meg ilyenek

Először is ezúton is puszilom Timikét, aki évekig olvasta az előző blogom, majd mikor kb 2 éve átköltöztem a jáccótérre, akkor ezt is nekiállt olvasni. Timike MOST jött rá, hogy a blogger Judit, aki gyakran jár Szegedre és Timikénél szokott aludni, az bizony baszki én vagyok, Timike meg, háh' nem találjátok ki, Ő. :D
ALEH csak 2 hónapig nem tudta, hogy ő ALEH, Timi ezt már jó ideje csinálja :D

Kezdjük a sztorit leginkább ott, hogy csütörtökön 15:00kor végeztem a munkában, örültem is, hogy lesz időm kicsit takarítani meg ilyesmik. 15:15kor Muci felhívott, hogy üljünk már ki a Deákra iszogatni :D
Így történt, hogy túl sokáig dajdajoztunk, és Létrás - akit azért hívtam, hogy hazavigyen - is olyan állapotban volt, hogy mikor hazaértünk kiderült, hogy én vittem őt. igyazából csak szolid italozgatás volt, de hát nem voltunk teljesen normálisak :D

Pénteken hajnalban keltem. és borzasztóan fájt mindenem, meg a kelés ténye önmagában is. fél órát csak bámultam kifele a fejemből, aztán 'bepakoltam' Szegedre, hát ez enyhe túlzás... elindultam 6:30 körül, felhívtam a Hódot hogy nagyon szarul vagyok, és rohanok a vonathoz, vegyen már légyszi nekem egy üveg kólát az útra. Na, Hód akkor kelt fel, szóval a vonatra semmi esély nem volt. visszafordultam és bámultam a kanapén kifele még egy fél órát, jha meg vettem kólát, hurrá! Gyakoroltam némi öniróniát, és partyarc feliratút találtam. A kövi vonatot elértük, Hód hasonlóan fantasztikus állapotban volt mint én, még aludni se tudtunk a vonaton, csak fetrengtünk. Ketten voltunk egy kupéban, és gyakorlatilag ahogy lehet, kihasználtuk a hely adta lehetőségeit, de aludni csak az utolsó negyed órában sikerült. Mondanom se kell, csak sokkal rosszabb lett utána minden.
Aztán beültem az egyetemre AzÜvöltős klasszmagyar órájára, és HIHETETLEN, DE ESTIG ÜVÖLTÖTT. 8 ember volt a teremben, ami kb 12m2, de ÜVÖLTÖTT: szétsszakadt a fejem.... bár a 3. óra után már úgy néz ki sikerült megszokni, mert némileg elszundítottam... aztán minden energiámmal próbáltam ébren tartani magam.
Utána helyesírás vizsga, remélem jó lesz.

Utána Beussal meg Hóddal találkoztunk, vagyis átmentem hozzájuk a koliba, mondván, hogy tanulni fogunk, de látták rajtam, hogy Hóddal ellenben én még nem aludtam, végül csak kávéztunk, és mikor elindultak a könyvtárba, én akkor elindultam Timcsihez. Ideérvén ittunk még két sört, csak hogy jó legyen, aztán tanultam még némi Jelentéstant, és elég korán elaludtam - érthető mód.

Szombaton korán keltem mert 8-tól volt a vizsgám, meg most nagyon jó ötletnek tűnt gyalog menni az egyetemre ami fél óra. A vizsgám után Szófajtan szeminárium volt, ami nagyon tetszett, de lesz vele gondom még bőven. Viszont szerencsére du. 2kor végeztünk vele, így 3kor ledőltem egy picit aludni...
este 7kor meg felkeltünk Timcsivel mert ő is aludt. Elmentünk a Verandába ami Újszegeden van így szerencsére átmehettünk a Tisza felett :)) Amint odaértünk, annyira elkezdett zuhogni, hogy több centi vastag jég volt a teraszon lévő asztalokon, székeken. Ittunk kancsós fröccsöt, majd megismerkedtünk GGvel aki a pultosgyerek és látszólag nagyon unatkozott, Timcsinek viszont egész szimpatikusnak bizonyult ;)
Így éjfél körül segítettünk neki bezárni a helyet (elküldeni a német turistákat) aztán a szó legszorosabb értelmében is segítettünk zárni, mert mosogattunk, lemostuk a pultokat, ilyenek. Így sikerült hajnali fél5kor elindulni haza egy kocsmából, ami éjfélkor zár. De kaptunk tejfölös kenyeret, meg ingyen piát, aminek a mennyiségét már nem tudom behatárolni, de volt fröccs meg pezsgő az rémlik.
Hazafele GG biciklijét kitoltam a kapun, ami bevonzotta a szokásos biciklivel elvágódásos jelenetemet, épp csak meg nem tapsoltak, annyira mérnökien (és sose fog kiderülni, hogy csinálom...) szóval hihetetlen módon  elvágódtam a biciklivel, GG úriember módjára rögtön átnézte a biciklit hogy nem lett-e baja, és meg némán vettem tudomásul, hogy ha iszom, és bicikli van a közelben, akkor még mindig evidens mód töröm szét magam. A lábaim úgy néznek ki mintha elütött volna egy autó :(
Szóval reggel 5 után valamikor el is aludtunk.

