hétfő, február 25

ALEH

lényegében A LEgjobb Haver az, akit órákig győzködsz, hogy NE, fiam, NE gyere át itt aludni, NE hozz pizzát, könyörgöm, tényleg, ne!
majd mikor már a kulturáltság teljes igénye nélkül kifakadsz, csak annyit mondasz, kapd be a faszom, és maradj a seggeden!

imádom, idióta :) ... és szerencsére nem jön át :D

háztartásbeli

alapjáraton tök jó, hogy van olyan időszak, amikor képes vagyok élvezni azt, hogy munka után este hazaérve rögtön nekiállok krumplit pucolni, miközben fő, rendet rakok a szobában és letusolok, majd amíg a vacsi (és a holnapi, meg holnap utáni ebéd) hűl, addig leszedem a tegnap kimosott ruhákat a szárítóról.

aztán persze lefekszem aludni, és az most más kérdés, hogy valamikor a barátaimmal is kellene időt tölteni, meg hogy a legjobb barátnőmnek január 2-án volt a szülinapja, és még mindig nincs kész az ajándéka, meg hogy tanulni is kellene folyamatosan... :D

igazából, ha már tanulásnál tartunk, ma döbbentem rá, hogy október-novemberben a meló miatt kellet folyamatosan tanulni, aztán december-január vizsgaidőszak volt, most februárban ismételten munkahelyi tesztekre kell(ene) magolni, és ez várható márciusban is de akkor már egy jópár tárgyamból ZH lesz, és áprilisban is... life long learning,  értem én, hogy jó ez nekem, de mikor lenne egyáltalán időm tanulni? :D nem sajnáltatom magam, lusta vagyok ez tény, tudom ám, és azt is tudom hogy lenne ám időm tanulni, ha nem találkoznék senkivel soha, és nem csinálnék semmit se, például ha főzni se kellene... :D

egyébként krumplifőzelék lesz.

szombat, február 23

a lány, aki utálja a star warsot

igazából lehet hogy a lány, aki szereti a star warsot.

hihetetlen, mire képes egy lány, ha szerelmes.

az elmúlt 22 évem úgy telt (najó, mióta az eszemet tudom) hogy ellenkezdtem foggal körömmel a star wars mánia ellen, nem is értettem, hogy lehet egy filmét ennyire rajongani. igazából a második része a mondatnak nem is változott.
minden esetre, Cézi szülinapjára azt kapta, hogy végignézem vele az összes részt. az első nem  volt vészes, bár természetesen elaludtam rajta... a másodikon szintén, de az egyébként már izgibb volt, már majdnem bevallottam hogy tetszett, aztán... alig vártam, hogy végre megnézzük a harmadik részt.

borzasztó! :D

ami viszont nagyon jó, hogy Cézivel egész héten együtt voltunk, és ez kivételesen aktívan közösen töltött időt is jelentett :)

a héten kaptam bónuszpénzt a munkámért mert ilyen jó vagyok (tudom, ezt már írtam, de nem lehet elégszer :D) illetve egyetemre is letoltam a képem. ma este meg random találkozom Orsikával, akinek még nincs blogneve, de ma még ezt ki fogom találni, és a Gondozóba (hát. romkocsma? vagymi... úgy néz ki, mint az Ellátó kert) szóval, valami cirkuszi társulat előadására megyünk, mert nem volt kivel mennie, és ingyenes, és 10 perc sétára lakom a Gondozótól, szóval akár még király is lehet az este :)

és közben talizunk majd elvileg Rudival is, őt a punnany koncert óta nem láttam, jó lesz ez :)

eközben az egyetemen... fail

az előző poszt margójára. ez hihetetlen.
nyugodtan mehettem volna pizsiben!!!

(oké, és most előveszem az alapból meglévő jóhiszeműségem. biztos átázott a csizmája az esőben, és mivel koliban aludt Szegeden, volt nála papucs meg váltózokni... :D)

((a láb egyébként egy szaktársamhoz tartozik, a nő német-magyar szakos tanár egy általános- és középiskolában. jujj!!!))

a papucs amúgy chicago bulls-os, nagyon vagány!


péntek, február 22

egy vágyam van a szombatra

pizsiben szeretnék egyetemre menni.

sajnos, pizsomám nincs is, de azért a jáccós (igen, szintén két cé) alvós cuccomból nem szívesen bújok majd ki holnap  reggel   hajnali négykor. egyébként, ha nem lenne mínusz 2 fok, hanem mondjuk plusz 25, akkor senkinek nem tűnne fel, hogy a jáccósalvós szerelésemben ülök a jelentéstan előadáson, maximum valami borzasztóan alter hippi lánynak néznének ( a pólómon hatalmas felírat: Színházzal és művészettel a józanságért! ) szóval maximum alter hippinek néznének, de meglepődést nem okozna, elvégre, bölcsészkar...


