péntek, június 29

barátkozás VII.

(remélem a VII. következik, kicsit elvesztem a rengetegben, nem olyan mókás több hónapon át folytatásos posztokat írni, főleg hogy van külön "rosszul csinálod" kategória...)
_______________________

kevés olyan ember van, akinek tudok örülni, ha hajnal fél 3 után eszeveszettül nekiáll rezegni a telefonom, mert facebook-on üzenetem jön, de a Humoros ilyen. imádlak, hülyegyerek, fel a fejjel, no para és don't fos, csak ilyen maszlagokat tudok írni, hogy az idő mindent megold, oké, sablon szöveg, de esküszöm, igaz! a többit meg már úgy is elmondtam neked :)

remélem, hogy mikor ezt majd olvasod nemsoká, addigra már sokkal tisztább lesz minden, én tudod, hogy szorítok! :)

(kommentár nélkül)

lerágom az arcát annak, aki a posztok alatt az ÉRDEKES opciót nyomkodja.

köszönöm, hogy elmondhattam :D

look at the hill there is a castle, it was the old king's residency

(a cím Emil.Rulez! : Hello.tourist!-jéből származik, ami nagyon adta hangulat ügyileg délelőtt a körúton)

másrészt pedig szintén aktuális amiatt, hogy ma végre voltam a várban megint, utoljára még szerintem a Bicóssal meg Sztivel valamikor márciusban, meg talán egyszer a Hisztissel szintén akkortájt.. viszont akkor csak napközben, most meg estig, és nem láttam a várat éjjeli fényében már 2009 június óta. mondanom sem kell pedig, hogy mennyire imádom.

mint ezt a számot:
másról beszélsz te, és másról én...


egyébként meg péntek hajnal fél2 múlt, és igazi kozmopolitaként szex és newyorkot nézek (ajhh... száni...) sültkrumplit zabálok, és azon filozofálok, hogy mikor írom már meg azt a posztot a bőröndökről...

azokról a bőröndökről, amiket mindenki cipel magával az életéből (így jártam anyátokkal)
és arról, hogy vajon kinek mi rejlik a bőröndjében. - erről pár napja nagyon jó eszmefuttatást folytattunk a Létrással két pálinka között, örülök hogy ő is rákattant erre a bőrönd témára, nem csak én.

én tudom, mi van a saját bőröndömben, sőt, sok emberről tudom, hogy mi van az övéjükben, de mindig azok a bőröndök érdekelnek, amikről nem tudok...

na, ennek a posztnak még mindig nincs itt az ideje. (és nekem sincs időm a blogra hetek óta, fújjjj!)


szerda, június 27

álmok II.

most átgondoltam, és mégiscsak leírom amit tegnap éjjel álmodtam, mert rég volt ilyen tartalmas éjszakám :D
látszik, hogy mi foglalkoztat mostanában sokat, vagy mivel töltöm azt a kevés kis szabadidőm.
először azt álmodtam, hogy a Létrással gengelünk az erkélyen, és az ő szobájában alszunk és arra kelünk hogy halljuk, betörtek hozzánk az erkélyen keresztül, és ott állt a szobámban két idősebb pasas, és egyik kezében martini volt :D érdekes összhang...
aztán álmodtam azt is, hogy Kócossal kellett találkoznom, és épp el akart valamit magyarázni, mikor hipphopp leléptem, mert Sztivel kellett valahol külföldön találkoznom, egy kis ösvényen, és még éjfélre oda kellett érnem, mert onnan vonattal mentünk tovább.

ez így most nagyon összefoglalja a lelkivilágom, meg sem lepődöm, hogy mostmár álmomban is az erkélyen ülök... :D

ez ilyen, ez nem beszél

a közöm a tűzhöz egyedül az ahogyan idegesít a lángja, még ma
küldjetek ide valakit akinek eleget ér a füstje is ha szívom se bánja
hogyha bántom se rezzen össze sőt mostanában egyre többször ő az
aki megkívánja tőlem azt hogy üssem
szívesen adja mindig
de soha nem adja ingyen, mégis látod belemerülök amíg érdekes
de menekülök ha fáraszt
nekem igazat adni látni téged eleget ért de nem veszed hogy új vizekre tett
nem nem
nem hiszik de megbírom veled, pedig úgy ahogy te osztod
ha nem akarod hogy ártson barátom eleve meg se szólalj
vagy ha mégis akkor úgy csináld hogy értsem különben
úgysem értem
te nem akarod hogy lássam? azt se várd hogy érdekeljen
ne várd hogy érdekeljen hogy megy igazat adni ködben
hogy megy?

