karácsony és ami előtte volt

Nos.
Hazaköltöztem Veresre Cézééktől, mert így mind a ketten jobbnak láttuk. Jobb is.

Karácsony:
Tegnap (23-án) este hazajöttem, Brigivel főztünk töltöttkápit. ma reggel minden fiú elment dolgozni (Gabi délutánig, Zoli holnap reggelig, apu holnap estig :S)
erről többet nem is nagyon szeretnék írni, mert utálom a karácsonyt. viszont van itt ez a blogos továbbadós öninterjú.

1. Csomagolópapír vagy ajándéktasak?

Csomagolópapír, kifejezetten. mindig nyűgnek érzem, hogy nekiálljak (általában 24-én kora este!!!) de végül mindig olyan boldog leszek tőle, hogy milyen szépen csomagolok :) tasakot csak munkahelyi ajándékozásra szoktam venni.

2. Igazi vagy műfenyő?

mindegy. volt sok igazi fánk, de van mű is. nálunk senki se szereti a karácsonyt, de ha épp olyanunk van hogy valaki behisztizik a fán, akkor elővesszük a műt. tavaly például volt igazi, idén semmilyen sincs.

3. Mikor díszíted fel a fát?

24-én délután, kora este.

4. Mikor bontod le a fát?

Január közepén. a vízkeresztről mindig lekésünk.

5. Szereted a tojáslikőrt?

nincs vele bajom, finom, de sose iszom.

6. Kedvenc ajándékod amit gyerekként kaptál?

egy Furby, vagy Gizmó. mindenki másképp ismeri. baromi drága volt (15 ezer forint körül!!!) és nem hittem, hogy megkapom. leopárd foltos volt, és tudott táncolni, beszélni (angolul, de meg lehetett tanítani magyarul! ha sokat mondogattad neki, hogy TÁNC, FÖRBI, TÁNC!!! akkor megértette és táncolt ^^) meg minden vicceset tudott, és reggel mindig idegesítően sikított, hogy GOOD MORNING! FÖRBI HUNGRY, IM SO HUNGRYYYYYY :D imádtam, aztán persze elejtettem és utána már nem sokáig bírta.

7. Van ‘Betlehemed’?

nincs, nem is volt soha. sőt, adventi naptárra sem emlékszem, hogy lett volna. adventi koszorúnk sincs.

8. Kinek a legnehezebb ajándékot venni?

apunak. kb lehetetlenség. elég szélsőséges dolgok érdeklik, persze mindenen mosolyog, hogy dejó, köszi, de nem őszintén. eddig a legjobb amit vettem neki szerinte, az a tavalyi headset volt a számítógépéhez. :D

9. Kinek a legkönnyebb ajándékot venni?

ez mindig változó, de talán anyunak. mindennek nagyon nagyon örül :)

10. Legrosszabb Karácsonyi ajándékod?

gimiben egy srác osztálytársamtól kaptam egy fehér bögrét, amin spongyabob volt, hokiruhában, szétverve, monoklikkal. :D

11. Elektronikus vagy postai képeslap?

egyiket sem szoktam küldeni, de szerintem nem bántó az elektronikus.

12. Kedvenc karácsonyi film?

húú. szinte bármi, csak ne a reszkessetek betörők menjen. Télapu 1-2, meg a Grincs amit imádok, meg a Shrekből az angyal, amit mindig anyuval néztem szenteste ha épp ment a tévében.

13. Mikor kezdesz vásárolni?

többnyire az utolsó napokban, sőt a többségét 24-én :S

14. Ajándékoztál már tovább karácsonyi ajándékot?

Nem emlékszem, szerintem még soha.

