már egyszer írtam a témáról (lsd. címkék), de ma valamiért megint úgy keltem fel, hogy úgy érzem szükségem lenne egy tetoválásra.
viszont rengeteg ötletem van, sokmindent közelinek érzek az életemben ehhez. főképp ilyen mondatokban, szövegrészletekben gondolkodom:
what doesn't kill me makes me stronger
you have to stand alone just to make sure you still can
if you're brave to say "good bye", life will reward you with a new "hello"
you have only one life
yesterday just history
you're alone
...
lenne még csomó ötletem. de igazából ott akadt meg a gondolatmenet (például hogy 3 órát aludtam és az ébresztőm előtt görcsösen felébredtem, mert féltem hogy el fogok aludni :D) szóval az a bökkenő, hogy nincs megfelelő testrész vagy felület számomra.
olyan helyre szeretném, amit a későbbiekben a munkahelyemen nem vesznek észre vagy nem jelent gondot, tehát nem látszik. ugyanakkor nem szeretném a hátamra, mert én szeretném látni, sokat, minél többet. igazából a Testrészek-ahova-nem lista elég hosszú, és minden testrészre tudok mondani egy "miért ne" indokot. ahova meg szívesen csinálnám, ott vagy kilátszik az átlag ruha alól, vagy a későbbiekben bekövetkező testi változásaim állják útját a dolognak (pl felkar, has, oldal... bár utóbbi gondolkodóba ejt..)...
szóval lényeg a lényeg, valószínűleg tényleg nem lesz sose tetkóm, mert túl rinyás vagyok :D
ugyanakkor idén nyáron lesz egy új lyuk a fülemben. nagyjából most egy éve hogy Musival tervezzük. és borzasztóan megérdemeljük mind a ketten. :)
hétfő, április 30
barátkozós VI - rosszul csinálod III.
ez esetben én.
hajnal 2 van, borzasztóan aggódom Cézéért, és az egyik legjobb barátom holnap ünnepli a szülinapját, és valószínűleg nem tudok részt venni rajta.
az már csak hab a tortán, hogy 5 óra múlva kelek és dolgozom majdnem 9 órát :D
grrrrrrrrrrrrrr.........
hülye pöcs vagyok, egyébként, de ezekre a ma esti érzésekre muszáj aludnom egyet... majd holnap leverekszem magammal............
(és tudom, érzéseket nem teszünk többes számba, de ezek most teljesen különböző érzések...)
hajnal 2 van, borzasztóan aggódom Cézéért, és az egyik legjobb barátom holnap ünnepli a szülinapját, és valószínűleg nem tudok részt venni rajta.
az már csak hab a tortán, hogy 5 óra múlva kelek és dolgozom majdnem 9 órát :D
grrrrrrrrrrrrrr.........
hülye pöcs vagyok, egyébként, de ezekre a ma esti érzésekre muszáj aludnom egyet... majd holnap leverekszem magammal............
(és tudom, érzéseket nem teszünk többes számba, de ezek most teljesen különböző érzések...)
a mai este tanulsága:
SOHA
TÖBBET!!!
ezen kívül nagyon jó hangulatú estén vettem részt a munkatársaimmal, mindezt a Fogszabályzós jóvoltából, mert senkinek se volt pénze, viszont neki valami csoda folytán mégis, szóval berúgtunk.
játszottunk sok bash-t, meg végre sikerült Ki vagyok én?-t, és én egyszer voltam Budha, egyszer meg Lady Gaga, előbbit Hisztis írta utóbbit Fogszabályzós, ez sokmindent elárul, meg az is, hogy csak másodjára jöttem rá, ki is vagyok én. :DDD
Hisztisre kicsit kiakadtam, de nem gáz, már nap közben is ezt csinálta (ezért dolgoztam végül 3 helyett 6ig...) szóval este már nem volt semmi meglepő, inkább jobb, hogy végre megbeszéltük azt, amit úgy néz ki legalább 1 hete meg kellett volna.
ennek ellenére soha, de soha többet, oké Judit? ígérd meg magadnak....... SOHA....
grrrr.
és most aludnék, ha nem menne egy nagyon jó Pokornyi Lia interjú az RTL klub Fókusz Plusz-ában. ahh.
szombat, április 28
ha fáj a lélek, dobog a szív
ez ilyen, ez nem beszél.
túl sok régi blogposztom olvastam el.
ilyenkor mindig rájövök, hogy évekkel ezelőtt is ugyanaz volt a problémám az emberekkel kapcsolatban, mint most, semmi sem változik. mint az se, hogy legalább 4 éve hajtogatom azt a mondatot, hogy ez ilyen, ez nem beszél...
szóval, nem úgy tűnik, mintha változnék... ugyanúgy fognak apróságok idegesíteni életem végéig, mint eddig is.
túl sok régi blogposztom olvastam el.
ilyenkor mindig rájövök, hogy évekkel ezelőtt is ugyanaz volt a problémám az emberekkel kapcsolatban, mint most, semmi sem változik. mint az se, hogy legalább 4 éve hajtogatom azt a mondatot, hogy ez ilyen, ez nem beszél...
szóval, nem úgy tűnik, mintha változnék... ugyanúgy fognak apróságok idegesíteni életem végéig, mint eddig is.
barátkozós V. - rosszul csinálod II.
"annyira unatkoztam, hogy kimozdulni sem volt motiváció"
Svájci :D
Svájci :D
Félig telt poharak az asztalon, ha úgy tartja kedvem néha beleiszom...
Huh.
Tegnap délután átmentem Mushoz, mert már nagyon nagyon rég nem láttuk egymást (az én hibámból, ahj :() aztán meg is lett jól a hatása. Feltöltődött a lelkem elég jól. Ott volt Letti is, akinek köszönhetően megint az lett az "átmegyek beszélgetni" délutánból, hogy legalább egy órát bőgtem. A csajok édesek, mindig hagyják :) Aztán utána persze ezerszer jobban lettem, jót tett a beszélgetés az biztos :) <3
Aztán 7re ment Mus meg Cucu lakást nézni (mostmár tényleg alig választja el őket valami az összeköltözéstől, olyan izgalmas! több, mint 1 éve folyamatosan tervezgetnek, gyűjtik a pénzt és az apróbb holmikat, és mindjárt beteljesül :P) én meg mentem volna haza, mert senki sem akart velem sörözni. Na jó, elsődlegesen Cézé nem akart, aztán a Létrás mondta, hogy szívesen de sokáig dolgozik... így végül hazamentem volna, ha a volánbusz nem lett volna annyira tele már a végállomáson, hogy állóhely sem maradt...
Én meg nem szeretek várni, így Mus és Cucu után eredtem, mert mentek a lakásnézés után a Szent István parkba a srácokkal sörözni. Ugyan én nem söröztem, mert nem terveztem sokáig maradni, jó volt. Bár a többiek (Cucu zenekara, a Legjobbhaver, meg egyikük barátnője) 1 órát késtek, szóval alig láttam belőlük valamit, mert közben beszerveződött estére nekem mégis csak egy sör.
Cézé 3 barátjával találkoztam, és elvittek a már régóta hírhedt cseh sörözőbe (Ferdinánd monarchia sörház), hát megértem, hogy miért járnak oda. Csak megkóstoltam egyikük búzasörét, és FUJJJJJ :D a srácok istenítették, hogy VAN ÍZE! én meg csak annyit tudtam véleményezni a dologból, hogy olyan íze van mintha egy egész búzatáblát égettek volna fel a sör kedvéért, füstölt íze volt, blöeh.
Viszont mivel nem értek a sörökhöz (azon kívül, hogy van világos, barna meg búza) a srácok rendeltek nekem. 24%-os barna sör, valami hihetetlenül finom! ÉDES, lágy, nyammmi. Mondjuk mikor már kellően hatott az a 24%, akkor azon gondolkoztam, hogy olcsó szar kóla íze van (a karamell miatt, ugye) :D de összességében életemben nem ittam még ilyen finomat!
Az este fele aggódósan telt, a másik felében meg általában hihetetlenül sokat röhögtem, mert ezek a srácok (Hód, MrBean, és Attila) baromi nagy idióták. Közben Cézével beszéltem online, hogy ő meg a könyvtárklubban kötött ki annak ellenére hogy nem akart sehova se menni ma (és a Hódék fél órát panaszkodtak, hogy igazából ők ma Cézével akartak inni... eh, be kellett velem érniük...) szóval mindenképp érdekes este volt.
Meg rövid, mert 9 után jóval értem oda, és 10.40kor el is indultam rohanva az utolsó volánbuszomhoz. Ilyen simán rég értem el, a villamos is pont jött, a metró is pont jött, így sikerült. Egyébként ha bármelyikre 3 percet kell várnom, akkor már kétséges lett volna.
Gyakorlatilag hazateleportáltam, Pesttől Veresig aludtam a buszon.
Jó ez a 24%-os sör, aztamindenit. Az biztos, hogy ilyet fogok még inni, és az is biztos hogy tökéletesen fedezi az én "már részeg vagyok, de nem vagyok szarul, és tudok mindent a külvilágról" adagomat, amit valljuk be jó dolog, hogy ilyen egyszerűen meg tudok ítélni. Azóta is csodálkozom, hogy de hát egyetlen egy sört ittam... :D
Éjfél után már aludtam, aztán felkeltem 5kor, majd végül 8kor. úgy néz ki, tényleg sikerült berúgnom egy sörtől :D
_____________________________________________________
egyébként meg zene:
Szólj rám ha egyszer véletlen összefutnánk egy másik életben...
Tegnap délután átmentem Mushoz, mert már nagyon nagyon rég nem láttuk egymást (az én hibámból, ahj :() aztán meg is lett jól a hatása. Feltöltődött a lelkem elég jól. Ott volt Letti is, akinek köszönhetően megint az lett az "átmegyek beszélgetni" délutánból, hogy legalább egy órát bőgtem. A csajok édesek, mindig hagyják :) Aztán utána persze ezerszer jobban lettem, jót tett a beszélgetés az biztos :) <3
Aztán 7re ment Mus meg Cucu lakást nézni (mostmár tényleg alig választja el őket valami az összeköltözéstől, olyan izgalmas! több, mint 1 éve folyamatosan tervezgetnek, gyűjtik a pénzt és az apróbb holmikat, és mindjárt beteljesül :P) én meg mentem volna haza, mert senki sem akart velem sörözni. Na jó, elsődlegesen Cézé nem akart, aztán a Létrás mondta, hogy szívesen de sokáig dolgozik... így végül hazamentem volna, ha a volánbusz nem lett volna annyira tele már a végállomáson, hogy állóhely sem maradt...
Én meg nem szeretek várni, így Mus és Cucu után eredtem, mert mentek a lakásnézés után a Szent István parkba a srácokkal sörözni. Ugyan én nem söröztem, mert nem terveztem sokáig maradni, jó volt. Bár a többiek (Cucu zenekara, a Legjobbhaver, meg egyikük barátnője) 1 órát késtek, szóval alig láttam belőlük valamit, mert közben beszerveződött estére nekem mégis csak egy sör.
Cézé 3 barátjával találkoztam, és elvittek a már régóta hírhedt cseh sörözőbe (Ferdinánd monarchia sörház), hát megértem, hogy miért járnak oda. Csak megkóstoltam egyikük búzasörét, és FUJJJJJ :D a srácok istenítették, hogy VAN ÍZE! én meg csak annyit tudtam véleményezni a dologból, hogy olyan íze van mintha egy egész búzatáblát égettek volna fel a sör kedvéért, füstölt íze volt, blöeh.
Viszont mivel nem értek a sörökhöz (azon kívül, hogy van világos, barna meg búza) a srácok rendeltek nekem. 24%-os barna sör, valami hihetetlenül finom! ÉDES, lágy, nyammmi. Mondjuk mikor már kellően hatott az a 24%, akkor azon gondolkoztam, hogy olcsó szar kóla íze van (a karamell miatt, ugye) :D de összességében életemben nem ittam még ilyen finomat!
Az este fele aggódósan telt, a másik felében meg általában hihetetlenül sokat röhögtem, mert ezek a srácok (Hód, MrBean, és Attila) baromi nagy idióták. Közben Cézével beszéltem online, hogy ő meg a könyvtárklubban kötött ki annak ellenére hogy nem akart sehova se menni ma (és a Hódék fél órát panaszkodtak, hogy igazából ők ma Cézével akartak inni... eh, be kellett velem érniük...) szóval mindenképp érdekes este volt.
Meg rövid, mert 9 után jóval értem oda, és 10.40kor el is indultam rohanva az utolsó volánbuszomhoz. Ilyen simán rég értem el, a villamos is pont jött, a metró is pont jött, így sikerült. Egyébként ha bármelyikre 3 percet kell várnom, akkor már kétséges lett volna.
Gyakorlatilag hazateleportáltam, Pesttől Veresig aludtam a buszon.
Jó ez a 24%-os sör, aztamindenit. Az biztos, hogy ilyet fogok még inni, és az is biztos hogy tökéletesen fedezi az én "már részeg vagyok, de nem vagyok szarul, és tudok mindent a külvilágról" adagomat, amit valljuk be jó dolog, hogy ilyen egyszerűen meg tudok ítélni. Azóta is csodálkozom, hogy de hát egyetlen egy sört ittam... :D
Éjfél után már aludtam, aztán felkeltem 5kor, majd végül 8kor. úgy néz ki, tényleg sikerült berúgnom egy sörtől :D
_____________________________________________________
egyébként meg zene:
Szólj rám ha egyszer véletlen összefutnánk egy másik életben...
péntek, április 27
(-__-)"""""
Borzasztóan fel tud idegesíteni az összes létező ember magam körül. Egytől-egyig.
És ezen kívül mindenre és mindenkire féltékeny vagyok.
ki kéne már ebből lábalni... :((((
csütörtök, április 26
barátkozós IV. - rosszul csinálod
- na, az baromi jó volt!
- baszki, alig emlékszem valamire!
Csillag :DDDDDDDDDDD
- baszki, alig emlékszem valamire!
Csillag :DDDDDDDDDDD
barátkozós III.
Tegnap előtt megvédtem próbából a szakdolgozatom, és elég jól sikerült. viszont fél órát sikerült pofáznom, a maximális 15 perc helyett. ezen még javítani kell... :/ :D
Utána találkoztam a Létrás sráccal, mókás volt, mert bár 'ismerjük' egymást évek óta, most találkoztunk először :D bár a foursquare rögtön kiderítette, hogy voltunk mi már valahol közösen 3 hónapja, de nyilván véletlen volt :D
Legalább kiderült, hogy az igazi neve Balázs :D ezen felül jót söröztünk, érdekes volt, és jó volt kikapcsolni úgy, hogy nem kellett egyáltalán semmire se figyelnem, csak beszélgettem és ennyi. Külön mókás, hogy úgy tűnik mindenben egymás ellentétei vagyunk, aztán egész este ezen röhögtem :)
Azért sikerült korán hazaérnem, ügyes voltam, na meg baromi fáradt.
Tegnap suli után pedig Mucival és Mónival (akinek még mindig nem találtam ki blognevet :() kimentünk a városligetbe 2 üveg borral, zsemlével és felvágottal felvértezve. Közben a Hülyeidióta próbált rávenni, hogy nézzek vele BL-t, (ki gondolta volna, hogy őt érdekli, wow), meg Lola is írt hogy Nellivel meg Pöcivel a Gongba ülnek be világotmegváltani, és szeretettel látnak. Az utóbbi programhoz kedvem is lett volna, csak nagyon soká végeztünk a csajokkal és már mennem kellett hogy elérjem az utolsó buszom haza. Nem baj, addig se költök kocsmában :D
Most így mindenki velem barátkozik? :O
Ez egy ilyen hét.
Utána találkoztam a Létrás sráccal, mókás volt, mert bár 'ismerjük' egymást évek óta, most találkoztunk először :D bár a foursquare rögtön kiderítette, hogy voltunk mi már valahol közösen 3 hónapja, de nyilván véletlen volt :D
Legalább kiderült, hogy az igazi neve Balázs :D ezen felül jót söröztünk, érdekes volt, és jó volt kikapcsolni úgy, hogy nem kellett egyáltalán semmire se figyelnem, csak beszélgettem és ennyi. Külön mókás, hogy úgy tűnik mindenben egymás ellentétei vagyunk, aztán egész este ezen röhögtem :)
Azért sikerült korán hazaérnem, ügyes voltam, na meg baromi fáradt.
Tegnap suli után pedig Mucival és Mónival (akinek még mindig nem találtam ki blognevet :() kimentünk a városligetbe 2 üveg borral, zsemlével és felvágottal felvértezve. Közben a Hülyeidióta próbált rávenni, hogy nézzek vele BL-t, (ki gondolta volna, hogy őt érdekli, wow), meg Lola is írt hogy Nellivel meg Pöcivel a Gongba ülnek be világotmegváltani, és szeretettel látnak. Az utóbbi programhoz kedvem is lett volna, csak nagyon soká végeztünk a csajokkal és már mennem kellett hogy elérjem az utolsó buszom haza. Nem baj, addig se költök kocsmában :D
Most így mindenki velem barátkozik? :O
Ez egy ilyen hét.
találkozásom a fogorvossal
Már az is csodaszámba megy, hogy egyáltalán láttam az orvost.
Másfél hónapja begyulladt a fogam, de csak időpontot kaptam meg antibiotikumot, amit végigszedtem, baromi beteg lettem tőle, aztán elmúlt minden.
Egy hónappal ezelőtt elmentem hozzá, megállapította hogy gyakorlatilag nincs semmi probléma, majd másnap az egész tömés kiesett a gyökérkezelt és széttört fogamból... -_-
Még aznap visszamentem, de hát ők kurvára elfoglaltak, adnak időpontot, menjek vissza 2 hét múlva (mert 1 hétig szabadságon lesznek).
Visszamentem két hét múlva, amikor az orvos közölte, hogy az asszisztense (aki egy bunkó paraszt...) kórházban van, ezért nincs rendelés, menjek vissza egy héttel később (ez volt a 3. hét...)
Akkor már az ajtón az fogadott, hogy egész héten nem rendelnek.......
Eltelt még pluszba 1 hét amíg a szakdolgozatom intéztem, időm se lett volna fogorvosra, inkább szenvedtem.
Múlthéten 4 napon át borzasztóan fájt több fogam is, aztán kiütéses lett a ínyem... így mostmár úgy voltam vele, ha törik, ha szakad, én bizony bejutok az orvoshoz ma.
Délig van rendelés, én odaállítottam 10.30-kor.
A váró üres volt, és az orvosnál sem volt benn senki, így végül is 5 perc alatt sikerült kinyitniuk az ajtót.
Az asszisztens felépült, és ugyanolyan flegma mint volt. Meglátott, és vigyorogva -köszönés nélkül- mondta, hogy ááá, máris hozza a naptárat és ad időpontot.
Meg se kérdezte mi a bajom, és a váró ismétlem, ÜRES volt.
Na már itt elkezdte felbaszni az agyam, úgyhogy rázúdítottam egy HÁROM HÉTTEL EZELŐTTRE MÁR VOLT IDŐPONTOM, NEM ÁRTANA HA VÉGRE ELLÁTNA VALAKI! monológot, mire annyit mondott, hogy valóban nem volt rendelés, mert kórházban volt most viszont ad akkor időpontot. Erre már gyakorlatilag kétségbeesve üvöltöttem, hogy akkor ne időpontot adjon hanem egy másik lehetőséget ajánljon ahol esetleg el is látnának.
Na, és csak itt kérdezte meg, hogy egyébként mi a bajom. (utálom ezt a kérdést. mi vagyok én, fogorvos?!)
Minden esetre kifejtettem hogy van probléma bőven, a kurvaanyádat-lássatok-el-mert-baromira-üres-a-váró-és-még-másfél-órán-át-rendelés-van, SZÓVAL?!
duzzogott, hogy hát akkor megnézi a doktornő de biztos csak gyógyszert fog rá adni.
(Hát és ha arra van szükségem?! ... szülészeten se mondják, hogy CSAK meg fog születni a baba hamarosan -__-")
Aztán becsukta az ajtót, nyilván kipanaszkodta magát az egyébként tündibündi doktornőmnek, mert utána már ő sem mosolygott rám úgy ahogy szokott.
Minden esetre bejutottam a dokihoz, lekezelte az ínyem (végül is már 1 órája borzasztóan fáj...) hazaküldött egy recepttel amit még nem tudom, kiváltok-e, mert egyrészt drága, másrészt meg egyszerre kell (!) négy gyógyszert bevennem, lórugás, nem biztos hogy bele akarok halni abba, hogy gyógyulok :D
Ja, meg kaptam időpontot máj. 8-ra, amikor megpróbálja kihúzni azt a fogamat, amire én 1 éve könyörgök, hogy húzza ki, minden bajnak az az okozója, és csak idén már legalább 10x voltam fogorvosnál.
mondta a néni, megpróbálja kihúzni, aztán meglátjuk, kell-e szájsebészet.
nem akartam mondani, hogy én már most tudom, hogy kelleni fog, mert az teljesen biztos, hogy ezt nem tudja kihúzni.
de, legalább legközelebb úgy megyek oda, hogy van időpontom!
Másfél hónapja begyulladt a fogam, de csak időpontot kaptam meg antibiotikumot, amit végigszedtem, baromi beteg lettem tőle, aztán elmúlt minden.
Egy hónappal ezelőtt elmentem hozzá, megállapította hogy gyakorlatilag nincs semmi probléma, majd másnap az egész tömés kiesett a gyökérkezelt és széttört fogamból... -_-
Még aznap visszamentem, de hát ők kurvára elfoglaltak, adnak időpontot, menjek vissza 2 hét múlva (mert 1 hétig szabadságon lesznek).
