változatlan

a lentebbi (talán a lentebbi 2?) poszt hangulata még mindig áll, csupán annyi történt azóta, hogy ittam forró májgombóc levest (amit utálok), összevesztem apuval (és ez szintén gáz mert ő az egyetlen akihez hozzászólhatok egyáltalán) és most meg a változatosság kedvéért bőgök. keservesen, depressziósan, felvágomazereimet!-esen, elegemvanebbőlaszarból!-osan.

természetesen Cézével se beszéltem azóta se mióta elment a Tinával találkozni, de nem hiszem, hogy jót tenne, ha ma még beszélnénk.valószínűleg most mindenen csak megsértődnék.

és még bőgni se tudok normálisan, mert apu 2 percenként bejön, és próbál javítani a hihetetlenül szar, és egyre szarabb helyzeten. isteni.

épp itt az ideje aludni. vagymi.

Vuk szindróma

állítólag csak férfiaknak lehet ilyen, pedig most biztos nekem is ez van. (ez arról szól, mikor a kis Vuk egyedül van és nyafog, hogy kicsi vagyok, éhes vagyok, fázom...)

szóval gondoltam ki írom magamból mennyi minden bajom van ebben a pillanatban, aztán nem érdekel hogy még épp 8 óra, istenbizony lefekszem aludni.

tehát, a teljesség igénye nélkül:
borzasztóan fázom, éhes vagyok -de borzasztóan fázom, hajat kéne mosnom -de borzasztóan fázom, reggel óta fáj a vesém -gondolom a hideg miatt, jeee!, korán kelek holnap és akkor méghidegebb lesz, Cézét nem érem el mert nincs pénz a kártyámon, és hiába jelzi a facebook hogy online, nem reagál, hiányzik, nem tudom hogy mit vegyek fel holnap főleg hogy mosatlan lesz a hajam, ki kéne találnom mit eszem holnap ebédre a csopában ami költséghatékony és esetleg nem kell ma éjjel főzőcskéznem, nincs témám a szakdolgozatomhoz, nincs ötletem se a szakdolgozatom témájához, nincs konzulensem a szakdolgozathoz, nincs hely a naptáramban semminek már, viszont most jutott eszembe hogy ha minden egyes percem vagy munkával vagy sulival töltöm, vajon mikor lesz időm tanulni?.. a nyelvtanfolyamtól rettegek és házit is kellene írnom, ráadásképp egyszerre fogok jövőre szakdolgozatot védeni, záróvizsgázni, és nyelvvizsgát tenni, ráadásul most a legutolsó tájékoztató (+ tételsorok) alapján a záróvizsgám ANGOL nyelvű lesz, amiről eddig mindenki kussolt, és az angol tanár is tagadta. jha, és 2 félév angolom volt csak, és még csak nem is szakmai angol... priceless.
ki kéne már mosni az ágyneműm, fel kellene porszívózni a szobámat, inni kéne alkoholt (azt mindig kéne), cigit kell töltenem még holnapra, és még a macska is rajtam alszik non-stop, tehát ha épp nem fáj semmi és erőt vennék magamon, hogy mondjuk egyek valamit, akkor se tehetem mert ooooolyan cuki!!!

na, a mai nap jelszava megmarad, cipeld helyettem, geci! (lásd előző poszt), egyébként meg most szerintem mégjobban betakarózom és kibőgöm magam.

annyi jó szagú nő van, és annyi jó szagú férfi...

először is, álljon itt emlékkép Beck Zoli iránti szerelmem tiszteletére.
ez valami zseniális, felkavaró, besírós, lazulós, ajjj. és 2 perc sincs. talán ezért hallgatom órák óta.

napfény akartam lenni, friss zápora a földnek...