kedd, június 26

álmok

mint arról már sokat írtam, az álmok nem egyenlőek a vágyakkal.

de most olyan dolgokat álmodtam - amiket nem vártam - de jó volt.
többmindent álmodtam, és hajnalban többször felkeltem arra hogy szétszakad a fejem (a tegnapi mérce fél üveg mézes ágyas szeder(vagy valami pirosbogyós, és nem málna), meg 2 üveg bor.

amit legutoljára álmodtam, az tetszett a legjobban, és persze annak vége lett az ébresztőmnek hála. egy párbeszédet kezdtem el folytatni valakivel, és sosem derül ki, mint mondott volna nekem el.
valamiért úgy érzem, ez a valóságban sem fog megtörténni, pedig szükség lenne rá.

Azon gondolkodott, hogy mi lett volna belőle,
Ha nem hátra indul el, hanem, hanem előre.
És hogyha számolni visszafele kezd el,
Nem hárommal végez, hanem, hanem az eggyel.

Hát szedd össze, amid van, amid van, amid van!
Hát szedd össze, amid van, amid van, amid van!

Mert nem a válaszok nőnek meg úgy nagyon,
Hanem az élet lesz egyre, egyre nagyobb vadon.
És hogy egy másikba kéne most átmenni,
Fűbe kapaszkodva vagy fával, fával átevezni.

hétfő, június 25

hosszú volt ez az ősz

mostanában sushit eszem krumplifőzelékkel,
meg wasabit mandulával és csokiöntettel. (ÖNTÉT!)


bezzeg még régen téma volt a sok csillag az égen, mára a romantika nem más, mint antik rom...


túl sokat blogolok részegen. :D

köszönöm, hogy elmondhattam.



:D

... de a kedves életképtelen mindig megnevettet :D

szombat, június 23

tökre nem örökre

ha bajod van a földön
a csillagodra mész...

te is, mint mindenki, élni szeretsz leginkább

és leginkább félni, leginkább félni szeretve fogsz, most ne tegyél úgy mintha nem te lennél, aki nem te vagy...
mert az aki táncol az nem te vagy, te maga a tánc vagy, nem te járod, téged járnak...


tegnap este istenien szakadt az eső, amit elengedhetetlen az erkély korlátjáról élvezni, és hát persze bőrig ázni gyakorlatilag lakáson belül. jó volt :)

ennek örömére 3 óra alvás után röhögve fél lábon dolgoztam 14 órát - a fél láb sajnos gyakran szó szerint igazolódott be, basszus kell egy kényelmesebb cipő! - és most hajnal 1 lesz, egyedül vagyok a lakásban, és ezt még mindig borzasztóan nehezen viselem el.

be is indítok egy mosást, hurrá!

holnap meg szabadnap, amit vagy átalszok (nemszabad!), vagy Legjobbhaver, Vietnámi, Dani, Cucnyák, Musi, Muci, meg alkohol. jól hangzik, csak ne lenne egy nap csupán 24 óra :(

persze én azért megoldom amit szeretnék, mint mindig, arra van időm amire akarom (kivétel azok az emberek, akiket az elmúlt 2 hétben többször is lemondtam, zsinórban, meg egyhuzamban, együtt és külön külön is... bocs!) ennek örömére jövőhéten 4x14 órát dolgozom az étteremben, és a fennmaradó 3 szabadnapomból kettőt a voltmunkahelyemen töltök (viszont az csak 3 óra lesz / nap). minden esetre jó dolog heti 6 napot dolgozni, mert a munka nemesít, mint tudjuk :)
____________________________________________________