11kor keltem, és a nadrágom (homok színű - volt egykor) úgy néz ki, mintha gépészmérnök lennék és hobbiból szombatonként apám kocsija alatt feküdnék benne :(

hétfő, május 6

menet-rend

-május 10 péntek - Helyesírás zh, gyakorlatilag anyag nélkül. a szemináriumon csak különböző feladatokat gyakorolgattunk... kötelező irodalomnak pedig csak a MTA Helyesírási szabályzatát találtam :D
-május 11 szombat - Jelentéstan zh. már a fülemen jön ki az a szó, hogy szemiotika. a jegyzet 30. oldalánál döbbentem rá hogy én ezen az órán benn voltam. nem szeretem, ha valami pofonegyszerű köré fogalmazunk 50 oldalt, ami ugyanarról szól csak töltelék- és idegenszavakkal.

eddig még egész jó, mert szerencsére nagyon kevés munka van a CC-ben, viszont a kirúgott munkatársaim fele május 10-ig dolgozik, és akkor majd aztán nem lesz olyan, hogy munkaidőben elolvassak egy 50 oldalas jegyzetet... :S (egyébként összetehetem a két kezem már így is, hogy ma például ezt megtehettem a munkahelyemen. ha nem tehetném meg, akkor csak úgy tudnék tanulni, hogy este hazaérek a melóból és nekiállok hajnalig, és akkor másnap fáradt vagyok a munkában, ami után éjjel megint tanulhatnék...)

aztán:

-május 17 péntek - a magyar nyelv finnugor rokonsága zh. a Finnugrász jó arc, ezért Pesten lesz a zh, viszont el kell majd kérnem magam korábban a CC-ből hogy odaérjek 5-re a Hősök terére. az anyag amit leadott nagyon érdekes volt, de ő is rájött, hogy ez a tárgy nem az, ami mély (és sok idegenszóval kiegészített) elméleti magolással felfogható, de én még nem tudom, örüljek-e ennek. Finnugrász azt mondta, majd olyanokat fog kérdezni, hogy hányan beszélik a világon még az udmurt nyelvet (ezt véletlen pont tudom) és ehhez hasonló fantasztikus adatokat. ezt még magolni sem érdemes...

-május 18 szombat - klasszikus magyar irodalom szeminárium beadandó. ez kicsit para, mert egy szabadon választott 18-19. sz-i klasszmagyar műről kell írni wikipedia szócikket. ennek is sok köze van a leadott anyaghoz egyébként, és idegesít, hogy nem tudok normális fogadtatástörténetet találni egyetlen műhöz sem. apropó, még nincs meg a szabadon választott művem se, így tippeket az ismert csatornákon szívesen várok :D

és mindeközben május 17-én filmvetítés a Lovag u-i multiplexben (egy ex-csopás hívja így a lakását ahova összejárunk művészfilmet nézni meg iszogatni), illetve ugyanaznap Punnany massif a Parkban. 
még nem tudom mi lesz ezzel a péntekkel, mert kissé eseménydús, minden esetre, az biztos hogy meg fogom magam jutalmazni valami bónuszprogrammal a két héten át tartó szórakozás- és embermegvonás után :)

és még csak ezután kezdődik majd a vizsgaidőszak :D 

hétfő, április 22

Társadalmi tanulmányok tanári minor_L, TTL-S

színháztörténet szakirány helyett, amire nem vettek fel.

még fogalmam sincs mi lesz belőlem.

de Cézé legalább a hír hallatára rögtön felhívott, hogy lecsesszen, hogy mit csodálkozom, hiszen nem is tanultam semmit, tudhattam volna hogy úgy se lesz meg. (annyit írtam neki üzenetben, hogy nem lett meg a színháztöri, ő meg azt hitte, ez egy tárgyam az egyetemen amiből megbuktam a vizsgán.)