csütörtök, február 21

egyetem fail..

elfelejtettem, hogy a tárgyfelvétel határideje febr.17.
vagyis, úgy emlékeztem, febr. 25... még gyanús is volt picit, hogy az hétfő...

azt hittem, elfelejtettem a tárgyaim is felvenni, de valami csoda folytán valamikor az elmúlt hónapokban mégis csak felvettem őket.
vagyis, az órarend alapján előírtak közül egy kivételével mindet. az az egy, a könyvtár és számítógépismeret, most nagyon mérges vagyok, mert láttam az anyagot és bármikor levizsgáznék belőle csukottszemmel... az ETR-re is haragszom, mert mikor (úgy néz ki, álmomban?) felvettem a tárgyaim, ez az egy még nem is volt meghirdetve.. máskülönben nyilván felvettem volna...

és arról ne is beszéljünk, hogy a szabadon választható tárgyak közül semmit se vettem fel... így összesen 9 tárgyam van, 21 kredit...

na, mindegy.

kedd, február 19

apróságok

rengeteg dolog történt az elmúlt időszakban, minden esetre hétvégén fél órát csevegtem Apcival telefonon, olyan jó volt :)
Ma meg Géb rádöbbentett, hogy tavaly voltam otthon utoljára. és az sem decemberben volt.
na mindegy.

közben kaptam bónuszt a melóban, szóval most örömködés van végtére is. Cézé szülinapját is megünnepeltük méltón, azóta nekem kötelező Star warsot néznem, és gyűjtöm a kindertojásokat mert iszonyat cuki starwars figurák vannak benne! minden vágyam egy Darth Veder, és egy R2D2.

szerda, február 13

valentine's day - forever alone

az elmúlt 2 évben, minden valentin napot Mucival töltöttünk, a Gong cafe-ban.
úgy volt, idén is ez a terv, de most közbejött neki Segglik, bár aztán ki tudja, lehet lemondja az utolsó pillanatban, mint mindig.

mondtam Létrásnak, hogy akkor töltse Ő velem a valentin napot, kajáljunk és nézzünk valami buta filmet, de ő is valami csajjal megy találkozni.

forever alooooooone!

Élet a CC-ben, special Judit edition :D

oké, mostmár végképp képregényhős lettem. az egyik munkatársam pedig teljesen elmebeteg, aki ezeket alkotta.

A lehetetlent azonnal teljesítjük, a csodára várni kell!

(kattintásra ez is nő)


kedd, február 12

Élet a CC-ben - folytatás

az előző poszthoz tartozik :D (még mindig nem baj, hogy nem sokan fogják érteni, ez most kivételesen nem nektek szól :D)

ugyanitt: KÉPREGÉNYHŐS LETTEM!!! :))))))))))

kattintásra ez is nő.


hétfő, február 11

Élet a CC-ben

Kattintásra nő. de nem sokan fogják érteni, minden esetre, a hét poénja :DDDDD

vasárnap, február 10

ömlesztve

múlt hétvégén megnéztük Cézivel a Gengszter osztagot a Corvin moziban, ami triplán kiváló volt: egyrészt, mert nem voltunk moziban tavaly február óta, másrészt a film zseniális volt - sose gondoltam, hogy egy kosztümös gengszterfilm valaha tetszeni fog! - harmadrészt pedig a Corvin mozitermei gyönyörűek! Utoljára ilyen szép teremplafont a Vígszínházban láttam :)
és nem elhanyagolható, hogy Ryan Gosling istenien néz ki.

hét közben kaptam minimális kis béremelést, meg soksok pozitív és elismerő szót a főnöktől, ez mostanában eléggé rámfért :)

lett király nokedliszaggatóm, olyan rég óta vágyom már rá! :D

megünnepeltük Danci szülinapját (aki nem egyezik Dancsival...), a diófába ittunk jól, tényleg nagyon jól, nekem úgy kellett hazaszöknöm, mert a Prezis pl a karjában próbált elcipelni a Könyvtár Klubig, bulizni, de én szombaton bementem dolgozni ezért hajnal kettőkor már elmenekültem, ami egy fél órás küldetés volt és a vége az lett hogy gyakorlatilag köszönés nélkül leléptem :D szombaton pedig borzasztónagy másnap volt, de a meló jó volt mert csak e-mailezni kellett bemenni, és öten voltunk összesen, szólt a rádió, én meg kóláztam és üres zsemlét ettem... :D

délután Cézivel elmentünk bevásárolni (és lett nokedliszaggatóóóm!) aztán én hazajöttem, ő meg Tanár úrral elment sörözni. itthon Létrással meg pár haverjával tortilla partiztunk, teleettem magam totálisan :D ittam egy gyógysört, aztán 10kor már le is feküdtem aludni. maaajd éjfél körül beállított hozzám totál szétcsúszva Cézé.
annyira volt szétcsúszva, hogy már mikor ideért se volt fogalma, hogy honnan, és milyen módon jutott el idáig :D