annyira máshova asszociálunk mi ketten, komolyan azt gondolom néha, tévedtem... máshogyan képzeled el ezt az egészet... nem fogadsz el teljes jogú függetlenséget, de szükség lenne az összerezonálásra, ne érezd úgy, hogy csak te lépsz hátra... mert látod hogy itt vagyok... és mit is akarhatok? csak hogy adnál egy kis helyet, ahova lefeküdhetek... mert eléggé készen vagyok kedvesem, eléggé úgy érzem hogy túl vagyok mindenen... eléggé nehezen jöttem haza, eléggé meglökött az éjszaka... de látod hogy itt vagyok... és mit is akarhatok? csak hogy adnál egy kis helyet, ahova lefeküdhetek... az igazi hang... ez igazi hang... ez igazi hang, az igazi hang, ez igazi hang...
biztosnak látszol a dolgodban... amikor azt mondod kilábalás, az hogy van? nem azért, de ez pont nem látszik rajtad, inkább mélyebbre ásod az árkot, mint akartad... szeretnélek megérteni téged, mikor azt mondod hogy szeretlek, azt hogy érted? mert szükség lenne az összerezonálásra, ne érezd úgy hogy csak te lépsz hátra... mert látod hogy itt vagyok... és mit is akarhatok? csak hogy adnál egy kis tejet, amit kilefetyelhetek...

véletlen volt, bocsánat, nem volt szándékos, bocsánat, véletlen volt, nem volt szándékos, véletlen volt,
elnézést, bocs!

mert szükség lenne az összerezonálásra, ne érezd úgy, hogy csak te lépsz hátra...

csütörtök, június 21

hogyan adod át a szíved a száddal?

ma a Praktikerben láttam olyan gyerekjátékot, amire az volt írva, hogy 63 éves kor alatt nem adható gyereknek, mert veszélyes, amiatt hogy megszúrhatja magát a játékhoz kapcsolódó kis tüskével. (sic!)

volt (ex)munkahelyi csapatépítő bowlingozás, a cég fizette, 3 órát (3 és felet) meg a pizzákat, és rengetegen jöttünk és nagyon nagyon jó volt. végre láttam a Humorost is, már szerintem vagy 3 hete nem tudtunk normálisan beszélni, így most végre erre is szakítottunk időt, ami persze rögtön instant pletykát generált és Bencus meg is kérdezte Humorost, hogy most akkor mi járunk?
mert a legközelebb álló munkatársamat megöleltem, mikor 3 hét után újra találkoztunk, meg utána sokat beszélgettünk kettesben. hujuj! már biztos tervezik a nászajándékunkat. meg persze a Kócos pletykára is sikerült rátenni egy lapáttal, de már baromira nem érdekelnek ezek a dolgok (és ezek az emberek akiket érdekel a téma...) szóval ha épp olyanom van, akkor igen is ölelgetem a Humorost, ha épp ahhoz van kedvem, mi úgy is tudjuk, hogy kettőnk között ez mit jelent, meg mit nem. A Kiskutyaszemű meg engem kérdezett, hogy van-e már valakim, mert látszik rajtam (?) és mikor visszakérdeztem, hogy miből látszana, arra annyit válaszolt, hogy mostanában nem beszélek annyit a szexről :D ... közben pedig csak mi nem találkoztunk hetek óta, vele se :D de legalább most megbeszéltük hogy megint kell jönnie Mucival meg a Szöszivel inni velünk jövőhéten :)
a bowling után beültünk még egy sörre a Shakesbe (és én tényleg egyre), ami szintén nagyon jó volt mert rengetegen voltunk, és végre a Hisztissel is tudtam beszélgetni, pedig hónapok óta nem voltunk túl jóban, de hátha ez megint változik. meg volt sok új srác is (furcsa, a BME-s pasik nagy százaléka jól néz ki. én ezt nem is értem!)

egyébként pedig a nap hangulata, merengése, zenéje és dalszövege ez:

A Don Juanok hiénák, kiknek szirének a szirénák,
az érzelmileg naiv nimfák vérét leszívják.
Akkor is jönnek, ha nem hívják, addig lőnek amíg bírják,
Amelyik hím dumája prím, azt megeszik a birkák.
Elhitetnek hetet-havat, ha nevetett, a nőnél arat.
Pedig tré... csak eteti, mint kutyát a Pedigree.
A képlet egyszerű: szex mindegy kivel, aki nem egyszemű.
Addig keresnek, míg nem akad horogra egy kerek segg.
A mértékegység: érzelemmentesség.
Kamu kedvességgel generált mesterséges nedvesség.
Ma reggel vidéken, holnap este Pesten (más ágyában...)
(...)
Na de hé, mama, ne ott csücsülj, legyen inkább közös ülés,
Hajnalban majd úgyis beérik a közösülés.
Egy üveg Szamorodni, aztán lehet szaporodni
Csak kerüljön le rólad az a szaros csipkés holmi.
A lány vár már, az indulásig hamar eljutnak,
Ha marad benne még elég kurázsi.
Vad éjszaka és másnap a kis bugyuta,
Nagyon nem csörög a teló, "hú pedig azt mondta".
Könnyen jöttél, ezért hát könnyedén is mész,
Törlöd könnyes szemed, pedig te döntöttél.
Hol van már bennetek a büszkeség, spiritusz, meg tartás?
B10 az összes, mire a feminista bagázs?
(Más ágyában...)


