húsvéti ünnepek?

ugyan, olyan nincs.

tegnap nagyon tomboltam, igazán okát se tudom miért... jó kedvem volt nagyon, pörögtem, ezért nem is sikerült elaludni csak jócskán hajnal 2 után. így nem túl meglepő, de ma is kimaradt a reggeli készülődésből a hajmosás... de ma este már nagyon muszáj lesz, tényleg...

érthető módon 15 alkalommal nyomtam le a szundit a telefonomon, ami 5 percenként vinnyogott. volt, mikor azt ágyban ülve nyomkodtam a telefonom, hogy oké, mostmár ébren vagyok, olvassunk e-mailt mondjuk, és a következő pillanat az volt, hogy megint nekiállt vinnyogni a telefon a kezemben, így rájöttem, hogy ülve is simán elalszom. :D

a buszon is korrektmód aludtam tovább, aztán jó korán oda is értem a nyelvtanfolyamra... mindenki késett, legalább negyed órát, a tanár meg még plusz tíz percet. egész jó volt, mókás csoportmunka volt, főképp mert egy nagyon nagyon nagyon infantilis 30 feletti csajjal voltam (aki a BKFen végzett, újságíró és PR tanácsadóként tengeti életét :D imádom, hihetetlen forma), meg egy sráccal, aki szintén 30 körüli lehet, és nagyon mókásan tűrte Ildi érdekes dolgait, például hogy a bárányos radírt rögtön csapatkabalának kiáltotta ki, és onnantól 3 órán át óvtuk, szerettük és kényeztettük a bárányt. a radír egyébként Péteré volt, szóval ez is érdekes momentum... :D jól beillettem közéjük, az biztos.
volt egy lap (a 20ból...) amit elkallasztottam a mappám aljára, és nem volt kész, mikor be kellett adni. Zef lázadozott, hogy aki ma nem adja le, az EGÉSZRE egyest kap, ehhh -_-" így átértékeltem a nyugodt kis délutánom...

dél előtt beértem dolgozóba, a Kutyatekintetűvel kávéztunk, cigiztünk, ettem levest, aztán nekiálltam dolgozni. egész jó volt, gyorsan haladt az idő, és a társaság is megint jóra sikeredett, végre tudtam lelkizni kicsit a Fogszabályzóssal. -lehet furcsa, hogy minden munkanap után megemlítem, hogy mekkora jó arcok vagyunk így együtt, de nem ugyanazzal a crew-al dolgozom miden nap. több, mint ötvenen vagyunk, és ebből egy nap 6-8 ember kell, időszaktól függően. de többnyire midnig meg vagyok elégedve a beosztással :D-

3.15kor végeztem is az ebédeltetéssel, a Kutyatekintetűvel megint kávé, cigi, aztán rávettem magam hogy kitöltsem azt a maradék 1 rohadt oldalt angolra, hogy még fél6-ra oda tudjam vinni Zefhez. szerencse volt, hogy épp dolgozott ma a Dorkós, aki valamerre az egyesült államokban élt évekig, így átöltöztem és visszamentem a kiállítótérbe hogy most azonnal magyarázza el, mi a különbség az I have been doing és az I have done között. ez azért volt mókás, mert ő közben továbbra is dolgozott, így kicsit lassan haladt a dolog, de elmagyarázta, és soronként ellenőrizte a házim (NEM ő csinálta meg, csak ellenőrizte!)

aztán persze mivel lassan ment az angol, rohantam hogy odaérjek Zefhez, de sikerült. kiderült, hogy a jelenléti ív érdekes életre kelt, mert aszerint a múlthetit leszámítva, az utóbbi 7 alkalommal hiányoztam. visszaszámoltam, és ez nagyjából január utolsó hete. és én meg biztos vagyok benne, hogy nem így van... de örült a feje, rögtön rámsózott 2 kiselőadást meg 2 90sec speachet, hurrá, komolyan pont ez hiányzott az életemből, de ezzel tudom kiváltani a hiányzásom. (tény, sokat hiányoztam, de azért ez túlzás!!!)