Visszamentem két hét múlva, amikor az orvos közölte, hogy az asszisztense (aki egy bunkó paraszt...) kórházban van, ezért nincs rendelés, menjek vissza egy héttel később (ez volt a 3. hét...)
Akkor már az ajtón az fogadott, hogy egész héten nem rendelnek.......
Eltelt még pluszba 1 hét amíg a szakdolgozatom intéztem, időm se lett volna fogorvosra, inkább szenvedtem.
Múlthéten 4 napon át borzasztóan fájt több fogam is, aztán kiütéses lett a ínyem... így mostmár úgy voltam vele, ha törik, ha szakad, én bizony bejutok az orvoshoz ma.
Délig van rendelés, én odaállítottam 10.30-kor.
A váró üres volt, és az orvosnál sem volt benn senki, így végül is 5 perc alatt sikerült kinyitniuk az ajtót.
Az asszisztens felépült, és ugyanolyan flegma mint volt. Meglátott, és vigyorogva -köszönés nélkül- mondta, hogy ááá, máris hozza a naptárat és ad időpontot.
Meg se kérdezte mi a bajom, és a váró ismétlem, ÜRES volt.
Na már itt elkezdte felbaszni az agyam, úgyhogy rázúdítottam egy HÁROM HÉTTEL EZELŐTTRE MÁR VOLT IDŐPONTOM, NEM ÁRTANA HA VÉGRE ELLÁTNA VALAKI! monológot, mire annyit mondott, hogy valóban nem volt rendelés, mert kórházban volt most viszont ad akkor időpontot. Erre már gyakorlatilag kétségbeesve üvöltöttem, hogy akkor ne időpontot adjon hanem egy másik lehetőséget ajánljon ahol esetleg el is látnának.
Na, és csak itt kérdezte meg, hogy egyébként mi a bajom. (utálom ezt a kérdést. mi vagyok én, fogorvos?!)
Minden esetre kifejtettem hogy van probléma bőven, a kurvaanyádat-lássatok-el-mert-baromira-üres-a-váró-és-még-másfél-órán-át-rendelés-van, SZÓVAL?!
duzzogott, hogy hát akkor megnézi a doktornő de biztos csak gyógyszert fog rá adni.
(Hát és ha arra van szükségem?! ... szülészeten se mondják, hogy CSAK meg fog születni a baba hamarosan -__-")
Aztán becsukta az ajtót, nyilván kipanaszkodta magát az egyébként tündibündi doktornőmnek, mert utána már ő sem mosolygott rám úgy ahogy szokott.
Minden esetre bejutottam a dokihoz, lekezelte az ínyem (végül is már 1 órája borzasztóan fáj...) hazaküldött egy recepttel amit még nem tudom, kiváltok-e, mert egyrészt drága, másrészt meg egyszerre kell (!) négy gyógyszert bevennem, lórugás, nem biztos hogy bele akarok halni abba, hogy gyógyulok :D
Ja, meg kaptam időpontot máj. 8-ra, amikor megpróbálja kihúzni azt a fogamat, amire én 1 éve könyörgök, hogy húzza ki, minden bajnak az az okozója, és csak idén már legalább 10x voltam fogorvosnál.
mondta a néni, megpróbálja kihúzni, aztán meglátjuk, kell-e szájsebészet.
nem akartam mondani, hogy én már most tudom, hogy kelleni fog, mert az teljesen biztos, hogy ezt nem tudja kihúzni.
de, legalább legközelebb úgy megyek oda, hogy van időpontom!
schoolsuxx
Na.
Tegnap kaptam egy hatalmasnagy ötöst újságírás II-n a beadandóimra, és megdicsértek hogy nagyon profi demokat tudok írni. (végül is, fél éven át ezt csináltam a Híradóban...) szóval volt örömködés bőven.
egészen addig míg most meg nem kaptam a tegnap délutáni infó ZH eredményét...
hát soha életemben nem leszek informatikus, ez biztos, de az is, hogy sose fogok Acessel dolgozni. Egyáltalán mi a fenének van ilyen?!
Minden esetre érdekes kérdés, hogyan fogok jövőhéten infón egyszerre két ZH-t írni...
Tegnap kaptam egy hatalmasnagy ötöst újságírás II-n a beadandóimra, és megdicsértek hogy nagyon profi demokat tudok írni. (végül is, fél éven át ezt csináltam a Híradóban...) szóval volt örömködés bőven.
egészen addig míg most meg nem kaptam a tegnap délutáni infó ZH eredményét...
hát soha életemben nem leszek informatikus, ez biztos, de az is, hogy sose fogok Acessel dolgozni. Egyáltalán mi a fenének van ilyen?!
Minden esetre érdekes kérdés, hogyan fogok jövőhéten infón egyszerre két ZH-t írni...
kedd, április 24
Igen!
A virtuális valóság még mindig borzasztóan mókás.
Épp befejezem az utolsó simításokat a szakdolgozat védésemhez szükséges prezentáción, miközben a Hülyeidióta nyaggat, hogy üvöltsek vele és motiváljam hogy tanuljon valami vállalkozási-matek akármit. Sosem voltam jó motiváló, ezért annyit kapott, CSINÁLD! aztán még hisztizett, hogy valami pozitív cél kell, de persze annyira futotta, hogy csináld, mert aztán jó lesz.
A Létrás srác meg kitalálta, hogy most azonnal holnap sörözzünk, majd nem igazán figyeltem mert a prezentációba meredtem, bepötyögött egy 6 soros monológot, és nem is értettem, miről ír. Aztán rájöttem, hogy ilyenkor a lehető legjobb válasz (bármilyen kérdésre, vagy kérdés nélkül is!) az, hogy Igen!
probléma megoldva.
a védésem meg kurvajó!
Épp befejezem az utolsó simításokat a szakdolgozat védésemhez szükséges prezentáción, miközben a Hülyeidióta nyaggat, hogy üvöltsek vele és motiváljam hogy tanuljon valami vállalkozási-matek akármit. Sosem voltam jó motiváló, ezért annyit kapott, CSINÁLD! aztán még hisztizett, hogy valami pozitív cél kell, de persze annyira futotta, hogy csináld, mert aztán jó lesz.
A Létrás srác meg kitalálta, hogy most azonnal holnap sörözzünk, majd nem igazán figyeltem mert a prezentációba meredtem, bepötyögött egy 6 soros monológot, és nem is értettem, miről ír. Aztán rájöttem, hogy ilyenkor a lehető legjobb válasz (bármilyen kérdésre, vagy kérdés nélkül is!) az, hogy Igen!
probléma megoldva.
a védésem meg kurvajó!
hétfő, április 23
előzőhöz :D
az internethez sem értek, a hollandokhoz se, de simán keresek vonatmenetrendet holland honlapon.
anélkül, hogy belegondolnék, hogy van English menüpont is.
és azzal a ténnyel együtt is, hogy az első negyed órában azt hittem, nemzeti parkokat hoz ki eredménynek, és minden áron oda akar vinni.
ha már igazán nyomorék vagy az élethez:
nevess!
anélkül, hogy belegondolnék, hogy van English menüpont is.
és azzal a ténnyel együtt is, hogy az első negyed órában azt hittem, nemzeti parkokat hoz ki eredménynek, és minden áron oda akar vinni.
ha már igazán nyomorék vagy az élethez:
nevess!
open your eyes
önállótlan vagyok.
nincs matekérettségim.
nem értek semmihez.
nincs semmiféle tudásom.
esélytelen a nyelvvizsga téma...
egy windowst se tudok telepíteni.
nincsenek kapcsolataim.
sose tudnék írni, és irodalmár se vagyok, hogy értenék hozzá.
és az én tudásommal sosem érnék el semmit.
nincs családom.
újra kell kezdeni.
nincs matekérettségim.
nem értek semmihez.
nincs semmiféle tudásom.
esélytelen a nyelvvizsga téma...
egy windowst se tudok telepíteni.
nincsenek kapcsolataim.
sose tudnék írni, és irodalmár se vagyok, hogy értenék hozzá.
és az én tudásommal sosem érnék el semmit.
nincs családom.
újra kell kezdeni.
everybody hurts
Vajon meddig bírom ki, hogy senkivel sem beszélek, mielőtt végleg összeomlom?
Türelemjáték.
Csak ne a szívem, lelkem, idegszálaim bánnák ----------------
Túlélésre játszunk. Általában. Néha meg már arra se.
Türelemjáték.
Csak ne a szívem, lelkem, idegszálaim bánnák ----------------
Túlélésre játszunk. Általában. Néha meg már arra se.
Kedves naplóm!
Ez egy jó nap volt.
Nyilván... nem.
leginkább a jelenlegi állapotom ezek a kifejezések jellemzik: kétségbeesett, ijedt, pánikolós, zokogós, gondterhelt.
a holnap előadandó szakdolgozat védésemet kellene befejeznem, de az egyetlen, amire jelenleg képes vagyok, az az, hogy ülök és bőgök.
borzasztóan büszke tudok magamra ilyenkor lenni. (nem...)
ja, és dühös is vagyok magamra, mert nem csak valóban fontos dolgokon és embereken bosszantom fel magam vagy aggodalmaskodom, hanem olyanokon is, akikhez alig van közöm, és soha nem is lesz több, szóval nyilván felesleges stressz... ennek a stressznek köszönhetően harmadik napja kelek talpig izzadtan félig bőgve. a tegnapi álmomban az a legérdekesebb, hogy álmomban egy olyan dolog zaklatott fel borzasztóan, és akadtam ki hihetetlen nagyon, ami egyébként az életben nem izgatna.
vagy legalábbis eddig azt hittem, nem izgatna...
_________________________________________________________
Nyilván... nem.
leginkább a jelenlegi állapotom ezek a kifejezések jellemzik: kétségbeesett, ijedt, pánikolós, zokogós, gondterhelt.
a holnap előadandó szakdolgozat védésemet kellene befejeznem, de az egyetlen, amire jelenleg képes vagyok, az az, hogy ülök és bőgök.
borzasztóan büszke tudok magamra ilyenkor lenni. (nem...)
ja, és dühös is vagyok magamra, mert nem csak valóban fontos dolgokon és embereken bosszantom fel magam vagy aggodalmaskodom, hanem olyanokon is, akikhez alig van közöm, és soha nem is lesz több, szóval nyilván felesleges stressz... ennek a stressznek köszönhetően harmadik napja kelek talpig izzadtan félig bőgve. a tegnapi álmomban az a legérdekesebb, hogy álmomban egy olyan dolog zaklatott fel borzasztóan, és akadtam ki hihetetlen nagyon, ami egyébként az életben nem izgatna.
vagy legalábbis eddig azt hittem, nem izgatna...
vasárnap, április 22
Az idei tavasz zenéje, magyarul is, WOW!
Gotye egy zseni, ez tény.
és ez a szám pont jókor jött az életembe, mint tavaly a Punnany Massif Élvezd c. száma.
ezt még régebben mutatta Hisztis, és hát telitalálat az életembe. eddig is fordítgattam magamban, de most borzasztó ráébredni, hogy valóban minden szava illik rám, és persze Cézére.
persze a magyarosításba ne keressünk rímeket, de mindenképp olvassa el, akit érdekel! :)
az angol és magyar szöveg az eredeti Gotye számmal és klippel itt:
http://lyric.blog.hu/2012/03/22/gotye_feat_kimbra_somebody_that_i_used_to_know_1
és a Walk off the Earth feldolgozás, amit mutatott Hisztis, és amibe mégjobban bele vagyok zúgva, mint az eredetibe: (a videónak magának is van egy zseniális magávalragadó hangulata...)
és ez a szám pont jókor jött az életembe, mint tavaly a Punnany Massif Élvezd c. száma.
ezt még régebben mutatta Hisztis, és hát telitalálat az életembe. eddig is fordítgattam magamban, de most borzasztó ráébredni, hogy valóban minden szava illik rám, és persze Cézére.
Rabja lehetsz sokféle szomorúságnak Beletörődésnek, hogy vége lesz, mindennek vége Aztán rájöttünk mi is, hogy értelmetlen már az egész Te annyit mondtál, hogy barátok még lehetünk |
persze a magyarosításba ne keressünk rímeket, de mindenképp olvassa el, akit érdekel! :)
az angol és magyar szöveg az eredeti Gotye számmal és klippel itt:
http://lyric.blog.hu/2012/03/22/gotye_feat_kimbra_somebody_that_i_used_to_know_1
és a Walk off the Earth feldolgozás, amit mutatott Hisztis, és amibe mégjobban bele vagyok zúgva, mint az eredetibe: (a videónak magának is van egy zseniális magávalragadó hangulata...)
cetli
ma megint előkerült az a a/4es cetli a Shakesben, amire a szakdolgozatom utolsó részleteit jegyzeteltem, és egyszer már előkerült, és írtam is róla a Voltam kutyád hűségemmel melléd állva posztban.
szerintem ideje ezt a cetlit bekeretezni, vagy majd a szakdolgozat védés után ünnepélyesen elégetni, vagy legalábbis kivenni a táskámból :D
minden esetre, "Ezt kinek írtad???"
:DDDD
borzasztóan szórakozott vagyok, holnap kevesebb kávét kell inni. meg valami hasznos emberrel találkozni, vagy valami.
szerintem ideje ezt a cetlit bekeretezni, vagy majd a szakdolgozat védés után ünnepélyesen elégetni, vagy legalábbis kivenni a táskámból :D
minden esetre, "Ezt kinek írtad???"
:DDDD
borzasztóan szórakozott vagyok, holnap kevesebb kávét kell inni. meg valami hasznos emberrel találkozni, vagy valami.
19. Nemzetközi könyvfesztivál
most péntektől vasárnapig tartott, ezidő alatt végig dolgoztam, bár helyszínen, de egy másik épületben, teljesen mást.
ennek ellenére még így is sikerült szombaton és vasárnap olyan lélekmorzsákat összeszednem, mint egy random ottermő Kávészünet koncert, random Dart Wader a parkban (bár a millenárisban csak idén már legalább húszat láttam..... :D valamiért minden rendezvényhez illik...) simogattam amerikai borzot jajj csuda édes!, és ma láttam Varró Danit is a kislányát ölelgetve, meg Dolák-Saly Róbertet is kislány nélkül.
biztos jó ez a könyvfesztivál dolog akkor is, ha részt veszek rajta :)
ennek ellenére még így is sikerült szombaton és vasárnap olyan lélekmorzsákat összeszednem, mint egy random ottermő Kávészünet koncert, random Dart Wader a parkban (bár a millenárisban csak idén már legalább húszat láttam..... :D valamiért minden rendezvényhez illik...) simogattam amerikai borzot jajj csuda édes!, és ma láttam Varró Danit is a kislányát ölelgetve, meg Dolák-Saly Róbertet is kislány nélkül.
biztos jó ez a könyvfesztivál dolog akkor is, ha részt veszek rajta :)
cím nélkül :)
Borzasztóan elaludtam (igen, két egymást követő nap -__- hihetetlen...) a busz indulása előtt 10 perccel keltem, de így legalább nem késtem el :)
külön mókás, hogy úgy sikerült beérni dolgozni, hogy még csak egy ember volt benn, Hisztis, aki szintén elaludt reggel. :DDD ő egyébként a szokásosnál fél órával korábban ért be, szóval neki is jót tesz, ha elalszik :D
együtt reggeliztünk, ami külön jó volt, mert általában vagy egyedül reggelizem, vagy sokan egyszerre, de azzal meg az a baj hogy mindenki másról beszél és közben 1-2 ember táblagépezik vagy újságot olvas, nem férsz oda a kávéhoz, satöbbisatöbbi, szóval ez most nagyon nyugis volt, jó volt :)
soksok kávét benyomtam, jhaj... ma 3 nagy sétálóbögrényit... de meg is lett a hatása, rég élveztem ennyire a munkát meg a gyerkőcöket :)))) bár néha már annyira pörögtem, hogy kedvem támadt futni a parkban, meg ilyen ökörségek :D
jhaj, a gyerekek is nagyon cukik voltak, meg a nagyszülők sőt kivételesen az apukák is nagyon jó fejek voltak, én meg nagyon aktív voltam szóval ez jó kombó mindig, élveztem a napot :)))) aztán beültünk (Fogszabályzós, Hisztis, meg a Hülyeidióta) Shakesbe, jesszus még 6 nap kell hogy visszaszerezzem a mayorságom, ha így marad a sörözős átlagom, ez sose következik be :D ittam 3 deci fröccsöt amitől kicsit azért bepunnyadtam, bár nem is terveztem tovább maradni. igazából nem is bepunnyadtam, csak már ottlenni nem volt kedvem, felhívtam Cézét hogy fussunk össze de ő még 8ig dolgozott, csak akkor tudott visszahívni, úgyhogy maradtam még 1 órát beszélgetni, közben Hisztis elment és jött helyette a Jófejű.
aztán 8 után nemsokkal elindultam, és még a villamosmegállóba utolért a Hülyeidióta, mert úgy néz ki amint eljöttem ők is feloszlatták az alkoholmentes társalgást :D a Hülyeidióta egyébként nem is annyira hülye, minden esetre idióta, az biztos, de mókás, és arra lakik amerre én hazajárok a buszhoz, szóval legalább nem jöttem egyedül. Sőt, a villamoson jutott eszembe, hogy hétvége van, tehát amihez sietek 9.15ös busz az igazából 9.30kor indul csak, a Hülyeidióta meg kajálni akart, így leszálltunk a Jászain és lesétáltunk a Nyugatiig, ráadásul ahol kajálni akart az nem is volt nyitva...
úgy néz ki most ilyen korán érkezős időszakomat élem, mert 8.40kor már a volánbusznál voltam, viszont Hülyeidióta felajánlotta, hogy megvárja velem a buszt, csak kerítsünk neki kaját, így beültünk a börgerbe, és olyan elmés kérdéseket tárgyaltunk meg, mint például ki mit szokott ebédelni a melóban :D
és most itthon vagyok, és igyekszem holnap nem késve kelni -___-"""
csak muszáj volt még blogolni, mert jó nap volt, és az ilyet mindig meg kell örökíteni :))))
jhaj, és nagyon be vagyok zsongva a leendő egyedi hímzett tornacipőm miatt!!! jhaj!!!
külön mókás, hogy úgy sikerült beérni dolgozni, hogy még csak egy ember volt benn, Hisztis, aki szintén elaludt reggel. :DDD ő egyébként a szokásosnál fél órával korábban ért be, szóval neki is jót tesz, ha elalszik :D
együtt reggeliztünk, ami külön jó volt, mert általában vagy egyedül reggelizem, vagy sokan egyszerre, de azzal meg az a baj hogy mindenki másról beszél és közben 1-2 ember táblagépezik vagy újságot olvas, nem férsz oda a kávéhoz, satöbbisatöbbi, szóval ez most nagyon nyugis volt, jó volt :)
soksok kávét benyomtam, jhaj... ma 3 nagy sétálóbögrényit... de meg is lett a hatása, rég élveztem ennyire a munkát meg a gyerkőcöket :)))) bár néha már annyira pörögtem, hogy kedvem támadt futni a parkban, meg ilyen ökörségek :D
jhaj, a gyerekek is nagyon cukik voltak, meg a nagyszülők sőt kivételesen az apukák is nagyon jó fejek voltak, én meg nagyon aktív voltam szóval ez jó kombó mindig, élveztem a napot :)))) aztán beültünk (Fogszabályzós, Hisztis, meg a Hülyeidióta) Shakesbe, jesszus még 6 nap kell hogy visszaszerezzem a mayorságom, ha így marad a sörözős átlagom, ez sose következik be :D ittam 3 deci fröccsöt amitől kicsit azért bepunnyadtam, bár nem is terveztem tovább maradni. igazából nem is bepunnyadtam, csak már ottlenni nem volt kedvem, felhívtam Cézét hogy fussunk össze de ő még 8ig dolgozott, csak akkor tudott visszahívni, úgyhogy maradtam még 1 órát beszélgetni, közben Hisztis elment és jött helyette a Jófejű.
aztán 8 után nemsokkal elindultam, és még a villamosmegállóba utolért a Hülyeidióta, mert úgy néz ki amint eljöttem ők is feloszlatták az alkoholmentes társalgást :D a Hülyeidióta egyébként nem is annyira hülye, minden esetre idióta, az biztos, de mókás, és arra lakik amerre én hazajárok a buszhoz, szóval legalább nem jöttem egyedül. Sőt, a villamoson jutott eszembe, hogy hétvége van, tehát amihez sietek 9.15ös busz az igazából 9.30kor indul csak, a Hülyeidióta meg kajálni akart, így leszálltunk a Jászain és lesétáltunk a Nyugatiig, ráadásul ahol kajálni akart az nem is volt nyitva...
úgy néz ki most ilyen korán érkezős időszakomat élem, mert 8.40kor már a volánbusznál voltam, viszont Hülyeidióta felajánlotta, hogy megvárja velem a buszt, csak kerítsünk neki kaját, így beültünk a börgerbe, és olyan elmés kérdéseket tárgyaltunk meg, mint például ki mit szokott ebédelni a melóban :D
és most itthon vagyok, és igyekszem holnap nem késve kelni -___-"""
csak muszáj volt még blogolni, mert jó nap volt, és az ilyet mindig meg kell örökíteni :))))
jhaj, és nagyon be vagyok zsongva a leendő egyedi hímzett tornacipőm miatt!!! jhaj!!!
szombat, április 21
szerelem nulladik látásra
az idézet Varró Danitól származik, pontosabban az E-mail c. verséből, de erről majd mindjárt :)
Ugyan egész nap fájt a fogam (sőt, azt hiszem több fogam, és bal oldalt felül-alul a teljes állkapcsom O_O) de egész jól tűröm szerintem mostmár, nem olyan zsinnyegős a helyzet :)
reggel rendesen elaludtam, egy órát konkrétan, de nem baj mert bele volt számolva. Tamás mondta egyszer, hogy ezért jó, ha az ember 2 órát szeretne reggel készülődni mert akkor van ideje elaludni, és ez tényleg így van.