15. Kedvenc karácsonyi étel?

anyu tyúkhúslevese

16. Elutazol karácsonykor vagy otthon maradsz?

itthon vagyok

17. Csillag vagy angyalka csúcsdíszed van?

csúcsos, nem csillag és nem is angyalka. olyan, mint egy ... pöcs? :D

18. Mikor nyitod ki az ajándékodat?

vacsora után. ilyenkor mindig apu osztja szét a fa alatt lévőket a cimkék alapján

19. Legidegesítőbb dolog ebben az időszakban?

hogy kényszeres az egész. és hogy sosincs pénzem. és hogy MUSZÁJ, KÖTELEZŐ rendet rakni :D

nem a képesség hiányzik, a bizalom.

tegnap órákig örlődtem, és tervezgettem, hogy majd jól kiírom magamból minden bánatom. mindent, ami tegnap történt.
most viszont már nem igazán tudom, mit is írjak. visszautasítottak a munkámmal kapcsolatban, de ennél többet nem tudok már pötyögni.

cserébe jól berúgtam este Vilcsivel.

szív a kézben, vágy a szívben, zár a vágyban, árapály van

megírtam Qwasnak a biográfiát amit egy-két hete ígérgetek már neki.
nem egyszerű dolog, de büszke vagyok magamra, még fényeztem is, meg idéztem is (magamtól) meg pontosan utána néztem mindennek, szóval nagyon profin oldottam meg a feladatot.

és aki még nincs tisztában azzal, miért is nehéz Qwas zenéjéről bármit is írni, az hallgassa meg ezt a két számot:
(najó, csak hallgassatok meg 1-1 sort mindkettőből, légyszi!)
((tudom, tudom, mi ez, úristen, idegtépő, beteg (((ezigaz))), de én szeretem :$))

Az alsó évekkel ezelőtti, a felső klip pedig friss. ha a zenét nem bírod végighallgatni, akkor legalább lenémítva nézd meg, mert Róth Eszti alakítja Q szerelmét, és hát ő olyan szép, és olyan cukik!!! :P

heti szeretem

szóval, amiknek nagyon tudtam örülni az elmúlt bő egy héten, a teljesség igénye nélkül:

♥ új farmer! ♥ (mellékes, hogy a második nap kiszakítottam a farzsebét egy szöggel... de nem vészes...)
♥ Sztit újra szalagavatózni láttam, ahol gyönyörű díszlovagló cuccban volt! hófehér gatya, kesztyű, lovaglóblézer, lovaglócsizma... ♥
♥ voltam végre Gödöllőn. ott lakom mellette gyakorlatilag, de sosem voltam még. most is csak 200 métert
láttam belőle, de jó volt ♥
♥ leadni a szakdolgozat témavázlatot, és álmodozni arról, hogy egyszer majd el is kezdem megírni ♥
♥ együtt vonatozni Andival, akivel régóta nem találkoztam ♥
♥ elintézni a kötelező körök ...felét... :D ♥
♥ fizetés előtt 9 nappal még az előző fizetésemből van 12-13 ezer! ilyen se volt még... ♥
♥ karácsonyi húzás a csopában, olyat húztam, akinek örülök ♥
♥ karácsonyi ötletelések ♥
♥ csajozós tanácsokat osztogatni úgy, mintha értenék hozzá ♥
♥ Cézét minden egyes nap szorosan megölelni ♥
♥ vágyni a karácsonyi ajándékokra ♥
♥ kicsit úgy szórni a pénzt, mintha megtehetném ♥
♥ várni az e-bay rendeléseket ♥
♥ mikor Cézé meghív valamire inni ♥
♥ egész nap egyhelyben feküdni, mégha csak azért, mert úgy érzem meghalok, akkor is, jó ♥
♥ elsőnek nyitni egy új munkatárs felé, aki kérdésekkel halmoz el ♥
♥ együtt ebédelni egy másik új munkatárssal, és benne pozitívan csalódni ♥
♥ csajos dolgokról pusmogni a suliban, munkahelyen ♥
♥ úgy sikerül felöltözni, hogy egyáltalán nem fázom, és még az esernyőm is felavathattam amit 2 hónapja vettem, az esőben ♥

Nyafika

(milyen érdekes, úgy néz ki elszoktam a sokszorosan összetett, témába nem igazán vágó címektől.)