Galamb írt mailt, hogy holnap este találkozzunk, kész mázli, hogy a holnap estémet meló után amúgy is lazulósra terveztem (najó, berúgósra, házipálinkával), szóval a terveimet nem húzta keresztül. bár a Hisztisnek tegnap írtam, hogy házipálinka, házipálinka, de még semmit se reagált rá. Minden esetre ma a Fogszabályzós is támogatta az ötletet, csak akkor még nem tudtam hogy Galambbal találkozunk 7 körül. Ha Hisztis is pozitívan reagál, akkor elmegyek Galambbal intézkedni, aztán visszaszedelőcködöm a munkatársakhoz :)

Mindeközben értékelgetem az interjúim a szakdolgozathoz, most valahogy ez is jól esik :)

ja, a címre rátérve, így a végén. tegnap dolgoztam, ma dolgoztam és rohangáltam, holnap dolgozom és rohangálok, hétfőn pedig non-stop írom a szakdolgozatomat. de mindenki másnak jó pihit! :)

nyáháháháháá

(ezt a röhögést köszönöm Sanyi a bagolynak, hihetetlen, hogy beleivódott az elmúlt években a tudatomba)

utálok válaszokra várni, legyen ez egy jelzés, vagy tényleges e-mail mondjuk. ezt csak úgy megjegyezném magamnak, hogy évek után visszaolvassam, és röhöghessek, hogy van valami, ami egész életemben sose fog megváltozni. :D

a napom ott kezdődött, hogy hajnal 1ig angoloztam, (előtte azért kiborultam rendesen...) aztán elájulva aludtam el nagyjából. 6kor csörgött az ébresztőm, és sikerült legalább 6.30ig meg se mozdulnom. apropó, le kell cserélnem az ébresztő zeném (Green day - Holiday), mert bár baromira szeretem, reggel ez sem tud feldobni. ötleteket várok! legyen hangos, pörgős, és eszméletlenül életvidám!
úgy terveztem, 6kor rendesen felkelek, hogy legyen időm hajatszárítani, de a soksok szundi miatt sztornózni kellett, épp csak hogy lezuhanyoztam meg összedobáltam a cuccaim...
a 7.30as busszal szerettem volna indulni, de benne volt a pakliban, hogy lekésem, és még a 7.45ös is baromi kényelmes, általában azzal szoktam egyébként menni. nem nagyon figyeltem az időt, de 7.25 körül elindultam, és tökéletesen lekéstem a buszt... hazabattyogtam a fülhallgatómért, mert borzasztó érzés mikor itthon hagyom (ez gyakran fordul elő...) és a kapuban álltam mikor elment mellettem a következő busz, szóval házba berohanás, buszmegállóhoz visszarohanás, és fülhallgatóstul elértem a buszt. általában ezzel a busszal 9re vagyok a nyugatinál, mindig a 4-6oson hallgatom a híreket, ehhez képest most 8.40kor már a csopában voltam. ötletem sincs, hogy akkor tulajdonképp melyik busszal is indultam? O_O

a buszon angoloztam kicsit, meg csopába beérve is, hamár úgy is volt még 1 órám munkakezdésig, reggelit meg nem vittem, ilyen rég volt szerintem, de nem túlzottan hiányzott igazából, bár biztos sokat nyom a latban, hogy a buszon megittam egy fél energiaitalt. az angolt meguntam, meg megjöttek a többiek és olyankor úgy se lehet mit csinálni csak beszélgetni, megkávéztam, cigiztem a napsütésben, átöltöztem, szóval ráérősen kezdődött a munka, nagyon jó volt.
hát még utána a nap :) nem tudom hogy sikerült, de ma csupa-csupa cuki gyerek, srác, MILF és FILF volt az egész épületben :D és rengeteg angol ajkú külföldi!!! imádom az angol gyerekeket, hihetetlen cukik, és előttük merek össze vissza nyekeregni angolul :D bár nyitáskor pár munkatársam borzasztóan felidegesített, összességében nagyon mókás nap volt a sok jófej ember miatt, meg némi idióta munkatárs kapcsán.
az elmúlt 1.5 évet megúsztam a munkahelyi pletykák kereszttüzén kívül (vagyis hogy rólam sose beszélt senki, mert minek, vagy nem tudom, egyszerűen nem) most meg hirtelenjében mindenki Maestro idióta pletykáján pattog, és már nem csak ő kérdi naponta háromszor, hogy sikerült-e már összekukáznom valakit magamnak. nem értem, egyáltalán honnan veszik, hogy nekem erre lenne igényem, hiszen mikor megismertek épp akkor költöztünk össze Cézével, és egészen eddig én voltam a megrendíthetetlen kapcsolatban élő lány. na mindegy, ezen borzasztóan jókat tudok mulatni, mert Maestro valami eszméletlen bugyuta arccal tudja kérdezni, és még mindig nem unja :D én azért már néha kicsit mégis :D
hihetetlen, hogy mennyire tavasz van! ki akarom élvezni, a napot, a szelet, az esőt, a barátokat, a sok sört, a bulikat, koncerteket... miért nem ilyen egyszerű az élet?