így persze beértem időben dolgozni, ahogy terveztem, már 3/4 órával korábban benn voltam, így volt időm ebédelni is meg csevegni is minimálisat Csillaggal.
aztán mivel ma csak ebédeltettem a többieket, így ez a 3 óra munka hamar elröppent, bár az is közrejátszik, hogy brutálsokan voltak, legalább 15 iskolai csoport (csoportonként átlag 50 fő!!!!!) és volt köztük nagyon rendes aranyos is, meg volt köztük borzasztó és ostoba kölyök is, szóval volt munka bőven...
utána nekiálltam a szakdolgozat védésemnek, haladtam is valamennyit, de közben felidegesített az, hogy már megint olyanra szánnám az energiáim, aki nem érdemli meg és sosem szentel nekem akkora figyelmet, mint én szeretném, így hát puffogtam, ittam egy kávét meg cigiztem Hisztissel meg Pöcivel (hát, attól se lett jobb mondjuk...) így elindultam haza.
ahogy kiértem a millenáris parkba, valami ismerős dallam ütötte meg a fülem, és 20 másodperccel később már gyakorlatilag futólépésben haladtam a Teátrum szabadtéri színpada felé, mert Kávészünet koncert volt! O_O Imádom őket évek óta, Popovics Gyuriba eddig is szerelmes voltam, nulladik látásra is, de hát így meg aztán borzasztóan!!! O_O Huh, úgy éreztem magam, mint egy 13 éves kistinihős, nem bírtam levenni a szemem róla, annyira színpadra teremtették azt az embert... és most nem feltétlen a kinézetére gondolok, vegyük példának Lukács Lacit (Tankcsapda) aki szintén lassan 10 éve borzasztó nagy szerelmem :) Na, mi lenne, ha őt látnám élőben, úr isten! :DDDD
Persze egy picit nyomasztó érzés volt és nem is voltam benne biztos, hogy vagyok ilyen bátor, de végül jól tettem hogy végigültem a koncertet teljesen egyedül, magányosan. jót tett a lelkemnek, a verseknél csak a megzenésített versek vannak rám jobb hatással :))))
szerdán este ismét fellépnek a Millenárison (a Fogadó épületben) viszont többed magukkal (pl Kinizsi Ottó!) versestet fognak tartani, ez is nagyon csábító, viszont már fizetős. eszembe jutott, hogy régen tudtunk szerezni féláras jegyeket, és meg kéne kérdezzem az irodát, hátha, de amúgy se lenne kivel elmenni :/
és a nap apró szépségei: amit pár poszttal lejjebb betettem hímzett cipő... zsinnyegtem is rajta, hogy nem hiszem, hogy megengedhetem magamnak... közben azért utánaérdeklődtem Lolánál, hogy mennyiért vette a cipőt (1500.-!!!!!!) és Nellinél, hogy mennyiért hímezne nekem rá valami gyönyörűt, és ő pedig azt mondta nagyon szívesen megcsinálja nekem ingyen :$ szóval most nagyon rá vagyok kattanva a témára, ugyanis cipőre mindenképp szükségem lenne, na de hogy teljesen egyedi cipőm legyen ennyi pénzért?! :D
teljesen be vagyok zsongva! :D
a másik mosolyfakasztó pedig az volt, hogy egyik ismerősöm (Reni) kézműves ékszerkészítő oldalán megtaláltam egy nyakláncot, aminek üvegmedálja van, és benne az én általam nagyra becsült nyuszi amint a piros lufin lóg, hihetetlen, biztos hogy miattam csinálta a láncot, legalább fél évig az kép volt a profilképem facebookon!!! :D viszont, sose költöttem még 1200 forintot egy ékszerre, szóval most ez nem aktuális főleg. majd talán esetleg júniusban megjutalmazom magam vele a szakvizsgámra... :)
Ugyan egész nap fájt a fogam (sőt, azt hiszem több fogam, és bal oldalt felül-alul a teljes állkapcsom O_O) de egész jól tűröm szerintem mostmár, nem olyan zsinnyegős a helyzet :)
reggel rendesen elaludtam, egy órát konkrétan, de nem baj mert bele volt számolva. Tamás mondta egyszer, hogy ezért jó, ha az ember 2 órát szeretne reggel készülődni mert akkor van ideje elaludni, és ez tényleg így van.
így persze beértem időben dolgozni, ahogy terveztem, már 3/4 órával korábban benn voltam, így volt időm ebédelni is meg csevegni is minimálisat Csillaggal.
aztán mivel ma csak ebédeltettem a többieket, így ez a 3 óra munka hamar elröppent, bár az is közrejátszik, hogy brutálsokan voltak, legalább 15 iskolai csoport (csoportonként átlag 50 fő!!!!!) és volt köztük nagyon rendes aranyos is, meg volt köztük borzasztó és ostoba kölyök is, szóval volt munka bőven...
utána nekiálltam a szakdolgozat védésemnek, haladtam is valamennyit, de közben felidegesített az, hogy már megint olyanra szánnám az energiáim, aki nem érdemli meg és sosem szentel nekem akkora figyelmet, mint én szeretném, így hát puffogtam, ittam egy kávét meg cigiztem Hisztissel meg Pöcivel (hát, attól se lett jobb mondjuk...) így elindultam haza.
ahogy kiértem a millenáris parkba, valami ismerős dallam ütötte meg a fülem, és 20 másodperccel később már gyakorlatilag futólépésben haladtam a Teátrum szabadtéri színpada felé, mert Kávészünet koncert volt! O_O Imádom őket évek óta, Popovics Gyuriba eddig is szerelmes voltam, nulladik látásra is, de hát így meg aztán borzasztóan!!! O_O Huh, úgy éreztem magam, mint egy 13 éves kistinihős, nem bírtam levenni a szemem róla, annyira színpadra teremtették azt az embert... és most nem feltétlen a kinézetére gondolok, vegyük példának Lukács Lacit (Tankcsapda) aki szintén lassan 10 éve borzasztó nagy szerelmem :) Na, mi lenne, ha őt látnám élőben, úr isten! :DDDD
Persze egy picit nyomasztó érzés volt és nem is voltam benne biztos, hogy vagyok ilyen bátor, de végül jól tettem hogy végigültem a koncertet teljesen egyedül, magányosan. jót tett a lelkemnek, a verseknél csak a megzenésített versek vannak rám jobb hatással :))))
szerdán este ismét fellépnek a Millenárison (a Fogadó épületben) viszont többed magukkal (pl Kinizsi Ottó!) versestet fognak tartani, ez is nagyon csábító, viszont már fizetős. eszembe jutott, hogy régen tudtunk szerezni féláras jegyeket, és meg kéne kérdezzem az irodát, hátha, de amúgy se lenne kivel elmenni :/
és a nap apró szépségei: amit pár poszttal lejjebb betettem hímzett cipő... zsinnyegtem is rajta, hogy nem hiszem, hogy megengedhetem magamnak... közben azért utánaérdeklődtem Lolánál, hogy mennyiért vette a cipőt (1500.-!!!!!!) és Nellinél, hogy mennyiért hímezne nekem rá valami gyönyörűt, és ő pedig azt mondta nagyon szívesen megcsinálja nekem ingyen :$ szóval most nagyon rá vagyok kattanva a témára, ugyanis cipőre mindenképp szükségem lenne, na de hogy teljesen egyedi cipőm legyen ennyi pénzért?! :D
teljesen be vagyok zsongva! :D
a másik mosolyfakasztó pedig az volt, hogy egyik ismerősöm (Reni) kézműves ékszerkészítő oldalán megtaláltam egy nyakláncot, aminek üvegmedálja van, és benne az én általam nagyra becsült nyuszi amint a piros lufin lóg, hihetetlen, biztos hogy miattam csinálta a láncot, legalább fél évig az kép volt a profilképem facebookon!!! :D viszont, sose költöttem még 1200 forintot egy ékszerre, szóval most ez nem aktuális főleg. majd talán esetleg júniusban megjutalmazom magam vele a szakvizsgámra... :)
"kedvencek" II.
Hm, valószínűleg a telefonom kedvencek listájához képest a facebook chatben előre vett emberek listája kicsit izgibb. Bár, ahogy nézem elég sokat változik, de többnyire valóban olyan embereket tesz be, akik fontosak és/vagy sokat beszélünk facebookon.
Musi
Zakkant
Hisztis
Szti
Qwas
Humoros
Cézé
Muci
Csillag
ez hitelesebb, mint a híváslistám :D
Musi
Zakkant
Hisztis
Szti
Qwas
Humoros
Cézé
Muci
Csillag
ez hitelesebb, mint a híváslistám :D
egyik leggányabb nap a héten :(
kipihenten, összeszedetten keltem, és ez így volt egészen addig, mikor a munkaidő kezdetekor el kezdett fájni a fogam irdatlanul, és ez kitart még mindig.
munka közben pedig csak fokozódott a káosz.
itthon hagytam a fogkefém ami megmentett volna a fogfájástól, összevesztem csúnyán a Szeplőssel, elhagytam a cigarettatárcám, az egyetlen tűrhető főnököm felmondott, kiderült, hogy nem tudok június után dolgozni (megszűnik a tanulói jogviszony, ugye), és ne felejtsük el, hogy mindeközben végig fájt a fogam...
ja, és mikor hazaértem, 3 rendőr és egy villogó autó állt a ház előtt.
(egyébként róluk kiderült, hogy a 6 évvel ezelőtt elköltözött ex-lakót keresték, évente kétszer felbukkannak, mert valami gáz van a pasival és nem jelentkezett ki erről a lakcímről... de azért nem éreztem magam túl otthonosan, mikor megláttam őket...)
aztán jól kiakadtam azon, hogy egyáltalán nem haladok a nyelvtanfolyammal és nem is értem miért csinálom, ha nem is fogok most nyelvvizsgázni... nem vagyok képes ennyi mindent megcsinálni, túl nagyok az elvárások és lemaradtam szerintem még gimiben... és borzasztóan rossz érzés beismerni magamnak, hogy fel kell adnom, mert képtelen vagyok tovább küzdeni ezért...
és mindezzel a sok szarral Cézéhez menekültem, aki legalábbolyanszarul van, mint én :(
... 5 napig dolgozom egyhuzamban, közben valamikor megírom a szakdolgozat védésemet mert kedden prezentálnom kell, a fogorvoshoz meg lehet, hogy csak csütörtökön jutok el ...
de elég a zsinnyegésből, holnap új nap! ...
munka közben pedig csak fokozódott a káosz.
itthon hagytam a fogkefém ami megmentett volna a fogfájástól, összevesztem csúnyán a Szeplőssel, elhagytam a cigarettatárcám, az egyetlen tűrhető főnököm felmondott, kiderült, hogy nem tudok június után dolgozni (megszűnik a tanulói jogviszony, ugye), és ne felejtsük el, hogy mindeközben végig fájt a fogam...
ja, és mikor hazaértem, 3 rendőr és egy villogó autó állt a ház előtt.
(egyébként róluk kiderült, hogy a 6 évvel ezelőtt elköltözött ex-lakót keresték, évente kétszer felbukkannak, mert valami gáz van a pasival és nem jelentkezett ki erről a lakcímről... de azért nem éreztem magam túl otthonosan, mikor megláttam őket...)
aztán jól kiakadtam azon, hogy egyáltalán nem haladok a nyelvtanfolyammal és nem is értem miért csinálom, ha nem is fogok most nyelvvizsgázni... nem vagyok képes ennyi mindent megcsinálni, túl nagyok az elvárások és lemaradtam szerintem még gimiben... és borzasztóan rossz érzés beismerni magamnak, hogy fel kell adnom, mert képtelen vagyok tovább küzdeni ezért...
és mindezzel a sok szarral Cézéhez menekültem, aki legalábbolyanszarul van, mint én :(
... 5 napig dolgozom egyhuzamban, közben valamikor megírom a szakdolgozat védésemet mert kedden prezentálnom kell, a fogorvoshoz meg lehet, hogy csak csütörtökön jutok el ...
de elég a zsinnyegésből, holnap új nap! ...
csütörtök, április 19
lávos
Anett tavaly ilyenkor írt egy cikket a hotdogra, arról a 7 dologról, amit egy szerelmi csalódásból megtanulhatsz.
csalódni ugyan nem csalódtam, és ettől vagyok igazán jól :) az azért sokkal de sokkal rosszabb, régebben volt sok olyan szakításom is, utáltam mindent és mindenkit, megbántottak, sértett voltam és mélységesen depresszív.
most ilyen nincs, de attól még a lista izgalmas:
szerintem én ezeket nem a szakítással tanultam meg, hanem az előtte lévő évek alatt, és ezért hálás lehetek.
csalódni ugyan nem csalódtam, és ettől vagyok igazán jól :) az azért sokkal de sokkal rosszabb, régebben volt sok olyan szakításom is, utáltam mindent és mindenkit, megbántottak, sértett voltam és mélységesen depresszív.
most ilyen nincs, de attól még a lista izgalmas:
1. Toleranciát.
2. Büszkeséget.
3. Éberséget.
4. Figyelmet.
5. Önzetlenséget.
2. Büszkeséget.
3. Éberséget.
4. Figyelmet.
5. Önzetlenséget.
6. Hűséget.
7. Őszinteséget
7. Őszinteséget
szívfájdalom
Hjajj, egyik volt munkatársam (akinek még nincs blogneve, pedig sokat találkozunk, hm, még gondolkozni kell...) hímezte ezeket a csodás cipőket, és borzasztó ez az egész, mert mióta megláttam, azóta mániákusan vágyom rá. Eddig is szerettem volna ilyet, a converse adott ki kalocsai meg matyóhímzéses cipőket (nyilván aranyárban) de most hogy van elérhetőbb is, és azt hímez rá, amit csak szeretnék... hát, teljesen belezúgtam.
Magyar népmesék-es motívumosat szeretnék.
hjajj, de le kell állnom, mert nem engedhetem meg magamnak, és ha egyvalamire rákattanok, rögtön rámjön a listázhatnék, hogy mennyi mindenre lenne még szükségem (egy gatya ami nem esik le rólam, pár új felső bár ettől el lehet tekinteni, egy tornacipő ami nincs szétesve, egy balerina csinosabb ruhákhoz, és mondjuk remélem hogy télig már nem lesz szükség a téli kabátomra, mert tegnap végérvényesen szétjött a zipzárja...)
ja, és stb., persze :D
szóval, nem elsődleges az egyedi hímzett cipő. de akkor is musthave! :D
barátkozós II., avagy tavaszvan?!
pár hete bejelölt ismerősnek facebookon egy régi évfolyamtársam, hívjuk ezentúl (bár kétlem, hogy sokat kerülne szóba a blogon) Focistának. nem láttam 4 éve szerintem, és talán sose beszéltünk egy szót se, a nevében sem voltam teljesen biztos. viszont sokat lógtam egy-két osztálytársával, szóval köszönőviszonyban voltunk, így visszaigazoltam.
ma rámírt cseten, idézem:
ma rámírt cseten, idézem:
Szia
barátkozós
amennyire utálok ismerkedni, annyira imádom a már meglévő barátaimmal tengetni az időmet.
tegnap előtt(+előtt?) átmentem este Csillaghoz sztondulni, sikerült is, jól eldumáltunk mindenről, már ránk fért mert rég beszéltünk rendesen, mondjuk úgy hogy nem munka közben :) és mostmár le is lehet ülni a nappaliban, hogy nem fetreng ott a lakótársa. elég sokáig fenn voltunk, viszont másnap hajnalban kellett kelni, mert ment a Szeplőssel meg a Fütyörészővel Tatára dolgozni, szóval jóval 6 előtt már keltünk és 6 körül indultunk is. Hazajöttem, aztán 1 óra múlva vissza suliba.
Beköttettem és leadtam a szakdolgozatom, hatalmas megkönnyebbülés :)
tegnap pedig az MTVA-ban voltunk szakmai látogatáson (M1, M2, Duna tévé, Magyar rádiók) és elég izgi volt, azt leszámítva hogy a világvégére kell menni és még onnan is fél óra séta. de többek között láthattuk a jelmez és kelléktárban az eredeti Süsüt. Mint megtudtuk, ő már a második, mert az első anno felgyújtotta magát. és utána érdeklődtem a legendának, miszerint Joshi Barat volt egykor Süsü farkának a mozgatója (három ember mozgatta egyszerre) és kiderült, hogy ez bizony egy igaz urban legenda, ritka az ilyen.
Azt is megtudtuk, hogy a Tévé Maci csupán egy arasznyi magas. és hogy a tévé dolgozói szerint is bénák az új macik.
próbálkoztunk stúdió felvétellel is, mindent kipróbálhattunk a vágástól a műsorvezetésig, így híradóztunk súgógéppel meg interjúval meg minden, meg játszhattunk a blue box teknikával időjárásjelentőset :D utóbbival zseniálisan mókás látványt lehet elérni, például mikor a fejed láthatatlan, és a háttérben épp egy cápa harap feléd. ez a láthatatlanná tévő köpeny jó cucc, bár Anikón amúgy is kék felső volt így ő gyárilag is átlátszott a magyarország térkép előtt :D
11kor végeztünk, 14.20tól volt óránk. még ott csámpáztunk legalább fél órát a környéken, aztán 12.40re pont odaértem Cézé munkahelyéhez, mert nyomtatott nekem angol feladatokat, én meg vittem neki ebédet. megebédeltünk, jól elbeszélgettünk, barátkozunk.
aztán 1 után odaértem Akácfába, ahova addig beültek a szaktársaim inni, és úgy terveztem, odaérek összeszedem őket és indulunk is Újságírás I-re. hát, nem sikerült, mert mire odaértem már kikértek nekem 3 dl muskotályt, és gondolták amíg meg nem iszom addig ők tovább tudnak részegedni.
így sikerült 1 órás késéssel beérnünk a suliba, úgy, hogy 2 lány már a világát sem nagyon tudta. hát de így jár az aki éhgyomorra ouzzot iszik fröccsel.
viszont, nem találtuk a termet ahol óránk lett volna, mert ami az órarendben szerepelt két lehetőség, abból egyik sem stimmelt, így az Újságírás I kimaradt az életünkből, bár úgy tűnik a bácsi majd megajánl mindenkinek valami jegyet, mert ötlete sincs hogy kellene számonkérni (nem véletlenül újságíró 30 éve a tanári pálya helyett).
még volt egy infónk, amit végigszenvedtünk, de csak sikerült összeszedni egy gyors négyest Acessből (amit egyébként önállóan megnyitni sem tudok gyakorlatilag...)
aztán találkoztam a Legjobbhaverral 5kor :)
Bementünk az Auchanba, vett két sört, meg vacsihoz valót, aztán átértünk hozzá és nekiálltunk lasagnet sütni, addig én kerestem valami nézhető filmet. végül azt nem találtam, de vacsi után megnéztük a hétfői Dumaszínházas Roast-ot, amin sírva röhögtünk, aztán még stand up videókat néztünk a neten. megittuk azt az 1-1 sört, meg még volt kb 2 deci vodkája, amit elfogyasztottunk némi szénsavas szőlőlével, el is felejtettem, hogy a vodkának ennyire nincs íze O_O
későn feküdtünk le, és megint korán kellett kelni, mert a Legjobbhaver ment gyakorlatra, 7re a keletibe, szóval fél6kor már javában fogatmostam. apropó sikerült is nálahagynom az egyik fogkefém :(
8ra már itthon is voltam bőven, aztán ledőltem aludni délig, most pedig angoloznom kéne, amire bemelegítek némi angol Chuckkal, juj, már hetek óta nem néztem egy részt se :( mondjuk, már csak 1 évadnyi van letöltve nekem :( be kell osztani.
jha, és az ismerkedés, amiről írni akartam.
most jött rengeteg új munkatársam, és (akiről már írtam, a Hülyeidióta) úgy tűnik, unalmában minden áron velem szeretne emailezgetni. nem tudom mi a szándéka, de ellenkező nemű, és viccesnek gondolja magát. igazából, nem feltétlen akar tőlem valamit, de ezt jobban elhiszem mondjuk a Legjobbhavernak vagy Csillagnak akiket ismerek évek óta, mint egy vadidegennek. persze, lehet csak meg akar ismerni, de utálok ismerkedni, és nem is különösebben érdekel.
tegnap előtt(+előtt?) átmentem este Csillaghoz sztondulni, sikerült is, jól eldumáltunk mindenről, már ránk fért mert rég beszéltünk rendesen, mondjuk úgy hogy nem munka közben :) és mostmár le is lehet ülni a nappaliban, hogy nem fetreng ott a lakótársa. elég sokáig fenn voltunk, viszont másnap hajnalban kellett kelni, mert ment a Szeplőssel meg a Fütyörészővel Tatára dolgozni, szóval jóval 6 előtt már keltünk és 6 körül indultunk is. Hazajöttem, aztán 1 óra múlva vissza suliba.
Beköttettem és leadtam a szakdolgozatom, hatalmas megkönnyebbülés :)
tegnap pedig az MTVA-ban voltunk szakmai látogatáson (M1, M2, Duna tévé, Magyar rádiók) és elég izgi volt, azt leszámítva hogy a világvégére kell menni és még onnan is fél óra séta. de többek között láthattuk a jelmez és kelléktárban az eredeti Süsüt. Mint megtudtuk, ő már a második, mert az első anno felgyújtotta magát. és utána érdeklődtem a legendának, miszerint Joshi Barat volt egykor Süsü farkának a mozgatója (három ember mozgatta egyszerre) és kiderült, hogy ez bizony egy igaz urban legenda, ritka az ilyen.