Létrás meg röhögött, hogy így legalább nem Hernádi Judit lesz belőlem, hanem trendi laza tanár a Corvinuson. aztán valahogy belekeverte Soma mamagésát is.

szerda, március 13

- emléxel? -

mikor ezt a dalt énekelve önfeledten táncoltam? :)
nagyon szívmelengető érzés néha rácsodálkozni, hogy ahol épp van az ember, az a legjobb.


egyébként eléggé ki vagyok akadva az elmúlt (és főképp az elkövetkező) időszak miatt... most igyekeztem összeszámolni, de nem hiszem, hogy mindent belekalkuláltam, minden esetre azt hiszem, két hét alatt ma vizsgáztam le a 7. és a 8. új termékből, és volt egy oktatásom is a 9. termékre, amiből jövőhéten vizsgázom, s ez csak azért nagyon kellemetlen (azon kívül, hogy képtelen vagyok ennyi különböző mindent fejbentartani!) hogy jövőhéten az egyetemen is lesz egy zh-m amire rengeteget kellene tanulnom.

szóval, emiatt dekoncentrált vagyok, elnézést mindenkitől.

kedd, március 5

dühöngő

a mai nap tetőfokára hágott a stressz.
hágott. imádom ezt a szót. gyakorlatilag úgy is fogalmazhatnék, hogy széthág, szétbasz a stressz.

Mindenki, mindenki, úgy nyel ahogy nyalat, egy fecske, egy fecske, nem csinál nyarat...
Két fecske, két fecske, nem csinál telet, mindenki, mindenki, úgy nyal ahogy nyelet...


nem vagyok elég jó, sem magamnak, sem másnak. így érzem most. nyilván persze ez nem így van és én vagyok a legcsodálatosabb ember a világon - de most nyomorult vagyok és nyomorgatom kicsit a lelkem.
a CC-ben 5 nap alatt 3 új terméket tanultam be és vizsgáztam le belőlük, és a tegnapi nap még nem mertem alkalmazni a tanultakat. ma először vettem a bátorságot, hogy oké, ez a dolgom, megpróbálom tájékoztatni az ügyfelet. aztán jött a feketeleves, nem értettem a kérdést, nem értette a választ, nem tudtam, miről van szó és mit is kellene tanácsolni. szar dolog ez, nagyon. borzasztóan szar. és a következő két hétre még 5 új termék van betáblázva...
mindeközben kiderült, hogy Timcsihez nem tudok menni pénteken Szegeden aludni, így még az is kérdéses, megyek-e egyetemre a héten. (najó, most megnéztem, helyesírás szemináriumom lesz pénteken, arra mindenképp muszáj lemennem. szombaton meg _csak_ világirodalom:középkor előadás lesz, ami nem kötelező, de nem lenne hátrány, mert első félévben is világirodalomból buktam (akkor antikvitásból...)
szóval nagyon merengő dolog, hogy akarok-e nagyon drágán vadidegenekkel együtt koliszobában aludni...
és március második felében rögtön lesz hipphopp két zéhám is.

azt mondta valaki (talán Jusztin???) nemrég, hogy az embernek elvileg a legboldogabb hónap az évben, a születésének hónapja. ebben ringattam magam körülbelül két napig, aztán rájöttem, hogy egész el is felejtettem, hogy gyűlölöm a szülinapomat. ennek komoly okai vannak, de nem kívánok erről a blogon dühöngeni. a tavalyi is tökjó volt persze, de volt egy dolog, ami sosem lesz jobb, és ez hagy némi letargiát maga mögött. lehet, hogy ezt a születésének hónapját a leges legelső hónapjának értette?
minden esetre most a szülinapi összejövetelt is kicsit homályosnak látom. persze biztos istenkirály lesz, de most nem látom még ezt.

szerintem megnézem a Hysteria c. filmet (melynek alcíme: Avagy a vibrátor kialakulásának története)
aztán lefekszem aludni. nem sok értelme van ennek a napnak...

hétfő, február 25

háztartásbeli

alapjáraton tök jó, hogy van olyan időszak, amikor képes vagyok élvezni azt, hogy munka után este hazaérve rögtön nekiállok krumplit pucolni, miközben fő, rendet rakok a szobában és letusolok, majd amíg a vacsi (és a holnapi, meg holnap utáni ebéd) hűl, addig leszedem a tegnap kimosott ruhákat a szárítóról.

aztán persze lefekszem aludni, és az most más kérdés, hogy valamikor a barátaimmal is kellene időt tölteni, meg hogy a legjobb barátnőmnek január 2-án volt a szülinapja, és még mindig nincs kész az ajándéka, meg hogy tanulni is kellene folyamatosan... :D

igazából, ha már tanulásnál tartunk, ma döbbentem rá, hogy október-novemberben a meló miatt kellet folyamatosan tanulni, aztán december-január vizsgaidőszak volt, most februárban ismételten munkahelyi tesztekre kell(ene) magolni, és ez várható márciusban is de akkor már egy jópár tárgyamból ZH lesz, és áprilisban is... life long learning,  értem én, hogy jó ez nekem, de mikor lenne egyáltalán időm tanulni? :D nem sajnáltatom magam, lusta vagyok ez tény, tudom ám, és azt is tudom hogy lenne ám időm tanulni, ha nem találkoznék senkivel soha, és nem csinálnék semmit se, például ha főzni se kellene... :D

egyébként krumplifőzelék lesz.

szombat, február 23

eközben az egyetemen... fail

az előző poszt margójára. ez hihetetlen.
nyugodtan mehettem volna pizsiben!!!