kedd, június 19

Éjszaka :)

már megint csak versekben tudom kifejezni magam, sajnos vannak ilyen időszakok...
nem tükröződik mostanság a blogban (mint ahogy semmi), de egész jól érzem magam a bőrömben, hurrá.

ezt is csak egy Radnóti verssel tudom a legjobban prezentálni, mert csak úgy árasztja a nyugalmat...

Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom,
alszik a pókháló közelében a légy a falon;
csönd van a házban, az éber egér se kapargál,
alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály,
kasban a méh, rózsában a rózsabogár,
alszik a pergő búzaszemekben a nyár;
alszik a holdban a láng, hideg érem az égen;
fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben.

és itt van az örök párosítás, ha Radnóti Éjszaka, akkor bizony Kávészünet. pont ilyen hangulatom van egy jóideje, annyira kis nyugis!


társas - játék

nem voltam sose jó a bizalmi játékokban, és mostanában egyre több emberrel kell leülni a képzeletbeli asztal köré, és dobni a kockával, aztán ráhagyatkozni a kapott eredményre, anélkül, hogy csalnánk.
nem is szeretnék csalni, mert akkor legalább én lennék a hibás, így meg csak a sorsot lehet csesztetni ha valami elromlik.

ez most főképp Zakkantnak szól, mert mindig ő jut eszembe erről a versről (mert neki az egyik kedvence):
Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
bántana, ha azután sokáig elkerülnél.

szóval most játszmák jönnek mennek, viharok támadnak föl és alszanak ki örökre, és félek, hogy veszteni fogok, mint egyébként mindig. azt akartam írni, hogy ezt a játékot nem nekem találták ki, de igazából egyik emberi játszmát se. sokkal inkább szeretném az életem egy olyan világban élni, ahol az emberek kimondanak minden mondhatót (Varró Dani: Randi), mert akkor nem kellene gondolkozni, hogy mibenlétem konstatáljam (sic!). mennyivel egyszerűbb lenne, ha mindenki mindig mindenben teljesen őszinte lenne úgy, hogy nem állna fenn a veszélye annak, hogy sérül.. túlidealizálom az életet, ez van. azt hiszem, azért játszom rosszul, mert jól esik végtelenül őszintének lenni az emberekkel, és általában nem a várt eredményt kapom.

ezt meg Hobo írta Jim Morrison verseskötetének (A zenének vége) fülszövegére ((el kéne már megint olvasni)):
Én mindig szerelmes leszek abba, aki olyan, mint amilyen
Én szeretnék lenni
És ha bántják, az mindig én vagyok
De ha olyan lennék, mint te és te olyan lennél, mint én
Nem változna semmi
Így hát maradjunk ilyenek
_________________________________________

Szóval mostanában a fejem tele van gondolatokkal, foszlányokkal, emberekkel és emlékekkel, dalszövegekkel, versekkel, ritmusokkal, rigmusokkal...
és mindeközben baromira nem érek rá semmire, pedig nem ártana rendezni ezt a hatalmas káoszt.
az ilyesfajta káoszra gondolok, minthogy ilyen zenék jutnak eszembe (meg Tatabánya, 2005 körülről)

ki érti ezt...

azt mondom állj!


most épp ez az aktuális lelkivilág, de ez semmit se jelent, mert óránként változik.

egyébként beköltöztem a Létráshoz az albérletbe, amit imádok, meg sokat voltam együtt Muccal Mussal Szöszivel meg a Kócossal is, ami szintén nagyon jó.

közben elkezdtem dolgozni az étteremben, az első 14 órám lehúzása után vagyok épp jelenleg, és nem igazán tudok lábraállni. A staff egyébként érdekes, és mindenki teljesen bolond, majd kiderül, hogy fogunk kijönni egymással. (például 30-án nagyon hamar ki fog derülni, mert staffparty lesz, ingyen szesszel...)