Azt is megtudtuk, hogy a Tévé Maci csupán egy arasznyi magas. és hogy a tévé dolgozói szerint is bénák az új macik.
próbálkoztunk stúdió felvétellel is, mindent kipróbálhattunk a vágástól a műsorvezetésig, így híradóztunk súgógéppel meg interjúval meg minden, meg játszhattunk a blue box teknikával időjárásjelentőset :D utóbbival zseniálisan mókás látványt lehet elérni, például mikor a fejed láthatatlan, és a háttérben épp egy cápa harap feléd. ez a láthatatlanná tévő köpeny jó cucc, bár Anikón amúgy is kék felső volt így ő gyárilag is átlátszott a magyarország térkép előtt :D
11kor végeztünk, 14.20tól volt óránk. még ott csámpáztunk legalább fél órát a környéken, aztán 12.40re pont odaértem Cézé munkahelyéhez, mert nyomtatott nekem angol feladatokat, én meg vittem neki ebédet. megebédeltünk, jól elbeszélgettünk, barátkozunk.
aztán 1 után odaértem Akácfába, ahova addig beültek a szaktársaim inni, és úgy terveztem, odaérek összeszedem őket és indulunk is Újságírás I-re. hát, nem sikerült, mert mire odaértem már kikértek nekem 3 dl muskotályt, és gondolták amíg meg nem iszom addig ők tovább tudnak részegedni.
így sikerült 1 órás késéssel beérnünk a suliba, úgy, hogy 2 lány már a világát sem nagyon tudta. hát de így jár az aki éhgyomorra ouzzot iszik fröccsel.
viszont, nem találtuk a termet ahol óránk lett volna, mert ami az órarendben szerepelt két lehetőség, abból egyik sem stimmelt, így az Újságírás I kimaradt az életünkből, bár úgy tűnik a bácsi majd megajánl mindenkinek valami jegyet, mert ötlete sincs hogy kellene számonkérni (nem véletlenül újságíró 30 éve a tanári pálya helyett).
még volt egy infónk, amit végigszenvedtünk, de csak sikerült összeszedni egy gyors négyest Acessből (amit egyébként önállóan megnyitni sem tudok gyakorlatilag...)
aztán találkoztam a Legjobbhaverral 5kor :)
Bementünk az Auchanba, vett két sört, meg vacsihoz valót, aztán átértünk hozzá és nekiálltunk lasagnet sütni, addig én kerestem valami nézhető filmet. végül azt nem találtam, de vacsi után megnéztük a hétfői Dumaszínházas Roast-ot, amin sírva röhögtünk, aztán még stand up videókat néztünk a neten. megittuk azt az 1-1 sört, meg még volt kb 2 deci vodkája, amit elfogyasztottunk némi szénsavas szőlőlével, el is felejtettem, hogy a vodkának ennyire nincs íze O_O
későn feküdtünk le, és megint korán kellett kelni, mert a Legjobbhaver ment gyakorlatra, 7re a keletibe, szóval fél6kor már javában fogatmostam. apropó sikerült is nálahagynom az egyik fogkefém :(
8ra már itthon is voltam bőven, aztán ledőltem aludni délig, most pedig angoloznom kéne, amire bemelegítek némi angol Chuckkal, juj, már hetek óta nem néztem egy részt se :( mondjuk, már csak 1 évadnyi van letöltve nekem :( be kell osztani.
jha, és az ismerkedés, amiről írni akartam.
most jött rengeteg új munkatársam, és (akiről már írtam, a Hülyeidióta) úgy tűnik, unalmában minden áron velem szeretne emailezgetni. nem tudom mi a szándéka, de ellenkező nemű, és viccesnek gondolja magát. igazából, nem feltétlen akar tőlem valamit, de ezt jobban elhiszem mondjuk a Legjobbhavernak vagy Csillagnak akiket ismerek évek óta, mint egy vadidegennek. persze, lehet csak meg akar ismerni, de utálok ismerkedni, és nem is különösebben érdekel.
szerda, április 18
carpe diem, vagymi...
"Neked nincs mit vesztened. A legtöbben azért nem engedhetik meg maguknak, hogy szabadon szeressenek, mert túl sok minden, múlt és jövő forog kockán. De neked csak a Jelen van."
mennyire egyszerű lenne így...
az idézet Coelhotol származik. én meg vodkát ittam szőlővel meg szénsavval.
"Amit adsz, azt te is visszakapod - noha lehet, hogy onnan, ahonnan a legkevésbé várnád."
(szintén)
de ezekről majd bővebben később.
(((Anett, valamikor találkozzunk, mostmár mindenképp, főleg hogy 3 könyved van nálam :P)))
aLegjobbhaver egy fejreállt lúzer :)))
mennyire egyszerű lenne így...
az idézet Coelhotol származik. én meg vodkát ittam szőlővel meg szénsavval.
"Amit adsz, azt te is visszakapod - noha lehet, hogy onnan, ahonnan a legkevésbé várnád."
(szintén)
de ezekről majd bővebben később.
(((Anett, valamikor találkozzunk, mostmár mindenképp, főleg hogy 3 könyved van nálam :P)))
aLegjobbhaver egy fejreállt lúzer :)))
kedd, április 17
"Kedvencek"
érdekes hogy a telefonom a gyakran hívott ismerőseim alapján kialakít egy kedvencek kategóriát.
nincs nehéz dolga, mert összesen alig szoktam telefonálni, csak ha muszáj, és csak nagyon kevés emberrel.
ez alapján akik jelenleg a kedvenceim a Droid szerint:
Muci
Cézé
Apci
egyik bátyám
Hisztis
Csillag
Humoros
Mus
Evi
...
és innentől pedig még van 6-7 név, de mindet egyetlen egyszer hívtam, szóval úgy tűnik, nem telefonálok eleget ahhoz, hogy kialakuljon a kedvencek listám. :(
nincs nehéz dolga, mert összesen alig szoktam telefonálni, csak ha muszáj, és csak nagyon kevés emberrel.
ez alapján akik jelenleg a kedvenceim a Droid szerint:
Muci
Cézé
Apci
egyik bátyám
Hisztis
Csillag
Humoros
Mus
Evi
...
és innentől pedig még van 6-7 név, de mindet egyetlen egyszer hívtam, szóval úgy tűnik, nem telefonálok eleget ahhoz, hogy kialakuljon a kedvencek listám. :(
grrrr
sokkal jobban érezném magam, hogyha nem fájna egyszerre a fogam és a fülem.
köszönöm, hogy elmondhattam.
köszönöm, hogy elmondhattam.
hétfő, április 16
tevékeny nap
ma elmentem a postára pénzért, aztán Mazsi megfodrászkodta a hajamat, és nagyon szép lett.
aztán átnéztem a szakdolgozatom, fixáltam a borítót és a címét (A blogok kommunikációs szerepe a mindennapokban) aztán megcsináltam a médiatervemet és hozzá a prezentációt is, aztán megint töcsköltem kicsit a szakdolgozattal, hogy biztos minden oké legyen, most meg valószínűleg átmegyek Csillaghoz, mert megígértem neki még múlthéten, hogy ha Krisz kiköltözik, tartunk egy csoportos filmezést nála, annak örömére hogy végre két hálószoba is van meg a nappali is felszabadult.
jóság, hasznos nap volt ez is :)
aztán átnéztem a szakdolgozatom, fixáltam a borítót és a címét (A blogok kommunikációs szerepe a mindennapokban) aztán megcsináltam a médiatervemet és hozzá a prezentációt is, aztán megint töcsköltem kicsit a szakdolgozattal, hogy biztos minden oké legyen, most meg valószínűleg átmegyek Csillaghoz, mert megígértem neki még múlthéten, hogy ha Krisz kiköltözik, tartunk egy csoportos filmezést nála, annak örömére hogy végre két hálószoba is van meg a nappali is felszabadult.
jóság, hasznos nap volt ez is :)
voltam kutyád hűségemmel melléd állva
nincs (se fizikai, se lelki) energiám blogolni, és időm sincs, csak mégis muszáj... grafomán, Judit a neved.
az elmúlt napok nagy könnyedsége a szakdolgozat okán volt. rég nevettem ennyit, az biztos. nagyon jól éreztem magam. ...aztán jött Cézé, aki borzasztóan lecseszett nagyjából azért, mert eleresztem magam. persze, ő csak azt látja, hogy éjfélre értem haza egy kocsmából, a többit meg nem nagyon akarja észrevenni. mindegy, csak... egyébként is nagyon szarul vagyok...
Felkerült több új "nem kéne elfelejteni, mert iszonyat vicces" bár jelentéktelen jelenet életem filmjébe (ezekből nemrég írtam posztot, amiben a leettek naranccsal is van többek között), szóval remélem néha még életem során eszembe fog jutni, milyen érzés egy kivilágított teremben csukott szemmel borozni, üvegből, úgy, hogy nem hogy a bor helyét nem tudod, a melletted ülőt sem nagyon tudod beazonosítani (sem helyileg, sem személyileg).
szóval, voltak vicces pillanatok. és szeretnék egyszer magamnak egy NYÁKláncot.
és kitaláltuk, hogy lehet bash-ni egy darab kétforintos érmével. (a bash-t 2 darab kockával kell játszani, egyébként)
és számoltunk ökröket (nekem 49 volt a maximum. akinek a legkevesebb, az nyer. általában Niki nyert 0 ökörrel, szóval még egy játék, amiben sosem fogok nyerni...)
és a szakdolgozati jegyzet cetlimen több egymástól különböző kézírás van, például hogy EZ EGY FASZSÁG, vagy hogy Mit írtál ide? vagy hogy leszel a feleségem? naaaaa? (utóbbit egy új munkatárs írta, még nincs beceneve, de szerintem pályázhat a Hülyeidióta címre) szóval ezek is mókás dolgok, még akkor is, ha ebből a cetliből is csak az lett, hogy borzasztóan felidegesítettem magamat, meg félreértettük egymást pár emberrel, meg ilyenek.
nem baj, megint csak azt tanultam belőle, hogy ha valakivel nem tudsz valamit megbeszélni, az írásban sem fogja érteni a szavaidat.
egyébként lelkileg vannak dolgok. túl sokat vagyok magamban, és nem igazán van olyan ember, akivel megtudnám osztani mindazt hiánytalanul ami a fejemben van, és kezd megtelni, túlzsúfolt, és egymásnak ellentmondó idiótaságokkal idegesítem magam, vagy idegesítenek mások.
példának okáért Hisztis már megint borzasztóan felcseszi az agyam minden egyes mondatával, és ez így nem vicces, pedig már kismilliószor megfogadtam, hogy nem foglalkozom vele. most reflexből leírnám, hogy ezentúl mostmár tényleg nem, de az is csak egy új fogadalom lenne :D ...
szóval, vannak dolgok... néha egész jól sikerül kiiktatni mindent a fejemből, aztán hirtelenségében minden visszatódul, mert helyt akar magának...
a legnagyobb lelki gond jelenleg, hogy jelentéktelennek érzem magam. ezzel a szóval tudom a leginkább körülírni. keresem magam körül (néha túlzottan, és ez megint csak káros) azokat az embereket, akiknek számítok.
igyekszem nem gondolkozni, de nem olyan egyszerű, mint általában :(
nyekergek, és a világ legmagyányosabb dolga, hogy mindezt a blogon teszem...
lassan négy hete vagyok egyedülálló. és ezen még mindig nem szeretnék változtatni, ahogy most látom a dolgokat, ez elég sokáig így is fog maradni.
csak borzasztóan szar, hogy nincs meg az az érzés, hogy valakinek te vagy a legfontosabb...
utoljára 18 évesen voltam szingli. az egészen más érzés volt, kevésbé független, de sokkal nyugodtabb. most állandó kételyeim vannak, teljes önbizalomhiány, meg ilyenek. persze néha rámjön a minden tökéletes így és jól vagyok időszak, meg hogy én irányítom az életem, csak egyelőre ez elég rövid ideig szokott tartani, aztán visszahuppanok a semmibe, és keresem a helyem tovább.
oké, tényleg eléggé zsinnyegtettem a zsinnyegtetnivalót, szóval elég annyi, hogy nem vagyok jól.
az elmúlt napok nagy könnyedsége a szakdolgozat okán volt. rég nevettem ennyit, az biztos. nagyon jól éreztem magam. ...aztán jött Cézé, aki borzasztóan lecseszett nagyjából azért, mert eleresztem magam. persze, ő csak azt látja, hogy éjfélre értem haza egy kocsmából, a többit meg nem nagyon akarja észrevenni. mindegy, csak... egyébként is nagyon szarul vagyok...
Felkerült több új "nem kéne elfelejteni, mert iszonyat vicces" bár jelentéktelen jelenet életem filmjébe (ezekből nemrég írtam posztot, amiben a leettek naranccsal is van többek között), szóval remélem néha még életem során eszembe fog jutni, milyen érzés egy kivilágított teremben csukott szemmel borozni, üvegből, úgy, hogy nem hogy a bor helyét nem tudod, a melletted ülőt sem nagyon tudod beazonosítani (sem helyileg, sem személyileg).
szóval, voltak vicces pillanatok. és szeretnék egyszer magamnak egy NYÁKláncot.
és kitaláltuk, hogy lehet bash-ni egy darab kétforintos érmével. (a bash-t 2 darab kockával kell játszani, egyébként)
és számoltunk ökröket (nekem 49 volt a maximum. akinek a legkevesebb, az nyer. általában Niki nyert 0 ökörrel, szóval még egy játék, amiben sosem fogok nyerni...)
és a szakdolgozati jegyzet cetlimen több egymástól különböző kézírás van, például hogy EZ EGY FASZSÁG, vagy hogy Mit írtál ide? vagy hogy leszel a feleségem? naaaaa? (utóbbit egy új munkatárs írta, még nincs beceneve, de szerintem pályázhat a Hülyeidióta címre) szóval ezek is mókás dolgok, még akkor is, ha ebből a cetliből is csak az lett, hogy borzasztóan felidegesítettem magamat, meg félreértettük egymást pár emberrel, meg ilyenek.
nem baj, megint csak azt tanultam belőle, hogy ha valakivel nem tudsz valamit megbeszélni, az írásban sem fogja érteni a szavaidat.
egyébként lelkileg vannak dolgok. túl sokat vagyok magamban, és nem igazán van olyan ember, akivel megtudnám osztani mindazt hiánytalanul ami a fejemben van, és kezd megtelni, túlzsúfolt, és egymásnak ellentmondó idiótaságokkal idegesítem magam, vagy idegesítenek mások.
példának okáért Hisztis már megint borzasztóan felcseszi az agyam minden egyes mondatával, és ez így nem vicces, pedig már kismilliószor megfogadtam, hogy nem foglalkozom vele. most reflexből leírnám, hogy ezentúl mostmár tényleg nem, de az is csak egy új fogadalom lenne :D ...
szóval, vannak dolgok... néha egész jól sikerül kiiktatni mindent a fejemből, aztán hirtelenségében minden visszatódul, mert helyt akar magának...
a legnagyobb lelki gond jelenleg, hogy jelentéktelennek érzem magam. ezzel a szóval tudom a leginkább körülírni. keresem magam körül (néha túlzottan, és ez megint csak káros) azokat az embereket, akiknek számítok.
igyekszem nem gondolkozni, de nem olyan egyszerű, mint általában :(
nyekergek, és a világ legmagyányosabb dolga, hogy mindezt a blogon teszem...
lassan négy hete vagyok egyedülálló. és ezen még mindig nem szeretnék változtatni, ahogy most látom a dolgokat, ez elég sokáig így is fog maradni.
csak borzasztóan szar, hogy nincs meg az az érzés, hogy valakinek te vagy a legfontosabb...
utoljára 18 évesen voltam szingli. az egészen más érzés volt, kevésbé független, de sokkal nyugodtabb. most állandó kételyeim vannak, teljes önbizalomhiány, meg ilyenek. persze néha rámjön a minden tökéletes így és jól vagyok időszak, meg hogy én irányítom az életem, csak egyelőre ez elég rövid ideig szokott tartani, aztán visszahuppanok a semmibe, és keresem a helyem tovább.
oké, tényleg eléggé zsinnyegtettem a zsinnyegtetnivalót, szóval elég annyi, hogy nem vagyok jól.
péntek, április 13
szakdolgozás part two
péntek, reggel negyed 7, az idő tiszta, ma valószínűleg napsütés várható.
a szakdolgozatom kész.
néhány apróságot eltekintve, például nem tisztázott, hogy a 3 közül az iskolának melyik címét kell a fedlapra írni, hogy a konzulensemnek mi a titulusa (egyszer viccelődött, hogy neki olyan nincs, de ha rá kell írni? O_O)
továbbá hogy hogyan tudom megoldani azt, hogy csak a 3. laptól kezdje el az oldalszámozást
és a legnagyobb apróság az, hogy még nem tudom, minek nevezzem, nincs címe.
viszont előbb elküldtem Nyuszinéninek, szóval innentől minden rajta múlik, és most rettegek.
ja igen, a kurva diagramok basznák háromszor keresztbe a plébánus hátán egymást.
ez borzasztóan kikívánkozott belőlem, elnézést, de órák óta nincs kihez szólni...
szóval az 5 darab mellékletemet sikerült segítséggel is egy olyan másfél óra alatt betennem a szakdolgozatomba. nem voltam ideges, szerintem leszedáltam magam, de komolyan.
zombiállapot.
most néztem utána, hogy 2 óra múlva el kell indulnom médiajog előadásra, amire még meg kell írnom egy beadandót (meg valakivel, valahol ki kell nyomtattatni...) de igazából ha egy picit fittebb lennék - értem ezalatt hogy nem a tegnapi sminkemben, ruhámban ülnék az ágyban 12 órája folyamatosan - akkor bemennék a következő busszal, mert még beérnék Pánczél előadására, ami nyilván kínos, de nem vagyok benne biztos, hogy tudom, mit tart. ha minden igaz, Tömegkommunikációt ? o_O
de szerintem ő is jól jár ha nem megyek, mert egyrészt egy volánbuszon mennénk, ami még mindig kínos mert 10ből 7 alkalommal nem ismer fel, aztán az előadásán meg kiszúrná, hogy ott alszom az orra előtt.
Horváth jó fej, most azt tervezem, hogy bemegyek az előadás kezdetére, leadom a beadandót, és megvallok mindent az elmúlt 48 órámról, majd még kicsit szépen nézek rá, és közlöm hogy nincs sok értelme benn ülnöm 180 percet, annak ellenére hogy a legjobb fej és legviccesebb tanár.
na, médiajogra fel! hogy kell paragrafus jelet írni a klaviatúrán?
persze, csak viccelek... bár nem tudom, hogy kell, de tudok kopizni a netről. hurrá!
a szakdolgozatom kész.
néhány apróságot eltekintve, például nem tisztázott, hogy a 3 közül az iskolának melyik címét kell a fedlapra írni, hogy a konzulensemnek mi a titulusa (egyszer viccelődött, hogy neki olyan nincs, de ha rá kell írni? O_O)
továbbá hogy hogyan tudom megoldani azt, hogy csak a 3. laptól kezdje el az oldalszámozást
és a legnagyobb apróság az, hogy még nem tudom, minek nevezzem, nincs címe.
viszont előbb elküldtem Nyuszinéninek, szóval innentől minden rajta múlik, és most rettegek.
ja igen, a kurva diagramok basznák háromszor keresztbe a plébánus hátán egymást.
ez borzasztóan kikívánkozott belőlem, elnézést, de órák óta nincs kihez szólni...
szóval az 5 darab mellékletemet sikerült segítséggel is egy olyan másfél óra alatt betennem a szakdolgozatomba. nem voltam ideges, szerintem leszedáltam magam, de komolyan.
zombiállapot.
most néztem utána, hogy 2 óra múlva el kell indulnom médiajog előadásra, amire még meg kell írnom egy beadandót (meg valakivel, valahol ki kell nyomtattatni...) de igazából ha egy picit fittebb lennék - értem ezalatt hogy nem a tegnapi sminkemben, ruhámban ülnék az ágyban 12 órája folyamatosan - akkor bemennék a következő busszal, mert még beérnék Pánczél előadására, ami nyilván kínos, de nem vagyok benne biztos, hogy tudom, mit tart. ha minden igaz, Tömegkommunikációt ? o_O
de szerintem ő is jól jár ha nem megyek, mert egyrészt egy volánbuszon mennénk, ami még mindig kínos mert 10ből 7 alkalommal nem ismer fel, aztán az előadásán meg kiszúrná, hogy ott alszom az orra előtt.
Horváth jó fej, most azt tervezem, hogy bemegyek az előadás kezdetére, leadom a beadandót, és megvallok mindent az elmúlt 48 órámról, majd még kicsit szépen nézek rá, és közlöm hogy nincs sok értelme benn ülnöm 180 percet, annak ellenére hogy a legjobb fej és legviccesebb tanár.
na, médiajogra fel! hogy kell paragrafus jelet írni a klaviatúrán?
persze, csak viccelek... bár nem tudom, hogy kell, de tudok kopizni a netről. hurrá!
szakdolgozás
péntek hajnali negyed négy, az idő sötét, a lábujjaim fáznak, a gyomrom bugyog (gyanítom attól, hogy ma megettem 3 zsömlét, megittam két hatalmas bögre kávét, majd este és az éjjel folyamán megettem egy zacskó ropit, egy tábla csokit, és minderre még rágurult egy energiaital.
egyébként éber vagyok (ezek után?! :D) és jókedvű.
bár a konzulensem azt akarta, találkozzunk hétfőn, végül rábeszéltem arra, hogy szívem szerint én már átvenni mennék hétfőn a bekötött szakdolgozatom, szóval találkozzunk péntek (azaz ma) délután. így továbbra is tartom magam a kijelölt célhoz: ma reggelre a tanárnő email fiókjában lesz a dolgozatom, 99%ban készen.
meg vagyok elégedve a munkámmal, csak nagyon lassan haladok, van amikor csak 2 óra alatt sikerül megírni rendesen egy oldalt. viszont 27 oldalnál járok, mert előbb átolvastam az egészet, és sokat kihúztam belőle, de úgy tűnik, mindjárt vége. Már csak az Összegzés hiányzik, kéne valami konklúzió, most is épp ezen agyalok, azért blogolok. ez a szép fehér kezelőfelület tágítja a tudatom.
aztán felhasznált irodalomjegyzék, na ez rövid lesz, majd a mellékletek összepakolása. ez gyors munka lenne, ha értenék a wordhöz, de Tomi kisegített, aki szintén most éjjel fejezi be szakdolgozását, csak neki reggel már le is kell adni.
gondolkoztam rajta, hogy jó lenne egy köszönetnyilvánítás, mert milyen jó dolog lesz 20 év múlva elővenni a dolgozatom és megnézni, kik voltak körülöttem -és hasznomra- ebben az időszakban, de végül erről lemondok.