(oké, és most előveszem az alapból meglévő jóhiszeműségem. biztos átázott a csizmája az esőben, és mivel koliban aludt Szegeden, volt nála papucs meg váltózokni... :D)

((a láb egyébként egy szaktársamhoz tartozik, a nő német-magyar szakos tanár egy általános- és középiskolában. jujj!!!))

a papucs amúgy chicago bulls-os, nagyon vagány!


péntek, február 22

egy vágyam van a szombatra

pizsiben szeretnék egyetemre menni.

sajnos, pizsomám nincs is, de azért a jáccós (igen, szintén két cé) alvós cuccomból nem szívesen bújok majd ki holnap  reggel   hajnali négykor. egyébként, ha nem lenne mínusz 2 fok, hanem mondjuk plusz 25, akkor senkinek nem tűnne fel, hogy a jáccósalvós szerelésemben ülök a jelentéstan előadáson, maximum valami borzasztóan alter hippi lánynak néznének ( a pólómon hatalmas felírat: Színházzal és művészettel a józanságért! ) szóval maximum alter hippinek néznének, de meglepődést nem okozna, elvégre, bölcsészkar...


csütörtök, február 21

egyetem fail..

elfelejtettem, hogy a tárgyfelvétel határideje febr.17.
vagyis, úgy emlékeztem, febr. 25... még gyanús is volt picit, hogy az hétfő...

azt hittem, elfelejtettem a tárgyaim is felvenni, de valami csoda folytán valamikor az elmúlt hónapokban mégis csak felvettem őket.
vagyis, az órarend alapján előírtak közül egy kivételével mindet. az az egy, a könyvtár és számítógépismeret, most nagyon mérges vagyok, mert láttam az anyagot és bármikor levizsgáznék belőle csukottszemmel... az ETR-re is haragszom, mert mikor (úgy néz ki, álmomban?) felvettem a tárgyaim, ez az egy még nem is volt meghirdetve.. máskülönben nyilván felvettem volna...

és arról ne is beszéljünk, hogy a szabadon választható tárgyak közül semmit se vettem fel... így összesen 9 tárgyam van, 21 kredit...

na, mindegy.

vasárnap, december 9

"A hétvége két véglet"

egész héten  tanultam, készültem rá, hogy Szegedre menjek. pénteken a szabadnapomon hajnalban gyorsan összepakoltam, és uzsgyi. a vonaton tanultam (Alkalmazott nyelvészeti kutatásokat, meg Hangtant), aztán volt egy klasszikus magyar irodalom előadásom, ami közben vizsgáztam Alk. nyelvészetből (ötös), majd antikvitás előtt/közben vizsgáztam hangtan szemináriumból és előadásból is, így egyidejűleg kétszer húztak meg ugyanabból a tárgyból. majd jan. 11-én változik a helyzet. 
a nap közben még intéztem ideiglenes diákigazolványt a TIKben, aztán este fél7 után végeztünk a görög komédiákkal.
aztán átvillamosoztam a József Attila sugárútra, Timiékhez.

Timi ugye nem is volt otthon, csak a Sosetudom,hogyhívjákLakótársa, meg Gergő, a másik. vele még nem találkoztam eddig, de hihetetlen cuki, rögtön barátnőmmé fogadtam :D ahhoz képest hogy teljesen idegenek voltunk egymásnak, egész este beszélgettünk, meg söröztünk, jó móka volt. Az ő neve a blogon valószínűleg Cicafiú lesz :D 
hajnalban még egyszer átolvastam a Nyelvészeti filológia anyagom, majd 8ra beértem a BTK-ra vizsgázni. mindezt követte 9 órányi bevezetés az irodalomtudományba.
közben ebédszünetben találkoztam Hóddal, meg Beával a Dóm téren, a karácsonyi vásárban. hoztak nekem a Tündérkonyháról ebédet, mert már lusták lettek volna ott megvárni, így a 20 centis hóban forraltboroztunk a város közepén. 
kicsit korábban leléptem az órámról, mert még Fitossal kellett találkoznom, naívan tőlem várta a jegyzetet, de majd csak összehozzuk. a vonat a 30 centis hó ellenére és a még mindig tartó hóvihar miatt sem késett, így este 7kor találkoztam Szöszivel a Kökinél.

vettünk két üveg bort, aztán átjöttünk hozzám, úgy volt, itt is alszik, ebből az lett, hogy hajnali fél7 után Szöszi inkább mégis csak hazament, és csak akkor jöttem rá, hogy 24 órája ébren vagyok, és mindeközben mennyi minden történt.