tegnap Vilccsel találkoztunk, vásároltunk némi ezt (A/5ös spirálfüzet a félévi tananyagoknak :D) meg némi azt (bio kölesgolyót, 2 hatalmas zacskóval, mert soha sehol se találok és a rosmannban akciós volt!) meg egy üveg bort. átmentünk hozzájuk, elvittük Tódit (a féléves kuvaszt) sétálni, meg ettünk, aztán nekiálltunk filmet keresni estére, közben megittuk a bort, és mire megtaláltuk A filmet és letöltöttük, lefürödtünk, addigra már késő is volt és fáradtak is voltunk így 10 perc nézés után kikapcsoltattam inkább (látszik hogy tényleg fáradt voltam mert semmi sem maradt meg bennem arról a 10 percről).

reggel felkeltünk, egymás mellett zombiként sétáltunk a házban a mosdó-fürdő-háló bermudaháromszögben, de végül mindketten szépek lettünk, és nem is késtünk suliból (bár kaját venni már nem volt időnk.)
280 percen át élvezhettük a szóvivői ismeretek gyakorlatot, ahol a frappáns bemutatkozáson kívül semmit se csináltunk csak hallgattuk a többiek frappáns bemutatkozását... ez eltartott egy darabig, az óra vége előtt 20 perccel kezdtük el átvenni a tavalyi PR anyag lényegét. szóval mókás hogy egész félévben csak gyakorlataink lesznek és mindegyik 20-25 fős...

akit pedig fel akartam kérni konzulensnek, az ikreket vár januárra, és nem tudja még, hogy vállalhatja-e. mármint szívesen vállalná csak nem tudja, hogy jelenleg mi az igazgató álláspontja erről.

aztán bizony mentem csopázni, 3 órát dolgoztam csak, de nagyon feszült lettem már a végére, sok volt a beteg gyerek, amelyik nem beteg az hátrányos helyzetű, és a pedagógusok is tiszta idióták voltak. (az egyik csoporttal volt vagy 7 felnőtt, és SENKI se vette észre hogy egy kissrác beleesett a parkban a tóba, és derékig vizesen csámpázik a csoporttal, a kicsik meg sikítoztak a tanítóknak, de még akkor sem vették észre, hogy bizony helyzet van... ehhh. meg a munkatársak közül is volt olyan, akivel inkább nem szívesen találkoztam volna ma, de na, majd hátha holnapra megváltozik a véleményem, mert holnap 8 órát fogunk együtt tölteni.

Cézé betanul, meg egy olyan csajjal találkozik aki miatt már pénteken is összevesztünk (egyik barátjának a csaja, de a sráccal nem áll szóba a lány (?!) és ezért kell mindenképp most Cézének találkozni a csajjal. bocs, nem érdekel más nyomora, mármint a lányé. inkább meghallgatom ezredik alkalommal a 30y EgyPárt, aztán a Cipeld helyettemet, és üzenem mindenkinek, aki ma belém akar kötni, hogy "cipeld helyettem, geci!"

a blogger kicsit bepánikolt, úgyhogy a Cipeld helyettem-et itt tudjátok meghallgatni:
http://www.youtube.com/watch?v=cpe4GXeBwNo

blog

jajj, rászoktam az Urban Eve blogra.
ma megyek át mucushoz (Vilcsiiii <3) csajos napot tartani (remélem berúgunk!) aztán ott is alszom hogy holnap együtt késsünk el a nemtudommilyenóránkról. (utána néztem, kiadványszerkesztés...) apropó, előtte vásárolnom kéne egy füzetet sulira (igen, csak egyet, arra a 4 darab tárgyamra... :P) és most egy kicsit sok a zárójel.
Az előző poszt (Sia - breath me) félreértések forrása úgy tűnik, de nem bírtam aláírni mert gagyi a net, hogy nem szomorkodom, csak valaki eszembe juttatta ezt a számot és küldeném mindenkinek aki bőgni akar, mert garantált a hatás :)

hétvégén szombaton Cézével, az öccsével, és a húgával négyesben elmentünk az első nyelvtanfolyami órára ami nagyon mókásnak bizonyult és szerencsére nem 4 órás, csak 3. és még házit is kaptunk :/
Aztán Cézivel hazajöttünk Veresre, és nagyon jó volt, mert borzasztóan rég volt itt. alig akart hazamenni, alig akartam hazaengedni, de _coming out!_ munkát kapott pénteken, és ma reggel ment betanulni, nem akart fáradtan menni (pláne nem Veresegyházról.)