este úgy volt, beülünk egy órára Shakesbeerbe, aztán megyek Cézéékkel pókerezni, de több ízben sztornózva lett az ügy, mert az angolt nem teljesen sikerült befejeznem, így erőt vettem magamon, és szép sorban nemet mondtam mindenkinek mindenre, plusz Pöcök elvitte magával színházba Bulcsút meg Kornélt is, így igazából a Shakesbeerbe se lett volna kivel menni, pedig kellett volna az az egy óra, amíg nem kell elindulnom a pókeres megmozdulásra...

szóval fogtam magam, hazajöttem, televacsiztam magam isteni marhahúslevessel (apu még mindig nem eszik szárnyast), és legszívesebben most lefeküdnék aludni, mert most tényleg jól érzem magam, jó napom volt, de még vár rám némi angol... nem gond, legalább a jólvégzett (najó, elvégzett) munka örömével alszom el. majd egyszer csak :D

képzavar

Na, most nagyjából pont így érzem magam ^ ...

egyszerre keresek munkát, és böngészem a felvi-t, hogy hova tanuljak tovább, ha tanulok tovább, és próbálom összeszedni magam mert van még egy félév sulim, szakdolgozattal, védéssel, prezentációval, médiatervvel, nyelvvizsgával.
ha találok munkát, nem tanulok tovább.
ha találok sulit, gyakorlatilag lehetetlen kivitelezni, hogy dolgozzak.
pénzre van szükségem, ergo munkára van szükségem.
nem füllik a fogam ehhez a felnőttség dologhoz... szívem szerint otthon fetrengenék, és kikiabálnék a konyhába, hogy valaki melegítsen nekem teát, köszi!... nem tudom, mikor fogok rádöbbenni, hogy ez a konyha, az a tea, és azok az emberek már köddéváltak...

ja, és ez a borzasztóan szexi kép rólam 2008 nyarán készült, egy Blabla szám alapján:

Ő 19 és fél, én 18 és én is félek...

a dolog ugyanaz, bár már 21 vagyok. szomorú.

blog

jajj, rászoktam az Urban Eve blogra.
ma megyek át mucushoz (Vilcsiiii <3) csajos napot tartani (remélem berúgunk!) aztán ott is alszom hogy holnap együtt késsünk el a nemtudommilyenóránkról. (utána néztem, kiadványszerkesztés...) apropó, előtte vásárolnom kéne egy füzetet sulira (igen, csak egyet, arra a 4 darab tárgyamra... :P) és most egy kicsit sok a zárójel.
Az előző poszt (Sia - breath me) félreértések forrása úgy tűnik, de nem bírtam aláírni mert gagyi a net, hogy nem szomorkodom, csak valaki eszembe juttatta ezt a számot és küldeném mindenkinek aki bőgni akar, mert garantált a hatás :)

hétvégén szombaton Cézével, az öccsével, és a húgával négyesben elmentünk az első nyelvtanfolyami órára ami nagyon mókásnak bizonyult és szerencsére nem 4 órás, csak 3. és még házit is kaptunk :/
Aztán Cézivel hazajöttünk Veresre, és nagyon jó volt, mert borzasztóan rég volt itt. alig akart hazamenni, alig akartam hazaengedni, de _coming out!_ munkát kapott pénteken, és ma reggel ment betanulni, nem akart fáradtan menni (pláne nem Veresegyházról.)

na olvasom még egy darabig az Urban Eve-t, aztán elmegyek zabpelyhet reggelizni, meg rákenek egy adagot a fejemre is, mert azt mondják, az jó nekem.