Szexxel, anélkül

Előre bocsátom, jó eséllyel semmiféle kérdésemre se fogok választ találni ezalatt a bejegyzés alatt. De kit ne foglalkoztatna a szex? :D
Oké, ez legalább egy megválaszolható - valószínűleg minden egészséges lelkületű embert foglalkoztat.
De vajon mennyi szex? Mikor sok? Mikor kevés? Mikor sok már a hiánya?
Arra már rájöttem, hogy ez nagyon időszakos kérdéskör... Először is induljunk ki abból az állapotból, amikor nincs szex. Jobb esetben azért, mert nincs kivel, rosszabb esetben azért, mert van ugyan kivel, de kedv az nincs hozzá. A kettő között meg ott van az, hogy akarnátok, de valamilyen okból nem szabad.
Meddig lehet bírni szex nélkül? Nekem alap felvetésem (bár kétségtelenül nagyon szeretem a szexet), hogy életünk végéig meglennénk szex nélkül (királyi többes, haha, mert nem tudom még kinek a nevében nyilatkozhatok) de ez nagyban függ attól, hogy van-e partnered hozzá.
Egyik barátnőm (és ebben a bejegyzésben mindegyik csak barátnő lesz, nyugi, nem teregetem más szennyesét :D) szex nélküli rekordja, miközben egyébként kapcsolatban volt, nagyjából egy év volt. Nem akarta, látszólag a másik sem akarta, nyilván a kapcsolatuk sem volt felhőtlen de ez most annyira nem lényeges. Nem akart szexelni, és ha egy álom-lovag rávetette volna magát, valószínűleg őt is elhajtotta volna. Nekem ez a rekord szerintem 2 hónap nagyjából, és én sem éreztem úgy, hogy hiányozna. Az viszont zavart, hogy nem érdekel a szex - attól féltem, úgy maradok.
Ugyanez a barátnőm most egy kisebbfajta szakítást követően nem is a srácot siratta, hanem a jó szexet, és hogy most ő tíz évig nem fog senkivel, mert hát nincs kivel, akivel lehetne azzal meg nem akar... és két hét múlva már kezdett beleőrülni a hiányba.
A szex fontossága folyamatosan, egyénenként változik.

Ha megvan az ideális társ hozzá, akkor is nehéz kérdés, hogy kinek mennyi az ideális? A férfiakról nem nyilatkozhatom, de az egyik barátnőmnek az igénye nagyjából heti 2x2 lenne, másiknak hetente, kéthetente 1, én meg kezdetleges kapcsolatom miatt nem fogok itt dicsekedni :D De ahhoz képest, hogy nem élünk együtt és leginkább csak heti néhány estét töltünk együtt, nem érzem a szex hiányát :D Általában. Viszont ha orvosilag vagy kötelezve a cölibátusra, és egyébként is egy szuper kapcsolat kezd kibontakozni - na akkor meg lehet veszni a másikért. Ennek is megvan a szépsége: csak néhány nap, pár hét, a lényeg, hogy tudod, hogy vége lesz, addig meg lehet vágyódni a másikra.

Miért nem vágyunk mindig ugyanannyira? Miért nem vágyunk mindig ugyanannyi alkalomra?
Hogy lehet, hogy hónapokig bírtam szex nélkül, most meg 2 nap után azt hittem kifordulok a világból? Azt hiszem, túl sok minden befolyásolja ezeket a dolgokat az emberben, ezért sem lehet fixen megmondani, mennyi az ideális, mennyire van szüksége az adott párnak vagy azon belül az egyénnek.

Egy a biztos, a jó szex jó :)

aktuális decemberi kérdésünk:

Vajon honnan jön ez a sok takony?

hol áll a fejem

nem tudom eldönteni, hogy főzzek, mossak, vagy takarítsak?
ezért már 2. napja nem csinálok semmit.
de, legalább Imoláék ajándéka megvan már ^__________^

kommentár nélkül

ha kérdezek valamit, az azért van, mert azt szeretném, hogy elgondolkodj rajta, és a választ velem is megoszd.
főleg a mondat utolsó részét emelném ki. az nem köt le, hogy gondolkodsz (bár legalább bizonyítja, hogy képes vagy rá).
válaszok kellenek.

miért nem vagyok már 15?

everybody hurts

Vajon meddig bírom ki, hogy senkivel sem beszélek, mielőtt végleg összeomlom?

Türelemjáték.

Csak ne a szívem, lelkem, idegszálaim bánnák ----------------

Túlélésre játszunk. Általában. Néha meg már arra se.

városi canga

én lakótelepi kisgyerek biciklis vagyok kéremszépen.

ezért gyakorlatilag minden helyzetben elgondolkodom, most hogyan tovább, és mit szabad ilyenkor, tehát van még mit gyakorolnom ami a fővárosi biciklizést, és magát a kreszt illeti. persze a kresztáblákkal tisztában vagyok, ez is valami. :D

bizonytalanságom ellenére még mindig a tavasz egyik legnagyobb öröme a tekerés, pedig ma sem mentem sokat. átkerekeztem az irodába, ami tőlünk gyalog is csak negyed óra, húsz perc, de mivel az úton mentem, ezért elég izgis váltás volt :D aztán onnan haza, másfele, mert az Aldinál találkoztunk Cézével, és amíg ő vásárolt, én még lementem a rakpartra (van bicikliút, jajjj hállelúja!) elmentem már majdnem a Jászaiig, aztán néztem, hogy oké, de annyit tudok, hogy bicikliúton nem szabad visszafordulni, de hát valahogy mégis illene... persze megoldottam (rámentem a járdára, és úgy fordultam, hogy már a várt menetirányba álljak, és csak akkor mentem vissza a bicikliútra, mikor egyik irányba sem jött cangás, mert azért így elég életveszélyes.. ...főleg, mert fák vannak végig az út mentén, tehát esélytelen, hogy lássanak, és én sem sokat láttam...) de, mindenesetre, visszafordultam, aztán Cézével hazajöttünk :)))

holnap meg critical mass, alig várom! :))))))))) (és most 2 kerületen át fogok egyedül, remélem egész szabályosan közlekedni!!!)