Rengeteg embernek mondhatnék köszönetet, Kis Gyöngyvérnek, a konzulensemnek a segítségéért és mindenért amit az elmúlt két évben tanított, és azért, hogy segített eligazodni az útvesztőkben, hogy végül megtaláljam a saját célom.
Cézének, mert rengeteget segített, mindig mindenben, amiben csak tudott. nélküle például biztos nem lennének táblázataim, meg diagramjaim, amikkel azért persze órákat szoptam, mert nem értek hozzá annyira se, hogy normálisan tudjam őket kezelni.
a Hisztisnek, hogy tudta nélkül is segített feldolgozni az elmúlt nem túl egyszerű időszakomat, és hogy engedte néha, hogy még nála is Hisztisebb legyek.
Mucinak, hogy támogatott és kérés nélkül is adta alám a lovat, mindig biztatott és hitt bennem és a dolgozatomban.
Móninak és Evinek, hogy segítettek kiigazodni a különböző formai követelményeken.
Csillagnak, hogy bármikor hisztizhettem neki (is), és mindig volt hozzám egy-két bátorító szava, és főleg azért, mert türelmesen várja hogy befejezzem a hercehurcát, hogy ihasson velem sok sok sört.
a Humorosnak, hogy akkor is meg tudott nevettetni, amikor szétvetett az ideg, és annyira stresszes voltam mint még életemben soha, valamint azért, mert bármit megbeszélhettem vele, bármilyen problémámat meghallgatta, és megölelgetett, ha csak arra volt szükségem.
Robilacinak, Anettnek, Ildinek, Viának és Szőrinek, hogy nagyban hozzájárultak a munkámhoz azzal, hogy megosztották velem az életüket és saját tapasztalataikat.
Imolának, hogy a kapcsolatunk eljutott arra a pontra, hogy róla mint fontos barátomról írhattam a szakdolgozatomban. Külön hálás vagyok neki egyáltalán az elmúlt 5-6-7 évért is.
a Legjobbhavernak, a Hódnak, és még rengeteg barátomnak köszönöm a felém mutatott hihetetlenül nagy türelmet.
és folytathatnám, de nagyon hosszú lenne a lista. részben ezért marad ki a szakdolgozatomból a köszönetnyilvánítás, részben pedig azért, mert kínosan érzem magam amiatt, hogy a családomat nem tudnám beleírni.
és most megyek, van még reggelig legalább 4-5 órám, befejezem a szakdolgozást, majd megírok még 3 oldalt médiajogra arról, milyen negatív hatásokkal van a média a gyerekekre.
köszi, puszi, Nyuszi
egyébként éber vagyok (ezek után?! :D) és jókedvű.
bár a konzulensem azt akarta, találkozzunk hétfőn, végül rábeszéltem arra, hogy szívem szerint én már átvenni mennék hétfőn a bekötött szakdolgozatom, szóval találkozzunk péntek (azaz ma) délután. így továbbra is tartom magam a kijelölt célhoz: ma reggelre a tanárnő email fiókjában lesz a dolgozatom, 99%ban készen.
meg vagyok elégedve a munkámmal, csak nagyon lassan haladok, van amikor csak 2 óra alatt sikerül megírni rendesen egy oldalt. viszont 27 oldalnál járok, mert előbb átolvastam az egészet, és sokat kihúztam belőle, de úgy tűnik, mindjárt vége. Már csak az Összegzés hiányzik, kéne valami konklúzió, most is épp ezen agyalok, azért blogolok. ez a szép fehér kezelőfelület tágítja a tudatom.
aztán felhasznált irodalomjegyzék, na ez rövid lesz, majd a mellékletek összepakolása. ez gyors munka lenne, ha értenék a wordhöz, de Tomi kisegített, aki szintén most éjjel fejezi be szakdolgozását, csak neki reggel már le is kell adni.
gondolkoztam rajta, hogy jó lenne egy köszönetnyilvánítás, mert milyen jó dolog lesz 20 év múlva elővenni a dolgozatom és megnézni, kik voltak körülöttem -és hasznomra- ebben az időszakban, de végül erről lemondok.
Rengeteg embernek mondhatnék köszönetet, Kis Gyöngyvérnek, a konzulensemnek a segítségéért és mindenért amit az elmúlt két évben tanított, és azért, hogy segített eligazodni az útvesztőkben, hogy végül megtaláljam a saját célom.
Cézének, mert rengeteget segített, mindig mindenben, amiben csak tudott. nélküle például biztos nem lennének táblázataim, meg diagramjaim, amikkel azért persze órákat szoptam, mert nem értek hozzá annyira se, hogy normálisan tudjam őket kezelni.
a Hisztisnek, hogy tudta nélkül is segített feldolgozni az elmúlt nem túl egyszerű időszakomat, és hogy engedte néha, hogy még nála is Hisztisebb legyek.
Mucinak, hogy támogatott és kérés nélkül is adta alám a lovat, mindig biztatott és hitt bennem és a dolgozatomban.
Móninak és Evinek, hogy segítettek kiigazodni a különböző formai követelményeken.
Csillagnak, hogy bármikor hisztizhettem neki (is), és mindig volt hozzám egy-két bátorító szava, és főleg azért, mert türelmesen várja hogy befejezzem a hercehurcát, hogy ihasson velem sok sok sört.
a Humorosnak, hogy akkor is meg tudott nevettetni, amikor szétvetett az ideg, és annyira stresszes voltam mint még életemben soha, valamint azért, mert bármit megbeszélhettem vele, bármilyen problémámat meghallgatta, és megölelgetett, ha csak arra volt szükségem.
Robilacinak, Anettnek, Ildinek, Viának és Szőrinek, hogy nagyban hozzájárultak a munkámhoz azzal, hogy megosztották velem az életüket és saját tapasztalataikat.
Imolának, hogy a kapcsolatunk eljutott arra a pontra, hogy róla mint fontos barátomról írhattam a szakdolgozatomban. Külön hálás vagyok neki egyáltalán az elmúlt 5-6-7 évért is.
a Legjobbhavernak, a Hódnak, és még rengeteg barátomnak köszönöm a felém mutatott hihetetlenül nagy türelmet.
és folytathatnám, de nagyon hosszú lenne a lista. részben ezért marad ki a szakdolgozatomból a köszönetnyilvánítás, részben pedig azért, mert kínosan érzem magam amiatt, hogy a családomat nem tudnám beleírni.
és most megyek, van még reggelig legalább 4-5 órám, befejezem a szakdolgozást, majd megírok még 3 oldalt médiajogra arról, milyen negatív hatásokkal van a média a gyerekekre.
köszi, puszi, Nyuszi
szerda, április 11
a legjobb motivációm még mindig: SÖR!
az tart életben, hogy jövőhéten sört kell sörrel innom.
a szaktársaimmal, a csopásokkal, a Hóddal, a Svájcival, a Legjobbhaverral, a Kutyával. (és a többi)
igazából most reálisnak látszik, hogy 24 óra múlva pontot tegyek a szakdolgozatom végére, viszont borzasztóan fos a kérdőívet kiértékelni, sosem gondoltam volna, hogy ez ennyire kurva unalmas és száraz.
az időm nagy részét a paint előtt töltöm, mert például a gyönyörű szép kördiagram széléről lecsúszott a kérdés, és túl nagy odafigyelést igényel a rengeteg összeférhetetlen adat kiértékelése is.
még dünnyögök a nyomoromban szerintem éjfélig, aztán holnap új nap, nekiállok baromi aktívan. még jó lenne legalább 10 oldalt hozzádobni a cucchoz.
ja, közben beiktatok egy állásinterjú félét, meg egy 3 oldalas beadandót médiajogra a gyerek-média-erőszak bermudaháromszög jegyében.
mai zsinnyegtetésünket olvasta, kérjük kapcsolja ki a készüléket.
a szaktársaimmal, a csopásokkal, a Hóddal, a Svájcival, a Legjobbhaverral, a Kutyával. (és a többi)
igazából most reálisnak látszik, hogy 24 óra múlva pontot tegyek a szakdolgozatom végére, viszont borzasztóan fos a kérdőívet kiértékelni, sosem gondoltam volna, hogy ez ennyire kurva unalmas és száraz.
az időm nagy részét a paint előtt töltöm, mert például a gyönyörű szép kördiagram széléről lecsúszott a kérdés, és túl nagy odafigyelést igényel a rengeteg összeférhetetlen adat kiértékelése is.
még dünnyögök a nyomoromban szerintem éjfélig, aztán holnap új nap, nekiállok baromi aktívan. még jó lenne legalább 10 oldalt hozzádobni a cucchoz.
ja, közben beiktatok egy állásinterjú félét, meg egy 3 oldalas beadandót médiajogra a gyerek-média-erőszak bermudaháromszög jegyében.
mai zsinnyegtetésünket olvasta, kérjük kapcsolja ki a készüléket.
XXI. század, hellószia!
teljesen véletlenül ráakadtam twitteren a srácra, aki lopja a Shakesbeerben a mayorságom (#foursquare) :D
egyrészt, ez megtorlásra vár, másrészt, egész jól sikerült beazonosítanom, hogy ki lehet az, mert ugye nem csak akkor van ott, ha én éppen nem.
szóval, ezentúl úgy kell leülnünk, hogy az összes nagyasztalt elfoglaljuk, hogy ők ne tudjanak Battle star galactikát játszani :D najó, nem gonoszkodom. de visszalopom a mayorságom, az biztos!
hm, mondjuk eddig is elég sanszos volt, hogy a társasozós kocka társaság tagja... :P
és még jogosnak is érzi a mayorságot, mert 7 éve oda jár.. tehetek én arról, hogy alkoholista? :D KELL a mayorságom, többet kell inni :(
egyrészt, ez megtorlásra vár, másrészt, egész jól sikerült beazonosítanom, hogy ki lehet az, mert ugye nem csak akkor van ott, ha én éppen nem.
szóval, ezentúl úgy kell leülnünk, hogy az összes nagyasztalt elfoglaljuk, hogy ők ne tudjanak Battle star galactikát játszani :D najó, nem gonoszkodom. de visszalopom a mayorságom, az biztos!
hm, mondjuk eddig is elég sanszos volt, hogy a társasozós kocka társaság tagja... :P
és még jogosnak is érzi a mayorságot, mert 7 éve oda jár.. tehetek én arról, hogy alkoholista? :D KELL a mayorságom, többet kell inni :(
Boldog szülinapot József Attila!
Igaz-e, hogy érezlek most is,
amikor messzire vagy tőlem?
Mért hagytál el, hogyha kívánsz,
ha bennem lehetsz csak ünneplőben.
Mért nem csókolsz, ha úgy esik jól?
Mért fáradnak el a rohanók?
Mért rág szú-módra szét a tenger
karcsú, viharra teremtett hajót? ……
Tudom, hogy jössz majd.
Úgy esel belém, mint szép, szikrázó
mennykő a tóba!
De megégetnők-e a világot,
vonagló lángokként összefonódva?
S pocsolyákba árkolt bús arcomba
bírnál-e nézni, ha én is belelátnék …….
Ó, asszonyom, te balga, te bolond,
játszót-játszó, ostoba semmi játék!
amikor messzire vagy tőlem?
Mért hagytál el, hogyha kívánsz,
ha bennem lehetsz csak ünneplőben.
Mért nem csókolsz, ha úgy esik jól?
Mért fáradnak el a rohanók?
Mért rág szú-módra szét a tenger
karcsú, viharra teremtett hajót? ……
Tudom, hogy jössz majd.
Úgy esel belém, mint szép, szikrázó
mennykő a tóba!
De megégetnők-e a világot,
vonagló lángokként összefonódva?
S pocsolyákba árkolt bús arcomba
bírnál-e nézni, ha én is belelátnék …….
Ó, asszonyom, te balga, te bolond,
játszót-játszó, ostoba semmi játék!
kedd, április 10
csillag vagy fecske?
fekete vagy fehér?
mennyivel egyszerűbb lenne az élet, ha a dolgokat ilyen egyszerű lenne eldönteni.
a szakdolgozatom órák óta tartó töretlen írását így este 11 után tökéletesen megszakította (vagyis mára már biztos megállította) hogy Csillaggal nekikezdtünk beszélgetni. szeretek vele beszélni, mert nincsenek tabuk, és emiatt mindig baromi szórakoztató, még akkor is ha csak az aktuális tévé műsorról, vagy a pletykákról vagy a szexről van szó.
a pletykák külön kategória, mert én szeretem a pletykás embereket. és szeretem elmesélni az általam barátoknak ítélt embereknek, amiket róluk hallok, teljesen mindegy, hogy kitől (és ezt nem is szoktam elmondani) mert érdekel a háttér, és hogy vajon más miért gondolja úgy, ahogy a pletyka szerint van.
na, most a blogom végre igazi jáccótér közeget vett fel, tetszik :D
más:
baromira furcsa érzés 3. hete egyedülállónak lenni. nem azt mondom, hogy nem találom a helyem, csak furcsa. 15 voltam, mikor összejöttem Petivel. 2 hét múlva Rudival jártam, aztán Rudi után 3 héttel Sajttal, aztán Mikivel, aztán Tomival, és Tomi után 2-3 héttel már DAnival. DAnival júniusban szakítottunk (ha jól rémlik) és 1.5 hét után már Ricsivel voltam. Ricsivel december 2-án szakítottunk, Cézével december 29-én jöttünk össze, az megint csak 3 hét nagyjából.
egyszerűen sosem voltam sok időt egyedül.
nagyon furcsa, hogy senkinek sem kell elszámolnom, senki sem vár el tőlem semmit. persze van rengeteg rossz oldala is a dolognak, de jelenleg nem szeretnék ezzel foglalkozni.
Mus már múlthéten megkérdezte, hogy-hogy nincs még senkim, mert hát ő ismer 15 éves korom óta... :D
most egyáltalán nem vágyom semmilyen elkötelezettségre, furcsa, de ezt is megéltük.
próbálom élvezni a jelenlegi helyzetet, csak én többnyire sose élveztem még, hogy egyedül vagyok...
mennyivel egyszerűbb lenne az élet, ha a dolgokat ilyen egyszerű lenne eldönteni.
a szakdolgozatom órák óta tartó töretlen írását így este 11 után tökéletesen megszakította (vagyis mára már biztos megállította) hogy Csillaggal nekikezdtünk beszélgetni. szeretek vele beszélni, mert nincsenek tabuk, és emiatt mindig baromi szórakoztató, még akkor is ha csak az aktuális tévé műsorról, vagy a pletykákról vagy a szexről van szó.
a pletykák külön kategória, mert én szeretem a pletykás embereket. és szeretem elmesélni az általam barátoknak ítélt embereknek, amiket róluk hallok, teljesen mindegy, hogy kitől (és ezt nem is szoktam elmondani) mert érdekel a háttér, és hogy vajon más miért gondolja úgy, ahogy a pletyka szerint van.
na, most a blogom végre igazi jáccótér közeget vett fel, tetszik :D
más:
baromira furcsa érzés 3. hete egyedülállónak lenni. nem azt mondom, hogy nem találom a helyem, csak furcsa. 15 voltam, mikor összejöttem Petivel. 2 hét múlva Rudival jártam, aztán Rudi után 3 héttel Sajttal, aztán Mikivel, aztán Tomival, és Tomi után 2-3 héttel már DAnival. DAnival júniusban szakítottunk (ha jól rémlik) és 1.5 hét után már Ricsivel voltam. Ricsivel december 2-án szakítottunk, Cézével december 29-én jöttünk össze, az megint csak 3 hét nagyjából.
egyszerűen sosem voltam sok időt egyedül.
nagyon furcsa, hogy senkinek sem kell elszámolnom, senki sem vár el tőlem semmit. persze van rengeteg rossz oldala is a dolognak, de jelenleg nem szeretnék ezzel foglalkozni.
Mus már múlthéten megkérdezte, hogy-hogy nincs még senkim, mert hát ő ismer 15 éves korom óta... :D
most egyáltalán nem vágyom semmilyen elkötelezettségre, furcsa, de ezt is megéltük.
próbálom élvezni a jelenlegi helyzetet, csak én többnyire sose élveztem még, hogy egyedül vagyok...
óda a nemlétező férfihoz:
ellenségesség látszik a tekintetekben, sehol sincs persze Ő...
a K2 pedig ha lehet, mégjobb, mint a Kaukázus volt. Kardos love!
a K2 pedig ha lehet, mégjobb, mint a Kaukázus volt. Kardos love!
azért vannak a jóbarátok, hogy a rég elvesztett álmot visszaidézzék
-azt akarja, hogy ott aludjak
-de most ez ki?!
-tudod, akivel múltkor összefutottunk, a régijóbarát.
-hát érdekes...
-főzni akar rám :D
-hülye vagy?! akkor menjél!
:D
szóval, holnap a Legjobbhaverral fogok vacsorázni :D
a világon a legmegnyugtatóbb érzés egy nőnek, ha van körülötte egy olyan férfi, akinél nem kell azon gondolkozni, hogy jajj, vajon csak megakar dugni? mert egyértelmű mindkettőtöknek, hogy nem.
ugyanakkor törődik veled, megkérdezi hogy vagy, és ilyesmik. jó dolog barátkozni!
ja, és még a szakdolgozatom is hagyni fogja, hogy nála írjam. külön jó, már nagyon rámfér a helyváltoztatás... úgy terveztem holnap a dolgozóban fogok írni, de rájöttem, hogy kizárt mert 5ig suliban vagyok... eh :S
nagykirályság ez, ezért imádom a fiú barátságokat <3
-de most ez ki?!
-tudod, akivel múltkor összefutottunk, a régijóbarát.
-hát érdekes...
-főzni akar rám :D
-hülye vagy?! akkor menjél!
:D
szóval, holnap a Legjobbhaverral fogok vacsorázni :D
a világon a legmegnyugtatóbb érzés egy nőnek, ha van körülötte egy olyan férfi, akinél nem kell azon gondolkozni, hogy jajj, vajon csak megakar dugni? mert egyértelmű mindkettőtöknek, hogy nem.
ugyanakkor törődik veled, megkérdezi hogy vagy, és ilyesmik. jó dolog barátkozni!
ja, és még a szakdolgozatom is hagyni fogja, hogy nála írjam. külön jó, már nagyon rámfér a helyváltoztatás... úgy terveztem holnap a dolgozóban fogok írni, de rájöttem, hogy kizárt mert 5ig suliban vagyok... eh :S
nagykirályság ez, ezért imádom a fiú barátságokat <3
galambfészek
a fenti szóviccért elnézést kérek, ebben a posztban Galamb lakásáról szeretnék írni kicsit.
nem is a lakás milyensége az érdekes, hanem a magyarázat, hogy miért.
Az egész lakás hófehér, üresek a falak, néhány berendezési tárgyon kívül (hűtő, bárpult, bárszékek) minden (kanapé, padlólap, stb) hófehér. kérdezte, mit gondolok erről az egészről, mert meg szeretné magyarázni. Szeretem, hogy sokszor beszél ennyire célratörően :D Elmond valamit, hogy aztán kérdezz róla. Mindenki ezt csinálja, csak ő sokkal tudatosabban, és nem pofátlanul.
(tudod olyan ez, mint mikor megkérdezik, hogy vagy, csak azért, hogy visszakérdezz...)
Annyit fűztem a lakáshoz, hogy nagyon modern, letisztult, és az egyik sarok kicsit zsúfolt (épp akkor hozott vidékről némi hazai sütit, meg ilyeneket, szóval csak ezért volt zsufi), de összességében furcsa egy ilyen lakás egy 30 évnél fiatalabb srácnak.
Ő meg felkészülten tálalt egy monológot arról, miért fehér minden.
az elmélet egyszerű: teret ad az agyának gondolkozni. mármint, ha nincs semmi, ami lekötné a körülötte lévő világból. ez nagyon szimpatikus elv, pedig én mindig óckodtam az ennyire üres terektől, de most beláttam, hogy igaza van.
sajnos a szakdolgozatomat nem tudom egy teljesen üres, letisztult környezetben írni, így marad a túlzsúfolt szoba a teleplakátozott falakkal... vagy ami múltkor egész sikeresen bejött, az a munkahelyi konyhánk. holnap szerintem oda megyek majd írni.
nem is a lakás milyensége az érdekes, hanem a magyarázat, hogy miért.
Az egész lakás hófehér, üresek a falak, néhány berendezési tárgyon kívül (hűtő, bárpult, bárszékek) minden (kanapé, padlólap, stb) hófehér. kérdezte, mit gondolok erről az egészről, mert meg szeretné magyarázni. Szeretem, hogy sokszor beszél ennyire célratörően :D Elmond valamit, hogy aztán kérdezz róla. Mindenki ezt csinálja, csak ő sokkal tudatosabban, és nem pofátlanul.