holnap meg csopás bowling lesz mert kibérelték a Mammut pályáit, az is izgalmas lesz, de erről sincs kedvem most írni.

borzasztó, hogy képtelen vagyok egyedül lenni, erre is rádöbbentett újra az albérlet. szeretem, ha mindig van itt valaki, és érvágás mikor a Létrás éjjelre megy dolgozni, de szerencsére mindig van itt valaki :)

na, ha zajlik az élet mindig elfelejtek írni, vagy időm, ihletem nincs hozzá, szóval ez is csak egy ilyen elcseszett bejegyzés lett, ez ilyen, ez nem beszél.

oké, hogy kutya vagyok, de ne a farkamon állj-állj-állj!

kedd, június 12

ez ilyen, ez nem beszél


:)

küldetés félig-meddig teljesítve. és már gyógyszerem is van. most megyek, kirándulok egyet Pest megyében az esőben, nagy sporttáskával felpakolva, orvostól orvosig, yeah!

tudod, olyan veszedelmest...


tudom, tudom, még mindig én vagyok nagyjából az egyetlen az országban, aki imádja ezt a számot, de akkor is kihagyhatatlan a blogból.
(egyszer erre az állításra rácáfolandó, kiposztoltam facebookra, és érdeklődtem, van-e még valaki aki szereti, és meglepően sokan jelezték)

most meg különösen aktuális, mert hajnal 5 múlt, tegnap este 9 körül ledőltem aludni mert nagyon fájt a fogam, ami miatt nagyjából fél óránként felkeltem az éjjel folyamán. 8kor nyit a gyógyszertár, most már próbálok addig ébren maradni, muszáj minél előbb valami lónyugtatóhoz jutni.
addig pedig lehet hallgatni ezt a számot, jajj, rongyosra!

hétfő, június 11

önvédelmi leckék kezdőknek IV.

most rátaláltam az első 3 + 1 rosszul csinálod posztra, újraolvastam, és jó ez így most nekem.
néha jó visszaolvasni, hogy vannak alkalmak, mikor egész logikusan élem az életem.
aztán vissza lehet huppanni a katyvaszba :D

most igen - most nem II.

most éppen igen.

fogyókúra - rosszul csinálod

borzasztóan egyszerű a módszer:
mindössze azt kell elérni, hogy egyszerre fájjon bal felül, és jobb alul a fogad.

úgy a jó, ha nincs semmi rizikó


ma erre a számra keltem (este fél6kor, de ez lényegtelen).

pár napja pedig erre a versre ami új ablakban nyílik meg kattintás után.

és amire még azelőtt keltem, az pedig az, hogy nyakamon a sugarak, a nyakamon a sugarak a kezeid, és ma csak jöjjön, aki könnyen szédül, aki úgy indul el, hogy a végére ér.




(az a baj, hogy rizikó mindig van.)

vasárnap, június 10

240. bejegyzés

szakad az eső, villámlik, egy kutya horkol az ágyamban, Punnany massiftól hallgatom az Elfogyni az ölelésbent, és holnap bort kell inni a Kócossal.

van most így egy hangulatom, jajj.

szombat, június 9

langalló

a púderrózsaszín még mindig sápít.

én meg már fél napot eltöltöttem az albérletben!!!

ezen kívül semmi sem történt, csak sör, sör, meg sör, nagyjából.
meg a jövőhét szervezése.

de ez nem ilyen egyszerű...

(ehh. :D)

péntek, június 8

a púder rózsaszín sápít

hát ezen én még mindig nagyon jót tudok röhögni :DDDDDDD


egyébként meg mostanában túlzottan álmodozó típus vagyok. és vannak álmaim is, úgy néz ki nyugodtan és pihentetőn alszom mostanában. más kérdés, hogy hülyeségeket álmodok rendszerint, de nagyon jó érzéseket vált ki belőlem (na meg a csillagtüzijáték, hát, borzasztó volt felébredni!)
szóval álmodozás van éjjel, meg nappal is. utóbbi sokkal veszélyesebb, de kellemesebb mint ha gondolkodni kéne.