Nyafika a drága egyetlen kisszerelmem, pici cicám, és rádöbbentem, hogy még nem igazán írtam róla itt, pedig megérdemli.
Nyafika nagyjából 3 hónapos, bár azt hiszem túlzok, ez a kép akkor készült, mikor elhoztuk, most már talán kétszer ekkora (tehát még mindig miniatűr)

Nyafka azóta sem sokkal nagyobb mondjuk, mint a 37-es lábam ami felettébb illusztris látványt nyújt ezen a képen (is). Viszont már remekül látszik, mennyire idióta volt kisszar korában is.

Ja, ő egyébként most jelenleg fiú. Nyafika születése után pár hétig fiú volt, aztán határozottan lány, aztán múlt héten történt, mikor találtunk valami here-félét a lába alatt, szóval most épp kandúr, néha mondom is ám neki Nyafika helyett hogy Kis Herceg, mert annyira gyönyörű!

Ugyanakkor buta, bolond, és minden ami szórakoztató lehet egy macskában.
Az egyik hobbija az, hogy "lelököm, megnézem széttört-e" című játékot játszik, és egész jól megy neki. Olykor fél órán át is ugrál fel-le az íróasztalomra vagy az ágy feletti polcokra, lelök egyetlen egy dolgot, leugrik, ellenőrzi a hadművelet sikerességét, majd visszaugrik, lelök valamit, és ezt addig csinálja, míg ki nem fullad, akkor alszik 3 percet, és újra belekezd valami szintén mókás dologba.

Előbb idehozott elém egy gombot (elég nagy volt és gyöngyház, lehet lerágta a párnahuzatról?) letette, majd egyetlen lendülettel ketté harapta, és jó eséllyel lenyelte az egyik felét. A másik felét határozott mozdulattal tolta felém, lehet, hogy testvériséget akart fogadni, de szar próbálkozás volt.

Most meg édes tündér bogárként alszik :))))

mi volt ez a sok nagybetű amúgy? a blogban eddig összesen nem volt ennyi O____O

apropó macskák, eme poszt kapcsán kaptam egy linket www.alfimacsek.freeblog.hu , nos hát, ez egy blog, amit egy macska ír.
rögtön írtam is neki egy mailt, hogy szerepeljen a szakdolgozatomban!

farmer és sör ...jha, meg szakdolgozat

na menjünk csak sorban.
múlt héten, vagyis keddtől keddig gyakorlatilag felváltva volt az élet sör, shrek, meg munka, suliba már csak pihenni mentem be pénteken. Vilcsivel voltunk akácban, hogy majd mi némi shrek mellett kitaláljuk a szakdolgozat témánkat, de persze ebből csak berugás lett (sőt, az Újpest egykori kapusa (Kövesfalvy) ült oda hozzánk szórakoztatni minket egészestés sztorikkal a kisfiáról. ja, meg egy volt gimnáziumi sulitársam, aki felettem járt 3 évvel, nem is értem, hogy emlékezhetett rám, és én meg hogy nem...)

szóval nem lett igazándiból témám még akkor.

hétvégén angol tanfolyamon voltam, szép másnaposan, hajnalban, aztán onnan mentem dolgozni, vasárnap pedig egésznap csopáztam. ja, meg hétfőn is, kicsit összefolynak :) szóval kedden már felüdülés volt hogy iskolába kell menni, a kedvenc órámra, a konzulensemmel.