az egyetlen, ami zavar, hogy Cézét 1 hete nem láttam, és ő igazán férfiasan és érzelmesen inkább a számítógép előtt ül és játszik a nap 24 órájában, a hét minden napján, mintsem hogy velem találkozzon. még szerencse, hogy betegszabin van, úgyhogy ezt még keddig meg is teheti, én meg elhatároztam, hogy nem töröm magam feleslegesen. csak hát nyilván, borzasztóan fontos és értékes embernek érzem magam ilyenkor.
na mindegy. erről ennyit.

péntek, november 30

hisztéria és fabula

tegnap elkezdtem írni egy (újabb) beadandót, a héten az utolsót, majd gyorsan el kellett rohannom, mert a Svájciék (Bencével a pocakban) mennek haza Svájcba (iszonyatosan furcsa, hogy nekik már ez a Haza O_O) viszont most itthon összeházasodtak, szóval ezentúl ők lesznek a Tokajiék, a két toronymagas srác pedig végre egyedülállóan élvezheti majd a blogomban a Svájci megnevezést.

szóval, Aloe, két sör, aztán rohanás haza, éjfél körül már ágyban fetrengés. reggel megint fejfájásra keltem az elmúlt 1 hónap tanulsága, hogy mostmár teljesen biztos, hogy nem bírom a szeszt újabban O_O

ma zombi üzemmódban dolgoztam, rengeteg volt a hívás és mégtöbb az idióta hülye. aztán rohanás haza írni egy borzasztó hülyeséget beadandó címen (az Egri Csillagokban két Tinódi idézet van, az egyiket nem is ő írta, miért nem is írhatta volna ő?) de Létrás aludt, mikor hazaértem, és nem volt net, én meg nem tudtam újraindítani (mert nála van a router) így kicsit megkésve, most mély levegőt véve egyszusszra megírom ezt a vackot, és a héten kivégeztem minden kötelezőt.
azért, a mostanihoz elég nagy lelkierőt ad, hogy szerintem se lett túl rossz a Kutya etimológiája, de az végképp nagy szó, hogy Cézé szerint zseniálisan jó, és biztos plágium és nem is én írtam. pedig de, és ezt imádom. ő a legnagyobb kritikusom, 100 irományomból mondjuk 90 nem tetszik neki, bár a szakdolgozatomról is nagyon elismerően vélekedett. nem is véletlen, zseniális, mint a mostani etimológia is, de nem elég, ha én tudom, mindig az a fontos, hogy mások mit mondanak. (a szakdolgozatom többek között Létrás is olvasta, aki szerint ki kéne adni könyvben, de minimum egy hvg kiadványban :D)

huhh.

még holnap meló, aztán minden szociális hiányosságot pótolni kéne, már holnap estére is két helyre ígérkeztem el, és akkor még Cézét nem számoltam bele.

szerda, november 28

hun, szkíta, hettita nyelrokonság

igazából a magyarok hettiták, de ne szóljatok senkinek, nehogy kiderüljön.

minden esetre, hun nyelven, szkítául kutha az a szó, ami nálunk kutya.
ami pedig nálunk kuvasz, a legősibb magyarfajtának nevezett kutya, na, hát az a hettitáknál (kuwas) a kutyát jelenti. tehát, a mi ősmagyar kutyánk volt a hettiták kutyája. A KUTYA.

szép dolog a nyelvészeti filológia, meg a kutya szó etimológiája, de soha többet nem vagyok hajlandó a témakörben beadandót írni, azt hiszem.

éjfél van máris. holnap meg nagyon sötét hajnalban kelés, munka után meg vár még egy beadandó, és egy búcsúbuli is. szép lesz.

kedd, november 27

nincsenek szavak

kommunikációt tanultam. mindig, mindenhol azt sulykolták belénk, hogy a molylepkék életéről is képesek vagyunk, képesnek kell lennünk 4000 oldalt írni, és a párnahuzat bolyhosodásáról is kell tudni hat órán át folyamatosan, megakadás nélkül beszélni. ezt a képességünket többen, sikeresen prezentáltuk jópár beadandónál, illetve szóbeli számonkérésen egyaránt. én remekül tudok általában a semmiről sokat írni élvezhetően, olvasható formában (erre a lehető legjobb példa a blogom!)
sőt, ehhez  99%-ban még csak meg sem kell erőltetni magamat (erre meg a legjobb példa a szakdolgozatom, ami nagyon nagyon rövid idő alatt íródott, az utolsó 12 órában pedig együltő helyemben írtam 15 oldalt megakadás nélkül.