egyébként, mostmár értem a biciklisek háborgását, hogy ami van, az kevés, és rossz is többnyire, értsük ezt a biciklisútakra, vagy a jogszabályokra. erre nagyon jó példa, a rakparti bicikliút (ami egyébként nem vezet sehova, egyszer csak vége, és kész)... szóval, ha nem fordulhatok meg bicikliúton (ezt értem, mert veszélyes) viszont ha van bicikliút nem mehetek az úttesten, sem a járdán, akkor hogy a fenébe jutok haza? O___O
el kellett volna kerekeznem istentudja meddig, ahol elfogy a bicikliút, és akkor még kicsit tovább, rákanyarodok az úttestre, és visszafele visszamegyek a bicikliútra?

húsvét

na, nem tudtam blogolni napokig, mert nem töltött  be a bejegyzésszerkesztő.. most meg már annyi minden lenne....
söröztünk Vilcsivel meg Mónival, voltak itt Cézé barátai (erről már írtam), dolgoztam szombaton, este meg átjött a Cucu inni, megtanítottam pókerezni, vasárnap találkoztam Mussal aztán mentem haza apuékhoz. otthon most tök jó volt, apuval kockultunk sokat, segítettem neki ezt-azt, és az új szokás szerint megint bátyámmal aludtam/bátyámnál aludtam el. mióta elköltöztem otthonról, nem aludtam a saját ágyamban, és valamiért nem is szeretnék O_o... nem tudom miért...
hétfőn még ügyködtem otthon aztán fél1re átmentem Cézéékhez (ő már szombat reggel óta otthon volt) meghúsvétoltunk, telezabáltuk magunkat, valljuk be :) a tesói meg apukája még mindig nagyon édesek voltak velem, úgy örülök :))))
nagyon hamar eltelt a szünet, hétfőn délután hazaértünk, kedden nem csináltunk semmit gyakorlatilag, csak kaját, de azt sokat, rántott karfiolt, párizsit, gombát, sültkrumplit, szerdán meg már sulim volt. tudtam volna még pihenni bőőven, de a vártnál sokkal jobb volt a szünet :)))))


ma meg annyira fáradt voltam, hogy nem tudtam felkelni az ágyból, és dühít, hogy hajnal 6 előtt már mennek a betontörő gépek a ház előtt (3. hete csinálnak egy 20 méteres szakaszt!!!!!) így visszaaludtam, és majd kényelmesen bemegyek a délutáni óráimra 14.20tól :)

most 10 óra, és a gépek nem zajongnak.... csak hajnalban szokás?

álmatlan

még szerencse, hogy Kacsa már évek óta ismer, így könnyen bevezetett a köztudatba egy olyan kifejezést, amit először jóval a főiskola előtt használt velem kapcsolatban.
nem nagyon szoktam késni suliból, de még oda se érek, már hívnak, hogy "már megint elbasztad az időt?"

és mindig igazuk van. :D

aktív kikapcsolódás

ki volt az az idióta, aki először titulálta jó dolognak ezt a kifejezést, majd véste bele a köztudatba is, nagybetűvel, 4HB-s cerkával, hogy aktívan pihenni 1) lehet, 2) érdemes???

küldenék neki egy kis ciánt.

a probléma nem is a kifejezéssel van, lehet én értelmezem rosszul.

alapból heti 3 nap sulim van, heti 1-2x bemegyek az irodába segíteni, havonta 3 napot dolgozom nagyjából, Cézével is együtt töltünk aktívan fél napot per hét. ez nagyon kevésnek tűnik így leírva, de miközben élem az életem egyre csak úgy tűnik, hogy meghalni sincs időm. Szandival havonta 1x tudunk találkozni pár órára, és mindig nekem kell lemondani ha egyáltalán tudunk időpontot egyeztetni. Sztit nem láttam december óta. Meg azért néha örülnék, ha magammal is tudnék foglalkozni picit. 

kikapcsolódás kellene, de egyik sem jó.

passzív, magam elé bámulós, tévét nézős, gondolkodós kikapcsolódásra van lehetőségem hetente egyszer, de attól szomorú leszek, zaklatott, depresszív és antiszociális (akkor is, ha ez a kikapcsolódás csak negyed órás..)
aktív kikapcsolódásból van bőven. gyakorlatilag mindent ide sorolok, ami nem iskola, hogy azért meglegyen a látszat. de így az elmúlt pár hónap azt mutatja, hogy az egyik aktív elfoglaltságból rohanok a másikba, majd tovább. és így éjjel-nappal fáradt vagyok és lehajszolt. a hajamat nem vasaltam ki hetek óta, csoda hogy még (néha) fésülködöm :D

szóval szeretném, ha egy nap 48 órás lenne, amiből tízet alvással tölthetnék, tízet Cézével, a többit meg aktív kikapcsolódással. 

megyek, lefekszem, mert hajnal 2 lesz mindjárt, és 9 óra múlva ideérnek Veráék társasjátékozni.
(és mielőtt bárki azt hinné, ez nagyon pihentető dolog: múlt héten délelőtt 11től este 11ig játszottunk, egy ebédszünetet kivéve folyamatosan, földön ülve, görnyedezve. és ráadásul agyjáték...)