na itt kezdődött a probléma, ugyanis tegnap (hétfő) este Vilcsinél aludtam, hogy végre kitaláljuk a témánkat, mivel péntekig kell leadni, és kedden van benn a konzulensünk akinek alá kell írnia... szóval elég sietős volt.
végül megnéztünk egy tinihorrort (Vedd a lelked) ami horrornak szar volt, viszont hihetetlenül vicces :P és az alapsztori nem is volt bugyuta, az egész filmet végigtippeltük, vajon ki lehet a gyilkos. ha nem félni akarsz, hanem csak röhögni a művéren (ami sok helyen csak digitális! :D) akkor egy estét megér.
szóval hajnal 1kor, mikor fürdeni mentünk, jutott eszembe, hogy még nincs témám.

vagyis a kezdetektől volt egy témám, amihez hozzájött még 4-5 teljesen más témájú ötlet, jól összezavart. természetesen hetek aggódása egy pillanat alatt megszűnt, mikor visszatértem az alapötlethez ma hajnal 1 után nemsokkal. öröm öröm boldogság, az általam választott téma:
Blogok és személyes imázs alakításának internetes eszközök és tartalom szerinti bemutatása

konzulensnéni szerint is fasza, megnyugodtam.

annyira megnyugodtam, hogy végre sikerült vennem egy farmert, ami már egy jó ideje rámfért volna. pár hete már annyira begyűrűzött nálam ez a farmer probléma, hogy úgy felidegesített hogy nézelődő maratont tartottam, hátha majd az erőszak kihoz a dologból valamit, és boldog leszek az új gatyámban.
természetesen csak időpazarlás volt, a nyugati környékén (mert épp arra volt dolgom) összesen 3 órát töltöttem el nézelődéssel, felpróbáltam 40 farmert legalább, egyetlen egy vállalható volt köztük, 12.000.-.... szóval felidegesítettem magam, és vettem egy nem is túl vékony farmer(és apróvirág) mintás leggingst. (leggingset, ledzsingszt, szabadon választható.)
ami persze szép és jó, de hiába mondom magamnak hogy; zsebe van, ez egy nadrág! azért mégis csak valami melegebb kellene télre.
na, ma végre találtam ideálisat, szépet, kényelmeset, pontjó-t (persze 30 centit kell felhajtani gyakorlatilag a szárából............) és még alkudtam is az árából, 5000.- helyett 4740 forint volt (5% kedvezmény, mert le volt szakadva az egyik övtartó izéje. azt hogy hívják?)

boldogság, farmer, holnap meló!

heti szeretem

már régóta játszom ilyet, hogy átgondolom, minek örültem a héten nagyon, és elhatároztam, hogy le is írom ezeket egyre gyakrabban, mert biztos jó lesz újraolvasni, mikor épp rámjön a "semmisejó". nem újkeletű az ötlet, sok blogger ír ilyesmit, így hát nem is úttörősködöm, nem ez a cél. tehát, teljesség igénye nélkül:

♥ jó random hazaugrani apuhoz aludni ♥
♥ szeretem, mikor a random kesztyűvásárlás random sörözésbe torkollik délben ♥
♥ annyira pihe-puha és meleg az új kétujjas kesztyűm, hogy csak na! ♥
♥ végre úgy számolok kesztyűben, mint Micimackó :) 1, 2. ♥
♥ az eheti médiagyakorlatomon a 2 perces beszédemet sikerült megtartanom 1.59re. ne higgyétek hogy könnyű feladat, próbálkozz csak kicsit is megközelíteni a 2 percet anélkül, hogy órát látnál. ja, és közben beszélj értelmesen :) ♥
♥ kínaikaja ♥
♥ a munkatársaim többségét nagyon kedvelem, és azt hiszem, ők is engem ♥
♥ szeretem, mikor nyitás után még van 1 óránk mire látogató jön, és addig futunk a futópadon vagy ökörködünk a kisboltban lévő játékokkal, így mindig jól indul a nap ♥
♥ imádok a csopában reggelente teázni ♥

punnany massif

Most elmondom mid vagyok, mid nem neked.