erre, most már az egyik beadandóm tervezésénél is meginogtam már... egyszerűen, ötletem sincs, hogy fogok én több oldalt írni a KUTYA szó eredetéről, arról már nem is beszélve, hogy gyakorlatilag a kötelezően felhasználható irodalmamból  csak kettőt találtam meg eddig a neten.
az igazi probléma az, hogy a kutya szó a kut-ból ered (lágyabban kuty) ami igazából hangutánzó szó, a kutyu(li), illetve a kuku ugatást utánzó szavaiból származtatik. MI A KUTYAFRÁSZT FOGOK ÉN ERRŐL HOSSZÚ HOSSZÚ OLDALAKBAN MESÉLNI?!
pénteki leadási határidővel, meg egy másik, hasonlóan aljas beadandóval a hátamon...

vasárnap, november 25

drága idő

kevés van belőle.

a hétvégén szinte semmit sem csináltam. najó, voltam Szegeden, és 8 órán át filozófiát hallgattam.
érdekes, hogy többnyire képes vagyok 8 órán át ugyanarra a tantárgyra fókuszálni, de biztos hozzátartozik az is, hogy ha már utazom 5 órát, akkor legalább értelme is legyen. vagy, csak öregszem.
a fősulin (és most Jusztin például ezt ne olvassa el :D) az óráim javarészét nem az anyagra koncentrálva töltöttem. a gyakorlatokon még mondjuk 70%ban figyeltem, míg az előadások 95 százalékában többnyire olvastam valami könyvet, flippereztem vagy neteztem Tündérkén, vagy Mucival játszottunk a telefonunkon, vagy az általunk kitalált, Metropol-os hibakeresős játékot játszottuk a szaktársaimmal. ha egyáltalán ott voltam. az utolsó tanévben volt egy füzetem, amit 1 hét után elhagytam valahol, és nem túlzottan hiányzott a felkészülésekkor. a két darab szóbeli vizsgámon és záróvizsgáimon kívül nem emlékszem olyanra, amire ne vittem volna magammal puskát (ez persze mind hazugság, és életem végéig le fogom tagadni). minden esetre, nem kellett túlzottan megerőltetni magamat a suli elvégzéséhez. voltak persze borzasztóan nehéz, unalmas vagy felesleges tárgyaim, amikből ma sem tudok egy szót se felidézni, (gazdasági alap, csak hogy egyet mondjak) és nem is igazán tudom, hogy sikerült ezeket teljesíteni. az biztos, hogy nem megfeszített tanulással.
és amiért ezt az egészet leírtam... a mostani vizsgaidőszakban valahogy eszembe se jut az, hogy majd bármiből puskázni fogok. furcsa. felnőttem?

A filozófiát egyébként nagyon élveztem, persze az agyam és a szervezetem a 7. órában már nagyon erőltette a koncentrációt, pedig tényleg érdekelt a dolog. Az egyetlen, ami gondom, az az érzés, hogy nem kötelező a részvét, és ezeket a kanapén fekve is el tudnám olvasni... én sajnos az a fajta vagyok, akinek kell az, hogy valami kötelező legyen, különben nem túl szívesen csinálja meg, még akkor se, ha élvezi. ez a probléma a levelezővel.

meg persze a sok sok idő ami elmegy erre. szombat este visszaérve Pestre Cézé elémjött (még szerencséje, mert viccből nekem azt hazudta, hogy lemondja a talit. ezúton is üzenem, hogy még mindig nem nevetek) aztán elkísért nagybevásárolni kaját itthonra, átmentünk hozzá, ott aludtam (délig), aztán este hazakúsztam.
és beadandókat kellene gyártanom sorozatban, de ma már biztos, hogy nem...

péntek, november 23

PÉNTEK!!!

ma délután/este semmi sem tudja elrontani a kedvem :)))))

bár, azt kicsit sajnálom, hogy Cézivel mégse találkozunk este, de érthető indokai vannak, 20:00ig dolgozik a világvégén, én meg elvileg holnap Szeged miatt 4 körül kelek...

minden esetre, azért vigyorogva jöttem haza, és ennek egyetlen egy oka van: péntek!
még hazafele nézelődtem is kabátügyben (pedig utálok, egyedül meg végképp) aztán vásároltam is kaját holnapra, meg almát mert már megint csak úgy elfogyott egy kiló, hihetetlen, mennyi almát ettem az elmúlt másfél hónapban!!! :D
a jókedvemre megjutalmaztam magam egy zacskó csipsszel, meg vettem még némi ezt-azt.