na olvasom még egy darabig az Urban Eve-t, aztán elmegyek zabpelyhet reggelizni, meg rákenek egy adagot a fejemre is, mert azt mondják, az jó nekem.

Sia - Breathe Me

stresszoldó-önmegújító-felrázó praktikák

az Urban Eve Viája írt egy posztot arról, hogy ha ő morcos/nyomott/lusta/ideges, mindig hajatmos, mert az segít, felélénkíti.
a kommentek alapján a csajok ezekre esküsznek:
süti sütés
futás
séta
éneklés, táncolás, zene üvöltetése
rendrakás, mosogatás, suvickolás
kávé, tea
könyv, újság, vagy bármi (akár tusfürdő cimke) olvasása
körömlakkozás
kreatívkodás

elgondolkodtam, engem mi derít jobb kedvre, és arra jutottam, hogy bármi. bármi, ami változást hoz, vagy csak egyszerűen érzem, hogy létezem. a hajmosás és a körömlakkozás is tipikusan erről szól, hogy utána sokkal jobbnak látod magad, kicsit olyan mint mikor veszel egy új rucit, megújulsz, feltöltődsz. a sütésben, főzésben sem az a jó, hogy utána megeszed, hanem hogy van sikerélmény, hogy igen, csináltál valamit.
és szerintem mindennek ez a kulcsa: kell a sikerélmény. kell az, hogy bólints egyet, hogy szép fényes a hajad ma, vagy nincs lepattogva a körömlakkod, (...) szóval a lényeg, csinálj valamit, változzon valami, vagy hozz létre valamit, még ha ez csak annyi, hogy az egyszerű többéves sálad végét bevágdosod, és rojtokat csomózol rá.

én igazából ezért imádok főzni. maga az élmény ami feldob, hogy kész, jó lett, és rövid időn belül van belőle sikerélményem. köztudottan utálok futni, de ha évente 1x valami miatt mégis futok pár percet, akkor boldog vagyok, hogy megcsináltam.

szóval, bármivel lehet szerintem egy kis jókedvet, önbizalmat csempészni a mindennapokba.

ma idegesen keltem, feszült vagyok (mostanában egyébként is, ráadásul jövőhéten suli, és a fizetésem is elvertem 1 hét alatt...) de főztem ebédet, amit nem szoktam, sőt ebédelni sem szoktam csak ha már muszájra-éheztem, és bár nem főztem túl bonyolult dolgot (babos kukoricás rizs) mégis sokkal jobb hely lett a világ.

nektek van bevált felrázó praktikátok? vagy megegyezhetünk abban, hogy igazam van, és minden tevékenység jó.

"Milyen sokat dob rajtad a smink o_O"

ma ezzel a mondattal tudatta velem a főnököm, hogy ronda vagyok.

tegnap taliztam Mussal, és elmentünk az Alle-ba a csizmájáért (meg persze megnézni az Alle-t :D) aztán bementünk az egyik euro shopba a körúton, mert venni akart domestost, meg akkor már vettünk nekem szép (fekete, vörös virágos) összecsukható esernyőt, meg hajfestéket.
aztán átmentünk hozzá aztán el a postára, meg a kínai ruhaboltba megnézni, hogy Mus méregdrága csizmájához hasonlót árulnak potompénzért, aztán megint haza immár Lettivel kiegészülve. befestették a hajam (amit most nem részleteznék mert Cézinek nem árultam el, milyen lett :P) tévéztünk, vacsiztunk, ilyenek.