ösztönlény vagyok, egyre inkább érzem.

de van egy haditervem amit megpróbálok követni. az első fázisról kicsit lecsúsztam, de a második egész jól működik, legalábbis tegnap már sikerült elérnem erre a pontra is: nem érdekel a többség véleménye.
boldog békeidők, és többen élvezzük ezt egyszerre, király.
a haditerv innen lesz egyre nehezebb...

most igen - most nem

erről szól az egész. arrrr!
most épp igen, de majd meglátjuk. türelmetlen vagyok, mindent akarok, és most azonnal.
múltkor meg is fogalmazódott a gondolat a fejemben, aztán végigasszisztálta az Oldalborda az egész sztorit, hogy én soha semmiből sem tanulok. de már legalább előre tudom, ha ugyanazt a hibát fogom elkövetni mint életemben már rengetegszer :D
najó, most okosabb leszek, esküszöm.

majd meglátjuk.

( sok ilyen mások által értelmezhetetlen poszt lesz a jövőben, ha ez így megy tovább )

majd meglátjuk :)

minden esetre optimistán állok mindenhez. az univerzum végtelen!

( de hát PÚDER RÓZSASZÍN, ÉRTED?! púder rózsaszín! )
ezen olyan jó lenne életem végéig nevetni, mint ma 1 órán keresztül :)

csütörtök, június 7

úgy érzi közelebb menne, mindig észbe kap...

épp ez megy. (Hiperkarma - sosem voltunk senkik)

tegnap intézkedtem a melóügyben, aztán délután találkoztam a Kócossal. úgy volt - vagyis, megígértem neki - hogy segítek tupírozni a modellt, aztán ebből nem lett semmi mert lusta volt hozzá. 4kor találkoztunk (khm, fél órát késett, én meg még korábban is érkeztem 10 perccel a Móriczra.......) kikötöttük a biciklijét aztán kimentünk a Margit szigetre tobzódni.

Igazából chill out volt az egész este, feküdtünk és bámultuk a felhőket, nagyjából arról sem akartunk tudomást szerezni, hogy létezünk, nagyon jó relax feelingje volt, aztán nagyjából ott találtuk magunkat, hogy hajnal 1-2 körül van, és nagyon hideg már a fű, így elindultunk a Móriczra.
gyalog, a budai rakparton (ott egyáltalán nem volt hideg, és ez furcsa!), nagyon sokat sétáltunk de igazából szerintem 1 óra alatt kiértünk a Móriczra, összeszedtük a biciklit, és áttekertünk hozzá, szerencsére biciklin már csak pár villamosmegállónyi távolságot kellett kibírjak :D minden esetre nagyon belazultam az estétől mert egyáltalán nem sikítoztam félelmemben, és ez hozzám képest furcsa.

kidőltünk mert nagyon sokat sétáltunk, aztán reggel kipihenten keltem (mostanában ha nem itthon alszom, mindig borzasztó kipihent vagyok!) bementem melóhelyre mert ott volt pár fontos holmim, elindultam haza, aztán lekéstem a buszt, de közben telefonáltam gödöllőre a tüdőszűrőre, és el is vették a kedvem a mai látogatástól - meg mód se lett volna rá egyébként, brrrrr. aztán írtam levelet Sztinek, Nócnak meg Mucinak is, hogy fussunk össze délután (akkor még dél sem volt), és vártam szorgalmasan, hogy válaszoljanak.
ebből sikerült az, hogy zárásig maradtam, aztán most itthon vagyok.



az igazságot bárhol legyél, a sarokban keresd.

ahh, nagy hiperkarma láz van most!


kedd, június 5

barátkozás - rosszul csinálod - számozás nélkül

túl sokra értékelem minden ember jó tulajdonságait.
valószínűleg ezzel függ össze, hogy akivel a kamaszkoromat túléltem, azt kérdezi minden találkozásnál, hogy már megint kibe vagyok beleesve?

megmaradtam szerintem a  tinihős rajongásnál, amikor a világ legszexibb embere Lukács Laci volt meg Hujber Feri.
és még mindig!!!

lényeg a lényeg, szerencsére már nem vagyok 15 :)

ápdét

Humoros egy tündérbogyó, aki szeret engem, és én is szeretem, és jó nekünk, hurrá <3
ebben a korban az emberek már nem nagyon hadonásznak ilyen szavakkal, de találtam egy embert, akiben teljesen megbízhatok, és hát ilyenből nincs sok :)

más:
külön öröm, hogy a köcsög időjárási viszontagságok kivételesen nem migrénben jöttek ki rajtam, hanem úgy, hogy ma akárhányszor utaztam (volánbusz pestre, metró, villamos, majd villamos, megint metró, aztán metró és volánbusz haza) annyiszor elaludtam minden egyes járművön, pedig kipihenten keltem. most fél 11, és máris lefekszem aludni :D
gyakorlatilag ma nem a sok teendőm között aludtam picit, hanem a sok alvás közt tettem némi ezt-azt. :)

megint borzasztóan fontos más:
élmény emberek közé menni úgy, hogy annyi ragya lett az arcomon 2 nap alatt, ahány fogam van, nagyjából. és holnap elvileg a Kócossal csinálunk valamit a versenyautón, vagy mégse.