most meg szokásos utazásszervezés van holnapra, aztán megeszek mondjuk másfél kiló sültkrumplit (egész héten krumpli láz volt O_O) sorozatnézés, Voice, semmi extra, csak péntek este. nem is baj, hogy ma nem iszom, elvégre a héten 3 napon ittam az ötből... :D

az egyetlen, ami képes gondolkodóba ejteni, hogy megéri-e nekem egy olyan óra miatt (filozófia ea.) utazni 5 órát, 4000 forintért, amin nem is kötelező a részvét?
de a múltheti szociológia sem volt kötelező, nem is tanultunk rajta gyakorlatilag semmit 8 óra alatt, de mégis jól éreztem magam, és egy olyan élmény volt, ami most biztos hiányozna, ha nem tudnék rá vigyorogva visszagondolni...
drága dolog ez az élményszerzés! ennyiből másodmagammal elmegyek moziba. vagy ha ügyes vagyok, egy hétig iszom. vagy veszek egy téli csizmát... hm. na mindegy, azért egyetemre járni jó, csak kicsit szívesebben járnék, ha ez a járás nem kerülne pénzbe, és időbe. :P

kedd, november 13

"Aki nem tud nyitott szemmel aludni, annak nem való a felsőoktatás"

voltam ám Szegeden egyetemen, meg Imoláéknál s.o.s vendéglátásban, és tudtam is, hogy nem sok időm lesz erről blogolni, ezért hazafele a vonaton írtam egy bejegyzést, és szombat óta most végre annyi időm van, hogy posztoljam :)

azóta pedig egy jó kis szombat estét, és fél vasárnapot töltöttem együtt Cézivel, aztán átmentem Mucihoz meglátogatni a frissen műtött orrát (nagyon mókás, úgy néz ki, mint egy íííírtóóóócuki mosómedve a gipsszel a fején, akit jól megpüföltek és ezért csini monokli is jutott neki a bal szeme alá :P) szóval jól ottragadtam a picsogás közepette, csak 11 körül értem este haza, ezért nem voltam túl fitt hétfő reggel.

ennek ellenére hazafele az esőben munka után még bevásároltam, kicsit takarítottam, leszedtem a szárítóról a ruhákat már végre, főztem ISTENIFINOM resztelt májat krumplipürével, ami úgy néz ki kivételesen elég lesz 1 vacsira és 2 ebédre, hurrá, mert ma eszem ágában sincs főzni...

szóval,

a hétvégéről, RÖVIDEN :D (bocsi, a vonaton kicsit unatkoztam...)



pénteken nagyon nagyon hajnalban keltem, szebb szóval hajnalok hajnalán, mert egy dolog, hogy a 6:58as vonattal mentem a nyugatiból, de este már fáradt voltam a készülődéshez, így még hajnalban kellett összepakolni a vinnivalóm, ruhák, kaja, stb… annyira könnyen sikerült kelnem, hogy még pizzát is sütöttem (oké, csak mirelitet) és elcsomagoltam az útra.

mondjuk, ahhoz elég kómás voltam, hogy tudatosuljon bennem, hogy inkább Kökire kéne mennem, mint a nyugatiba, mert akkor tovább is aludhatnék, meg miegymás :D mindig megfogadom, szóval, majd legközelebb.

a vonaton pizzát zabáltam kétpofára és Chuckot néztem, aztán elálmosodtam de nem tudtam aludni mert egy 8 éves kisfiú üvöltözött mellettem, és semmilyen fülhallgató sem képes egy ilyen zajforrást kizárni.

volt egy Klasszikus magyar irodalmam, amiből már semmire sem emlékszem… aztán ezt követte borzasztó mennyiségű Hangtan, viszont Zsigri tanár úr nagyon megnyerő, imádom az egészet, pedig rettegtem a hangtantól. a végére azért már éreztem, hogy nem tudok éberen figyelni, és ő is bekeményített, nem volt elég már a magyar szavak helyes toldalékolását és hasonulásait vizsgálni, áttértünk az angolra, majd az arabra, majd némi MANDARIN szó is terítékre került. eddigre már kisült az agyam. az a baj a levelezővel, hogy hiába érdekes a tárgy, izgalmas az előadás, jófej és vicces a tanár, egyszerűen a 4. vele töltött óra után totál elunom magam, elfáradok, és nagyon nehezemre esik odafigyelni. ennek köszönhetően jöttem rá, hogy voltaképp én mennyire is ragaszkodom a változatossághoz.

5 körül végeztem, még volt némi időm amit elcsámborogtam az Árkádban (egy olyan boltot kerestem, ami sajnos ott nincs is… :D) aztán a Mars téren beálltam a Mezőhegyes felé induló buszra váró tömeg közé. a világ leglassabban jegykiállító sofőre vezetett. (és ma megtanultuk, hogy téves a SOFŐRRAL szó (bár, most hogy írom, a word nem jelzi hibásnak). szerencsére a vezetési sebessége nem volt olyan vészes mint a jegykiadás, így 7 után nemsokkal Mezőhegyesen találtam magam, ahol már várt Imola, Pisti, és Asterix (a kocsijuk). Jó volt látni őket megint, és tündérbogarak voltak hogy befogadtak éjszakára. vacsiztunk, trécseltünk sokat, közben néztük a Voice-t, aztán már aludni kellett volna de ez eléggé elhúzódott :) aztán végül éjfél körül kidőltünk.