(tudod olyan ez, mint mikor megkérdezik, hogy vagy, csak azért, hogy visszakérdezz...)
Annyit fűztem a lakáshoz, hogy nagyon modern, letisztult, és az egyik sarok kicsit zsúfolt (épp akkor hozott vidékről némi hazai sütit, meg ilyeneket, szóval csak ezért volt zsufi), de összességében furcsa egy ilyen lakás egy 30 évnél fiatalabb srácnak.
Ő meg felkészülten tálalt egy monológot arról, miért fehér minden.
az elmélet egyszerű: teret ad az agyának gondolkozni. mármint, ha nincs semmi, ami lekötné a körülötte lévő világból. ez nagyon szimpatikus elv, pedig én mindig óckodtam az ennyire üres terektől, de most beláttam, hogy igaza van.
sajnos a szakdolgozatomat nem tudom egy teljesen üres, letisztult környezetben írni, így marad a túlzsúfolt szoba a teleplakátozott falakkal... vagy ami múltkor egész sikeresen bejött, az a munkahelyi konyhánk. holnap szerintem oda megyek majd írni.
hétfő, április 9
csopacsopi
szerintem az elmúlt évben az egyik legnagyobb ötletem az volt, hogy létrehoztam egy csoportot facebookon a munkatársaknak. most 52-en vagyunk benne (ebben nincsenek benne a műhelyesek, a vezetőség, és akik már nem dolgoznak velünk) szóval csak a demonstrátorok, mert elsődlegesen az volt a cél a csoporttal, hogy megkönnyítsük a napcseréket a beosztás kapcsán, így felesleges lett volna bevonni a műhelyeseket meg a régieket.
szóval ez az 52 még így sem teljes, hozzájön még 10 műhelyes, meg legalább 15-20 már nem aktív jómunkásember, és ezen számok összege a mi kis csapatunk.
szeretem a csoportot, mert olyan ez, mintha mindig mindannyian egy hatalmas asztalnál ülnénk, mesélnénk, beszélgetnénk, viccelődnénk, mutogatnánk egymásnak az idióta zenéket, és közben nem kell arra figyelni, hogy sokan vagyunk, és nem halljuk amit a másik esetleg pont nekünk mondana.
megkönnyítette az életet, az biztos, és bár ezelőtt is nagyon közel álltak egymáshoz az emberek, most méginkább szerintem. elmosódtak a határvonalak régiek és újak között, megszűntek a klikkesedések... 2010ben mikor odakerültem, ez volt a legnagyobb problémám, hogy jóba voltam mondjuk 5 emberrel, de 5 különböző körből... az egyik kör futni járt, a másik kirándulni, a harmadik inni, és így tovább.. mostanra szerintem ezek a vonalak nagyon elhalványultak, ami tök jó :)
most be is vagyok zsongva a pénteki parti miatt (najó igazából 6kor balesetvédelmi tájékoztatónk lesz, de aztán miénk az épület 11ig) szóval parti lesz, rengetegen leszünk, olyan lesz mint a karácsonyi bulink, csak most sokkal több időnk lesz :P számháborúzni akarok, meg idióta zenékre inni és táncolni a kiállítótérben, juhéjjj!
jajj, és persze nem mellékes, hogy Humoros 27. szülinapját is jól meg kell ünnepelni, ej, meg a Hercegnő is ezen a héten ünnepli :)
jó lesz, csak addig kell kibírni!
szóval ez az 52 még így sem teljes, hozzájön még 10 műhelyes, meg legalább 15-20 már nem aktív jómunkásember, és ezen számok összege a mi kis csapatunk.
szeretem a csoportot, mert olyan ez, mintha mindig mindannyian egy hatalmas asztalnál ülnénk, mesélnénk, beszélgetnénk, viccelődnénk, mutogatnánk egymásnak az idióta zenéket, és közben nem kell arra figyelni, hogy sokan vagyunk, és nem halljuk amit a másik esetleg pont nekünk mondana.
megkönnyítette az életet, az biztos, és bár ezelőtt is nagyon közel álltak egymáshoz az emberek, most méginkább szerintem. elmosódtak a határvonalak régiek és újak között, megszűntek a klikkesedések... 2010ben mikor odakerültem, ez volt a legnagyobb problémám, hogy jóba voltam mondjuk 5 emberrel, de 5 különböző körből... az egyik kör futni járt, a másik kirándulni, a harmadik inni, és így tovább.. mostanra szerintem ezek a vonalak nagyon elhalványultak, ami tök jó :)
most be is vagyok zsongva a pénteki parti miatt (najó igazából 6kor balesetvédelmi tájékoztatónk lesz, de aztán miénk az épület 11ig) szóval parti lesz, rengetegen leszünk, olyan lesz mint a karácsonyi bulink, csak most sokkal több időnk lesz :P számháborúzni akarok, meg idióta zenékre inni és táncolni a kiállítótérben, juhéjjj!
jajj, és persze nem mellékes, hogy Humoros 27. szülinapját is jól meg kell ünnepelni, ej, meg a Hercegnő is ezen a héten ünnepli :)
jó lesz, csak addig kell kibírni!
az emberszív egy olajos hordó
vasból van, és sokmindent bír :)
tegnap szokásos hajnali zsinnyegtetés után rávettem magam hogy végre hajatmossak :D aztán persze lehetett rohanni, hogy elérjem a buszt.
dolgozóba reggeliztünk, aztán közösségi-dohányoztunk a Humorossal meg a Hisztissel. a reggeli kávém kicsit erősre sikeredett, ezért 1ig pattogtam és énekeltem, hogy napfény járja át a szívem újra... :D aztán 1kor ebédeltem és utána bepunnyadtam eléggé. de végül is gyorsan letelt a meló, bár elég szerencsétlennek éreztem magam... mindenbe elestem, meghúztam a vállam, szétjött a gyűrűm amit reggel ragasztott nekem össze a Veresi, leszakadt a holdséta, majd lejött a csizmám talpa, amivel mehettem megint nyekeregni a műhelybe, hogy a Veresi csinálja meg, biztos örült nekem...
zárás után beültünk a Shakesbe, mert még volt 20 percem elindulni a Corvinhoz. hát ez a 20 perc elég hamar eltelt, aztán rohannom is kellett hogy odaérjek, mert Galambbal találkoztunk. (aki tegnap ragaszkodott hozzá, hogy mindenképp Dezsőként legyen megemlítve a blogomban, pedig az borzasztó!)
a Corvin pláza zárva volt (csak nekünk nem jut eszünkbe húsvét vasárnap este..) így felmentünk a lakására végül. maga a találka tartalmas volt, mindig mindig, mikor évente 1x leülünk. elemeztünk társadalmat, világot, világhálót, és gyakorlatilag mindent. még Cézéről is nyafogtam egy picit neki, pedig aztán az nem vágott témába/szakmába, de végül is Galamb kérdezte :D
megittunk pár pohár bort, aztán 9kor el is indultam, vagyis Galamb kidobott hogy még dolgoznia kell (... amíg ott voltam addig is végig a gépet nyomkodta :D ...) én meg hívtam a Humorost, hogy lenn vannak-e még Shakesbe, mert megígértem hogy ha úgy végzek Galambbal, visszamegyek.
10re vissza is értem nagyjából, még lenn volt a Veresi, Vilma, a Fogszabályzós, Humoros, a Kutyatekintetű, meg a Hisztis, aztán a Veresiék meg a Fogszabályzós is nemsokkal később leléptek, utóbbi szegény már eléggé részeg volt :D
mi meg tovább bashtunk (kockajáték) négyesben, meg vedeltem a csapvizet mert a bortól mindig ég a gyomrom, és már a Shakesbe visszafele menet éreztem hogy nem jó. a többiek azért jobban lerészegedtek nálam :D Humoros is lelépett, mert ment a vonata, én meg nagyjából akkor jöttem rá, hogy nemsokára indulnom kell, de lebeszéltek a dologról.
megtanultam (enyhe túlzással) jaccézni (szintén kockajáték), amivel játszottunk még egy órát legalább, aztán Pisti ránkzárta a Shakest, így elindultunk, majd szétszéledtünk. Hisztis mondta, hogy nyugodtan aludjak nála, és szerencsére 10 perc sétára lakik szóval nem is volt messze. ő azért már be volt csiccsentve, és nagyon mókás volt, hogy én meg nem, sőt fáradt se voltam. amikor felmentünk hozzá még csináltunk kaját, meg visszanéztük a híradót, aztán nagyjából el is aludtam. reggel meg full kipihenten ébredtem, lezuhanyoztam, még megnéztünk egy house részt amin jót aludtunk tovább :D aztán indultunk is, ő a délibe én meg haza.
és most itthon vagyok, és house maraton megy az AXN-en, és csinálgatom a szakdolgozatom, hurrá!
a héten ez a terv: ma-holnap szakdolgozat, 2 beadandó újságírásII-re, 1 beadandó reklámjogra, szerdán gyakorlat, csütörtök-péntek szakdolgozat (remélhetőleg utolsó simítások) péntek este pedig munkahelyi balesetvédelmi előadás, majd erezd el a hajamat munkahelyi party. Csoparty, hihihi. remélem számháborúzunk megint :D
szombat, április 7
tavasz van
oké, kicsit túl sok bennem mostanság az indulat és az érzelem.
perceken belül képes vagyok több különböző embert is belefojtani képzeletben egy-egy kanál vízbe.
de élvezem :P
perceken belül képes vagyok több különböző embert is belefojtani képzeletben egy-egy kanál vízbe.
de élvezem :P
agrrrhhww
borzasztóan idegesít, mikor érzem, hogy megváltozik az emberek viselkedése felém, de véletlenül sem mondják meg, miért. csak tudom, hogy tévesen gondolnak dolgokat, de mivel nem beszélünk róla, ezért marad a tévhit...
mennyivel egyszerűbb lenne, ha az emberek kérdeznének? akkor mindenki rájönne, hogy feleslegesen tesz általa tudatosnak hitt lépéseket. - hátrafelé, tőlem. ehhh.
a munkahelyi pletykák meg végtelenek, ezt tudjuk jól, de néha nekem is lehetne hinni :D
az emberek már-már azt sem hagyják, hogy jól érezzem magam :(
:D
mennyivel egyszerűbb lenne, ha az emberek kérdeznének? akkor mindenki rájönne, hogy feleslegesen tesz általa tudatosnak hitt lépéseket. - hátrafelé, tőlem. ehhh.
a munkahelyi pletykák meg végtelenek, ezt tudjuk jól, de néha nekem is lehetne hinni :D
az emberek már-már azt sem hagyják, hogy jól érezzem magam :(
:D
húsvéti ünnepek?
ugyan, olyan nincs.
tegnap nagyon tomboltam, igazán okát se tudom miért... jó kedvem volt nagyon, pörögtem, ezért nem is sikerült elaludni csak jócskán hajnal 2 után. így nem túl meglepő, de ma is kimaradt a reggeli készülődésből a hajmosás... de ma este már nagyon muszáj lesz, tényleg...
érthető módon 15 alkalommal nyomtam le a szundit a telefonomon, ami 5 percenként vinnyogott. volt, mikor azt ágyban ülve nyomkodtam a telefonom, hogy oké, mostmár ébren vagyok, olvassunk e-mailt mondjuk, és a következő pillanat az volt, hogy megint nekiállt vinnyogni a telefon a kezemben, így rájöttem, hogy ülve is simán elalszom. :D
a buszon is korrektmód aludtam tovább, aztán jó korán oda is értem a nyelvtanfolyamra... mindenki késett, legalább negyed órát, a tanár meg még plusz tíz percet. egész jó volt, mókás csoportmunka volt, főképp mert egy nagyon nagyon nagyon infantilis 30 feletti csajjal voltam (aki a BKFen végzett, újságíró és PR tanácsadóként tengeti életét :D imádom, hihetetlen forma), meg egy sráccal, aki szintén 30 körüli lehet, és nagyon mókásan tűrte Ildi érdekes dolgait, például hogy a bárányos radírt rögtön csapatkabalának kiáltotta ki, és onnantól 3 órán át óvtuk, szerettük és kényeztettük a bárányt. a radír egyébként Péteré volt, szóval ez is érdekes momentum... :D jól beillettem közéjük, az biztos.
volt egy lap (a 20ból...) amit elkallasztottam a mappám aljára, és nem volt kész, mikor be kellett adni. Zef lázadozott, hogy aki ma nem adja le, az EGÉSZRE egyest kap, ehhh -_-" így átértékeltem a nyugodt kis délutánom...
dél előtt beértem dolgozóba, a Kutyatekintetűvel kávéztunk, cigiztünk, ettem levest, aztán nekiálltam dolgozni. egész jó volt, gyorsan haladt az idő, és a társaság is megint jóra sikeredett, végre tudtam lelkizni kicsit a Fogszabályzóssal. -lehet furcsa, hogy minden munkanap után megemlítem, hogy mekkora jó arcok vagyunk így együtt, de nem ugyanazzal a crew-al dolgozom miden nap. több, mint ötvenen vagyunk, és ebből egy nap 6-8 ember kell, időszaktól függően. de többnyire midnig meg vagyok elégedve a beosztással :D-
3.15kor végeztem is az ebédeltetéssel, a Kutyatekintetűvel megint kávé, cigi, aztán rávettem magam hogy kitöltsem azt a maradék 1 rohadt oldalt angolra, hogy még fél6-ra oda tudjam vinni Zefhez. szerencse volt, hogy épp dolgozott ma a Dorkós, aki valamerre az egyesült államokban élt évekig, így átöltöztem és visszamentem a kiállítótérbe hogy most azonnal magyarázza el, mi a különbség az I have been doing és az I have done között. ez azért volt mókás, mert ő közben továbbra is dolgozott, így kicsit lassan haladt a dolog, de elmagyarázta, és soronként ellenőrizte a házim (NEM ő csinálta meg, csak ellenőrizte!)
aztán persze mivel lassan ment az angol, rohantam hogy odaérjek Zefhez, de sikerült. kiderült, hogy a jelenléti ív érdekes életre kelt, mert aszerint a múlthetit leszámítva, az utóbbi 7 alkalommal hiányoztam. visszaszámoltam, és ez nagyjából január utolsó hete. és én meg biztos vagyok benne, hogy nem így van... de örült a feje, rögtön rámsózott 2 kiselőadást meg 2 90sec speachet, hurrá, komolyan pont ez hiányzott az életemből, de ezzel tudom kiváltani a hiányzásom. (tény, sokat hiányoztam, de azért ez túlzás!!!)
Galamb írt mailt, hogy holnap este találkozzunk, kész mázli, hogy a holnap estémet meló után amúgy is lazulósra terveztem (najó, berúgósra, házipálinkával), szóval a terveimet nem húzta keresztül. bár a Hisztisnek tegnap írtam, hogy házipálinka, házipálinka, de még semmit se reagált rá. Minden esetre ma a Fogszabályzós is támogatta az ötletet, csak akkor még nem tudtam hogy Galambbal találkozunk 7 körül. Ha Hisztis is pozitívan reagál, akkor elmegyek Galambbal intézkedni, aztán visszaszedelőcködöm a munkatársakhoz :)
Mindeközben értékelgetem az interjúim a szakdolgozathoz, most valahogy ez is jól esik :)
ja, a címre rátérve, így a végén. tegnap dolgoztam, ma dolgoztam és rohangáltam, holnap dolgozom és rohangálok, hétfőn pedig non-stop írom a szakdolgozatomat. de mindenki másnak jó pihit! :)
tegnap nagyon tomboltam, igazán okát se tudom miért... jó kedvem volt nagyon, pörögtem, ezért nem is sikerült elaludni csak jócskán hajnal 2 után. így nem túl meglepő, de ma is kimaradt a reggeli készülődésből a hajmosás... de ma este már nagyon muszáj lesz, tényleg...
érthető módon 15 alkalommal nyomtam le a szundit a telefonomon, ami 5 percenként vinnyogott. volt, mikor azt ágyban ülve nyomkodtam a telefonom, hogy oké, mostmár ébren vagyok, olvassunk e-mailt mondjuk, és a következő pillanat az volt, hogy megint nekiállt vinnyogni a telefon a kezemben, így rájöttem, hogy ülve is simán elalszom. :D
a buszon is korrektmód aludtam tovább, aztán jó korán oda is értem a nyelvtanfolyamra... mindenki késett, legalább negyed órát, a tanár meg még plusz tíz percet. egész jó volt, mókás csoportmunka volt, főképp mert egy nagyon nagyon nagyon infantilis 30 feletti csajjal voltam (aki a BKFen végzett, újságíró és PR tanácsadóként tengeti életét :D imádom, hihetetlen forma), meg egy sráccal, aki szintén 30 körüli lehet, és nagyon mókásan tűrte Ildi érdekes dolgait, például hogy a bárányos radírt rögtön csapatkabalának kiáltotta ki, és onnantól 3 órán át óvtuk, szerettük és kényeztettük a bárányt. a radír egyébként Péteré volt, szóval ez is érdekes momentum... :D jól beillettem közéjük, az biztos.
volt egy lap (a 20ból...) amit elkallasztottam a mappám aljára, és nem volt kész, mikor be kellett adni. Zef lázadozott, hogy aki ma nem adja le, az EGÉSZRE egyest kap, ehhh -_-" így átértékeltem a nyugodt kis délutánom...
dél előtt beértem dolgozóba, a Kutyatekintetűvel kávéztunk, cigiztünk, ettem levest, aztán nekiálltam dolgozni. egész jó volt, gyorsan haladt az idő, és a társaság is megint jóra sikeredett, végre tudtam lelkizni kicsit a Fogszabályzóssal. -lehet furcsa, hogy minden munkanap után megemlítem, hogy mekkora jó arcok vagyunk így együtt, de nem ugyanazzal a crew-al dolgozom miden nap. több, mint ötvenen vagyunk, és ebből egy nap 6-8 ember kell, időszaktól függően. de többnyire midnig meg vagyok elégedve a beosztással :D-
3.15kor végeztem is az ebédeltetéssel, a Kutyatekintetűvel megint kávé, cigi, aztán rávettem magam hogy kitöltsem azt a maradék 1 rohadt oldalt angolra, hogy még fél6-ra oda tudjam vinni Zefhez. szerencse volt, hogy épp dolgozott ma a Dorkós, aki valamerre az egyesült államokban élt évekig, így átöltöztem és visszamentem a kiállítótérbe hogy most azonnal magyarázza el, mi a különbség az I have been doing és az I have done között. ez azért volt mókás, mert ő közben továbbra is dolgozott, így kicsit lassan haladt a dolog, de elmagyarázta, és soronként ellenőrizte a házim (NEM ő csinálta meg, csak ellenőrizte!)
aztán persze mivel lassan ment az angol, rohantam hogy odaérjek Zefhez, de sikerült. kiderült, hogy a jelenléti ív érdekes életre kelt, mert aszerint a múlthetit leszámítva, az utóbbi 7 alkalommal hiányoztam. visszaszámoltam, és ez nagyjából január utolsó hete. és én meg biztos vagyok benne, hogy nem így van... de örült a feje, rögtön rámsózott 2 kiselőadást meg 2 90sec speachet, hurrá, komolyan pont ez hiányzott az életemből, de ezzel tudom kiváltani a hiányzásom. (tény, sokat hiányoztam, de azért ez túlzás!!!)
Galamb írt mailt, hogy holnap este találkozzunk, kész mázli, hogy a holnap estémet meló után amúgy is lazulósra terveztem (najó, berúgósra, házipálinkával), szóval a terveimet nem húzta keresztül. bár a Hisztisnek tegnap írtam, hogy házipálinka, házipálinka, de még semmit se reagált rá. Minden esetre ma a Fogszabályzós is támogatta az ötletet, csak akkor még nem tudtam hogy Galambbal találkozunk 7 körül. Ha Hisztis is pozitívan reagál, akkor elmegyek Galambbal intézkedni, aztán visszaszedelőcködöm a munkatársakhoz :)
Mindeközben értékelgetem az interjúim a szakdolgozathoz, most valahogy ez is jól esik :)
ja, a címre rátérve, így a végén. tegnap dolgoztam, ma dolgoztam és rohangáltam, holnap dolgozom és rohangálok, hétfőn pedig non-stop írom a szakdolgozatomat. de mindenki másnak jó pihit! :)
kamaszkori flashback
hiányoznak azok a pillanatok, mint mikor felébredtem, pólóban és fehérneműben, elmentem tusolni, és kiesett a melltartómból egy Exit magazinból kitépett Michael Jackson fotó.
olyan ez, mint mikor reggel téglát talál az ember a táskájában.
vagy söralátétet abban a pulóverében, amit 1 hete hordott.
vagy eszébe jut, hogy egyszer valamikor, azt a középső oszlopot a három közül, azon a szűk sétálóutcán, megnyalta.
vagy hogy mezítláb futott a Nemzeti Galéria macskakövén éjjel.
vagy hogy egyszer a metrón leették naranccsal.
vagy hogy beszorult valakivel egy telefonfülkébe.
vagy hogy megtanulta részegen kimondani: hippopothomonstroses-cuippedhaliphobia (félelem a hosszú szavaktól).
vagy hogy egyszer a Blahától nem messze legyantázott egy csíkot egy srác lábáról.
vagy hogy negyed órát futkorászott a West End melletti szökőkútban.
vagy hogy, vagy hogy...