Egy felebarát tűzön-vízen át,
vándor, aki benned él, de hallod-e szavát,
a korlát szab át, de akkor lát, nem hiteget,
tekintheted, mint saját istenedet,
még ha nem is ismered be,
ő a lelkiismereted, hisz

Mi más is lehetnék, csak csönd neked.

Néma hangsúly, hiába feng shui,
tudat alatt akkor is szúr,
veled együtt lélegzik, hát melyikőtök az úr?
Ép elmébe bújt lélek, csillog, mint a lazúr,
vigyáz rád, még mielőtt az ösztönöd elvadul.

Ülhetsz, csak tűrve, hogy dal nem dicsér.

Hiszen utadon, hogy jártsz, folyton elkísér,
ha hibáztál, magot vet benned a lelki sérv,
olykor ellened szegül, még ha meg nem is ért,
saját magad csendje, barátja mégis sért,
veled együtt, ketten élünk meg meleget-fagyot,
kellünk egymásnak, a hold is a nap nélkül némán ragyog.

Fölébem hajolj, lásd hamu vagyok.

Olykor nem úgy teszel, mint a szíved diktál, hanem ahogy akarod,
hogyha magad előtt térdel, akkor a többit csak taposod,
egy hamu, amit elfúj a szél nem önként lép,
az árral halad, nem költői kép
hogyha adod, tartsd a szavad,
ha megkapod hát add vissza a sarat,
ne ürítsd, gyarapítsd a kosarad,
hülyítsd, hogyha nincs fölötte foganat,
ne dönts így, ha érdekednek öncsíny,
egyenesen könnyebb és bölcs is,
így csak süketnémán értenéd meg azt, mit mondhatok,
hisz a hétköznapi zajok mezején, csak csended vagyok.

Most elmondom, mid vagyok, mid nem neked. (Csend!)
Vártál, ha magadról szép éneket.
Dicsérő éneked, én nem leszek.
Mi más is lehetnék (Csend!), csak csönd neked.

E szó jó: csönd vagyok, csönded vagyok. (csönded vagyok)
Ha rám így kedved van, maradhatok.
Ülhetsz csak tűrve, hogy dal nem dicsér.
Se jel, se láng, csak csönd, mely égig ér.

Hamu vagyok...

S folytatom mid vagyok, mid nem neked.

Igazság, hol a hamis tettek téged birtokba vettek,
elítéllek, hogy tudd igazán mennyire szeretlek,
kellek neked, mint tisztító tüze a szennynek,
hogy valamit jól lépjél meg,
fontos, hogy legyen az ép testben ép lélek,
az ego feljebb, de tested halandó, csendben cikáz,
hogy merre te vagy az irányadó,
Most ne beszélj, nem kell szó,
van, mi ki nem mondható.
Most ne mesélj, a gondolati ki nem mondható,
most te tegyél, nincs más, ki lépne helyetted,
most te legyél egyben a csönded és a lelkiismereted.

Dicsérő éneked, én nem leszek.

Ha vártál lángot, csak úgy gyullad be veled,
ha nem a külvilág zaját figyeled,
hát ki más is lehetnék, csak csended neked.

Folytatom, mid vagyok, mid nem neked. (Csend!)
Ha vártál lángot, az nem lehetek.
Fölébem hajolj, lásd hamu vagyok.
Belőlem csak jövőd jósolhatod.

Most elmondtam mid vagyok, mid nem neked.
Vártál, ha magadról szép éneket.
Dicsérő éneked, én nem leszek.
Mi más is lehetnék, csak csönd neked.
csak csönd neked,
csak csönd neked,
csak csönd neked.

Én nem leszek... 