ma 5kor keltünk, fél6ra ki is másztam az ágyból, kávéztunk, és indultunk is Mezőhegyesre, a 6.25ös Szegedre menő buszhoz. nagy volt a köd, amivel nem számoltunk, és a busz is misztikusan, korábban indult mint kellett volna, így negyed óra ácsorgás után realizáltuk, hogy lekéstem. mérlegeltünk, mit tudunk tenni, mert Imoláék mentek Gyulára kórházba, de semmi olyan települést nem érintettek ami nekem jó lett volna, illetve ők sem tehették meg azt, hogy miattam kerüljenek, így a 7.30as vonat mellett döntöttem, amivel több probléma volt: nem volt rajta fűtés. drágább (bár szerencsére csak kicsivel) mint a busz. kétszer annyi a menetideje, és Orosházán át is kellett szállni egy szintén fagyos vonatra, ami végül elvitt Szegedre. nagyjából Orosházán jöttem rá, hogy ha már úgy is 7.30ig vártam a vonatállomáson, akkor már bőven ráértem volna mégis csak busszal menni, mert oké, megijedtünk, hogy lekéstem a 6.25öst, de a következő meg 7.45 körül indult, és ugye olcsóbb, gyorsabb, kényelmesebb mint a vonat, de mindegy, így legalább kicsit tudtam aludni (amit a buszon nem tudtam volna) :)

A BTK-ra kómásan (és elkésve) beérve jött az első meglepetés: egy srác kinyitotta előttem az ajtót, majd ahogy mentem el előtte, a mellette lévő megjegyezte az udvariasabbnak hogy „Előbb engedjük be a Juditot” – a volt főnököm volt az :D jól megörültünk egymásnak, meglepődtünk jócskán, aztán ő rohant a vonathoz, én meg órára.

Megálltam a Mikola Tibor szeminárium előtt, és akkor jött a második meglepetés. nem elég, hogy 9 helyett 10re értem oda, a terem zárva volt, és egy árva lélek se volt az emeleten. lefuttattam néhány lehetőséget, hogy mi történhetett: esetleg túl sokan voltak és nem fértek be a Mikolába, ezért kerestek másik termet. a tanár lebetegedett, vagy csak nem ér ma rá, és szólt reggel hogy mindenki menjen haza… már elég erős volt a késztetés, hogy haza induljak, végül mégis bementem a TOba a nagyonöreg nénihez, színt vallani, hogy késtem, nem tudom hol van órám, és azt se, hogy ki tartja mert az órarendemben nincs megjelölve az előadó neve. szerencsém volt, mert rémlett neki, hogy bizonyos tárgyak csoportosan vannak tartva, így a Bev. a Társadalomismeretbe kulcsszó kimondása után meg is találta. Nem igazán értem, hogy gondolják, hogy elfelejtenek szólni a levelezősöknek arról, hogy van ilyen, hogy csoportos óra, és hogy máshol van… ugyanis annyi instrukciót kaptunk az első héten, hogy az összes óránk a Mikolában van egész évben… és nem azért nem tudtam, mert késtem, a többiek mesélték hogy ők is a portásnál érdeklődtek… na, mindegy.

sokmindenről nem maradtam le, mire leültem, épp ott tartott a tanár, hogy Na, tehát, a szociológia fogalma.. ahj, tudtam én, hogy ez a társadalomismeret csak beetető kamu, ettől féltem. meg a szociológiától, viszont Katona Péter nagyon mókás, megkedveltem, és elég szimpatikussá tette a szociológiatanulást is. valószínűleg mákom van, mert úton útfélen mindenki azt hajtogatja, mennyire nehéz a szoc, és a legtöbb a rossz tanárokra is panaszkodik.

az egyetlen hibája Katonának, hogy csapong, így gyakorlatilag másfél óra alatt egy bekezdésnyi lényeges dolgot mondott el, sokat mesélt, majd a tízperces szünet után megint másfél órában megismételte az első másfél órán elhangzottakat. így már nem volt annyira vicces a gondolat, hogy 8 órát kell együtt töltenem vele és az előadásával… de lefoglaltam magam, csak nem túl sok új információt kaptunk. és megint morcos vagyok, mert megint megszavazták, hogy az első blikkre 1 órás ebédszünetünk (amit minden tanár csak fél órásnak emleget) legyen most csak 15 perc… és így sem végeztünk korábban, 17.10kor még legalább 10 ember itta a szavait, amikor én elindultam a vonathoz. (korábban pedig szép fokozatosan 10percenként elment valaki.

most pedig vonat, haza, sötétben, imádom, és Chuckot fogok nézni míg Tündérke le nem merül. aztán még be kéne mennem a tescoba, ha nem leszek túl fáradt, és remélem este Cézi átjön.