Ma felkeltünk, elkezdtem csinálni Cézi szülinapi tortáját, aztán vártuk, hogy dermedjen, de nem igazán sikerült neki, majd reméljük, holnapra összeáll :(

most meg főzni kellene, de persze ötletem sincs, mit szeretnék... és megint elfelejtettem zsömlét venni...

hétfő, február 4

a boldog hivatástudat záloga:

bármit is csinálsz: szeresd, és próbáld meg élvezni!

szerintem ez az egyetlen alapelv, amit különösebb mantrázás nélkül sikerült elsajátítanom, valószínűleg gyárilag így vagyok beállítva. az elmúlt években voltam telemarketinges kisasszony, jegykezelő, demonstrátor, hírszerkesztő, gyerekcsősz, felszolgáló, és most call center operátor, és valahogy úgy hozta a sors, hogy eddig mindegyiket imádtam, kivétel a telemarketinget (ami borzasztó neoncsöves irodában teljesen egyedül ücsörgést jelent miközben vadidegeneket kellett telefonon kérdőíveztetnem... nem ismertem senkit, nem szólt hozzám senki, és borzasztóan magányos voltam) illetve a felszolgálást az első étteremben nem csíptem túlzottan, ott is a munkakörülmények, munkatársak miatt volt; úgy néz ki, képtelen vagyok úgy dolgozni, ha az alaphangulat borzasztó.
de a legrosszabb munkán is tud segíteni, ha jön Levike és besegít a takarításban, vagy ha váratlan egy négyéves szőke kislány rángatja a nadrágszárad, hogy elveszett a nagymamája (true story! a nagyi, a kis szökős!!! :D)

szerintem életem egyik legnagyobb szerencséje, hogy minden gagyi melóban megtudom találni a mókát.

a CC-t is imádom. idiótákkal vagyok körülvéve (de pozitív értelemben), mindig van kihez hozzászólni, segítjük egymást, a munkában vannak sikereim, néha rutinból vagyok ügyes, néha én vagyok maga Sherlock Holmes...
még arra kéne rájönni, hogy hol az egyensúly az irodai munka és a fizikai munka között, mert az étteremben leszakadt a lábam minden 14. óra után, most meg állandóan elgémberedik mindenem, és már a lépcsőzéstől is kifulladok. szeretek most ott lenni, ahol, bár lehet, hogy lépni kéne.

olyan ez, mint Létrással lakni. imádom, de lehet, hogy lépni kéne.

olyan bátortalan vagyok, mint egy... nyúl!

vasárnap, február 3

háztartástan

Profiknak: ha a vendégek váratlan beállítanak, semmi baj, a lakás minden nap, minden pillanatban ragyog.
Haladóknak: ha a vendégek elmennek, takarítasz.
Kezdőknek: ha a vendégek jönnek, takarítasz.

egyébként Létrás aranyos lakótárs, mindig mondja, hogy elfogadhatóan vagyok szétszórt háztartás ügyben, mert még fiatal vagyok, még kell pár év, hogy beleszokjak.

de már majdnem 1 évig éltem együtt Cézével, és most már legalább fél éve élek egyedül  Létrással, de gyakorlatilag ez egyedüli háztartásvezetést jelent, és még mindig képtelen vagyok normális életteret, szokásokat kialakítani. (örök hála és ingyensör Létrásnak, aki nem baszogat emiatt annyit, amennyit megérdemelnék.)

ciki, de ez van. még mindig arra vágyom, hogy valaki (anyu, apu) elmosogassa helyettem az edényeket, és kidobja a szemétbe a megszáradt kenyeret. és elintézze a bevásárlást.

a legrosszabb, mikor vasárnap reggel felébredsz, és sokminden van itthon, amit lehetne reggelizni/ebédelni, de mindenképp kellene hozzá még vásárolni 1-2 dolgot. ez azt vonja maga után, hogy kólát reggelizel, hogy erőd legyen lemenni a boltba ami a ház előtt van, és tulajdonképp vasárnap csak négyig van nyitva, de már fél három van, és éhes is vagy, hát ez borzasztó.

élelmiszer házhozrendelés, támogatva!

csak felkelnék, e-mailben leadnám a rendelést (tej, kifli, például) és fél óra múlva kihoznák, a futár elővenné a terminált, és én pokrócba burkolózva odaadnám a kártyám fizetni. majd dünnyögnék még egy fél órát, hogy lusta vagyok kaját csinálni, aztán az éhség győzne.

de amit a vasárnap reggeli "muszáj vásárolni különben felvágottat eszel kenyér nélkül" szituációnál sokkal bosszantóbb az, hogy mosogatni kell ahhoz, hogy főzzek, miközben mindenki tudja, hogy utána megint kezdheted előröl a mosogatást...

nyafff. lemehetek pokrócban a boltba?