Húszparancsolat

Egy, ha dámádra ráragad a dráma, sose említsd meg neki, hogy drága a nadrág.
Kettő, ha hajat vágat, megújul eleganciája, aroganciával enged utat puncijába.
Három, sose vágd szájon, se a szavát félbe, ne említsd ha megcsíp szaga a szemből fújó szélbe.
Négy, légy kedves, és szinte mindig őszinte, ne legyen oka panaszra, akkor se ha azt hitte.
Öt, szerszámod sose mondjon csütörtököt, jobban nyeli ő a nyerset, mint a sütő tököt.
Hat, egy igaz mosoly minden nőre hat, hogy jobban ismerd őket, fontos az öntudat.
Hét, holtodig tanulod a leckét, úgy szeress egy asszonyt, mint anya gyermekét. (I Love You!)
Nyolc, légy velük egyenes, különben elkajlódsz, addig él a románc, amig van torkodban gombóc.
Kilenc, nem tudhatod még belőle ki lesz, reggel a lapos hessz, aztán kocc hogyha (nem tetszik).
Tíz, legyél te tűz, ő a víz, nem gond ha nem ollózod a nő megfejthetetlen kvíz.

Nem értem, mi a baj, hogy mit mond mit akar.
Már megint mi zavar? a nő csak felkavar (mi?)
Nem értem, mi a baj, (Szerinted?) hogy mit mond mit akar. (Na jóól van)
Már megint mi zavar? a nő csak felkavar (téged)
Nem értem, mi a baj, hogy mit mond mit akar.
Már megint mi zavar?, a nő csak felkavar.

Egy, ha úgy érzed kedveseddel már nem megy, tök mindegy ki a felelős te soha ne veszekedj.
Kettő, még ha ez néha meghökkentő, egy érintés, egy jó szó is lehet életmentő.
Három, nőnek lenni nem egy leányálom, úgy jár végig utadon, hogy az nekik ne fájjon.
Négy, jobb ha nem csak a gatyád után mégy, lehetsz mindenhol kemény, de inkább erős légy.
Öt, ha a szíved választottja, lelked oda köt, ne add fel ha várni kell, de úgy is a nő dönt.
Hat, a rózsaszín felhő könnyen vakíthat, de semmi nem ér annyit, mit a szerelem adhat.
Hét, időben kérdezd meg a nevét, ha nem vagy benne biztos, tapogasd ki a hát a nemét. (szemét!)
Nyolc, jobb ha magad után elpakolsz, vajon melyik a jobb, ha a csajod, vagy a muterod oszt.
Kilenc, még hogy ha az egyensúlyodba megbillensz, maradjon némi józan eszed, különben meg fizetsz.
És végül tíz, ne csak magadban, benne is bízz, nem komplex az üzenet, csak annyi hogy ne habizz.

...drága a nadrága...erős légy...nem tudhatod belőle ki lesz...már nem megy...aroganciával...melyik a jobb?...
Nem értem, mi a baj, (Szerinted?) hogy mit mond mit akar. (Na jóóvan)
Már megint mi zavar? a nő csak felkavar (téged)

mindenütt jó, de messze a legjobb

kicsit megfáradtam a kétlakiságban, meg a rohangálásban, meg a "seholsejó" érzésben... egyre többször érzem magam 8 óra alvás után is kimerültnek, és legalább heti 1x elalszom, úgy, hogy időben fekszem le, mégis 3 órával később kelek, mint mikor kellene, szóval kicsit túlhajszolás van.
leginkább lelkileg, mert fizikailag bírom a melót, rohanást, satöbbit.

Ha Cézééknél vagyok, félek, hogy bajt csinálok, hogy útban vagyok, hogy haszontalan vagyok és felesleges, hiányzik az itthon, az egyedül, a saját. Ha itthon vagyok, hiányzik Cézé.
most hazajöttem Apuhoz, örül is, én is neki, aztán hazaugrott bátyám a kocsival, és üvöltöznek. mindenhol üvöltöznek.

legszívesebben elbújnék a világ elől egy sarokba, magammal vinnék egy plüssmacit, és ott maradnék (rövidke) életem végééig.

oké, az is hozzátesz, hogy épp a hónap azon szakaszában vagyok, amikor érzelmi hullámvasút az életem, de az is biztos, hogy rég voltam ennyire kimerülve lelkileg...