de most kialszom magam :)

hétfő, június 4

nincs más hátra, mint előre

van hova fejlődjek.
túl sokat iszom ( lehet hogy szívni kéne? :D )
rumlis tudok lenni - nagyon.
sokkal zárkózottabbnak és VISSZAFOGOTTABBNAK kell lennem, erre a tegnap esti beszélgetés ébresztett rá (lásd egyel lejjebbi poszt) ha el akarom érni azt, hogy úgy tekintsenek rám az emberek ahogy én szeretném.
szeretnék biciklit.
sokkal kevésbé szabad emocionálisnak lennem, de nem mehetek el az érzéketlen irányba (mert akkor megint csak leszarom hogy mit gondolnak rólam). 
kezdenem kell valamit a libidómmal :D

...

ezek nyilván többnyire hosszútávú dolgok. majd meglátjuk, minden esetre, tudom mi a dolgom. 

csak van olyan dolog is, amit nehezebb elérni, mint az articsókát... és nem tudom, mennyire lehet egy embert megváltoztatni olyan legbelső alap tulajdonságaiban, amikkel együtt él. szabadszellemű vagyok nagyon sok dologban, de nem akarom, hogy mások is annak lássanak. ez így nehéz, mert egyszerűen ez vagyok én.
de ha ez így marad, akkor soha nem leszek több, mint egy lány, aki biztos jó 'arra'.
furcsa, hogy teljesen ok nélkül gondolják rólam ezt. nem vagyok kavarós típus. Hankusz kifejtette, hogy egyszerűen a viselkedésemből, beszédemből, gesztusaimból gondol engem könnyűvérűnek. A Kócos pletykáról is kifejtette, hogy nem azért lettünk mi a köztudatban összeboronálva, mert mondjuk titokban a függöny mögött smároltunk volna, hanem mert olyan volt a viselkedésem amikor beszélgettünk.
nem teljesen értem, de ez nyilván nem állapot így!

mondjuk Hankusz nagyon régimódi/hagyományos a szó jó értelmében. nekem sokkal több kéne ennél ahhoz, hogy valakit könnyűvérű nőcskének tartsak.

Mások szemében

Ha tudni szeretnéd, ki is vagy valójában, kérdezz sok embert arról, mit gondol rólad, és gyúrd össze a sok véleményt eggyé.

bár én nem kérdeztem, de érdekes dolgokat tudtam meg arról, mások hogy látnak engem.

tegnap voltam lakástnézni, jelentem Pestre költözök, a Létráshoz, nagykirályság, baromi jó lesz, legszívesebben már ott lennék!

aztán kimentem a Szabadság térre, Quimby második felére odaértem, és a vége előtt valamennyivel meg is találtam a Fogszabályzóst, aki a haverjaival volt és várta a munkatársaim többségét, akik különböző helyeken keresték egymást és a saját ismerőseiket, így kicsit nehézkes volt (és persze borzasztóan nagy volt a tömeg is) végül elég sokan megtaláltak minket, gyakorlatilag mindenki akiről tudtuk, hogy kinn van :)

nagyon szeretetteljes légkör alakult ki, mivel a társaság felének sok piája volt, a másik felének meg semmi, így sikerült mindenkinek elég jól becsiccsenteni. Hankusznak annyira, hogy 1 órát vitatkozott egy vadidegen sráccal aki odaült hozzánk.
meg annyira, hogy volt bátorsága olyan kérdéseket nekem szegezni, amik állítólag régóta foglalkoztatják, például, hogy könnyen esem-e szerelembe?
először nem értettem, miért kérdezi, és nem nagyon akarta kifejteni, mert Hankusz mindig nagyon diplomatikus és kedveskedő, aztán nagy nehezen (nem viccelek, bár megszakításokkal de 3 óra alatt) sikerült tisztáznunk, hogy valójában mi érdekli, és hogy miért.
borzasztóan tanulságos párbeszédet folytattunk, részemről legalábbis nagyon érdekes volt hallani, ő hogyan lát engem kívülről, mit gondol a jellememről és milyen benyomást keltek szerinte az emberekben.

nagyon nagyon informatív volt, és én nagyon nagyon szomorú lettem - aminek ő örült, mert ráébredt, hogy tévesen ítél meg. bár részemről mindegy, hogy tévesen, mert attól még más benyomása fontosabb, mint amit én gondolok magamról.