...
azt hiszem, ezektől a pillanatoktól (és sok ezer másiktól) érzem úgy, hogy élek.
olyan ez, mint mikor reggel téglát talál az ember a táskájában.
vagy söralátétet abban a pulóverében, amit 1 hete hordott.
vagy eszébe jut, hogy egyszer valamikor, azt a középső oszlopot a három közül, azon a szűk sétálóutcán, megnyalta.
vagy hogy mezítláb futott a Nemzeti Galéria macskakövén éjjel.
vagy hogy egyszer a metrón leették naranccsal.
vagy hogy beszorult valakivel egy telefonfülkébe.
vagy hogy megtanulta részegen kimondani: hippopothomonstroses-cuippedhaliphobia (félelem a hosszú szavaktól).
vagy hogy egyszer a Blahától nem messze legyantázott egy csíkot egy srác lábáról.
vagy hogy negyed órát futkorászott a West End melletti szökőkútban.
vagy hogy, vagy hogy...
...
azt hiszem, ezektől a pillanatoktól (és sok ezer másiktól) érzem úgy, hogy élek.
péntek, április 6
álnevek
ezentúl okosabban iszom kávét. pörgök, nem tudok aludni, nem tudom csinálni a dolgom, mert pattogok, röhögök, szórakozok mindenen, és boldogítok két embert a világhálón mindezzel :D
ja, és ezentúl csak és kizárólag álneveket fogok használni a blogomban, mert túl sok olyan ember vesz körül, akik hobbiból rákeresnek a nevükre, becenevükre, vagy bármire velük kapcsolatban a google-ban. Korci, ezúton is, tudod hogy nagyon szeretlek ;) de ezt majd kifejtem bővebben, ne haragudj, oké? :D
szóval, neki kell állni álneveket kitalálni :D ebben egyébként nagyon profi vagyok (lásd, viharok. :D) csak attól féltem mindig, hogy évekkel később nem fogom tudni, ki is a Kölyök, meg a Vihar, meg a Hülyegyerek, meg a SZKADA (najó, az mindig megmarad :D), meg a Manó, satöbbi.
de úgy tűnik, ezentúl a blogom szereplői a Humorherold, Csillag, a Kisfiús, a Hülyegyerek, Muci, és így tovább. na, szerintem már holnapra nem fogom tudni, ki kicsoda... :D bár Csillagot amúgy is Csillagnak hívom, ez maradandó, meg Muci is évek óta az... na mindegy, ezen még dolgozunk, mert ez már nem járja, hogy boldog boldogtalan idetalál aztán számonkér. :D
oké, tényleg nem iszom egy jó ideig kávét. most gondoltam, egy korábbi párbeszédhez utólag hozzáírom noszogatásképp a Hisztisnek, hogy "na, hétfőn úgy is hétfő lesz!"
és ami mindent elmond, hogy baromira viccesnek ítéltem én most ezt.
ja, és ezentúl csak és kizárólag álneveket fogok használni a blogomban, mert túl sok olyan ember vesz körül, akik hobbiból rákeresnek a nevükre, becenevükre, vagy bármire velük kapcsolatban a google-ban. Korci, ezúton is, tudod hogy nagyon szeretlek ;) de ezt majd kifejtem bővebben, ne haragudj, oké? :D
szóval, neki kell állni álneveket kitalálni :D ebben egyébként nagyon profi vagyok (lásd, viharok. :D) csak attól féltem mindig, hogy évekkel később nem fogom tudni, ki is a Kölyök, meg a Vihar, meg a Hülyegyerek, meg a SZKADA (najó, az mindig megmarad :D), meg a Manó, satöbbi.
de úgy tűnik, ezentúl a blogom szereplői a Humorherold, Csillag, a Kisfiús, a Hülyegyerek, Muci, és így tovább. na, szerintem már holnapra nem fogom tudni, ki kicsoda... :D bár Csillagot amúgy is Csillagnak hívom, ez maradandó, meg Muci is évek óta az... na mindegy, ezen még dolgozunk, mert ez már nem járja, hogy boldog boldogtalan idetalál aztán számonkér. :D
oké, tényleg nem iszom egy jó ideig kávét. most gondoltam, egy korábbi párbeszédhez utólag hozzáírom noszogatásképp a Hisztisnek, hogy "na, hétfőn úgy is hétfő lesz!"
és ami mindent elmond, hogy baromira viccesnek ítéltem én most ezt.
a legjobban keresőoptimalizált blogbejegyzés, evör!
szex
orál
anál
animal porno
homevideo
schmitt pál
(köszönöm, hogy kattintásoddal hozzájárultál nem reprezentatív felmérésemhez, puszi!)
orál
anál
animal porno
homevideo
schmitt pál
(köszönöm, hogy kattintásoddal hozzájárultál nem reprezentatív felmérésemhez, puszi!)
welcome :)
lett 2 új tagja a blogomnak O_O
tekintve, hogy ez egy nem agyonkeresztlinkelt, megosztott, reklámozott blog, ez eléggé meglepő, de legyetek üdvözölve.
és isten óvjon attól, hogy bármit is elhiggyetek. :D
tekintve, hogy ez egy nem agyonkeresztlinkelt, megosztott, reklámozott blog, ez eléggé meglepő, de legyetek üdvözölve.
és isten óvjon attól, hogy bármit is elhiggyetek. :D
nyáháháháháá
(ezt a röhögést köszönöm Sanyi a bagolynak, hihetetlen, hogy beleivódott az elmúlt években a tudatomba)
utálok válaszokra várni, legyen ez egy jelzés, vagy tényleges e-mail mondjuk. ezt csak úgy megjegyezném magamnak, hogy évek után visszaolvassam, és röhöghessek, hogy van valami, ami egész életemben sose fog megváltozni. :D
a napom ott kezdődött, hogy hajnal 1ig angoloztam, (előtte azért kiborultam rendesen...) aztán elájulva aludtam el nagyjából. 6kor csörgött az ébresztőm, és sikerült legalább 6.30ig meg se mozdulnom. apropó, le kell cserélnem az ébresztő zeném (Green day - Holiday), mert bár baromira szeretem, reggel ez sem tud feldobni. ötleteket várok! legyen hangos, pörgős, és eszméletlenül életvidám!
úgy terveztem, 6kor rendesen felkelek, hogy legyen időm hajatszárítani, de a soksok szundi miatt sztornózni kellett, épp csak hogy lezuhanyoztam meg összedobáltam a cuccaim...
a 7.30as busszal szerettem volna indulni, de benne volt a pakliban, hogy lekésem, és még a 7.45ös is baromi kényelmes, általában azzal szoktam egyébként menni. nem nagyon figyeltem az időt, de 7.25 körül elindultam, és tökéletesen lekéstem a buszt... hazabattyogtam a fülhallgatómért, mert borzasztó érzés mikor itthon hagyom (ez gyakran fordul elő...) és a kapuban álltam mikor elment mellettem a következő busz, szóval házba berohanás, buszmegállóhoz visszarohanás, és fülhallgatóstul elértem a buszt. általában ezzel a busszal 9re vagyok a nyugatinál, mindig a 4-6oson hallgatom a híreket, ehhez képest most 8.40kor már a csopában voltam. ötletem sincs, hogy akkor tulajdonképp melyik busszal is indultam? O_O
a buszon angoloztam kicsit, meg csopába beérve is, hamár úgy is volt még 1 órám munkakezdésig, reggelit meg nem vittem, ilyen rég volt szerintem, de nem túlzottan hiányzott igazából, bár biztos sokat nyom a latban, hogy a buszon megittam egy fél energiaitalt. az angolt meguntam, meg megjöttek a többiek és olyankor úgy se lehet mit csinálni csak beszélgetni, megkávéztam, cigiztem a napsütésben, átöltöztem, szóval ráérősen kezdődött a munka, nagyon jó volt.
hát még utána a nap :) nem tudom hogy sikerült, de ma csupa-csupa cuki gyerek, srác, MILF és FILF volt az egész épületben :D és rengeteg angol ajkú külföldi!!! imádom az angol gyerekeket, hihetetlen cukik, és előttük merek össze vissza nyekeregni angolul :D bár nyitáskor pár munkatársam borzasztóan felidegesített, összességében nagyon mókás nap volt a sok jófej ember miatt, meg némi idióta munkatárs kapcsán.
az elmúlt 1.5 évet megúsztam a munkahelyi pletykák kereszttüzén kívül (vagyis hogy rólam sose beszélt senki, mert minek, vagy nem tudom, egyszerűen nem) most meg hirtelenjében mindenki Maestro idióta pletykáján pattog, és már nem csak ő kérdi naponta háromszor, hogy sikerült-e már összekukáznom valakit magamnak. nem értem, egyáltalán honnan veszik, hogy nekem erre lenne igényem, hiszen mikor megismertek épp akkor költöztünk össze Cézével, és egészen eddig én voltam a megrendíthetetlen kapcsolatban élő lány. na mindegy, ezen borzasztóan jókat tudok mulatni, mert Maestro valami eszméletlen bugyuta arccal tudja kérdezni, és még mindig nem unja :D én azért már néha kicsit mégis :D
hihetetlen, hogy mennyire tavasz van! ki akarom élvezni, a napot, a szelet, az esőt, a barátokat, a sok sört, a bulikat, koncerteket... miért nem ilyen egyszerű az élet?
este úgy volt, beülünk egy órára Shakesbeerbe, aztán megyek Cézéékkel pókerezni, de több ízben sztornózva lett az ügy, mert az angolt nem teljesen sikerült befejeznem, így erőt vettem magamon, és szép sorban nemet mondtam mindenkinek mindenre, plusz Pöcök elvitte magával színházba Bulcsút meg Kornélt is, így igazából a Shakesbeerbe se lett volna kivel menni, pedig kellett volna az az egy óra, amíg nem kell elindulnom a pókeres megmozdulásra...
szóval fogtam magam, hazajöttem, televacsiztam magam isteni marhahúslevessel (apu még mindig nem eszik szárnyast), és legszívesebben most lefeküdnék aludni, mert most tényleg jól érzem magam, jó napom volt, de még vár rám némi angol... nem gond, legalább a jólvégzett (najó, elvégzett) munka örömével alszom el. majd egyszer csak :D
utálok válaszokra várni, legyen ez egy jelzés, vagy tényleges e-mail mondjuk. ezt csak úgy megjegyezném magamnak, hogy évek után visszaolvassam, és röhöghessek, hogy van valami, ami egész életemben sose fog megváltozni. :D
a napom ott kezdődött, hogy hajnal 1ig angoloztam, (előtte azért kiborultam rendesen...) aztán elájulva aludtam el nagyjából. 6kor csörgött az ébresztőm, és sikerült legalább 6.30ig meg se mozdulnom. apropó, le kell cserélnem az ébresztő zeném (Green day - Holiday), mert bár baromira szeretem, reggel ez sem tud feldobni. ötleteket várok! legyen hangos, pörgős, és eszméletlenül életvidám!
úgy terveztem, 6kor rendesen felkelek, hogy legyen időm hajatszárítani, de a soksok szundi miatt sztornózni kellett, épp csak hogy lezuhanyoztam meg összedobáltam a cuccaim...
a 7.30as busszal szerettem volna indulni, de benne volt a pakliban, hogy lekésem, és még a 7.45ös is baromi kényelmes, általában azzal szoktam egyébként menni. nem nagyon figyeltem az időt, de 7.25 körül elindultam, és tökéletesen lekéstem a buszt... hazabattyogtam a fülhallgatómért, mert borzasztó érzés mikor itthon hagyom (ez gyakran fordul elő...) és a kapuban álltam mikor elment mellettem a következő busz, szóval házba berohanás, buszmegállóhoz visszarohanás, és fülhallgatóstul elértem a buszt. általában ezzel a busszal 9re vagyok a nyugatinál, mindig a 4-6oson hallgatom a híreket, ehhez képest most 8.40kor már a csopában voltam. ötletem sincs, hogy akkor tulajdonképp melyik busszal is indultam? O_O
a buszon angoloztam kicsit, meg csopába beérve is, hamár úgy is volt még 1 órám munkakezdésig, reggelit meg nem vittem, ilyen rég volt szerintem, de nem túlzottan hiányzott igazából, bár biztos sokat nyom a latban, hogy a buszon megittam egy fél energiaitalt. az angolt meguntam, meg megjöttek a többiek és olyankor úgy se lehet mit csinálni csak beszélgetni, megkávéztam, cigiztem a napsütésben, átöltöztem, szóval ráérősen kezdődött a munka, nagyon jó volt.
hát még utána a nap :) nem tudom hogy sikerült, de ma csupa-csupa cuki gyerek, srác, MILF és FILF volt az egész épületben :D és rengeteg angol ajkú külföldi!!! imádom az angol gyerekeket, hihetetlen cukik, és előttük merek össze vissza nyekeregni angolul :D bár nyitáskor pár munkatársam borzasztóan felidegesített, összességében nagyon mókás nap volt a sok jófej ember miatt, meg némi idióta munkatárs kapcsán.
az elmúlt 1.5 évet megúsztam a munkahelyi pletykák kereszttüzén kívül (vagyis hogy rólam sose beszélt senki, mert minek, vagy nem tudom, egyszerűen nem) most meg hirtelenjében mindenki Maestro idióta pletykáján pattog, és már nem csak ő kérdi naponta háromszor, hogy sikerült-e már összekukáznom valakit magamnak. nem értem, egyáltalán honnan veszik, hogy nekem erre lenne igényem, hiszen mikor megismertek épp akkor költöztünk össze Cézével, és egészen eddig én voltam a megrendíthetetlen kapcsolatban élő lány. na mindegy, ezen borzasztóan jókat tudok mulatni, mert Maestro valami eszméletlen bugyuta arccal tudja kérdezni, és még mindig nem unja :D én azért már néha kicsit mégis :D
hihetetlen, hogy mennyire tavasz van! ki akarom élvezni, a napot, a szelet, az esőt, a barátokat, a sok sört, a bulikat, koncerteket... miért nem ilyen egyszerű az élet?
este úgy volt, beülünk egy órára Shakesbeerbe, aztán megyek Cézéékkel pókerezni, de több ízben sztornózva lett az ügy, mert az angolt nem teljesen sikerült befejeznem, így erőt vettem magamon, és szép sorban nemet mondtam mindenkinek mindenre, plusz Pöcök elvitte magával színházba Bulcsút meg Kornélt is, így igazából a Shakesbeerbe se lett volna kivel menni, pedig kellett volna az az egy óra, amíg nem kell elindulnom a pókeres megmozdulásra...
szóval fogtam magam, hazajöttem, televacsiztam magam isteni marhahúslevessel (apu még mindig nem eszik szárnyast), és legszívesebben most lefeküdnék aludni, mert most tényleg jól érzem magam, jó napom volt, de még vár rám némi angol... nem gond, legalább a jólvégzett (najó, elvégzett) munka örömével alszom el. majd egyszer csak :D
csütörtök, április 5
nyavalygás jön, csak saját felelősségre!
faszért kell ennyi mindent a nyakamba varrni, faszért kell ennyi mindent elvállalnom, persze, azért mert úgy érzem muszáj, mert nincs más választásom mint csinálni, de akkor még pont az hiányzik, hogy baszogassanak, ha rosszul csinálok valamit, meg ha közlik hogy úgy is feleslegesen szopom az egészet.
nincs pasim, nem szeret senki, nem számítok senkinek semmit, nem támogat senki semmiben, nincs normális munkám, nincs pénzem, nem lesz normális szakmám és lehet nyelvvizsgám se, nincs életem és nincs időm, nincs fix családi hátterem, barátaim se nagyon vannak, fasznak hiányzik még a baszogatás is.
úgy néz ki kurva nagy kérés az élettől, hogy néha küldjön valakit aki néha megdicsér, bátorít, és elismer.
ha úgy is mindenki szerint szart se ér amit csinálok, akkor vajon én mi miatt gondoljam másképp? másképp kell gondolnom, mert mégis csak az életemről van szó, de hát így kibaszottul nehéz.
halvány emléke sincs az agyamban annak, vajon utoljára mikor mondta azt bárki bármire, hogy igen, oké, ezt jól csináltad, vagy hogy hajrá, meg tudod csinálni. az kurvára nem segít, ha csak azt kapom az arcomba, hogy hülye vagyok, lusta, szart se ér amit csinálok, különben is minek csinálom, felesleges szopás csak, és úgy se tudom megcsinálni.
rohadtul elegem van az egészből, és igenis néha összeroppanok, mert sokkal több van a vállamon mint amit el bírnék viselni, de jobb napokon bízom magamban és abban hogy képes vagyok mindent helyrehozni, csak ismétlem, kibaszott nehéz és baromi ritkán van mostanában jobb nap.
ha nem lennék nyuszi, már rég felkötöttem volna magam egy szar falusi focipálya kapujára, az legalább még rám is dőlne.
és most megyek, kibőgöm magamból az idegösszeroppanást, aztán próbálom tovább csinálni ezt a sok szart.
én kérek elnézést. mint mindig.
nincs pasim, nem szeret senki, nem számítok senkinek semmit, nem támogat senki semmiben, nincs normális munkám, nincs pénzem, nem lesz normális szakmám és lehet nyelvvizsgám se, nincs életem és nincs időm, nincs fix családi hátterem, barátaim se nagyon vannak, fasznak hiányzik még a baszogatás is.
úgy néz ki kurva nagy kérés az élettől, hogy néha küldjön valakit aki néha megdicsér, bátorít, és elismer.
ha úgy is mindenki szerint szart se ér amit csinálok, akkor vajon én mi miatt gondoljam másképp? másképp kell gondolnom, mert mégis csak az életemről van szó, de hát így kibaszottul nehéz.
halvány emléke sincs az agyamban annak, vajon utoljára mikor mondta azt bárki bármire, hogy igen, oké, ezt jól csináltad, vagy hogy hajrá, meg tudod csinálni. az kurvára nem segít, ha csak azt kapom az arcomba, hogy hülye vagyok, lusta, szart se ér amit csinálok, különben is minek csinálom, felesleges szopás csak, és úgy se tudom megcsinálni.
rohadtul elegem van az egészből, és igenis néha összeroppanok, mert sokkal több van a vállamon mint amit el bírnék viselni, de jobb napokon bízom magamban és abban hogy képes vagyok mindent helyrehozni, csak ismétlem, kibaszott nehéz és baromi ritkán van mostanában jobb nap.
ha nem lennék nyuszi, már rég felkötöttem volna magam egy szar falusi focipálya kapujára, az legalább még rám is dőlne.
és most megyek, kibőgöm magamból az idegösszeroppanást, aztán próbálom tovább csinálni ezt a sok szart.
én kérek elnézést. mint mindig.
nyehehehee
ezt túl sokat hallottam az elmúlt időben, szóval ideje ide is betenni:
Mikor életed szerelme szakít veled, és azt mondja: "maradjunk barátok", az olyan érzés, mintha meghalt volna a kutyád, de azért megtarthatnád.
Mikor életed szerelme szakít veled, és azt mondja: "maradjunk barátok", az olyan érzés, mintha meghalt volna a kutyád, de azért megtarthatnád.
Nem lehetetlen, és amíg nem próbáltad, nem tudhatod hogy jó-e. :)
kommentár nélküliek :(
Amikor azt mondod: "Feladom!", gondolj arra, hogy ilyenkor másvalaki azt mondja: "Egek, micsoda lehetőség!"
Honnan tudod, hogy valaki szomorú, miközben mindig mosolyog?
-Csak egyszer nézz rá akkor, mikor nem beszél senkivel, egyedül ücsörög egy padon, rengeteg emberrel körülvéve.
-Csak egyszer nézz rá akkor, mikor nem beszél senkivel, egyedül ücsörög egy padon, rengeteg emberrel körülvéve.
ilyen és ehhez hasonló kommersz dolgok pattognak az agyamban. bár az alsó mondat különösen izgalmas, a munkahelyemen mostanság minden nap találkozom a jelenséggel. vagyis a munkatársaim velem, ahogy épp a padon ülök...
ha beszélgetünk, ebédelünk, iszunk, szórakozunk, játszunk, együtt vagyunk, akkor nincs is semmi baj. viszont utálok egyedül lenni a magányomban... én azt hiszem, egész jól vagyok, majd odajön valaki, és annyit kérdez, mi a baj, miért nézek ki ilyen szarul?
fail.
anno április 5.
2012. április 5 - 11 múlt, délelőtt, és nyekergek. a pénz és az időhiány miatt, és a sulis kötelességek miatt. el vagyok magányosodva, de arra sincs időm, hogy ezen változtassak. ma bemegyünk Vilcsivel egy iskolaszövetkezetbe hátha összejön egy mozis meló, aztán 5re megyek Anetthez, hogy odaadjon két könyvet a szakdolgozatomhoz, amit már olyan sokáig vettem ki a suli könyvtárból, hogy nem szívesen adják már oda nekem, neki viszont megvan. :D
2011. álprilis 5 - azon kattogtam, vajon honnan ered a nyámnyila szó, borzasztóan érdekelt (és még mindig!). aznap végre igazi tavaszi idő volt, vékony pulcsis napszemüveges, én meg mászkáltam a városban, diákszövetkezethez, nagynénémék cukrászdájába, meg suliban voltam. már nagyon vártam hogy beinduljon a tavasz, ki lehessen ülni bárhova. (ez most sincs másképp, csak idén már a mínusz 10 sem okozott gondot a Normafánál a kiülésben :D)
2010. április 5 - épp tavaszi szünetem volt, és a nyelvvizsgámra kellett volna tanulnom (hihi, pont mint most...) és a tavaszi szünet legnagyobb történése az volt, hogy 4 nap alatt kétszer is elmentem futni. na, ha jól rémlik, ma két éve hogy életemben utoljára futottam. meg Cézé is kijött Veresre, nagyon jó volt minden, sokat lelkiztünk, és emlékszem, hogy próbáltam bizonygatni, hogy bármit elmondhat, még akkor is, ha nem tudok benne segíteni... (érdekes, ez sem változott.) Továbbá Varró Dani Randi című versén kattogtam sokat, meg a mibenlétben, meg a kapcsolatunk mibenlétében. Mondanom se kell, ez is borzasztóan aktuális, bár nem csak Cézével kapcsolatban, hanem az egész mindenséggel.