már olyan rég aludtam Mussal, hogy szinte el is felejtettem azt a szokását, hogy ha teheti, képes 15 órát is aludni egyhuzamban, így mikor már a 9. alvási órám töltöttem, felkeltem, lefürödtem, hajatmostam, na, akkor kelt fel Mus valami csoda folytán :D
készülődtem, mert délre mentem dolgozni, az a 3 óra gyorsan eltelt, inkább beszélgettem mint dolgoztam, mert vegyes nap volt. volt amikor 30an álltak sorba előttem, volt mikor senki sem volt az egész emeleten.
3 után elindultam a világvégére táncpróbára, ami mókás volt, Balázs egyre ügyesebb, rajtam meg látszott hogy fáradt vagyok, sokszor hülyeségeket csináltam :D
olyan kevés ez a 45 perc próba, amúgy :(

hazafele persze 20 percet kellett várnom a volánra, ami pont elég volt ahhoz, hogy felidegesítsem magam Cézé facebook falának látványától de erről a hisztiről már írtam egy posztot lejjebb.

most távsegítek egy barátomnak az osztrák ebayről való red hot chilli peppers koncertjegy rendelésében ami nagyon mókás tekintve hogy ketten együtt se nagyon tudunk 2 szót németül, de úgy néz ki összejön a dolog :)

ja, visszaállítottam vízjelesre a blogsablont, szép őszies, remélem nem csak nekem tetszik.
mindeközben rájöttem, hogy a blog neve már korántsem aktuális, mint Belvárosi játszótér :S

ja2, Cézé kapott munkát!!!!!!!

hisztihercegnő *___*

oké, sokszor féltékenykedem. de nem is mindig ez a jó szó, mert Cézé gyakran direkt csinálja, és olyankor nem is féltékeny leszek, hanem dühös, ideges (idegbeteg, gyakorlatilag :D) és természetesen hisztis.
de kérdem én, ne legyek féltékeny/hisztis/idegbeteg (a megfelelő aláhúzandó), ha játékból egy egyébként is halálidegesítő kiscsajnak teszi a szépet és eljátssza a nagy vőlegényt, holott engem soha az életbe nem lenne hajlandó eljegyezni?! ...

oké, ez így leírva mélységesen szánalmas...
a lényeg a lényeg, tehát hogy gonosz, mert direkt csinálja, hogy bántson. blöööööö Cica, ezt neked blööö! :(

DE, ha már csak rám néz egy srác, akkor úúúúristendemegveri. :D
csak az a különbség, hogy ő azért féltékeny, amit más csinál, én meg azért vagyok idegbeteg, amit ő csinál.
el se tudom képzelni, mi lenne, ha én néznék rá másra? ha én flörtölnék mindenkivel akinek lóg valami a lába közt?

egy ismerősöm azt tanácsolta, hogy csináljam ugyanazt, amit ő. de én egyszerűen nem viselkedem úgy, ha van valakim, ez ilyen egyszerű.

és a legidegesítőbb az egészben, hogy ő sose féltékeny, egy olyan egyszerű oknál fogva, hogy én nem adok rá okot (leszámítva mondjuk évi 1 alkalmat). viszont ő furcsállja, és kiakad ha féltékeny vagyok hetente, amikor hetente bulizgat, iszik, csajoknak bájolog...

és én féltékeny vagyok, ő vagy kiakad, hogy nem bízom benne, vagy mosolyog, hogy jólvan nyuszi, butavagy, és semmi sem változik, és nem veszi észre, hogy bánt, és hogy ez fáj nekem...