Kócos kedves volt, meg a Fogszabályzós is mert nem értettek egyet Hankusszal, ugyanakkor én megértem Hankuszt, mert tud bizonyos dolgokat ami indokolja részben a véleményét. mindig elfelejtem, hogy a munkahelyünkön a padlószőnyegnek is füle van, és amit meg nem hall, azt továbbadja csak úgy, saját kútfőből... minden esetre jó ezt tudni. itt a világon mindenki tud mindent.

kicsit zaklatottan indultam haza a Fizukuslánnyal és Kócossal karöltve, és már Létrásnál aludtam (akivel még hajnalban ittunk házipálinkát és hallgatta a panaszkodásomat az egész Hankuszos sztoriról.

szerdán pedig találkozom a Kócossal, és most először örülök, hogy négyszemközt, és hogy már nem vagyok aktív dolgozója a munkahelyemnek, mert így nem fog senki se arról beszélni, hogy elszöktünk Las Vegasba összeházasodni titokban - vagy nem fognak terjedni bármi hasonló kitalálmányok.

péntek, június 1

csopletyka

a rossz hírnév is hírnév - avagy a hírérték fogalma
közérdeklődésre számottevő információ.

nincs azzal problémám, ha rólam beszélnek a munkatársak, elég izgi személyiség vagyok hozzá, meg minden, de hogy arról körbepletykálni ki tudja hány embert, hogy a múltkori bulin a Kócossal beszélgettem négyszemközt legalább negyed órát?
persze a pletyka része nem ez, ez csak az alapja volt. én már úgy hallottam vissza, hogy elvonultunk fél órára, és hogy mi máris kavarunk. sőt, tulajdonképp nekem szegezte valaki a kérdést, hogy DE HÁT MI UGYE KAVARUNK? ... ehhez képest nekem azon is gondolkoznom kellett, hogy akit említett név szerint srác, az egyáltalán kicsoda?

ebben többek között az is mókás, hogy a bulin láttam szerintem életemben harmadszor, és akkor beszéltünk másodjára. és valóban elvonultunk, egy nyitott helyre, ahol mászkáltak körülöttünk az emberek, noha nem folyton, csak alkalmanként.

egyszerűen nem értem, hogy ez kinek fontos? mit számít? miért meglepő vagy nagy szám, hogy beszélgettünk?
beszélgettem a Kiskutyatekintetűvel is például négyszemközt, meg a Cangással is, meg basszus, még csomó emberrel.

mindegy, a napi pletyka döbbenetem örömére 2 órával később megjelent a Kócos, kimentünk kávézni meg cigizni, szerintem sosem fogjuk ezt már lemosni magunkról ...

kedvelem, jó fej, de könyörgöm, nem is ismerem, nemhogy már pletyka tárgya legyünk? WTF?

intézményi kommunikátor

tegnaptól.

:)))))

a médiatervem 80% lett (CSODA O_O), a szóbelim 89%, a szakdolgozat védésem pedig 97%. összesen 90%, és a szakdolgozatom önmagában 40/37 pont.
elégedettség.

maga a vizsga pont olyan volt mint ahogy bárki elképzelné, ennyi.

aztán amint megkaptuk a bizonyítványt, páran kiültünk a patakpartra inni, amiből jó kis berúgás kerekedett (például tágra nyílt szemmel kutattunk a suli udvaron a fűben mogyorót............... Muci legalábbis, jajj! :D) meg játszottunk Ki vagyok ént, de persze főleg ittunk.
aztán átmentünk Mucihoz (Móni, Zsani, én), még ittunk, aztán este 10 körül találkoztunk megint a Prezissel, és megint ittunk, aztán mentünk az Instantba, ahol megint ittunk.

Mucival megint napkelte után aludtunk el, így sikerült elérnem, hogy mostanra nagyjából az elmúlt 60 órából aludtam mondjuk 4et, maximum. :D
mert ma meg dolgoztam :D