2009 április 5 - hát ez nagyon érdekes időszak volt... először is, egy kis vicc, honnan tudjuk, hogy 2009-ben élünk? http://www.hotdog.hu/blog/minime_blogja/honnan-tudod-hogy-2009-ben-elsz
na és akkor a többi bejegyzést összegezve... kicsit össze voltam zavarodva. akkor jöttem haza tavaszi táborból, és mentünk a (mostmár) PediGes Anna szülinapjára, ahol egész este a Kispál Csillag vagy fecskéjét énekeltük. ebben az volt a zavarbaejtő, hogy előtte, tavaszi táborban Cézével is ezt énekeltük egy éjszakán keresztül, ami meg azért zavarbaejtő, mert előtte évekig Trubival volt a közös számunk. A buli után DAninál aludtam, aztán több napot is ott voltam náluk, emlékszem borzasztóan idegesített akkoriban, hogy heti 3-4-5 órát töltünk csak együtt. meg is lett az eredménye, mondjuk. Közben Gaspinak írtam részegen egy sms-t, hogy hogy is képzeli, amit csinál, jól lebasztam aztán pedig kiakadtam, hogy miért nem ír vissza. ha jól rémlik ez az sms indított egy lavinát ami azt eredményezte hogy 1 hét múlva találkoztunk és borzasztóan bőgtem DAni nyakán napokig. további velencéről hazahozott dalokat énekelgettem megállás nélkül, például a Republic - ha itt lennél velemet, és mostmár legalább szemrebbenés nélkül le tudom írni, hogy Cézé miatt volt... ja, és persze aznap írtam meg a tavaszi tábor beszámolóját cenzúrázva, persze az benne volt, hogy Cézével összevesztem, de nem volt publikus, miért.
2008. április 5 - előző nap ünnepeltük mindannyiunk szülinapját (nekem és Ádámnak 17., Sztinek 18, és SZTI NEM JÖTT EL :DDDDD), Ádámmal, Anettel, Cucuval, Szandival, meg DAnival meg Beával, a Diófában. jól sikerült berúgni, az biztos, erre emlékszem :D
aztán másnap mentünk a PediGgel koncertezni Egerbe, hajnalba keltünk, hamar odaértünk, elfoglaltuk a szállást és a zenekar összes tagja ki volt akadva, hogy juuuuujjjj most velem kell egy szobában aludniuk, DAni meg megparancsolta hogy mindenki felöltözve alszik és ne merészeljen rám nézni :D én meg csak vonogattam a vállam, hogy mindegy. :D egész nap Egerben bóklásztunk, sikerült délután már jól berúgni, az esti koncert egy gördeszkás klubban volt (vagymi, tudjátok, ilyen pálya), Egrix klub, és nagyon jól sikerült, sokkal több pénzt kaptak mint amit előre megbeszéltek, és a szervezőnek is nagyon tetszett. Volt még Dirty Slippers koncert is, hát azokat a srácokat se fogom soha elfelejteni :D borzasztó amit csinálnak, de az énekes srác apja nagyon befolyásos zenészember... azóta már eléggé befutottak, bár azt hiszem más névvel.
2007. április 5 - hm. Gyerekházban voltam, meg átmentem DAnihoz fél órára aztán mennem is kellett haza.. már akkor is mindig én futottam a dolgok után, ehh :S meg írtam egy dalszöveget a PediGnek, amit sose adtam oda, de azért a blogomba kitettem és mindenkinek nagyon tetszett. meg Zulát idéztem, és ez szintén aktuális most is: "majdnemnégyzet téglalapomat konkáv sokszögre cserélném. tudjátok az az, amelyikben el lehet bújni. bár szerintem az érzéseim annyira leszarják a matekot" nem tudom, él-e még a blogja, de itt a link: www.blogok.hotdog.hu/ZULandR másnap meg DAninál voltam, unatkoztam ezért blogoltam, ő meg gitározott.
2006. április 5 - huh, akkoriban borzasztó passzban voltam, és nem nagyon írtam érthetően blogot... szerelmi bánatom volt, ez lejön az idézetekből, csak épp arra nem emlékszem, ki miatt. meg akkoriban szüneteltettem is a blogot, meg gyászoltam Patrikot. (ez mág mindig borzasztó... 9 éves volt, 9!) :(
aggódtam, hogy nem megy a matek, ez később be is igazolódott.
Aha, most rájöttem, Sajttal szakítottunk ezelőtti héten, és miatta voltam nagyon magamba borulva. hú, de rég volt... Az akkori humorom pedig tökéletesen jellemzi ez a mondat: Rosszabbul Chuck Norris, mint négy éve. ez még mindig vicces :D
2011. álprilis 5 - azon kattogtam, vajon honnan ered a nyámnyila szó, borzasztóan érdekelt (és még mindig!). aznap végre igazi tavaszi idő volt, vékony pulcsis napszemüveges, én meg mászkáltam a városban, diákszövetkezethez, nagynénémék cukrászdájába, meg suliban voltam. már nagyon vártam hogy beinduljon a tavasz, ki lehessen ülni bárhova. (ez most sincs másképp, csak idén már a mínusz 10 sem okozott gondot a Normafánál a kiülésben :D)
2010. április 5 - épp tavaszi szünetem volt, és a nyelvvizsgámra kellett volna tanulnom (hihi, pont mint most...) és a tavaszi szünet legnagyobb történése az volt, hogy 4 nap alatt kétszer is elmentem futni. na, ha jól rémlik, ma két éve hogy életemben utoljára futottam. meg Cézé is kijött Veresre, nagyon jó volt minden, sokat lelkiztünk, és emlékszem, hogy próbáltam bizonygatni, hogy bármit elmondhat, még akkor is, ha nem tudok benne segíteni... (érdekes, ez sem változott.) Továbbá Varró Dani Randi című versén kattogtam sokat, meg a mibenlétben, meg a kapcsolatunk mibenlétében. Mondanom se kell, ez is borzasztóan aktuális, bár nem csak Cézével kapcsolatban, hanem az egész mindenséggel.
2009 április 5 - hát ez nagyon érdekes időszak volt... először is, egy kis vicc, honnan tudjuk, hogy 2009-ben élünk? http://www.hotdog.hu/blog/minime_blogja/honnan-tudod-hogy-2009-ben-elsz
na és akkor a többi bejegyzést összegezve... kicsit össze voltam zavarodva. akkor jöttem haza tavaszi táborból, és mentünk a (mostmár) PediGes Anna szülinapjára, ahol egész este a Kispál Csillag vagy fecskéjét énekeltük. ebben az volt a zavarbaejtő, hogy előtte, tavaszi táborban Cézével is ezt énekeltük egy éjszakán keresztül, ami meg azért zavarbaejtő, mert előtte évekig Trubival volt a közös számunk. A buli után DAninál aludtam, aztán több napot is ott voltam náluk, emlékszem borzasztóan idegesített akkoriban, hogy heti 3-4-5 órát töltünk csak együtt. meg is lett az eredménye, mondjuk. Közben Gaspinak írtam részegen egy sms-t, hogy hogy is képzeli, amit csinál, jól lebasztam aztán pedig kiakadtam, hogy miért nem ír vissza. ha jól rémlik ez az sms indított egy lavinát ami azt eredményezte hogy 1 hét múlva találkoztunk és borzasztóan bőgtem DAni nyakán napokig. további velencéről hazahozott dalokat énekelgettem megállás nélkül, például a Republic - ha itt lennél velemet, és mostmár legalább szemrebbenés nélkül le tudom írni, hogy Cézé miatt volt... ja, és persze aznap írtam meg a tavaszi tábor beszámolóját cenzúrázva, persze az benne volt, hogy Cézével összevesztem, de nem volt publikus, miért.
2008. április 5 - előző nap ünnepeltük mindannyiunk szülinapját (nekem és Ádámnak 17., Sztinek 18, és SZTI NEM JÖTT EL :DDDDD), Ádámmal, Anettel, Cucuval, Szandival, meg DAnival meg Beával, a Diófában. jól sikerült berúgni, az biztos, erre emlékszem :D
aztán másnap mentünk a PediGgel koncertezni Egerbe, hajnalba keltünk, hamar odaértünk, elfoglaltuk a szállást és a zenekar összes tagja ki volt akadva, hogy juuuuujjjj most velem kell egy szobában aludniuk, DAni meg megparancsolta hogy mindenki felöltözve alszik és ne merészeljen rám nézni :D én meg csak vonogattam a vállam, hogy mindegy. :D egész nap Egerben bóklásztunk, sikerült délután már jól berúgni, az esti koncert egy gördeszkás klubban volt (vagymi, tudjátok, ilyen pálya), Egrix klub, és nagyon jól sikerült, sokkal több pénzt kaptak mint amit előre megbeszéltek, és a szervezőnek is nagyon tetszett. Volt még Dirty Slippers koncert is, hát azokat a srácokat se fogom soha elfelejteni :D borzasztó amit csinálnak, de az énekes srác apja nagyon befolyásos zenészember... azóta már eléggé befutottak, bár azt hiszem más névvel.
2007. április 5 - hm. Gyerekházban voltam, meg átmentem DAnihoz fél órára aztán mennem is kellett haza.. már akkor is mindig én futottam a dolgok után, ehh :S meg írtam egy dalszöveget a PediGnek, amit sose adtam oda, de azért a blogomba kitettem és mindenkinek nagyon tetszett. meg Zulát idéztem, és ez szintén aktuális most is: "majdnemnégyzet téglalapomat konkáv sokszögre cserélném. tudjátok az az, amelyikben el lehet bújni. bár szerintem az érzéseim annyira leszarják a matekot" nem tudom, él-e még a blogja, de itt a link: www.blogok.hotdog.hu/ZULandR másnap meg DAninál voltam, unatkoztam ezért blogoltam, ő meg gitározott.
2006. április 5 - huh, akkoriban borzasztó passzban voltam, és nem nagyon írtam érthetően blogot... szerelmi bánatom volt, ez lejön az idézetekből, csak épp arra nem emlékszem, ki miatt. meg akkoriban szüneteltettem is a blogot, meg gyászoltam Patrikot. (ez mág mindig borzasztó... 9 éves volt, 9!) :(
aggódtam, hogy nem megy a matek, ez később be is igazolódott.
Aha, most rájöttem, Sajttal szakítottunk ezelőtti héten, és miatta voltam nagyon magamba borulva. hú, de rég volt... Az akkori humorom pedig tökéletesen jellemzi ez a mondat: Rosszabbul Chuck Norris, mint négy éve. ez még mindig vicces :D
social network
Még nem döntöttem el, hogy jó-e a közösségi háló ekkora mértékű közelsége. Régebben le volt tiltva, hogy ismeretlenek levelet írhassanak nekem, de szerintem a facebook átállásával ez megszűnt, vagy nem tudom, minden esetre kapom a leveleket.
Egyik sem szexuális vagy ismerkedős randit kérős (nyilván blöööö hányok is az ilyentől!) hanem mondjuk csak helyreigazít, ha valamit talált a tartalmaim között, ami nem helyes, meg ilyesmik. Furcsa érzés vadidegenekkel levelezni, olyan ez, mintha képeslapot kapnál Norvégiából, amit véletlen dobtak csak be hozzád; sose derül ki, ki írta igazából. Persze van név (meg facebook esetében kép is az illetőről), de ettől még sosem fogod megtudni, valójában ki ő.
Ez főképp akkor vicces, ha személyesen is összefutsz azzal, akivel évekkel ezelőtt valami jelentéktelen dologról váltottál két levelet. Volt már ilyen is, mókás :D
Egyik sem szexuális vagy ismerkedős randit kérős (nyilván blöööö hányok is az ilyentől!) hanem mondjuk csak helyreigazít, ha valamit talált a tartalmaim között, ami nem helyes, meg ilyesmik. Furcsa érzés vadidegenekkel levelezni, olyan ez, mintha képeslapot kapnál Norvégiából, amit véletlen dobtak csak be hozzád; sose derül ki, ki írta igazából. Persze van név (meg facebook esetében kép is az illetőről), de ettől még sosem fogod megtudni, valójában ki ő.
Ez főképp akkor vicces, ha személyesen is összefutsz azzal, akivel évekkel ezelőtt valami jelentéktelen dologról váltottál két levelet. Volt már ilyen is, mókás :D
kiadós
gyűlölöm a hónap végét.
bár, gyűlölöm az elejét is :D
alapból nem esne nehezemre a spórolás, ha lenne miből. a hónap legnagyobb költekezése talán a szülinapomon elivott 700 forint volt, meg a sörolimpián 1500.-, de ezeken kívül csak nagyon minimális összeget költöttem szórakozás/kikapcsolódás/luxus kategóriában (igen, a sör ide tartozik jelenleg).
kajára sem sűrűn költök, de néha a nagy rohanásban muszáj bedobni egy péksütit, vagy útbaejteni vacsorára egy kifőzdét.. ezeken nem igazán tudok spórolni, mert időm energiám és életvitelem nem nagyon engedi meg, hogy minden nap szendvicset csináljak magamnak itthon, főleg ha nem is alszom itthon, meg különben is kevés dolgot utálok annyira, mint a szendvicset.
cigi.. hát igen, ez maga a megtestesült luxus, egy hónapban egy olyan 5500.- forintomba kerül.
az 1 hónappal ezelőtti fizetésem elég sokra sikeredett (magamhoz képest) mert kéthavit kaptam egyben, viszont abból vissza kellett adnom Cézének a tartozásom (amit akkor adott amikor nem jött meg a fizum), a nyelvtanfolyamon is folyamatosan kell fizetni, meg persze februárban is voltak szülinapok... a márciusi fizetésem sokkal karcsúbbra sikeredett, de igyekeztem tényleg vigyázni rá. bár nagyon kéne, nem vettem se új cipőt, se gatyát. kéne, de másra jobban kell a pénz.
nagyon rossz, amikor annyira lehetetlen pénzből kell, hogy kijöjjek, hogy már egyszerűen spórolni sem tudok semmin. a kaján+cigin+sörön nagyjából 10.000.-t spóroltam volna meg, de jelenleg abból se lennék beljebb.
holnap lejár a bérletem, ezzel le is nullázódik az egyenlegem... túl sok nemvárt pluszkiadás jött be, kötelező utazás hivatalos ügyben, szülinapok, bátyámnak is kellett adnom, mégtöbb hülye pénz a nyelvtanfolyamra...
egyik ismerősöm az ilyen monológokra megkérdezi mindig, hogy most panaszkodsz vagy dicsekszel?
azt hiszem dicsekszem. egyszerűen csodálom, hogy nagyjából 20.000.- forintból legalább ennyire ki tudok jönni.
az viszont biztos, hogy az áprilisi fizetésem egy-az-egyben el fog menni a nyelvtanfolyamomra... ebből következik, hogy lövésem sincs, miből fogok enni, inni, cigizni... ...még ezek közül a legkönnyebben a cigiről tudok lemondani (háhá, ami nincs arról főleg könnyű!), meg persze a sörről kéne...
csak azzal az a baj, hogy szabadidőm sincs, hogy mondjuk a margit szigetre kifeküdjek a barátaimmal napozni, az semmibe se kerül... csak suli vagy meló után van lehetőségem bármiféle közösségi életre, ami bizony mondjuk heti egyszer egy sör árába kerül...
nyafogok, jha, de nem tudok mit csinálni.
bár, gyűlölöm az elejét is :D
alapból nem esne nehezemre a spórolás, ha lenne miből. a hónap legnagyobb költekezése talán a szülinapomon elivott 700 forint volt, meg a sörolimpián 1500.-, de ezeken kívül csak nagyon minimális összeget költöttem szórakozás/kikapcsolódás/luxus kategóriában (igen, a sör ide tartozik jelenleg).
kajára sem sűrűn költök, de néha a nagy rohanásban muszáj bedobni egy péksütit, vagy útbaejteni vacsorára egy kifőzdét.. ezeken nem igazán tudok spórolni, mert időm energiám és életvitelem nem nagyon engedi meg, hogy minden nap szendvicset csináljak magamnak itthon, főleg ha nem is alszom itthon, meg különben is kevés dolgot utálok annyira, mint a szendvicset.
cigi.. hát igen, ez maga a megtestesült luxus, egy hónapban egy olyan 5500.- forintomba kerül.
az 1 hónappal ezelőtti fizetésem elég sokra sikeredett (magamhoz képest) mert kéthavit kaptam egyben, viszont abból vissza kellett adnom Cézének a tartozásom (amit akkor adott amikor nem jött meg a fizum), a nyelvtanfolyamon is folyamatosan kell fizetni, meg persze februárban is voltak szülinapok... a márciusi fizetésem sokkal karcsúbbra sikeredett, de igyekeztem tényleg vigyázni rá. bár nagyon kéne, nem vettem se új cipőt, se gatyát. kéne, de másra jobban kell a pénz.
nagyon rossz, amikor annyira lehetetlen pénzből kell, hogy kijöjjek, hogy már egyszerűen spórolni sem tudok semmin. a kaján+cigin+sörön nagyjából 10.000.-t spóroltam volna meg, de jelenleg abból se lennék beljebb.
holnap lejár a bérletem, ezzel le is nullázódik az egyenlegem... túl sok nemvárt pluszkiadás jött be, kötelező utazás hivatalos ügyben, szülinapok, bátyámnak is kellett adnom, mégtöbb hülye pénz a nyelvtanfolyamra...
egyik ismerősöm az ilyen monológokra megkérdezi mindig, hogy most panaszkodsz vagy dicsekszel?
azt hiszem dicsekszem. egyszerűen csodálom, hogy nagyjából 20.000.- forintból legalább ennyire ki tudok jönni.
az viszont biztos, hogy az áprilisi fizetésem egy-az-egyben el fog menni a nyelvtanfolyamomra... ebből következik, hogy lövésem sincs, miből fogok enni, inni, cigizni... ...még ezek közül a legkönnyebben a cigiről tudok lemondani (háhá, ami nincs arról főleg könnyű!), meg persze a sörről kéne...
csak azzal az a baj, hogy szabadidőm sincs, hogy mondjuk a margit szigetre kifeküdjek a barátaimmal napozni, az semmibe se kerül... csak suli vagy meló után van lehetőségem bármiféle közösségi életre, ami bizony mondjuk heti egyszer egy sör árába kerül...
nyafogok, jha, de nem tudok mit csinálni.
szerda, április 4
ennek sincs értelme
bocsi, mostanság a blog átváltott egy személyes homállyá, amibe mélyen beleburkolózom. senki se próbáljon következtetéseket levonni az elmúlt időszak bejegyzéseiből, inkább kérdezzen, mint sem kombináljon.
minden esetre amit épp ki akartam lökni a tudatomból ide, az az, hogy rájöttem, miért nehéz Cézével barátkoznunk. Mi régen, évekkel ezelőtt is mindig csak baszogattuk egymást. És mivel az elmúlt 2 évben szorosan összefonódtunk érzelmileg, ezért ha most is csak baszogatnánk egymást, az már sokkal bántóbb lenne, mint volt az 6 évvel ezelőtt.
na, majd kialakul...
minden esetre amit épp ki akartam lökni a tudatomból ide, az az, hogy rájöttem, miért nehéz Cézével barátkoznunk. Mi régen, évekkel ezelőtt is mindig csak baszogattuk egymást. És mivel az elmúlt 2 évben szorosan összefonódtunk érzelmileg, ezért ha most is csak baszogatnánk egymást, az már sokkal bántóbb lenne, mint volt az 6 évvel ezelőtt.
na, majd kialakul...
kedd, április 3
elmagányosodva
az elmúlt időszakban bárki megkérdezte, hogy érzem magam, mindig a fenti választ kapta.
nagyon szeretem ezt a szót, mert mindent elmond, és valóban pontosan ezt érzem.
persze azt nem mondom, hogy bárkire szükségem lenne most, vagy be szeretnék/tudnék engedni bárkit az életembe, lelkembe érzelmileg, mert isten ments. csak egyszerűen hihetetlen nagy szeretethiány van, szívem szerint az egész világot ölelgetném, és mindenkihez jól odabújnék, csak hogy érezzem, hogy kellek, fontos vagyok és szerethető.
egy társaságfüggőnek borzasztó az elmagányosodás.
ragaszkodom minden emberhez akik körül vesznek, szerencsére sokan vannak, de védekezem is, és nem engedem be őket az életembe. megpróbálok önálló lenni, nem kötődni senkihez és semmitől sem függeni, élvezni az életet és hogy fiatal vagyok.
ezzel nem csak a lelki hátterem a probléma, hanem az is, hogy előreláthatólag júliusban lesz csak szabadidőm... addig meg még túl kell élni, ilyen kis elmagányosodva...
nagyon szeretem ezt a szót, mert mindent elmond, és valóban pontosan ezt érzem.
persze azt nem mondom, hogy bárkire szükségem lenne most, vagy be szeretnék/tudnék engedni bárkit az életembe, lelkembe érzelmileg, mert isten ments. csak egyszerűen hihetetlen nagy szeretethiány van, szívem szerint az egész világot ölelgetném, és mindenkihez jól odabújnék, csak hogy érezzem, hogy kellek, fontos vagyok és szerethető.
egy társaságfüggőnek borzasztó az elmagányosodás.
ragaszkodom minden emberhez akik körül vesznek, szerencsére sokan vannak, de védekezem is, és nem engedem be őket az életembe. megpróbálok önálló lenni, nem kötődni senkihez és semmitől sem függeni, élvezni az életet és hogy fiatal vagyok.
ezzel nem csak a lelki hátterem a probléma, hanem az is, hogy előreláthatólag júliusban lesz csak szabadidőm... addig meg még túl kell élni, ilyen kis elmagányosodva...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)