Csajos nap mucussal :)

hétfőn csopáztam, és nagyon unalmas volt mert délelőtt volt sok iskolás csoport de délután 2től már gyakorlatilag alig volt pár ember az épületben.

utána Cézinél aludtam <3 és imádom az ilyen estéket, természetesen :)))

kedden Vilcsivel találkoztunk fél10kor (oké, 3/4kor... :P) és átmentünk hozzá. megismerkedtem végre Tódival, a tündéri féléves kuvasz bébivel (Teodor egyébként :P), meg anyukájával, apukájával is, sőt a 2 disznaj cicát is dögönyöztem bőven, ezekre a momentumokra hónapok óta vártunk már :D

természetesen hoztuk a formánkat, így dél előtt már kibontottunk egy üveg bort, megnéztük a végső állomás 5-öt (a 4-et nem láttam, állítólag borzasztó, de a korábbiakat szeretem, és szerintem az 5 zseniális, és meglepő :) szóval jó volt a film. aztán Tódit sétáltattunk, és órákat lógtunk megszakításokkal az ebay-en, mert mindenáron shoppingolni akartunk :D végül vettünk is 1-1 gyűrűt, gyönyörűek, darabja 221.-HUF volt :D 

tettünk vettünk a házban, muci megcsinálta szépre a körmeimet végre, aztán este tévé és sör mellett beszélgettünk az anyukájával. 

végül 3 után aludtunk el, szenvedős is volt a reggel, 7 órás kelés, de 20 perc alatt elkészültem és elindultam dolgozni, olyan büszke voltam magamra :D

a csopa meg ma is olyan volt mint mindig, vegyes, szóval arról feleslegesen nem írnék.

úgy volt, ma Musnál alszom, de végül le kellett mondania Letti miatt, így nem tudom mi lesz a holnapi shopping túránkból, mert jelen pillanatban már nincs kedvem visszamenni pestre csak pénteken mikor dolgozni, táncolni meg osztálytalálkozni megyek, de lehet hogy azért vagyok kedvetlen, mert hányingerem van... soha többet nem eszem a csopában pulyka brassóit. finom volt, de most jelenleg blöá.

lefekszemalszom.

88.

az elmúlt 2 hétben amióta hazaköltöztem nem sokat voltam itthon, talán 4-5 éjszakát töltöttem itt.
ez egyrészt jó, mert utálok itt lenni, másrészt hontalanabbnak érzem magam, mint eddig bármikor.
mert keveset vagyok itthon, és keveset vagyok máshol is (Cézééknél), és persze ott nem tudom 100%ig elengedni magam.

még keresem a helyem.

de már ilyen rövid idő alatt is eszembe jutott, mit utáltam a vidéken lakásban a legjobban. amivel a leginkább meg kell küzdenem az az utazás, és a felesleges utazással töltött órák. nem elég, hogy nekem kell igazodni a menetrendhez, és esetenként fél órával korábban ott vagyok a megbeszéltnél (mert különben később érnék oda fél órával..) ráadásul egy 45 perces táncóra miatt 2, 2és fél órát töltök utazással.

elutazom az életem, és semmire sincs időm.

örülök, hogy visszatért a blog az eredeti, dühöngő milétébe...

csodás

na, egy tökéletes(nek nem feltétlen mondható, de egész emberi) munkakapcsolatot el lehet rontani némi sörrel, hubertussal, beherovkával, és jägerrel. szerencsére ezek közül nem mindet ittam, de így is szar.
még nem döntöttem el, hogy attól vagyok most reggel szarul, amit megittam, vagy attól, amit mások mondanak részegen.
nem értem, miért kell ilyenkor hihetetlenőszintének lenni. na mindegy, még egy ember, akivel félve futok majd össze a folyosón... azért kár érte, az egyik legelviselhetőbb forma volt.
illetve, rögtön két ember került a kalapba, de a másik szerintem nem őszintére, hanem csajozósra itta magát. jajj fiúk miért kell állandóan inni?! idióták...

napi bölcselet

"Szólítsd mint méla borjúszáj
a szorgalmas szegényeket -
rágd a szívükbe - nem muszáj
hősnek lenni, ha nem lehet"

József Attila

sajna ez van, és igazat kell adnom.