félrebeszélés/félreértés

Előzőhöz:
Nem, nem tetoválás, és nem is nekem ajándék :) viszont lehet, hogy semmi sem lesz belőle, így nem kiabálom el :$

Ma derült ki, miért tartanak engem egy merev libának. egyszer-kétszer munka után leszoktunk ülni sörözni, lazítani, megtárgyalni a napihülyéket, vagy épp a görög mitológia kérdőjeles alakjait (Az aranyalmás sztoriban ki volt az a két liba még Aphrodite mellett? mi Hérára és Pallas Athene-re tippeltünk, de nekem ez sántít...) vagy épp a Coriolis erő és a centripetális gyorsulás közti különbséget.
és úgy néz ki, elkövettem egyszer egy hibát, és nem azt mondtam, hogy sziasztok, megyek haza, hanem hogy mennem kell.
egy-két emberben ez mély nyomot hagyott, és ma, mikor felálltam az asztaltól, konkrétan kérdőre vontak, hogy most azért megyek, mert mennem kell, vagy mert menni akarok?! ... és csak akkor döbbentem rá, hogy az egész egy nagy félreértés :O

Szerencsére sikerült úgy élnem az elmúlt 20 évemet, hogy soha, semmit sem kellett, csak akartam csinálni, kezdve ez a szülői szabályozástól egészen a munkamorálig (15éves korom óta rendszeresen dolgozom, holott 20 éves koromig nem igazán kellett volna), szóval én ezt vallom, és megrökönyödtem a kérdésen is egyáltalán, hogy mi az, hogy nekem mennem KELL? O____O

már értem, miért tartanak egy merev, kiszámítható, spontánless ( :D ) és szabályozott libának.

furcsa, teljesen félreismernek.

Viszont jót lelkiztem Korcival, ami jó, csak az a baj, hogy eléggé szarul van lelkileg, rossz volt így látni, mert ő a humorherold nálunk.

Most pedig úgy érzem minden végre a helyére került, mindjárt álomra hajtom a fejem Cézé mellkasán <3
...hihetetlen, mennyire tud hiányozni 2 nap után is O_O....

jujjj *____*

Nem szeretek (és aki ismer, tudja, hogy nem is tudok :P) titkolózni, épp ezért muszáj blogolnom valamiről, amit azért mégse árulok (még) el, hogy mi az :D

a lényeg, hogy köze van némi érzelemhez, ajándékhoz, és profi művészemberhez is. jajj! :)))))))))))))

mondd ki ha mered

minden ott kezdődik, hogy van egy játszópajtársam a munkahelyen, akivel mindig, minden körülmények között őszinték vagyunk egymással, épp ezért játszó', mert sokszor küldtük már el egymást rövidebb-hosszabb időkre pihenni valami mediterrán tájra, ha épp ez indokolt volt. viszont azért 'pajtárs, (vagy pajtás), mert azt is megmondjuk a másiknak, ha valamit épp jól csinál.

gimi első évében volt egy időszak, amikor elkezdtem magamtól undorodni, mert mindenkivel kedves voltam, mindig megértő, de szép lassan rájöttem, hogy magamban néha unom őket, vagy nem értek egyet, de a jó hangulat miatt sosem adtam ennek hangot. egészen addig, míg el nem kezdtem émelyegni saját magamtól, és megfogadtam, hogy minden erőmmel arra fogok törekedni, hogy egyenes embernek vallhassam magam.
ezt sikerült elérni, ami persze sok konfliktust szült, de nem érdekelt, örültem a saját kis fejlődésemnek.

aztán persze idomultam, felnőttem, átlátom a dolgokat, és megtanultam hallgatni a kell, de véleményt kimondani is, finoman de határozottan.

persze fárasztó állandóan ez az önkontroll dolog, ezért néha kell egy játszópajti, akivel lehet egymást építeni. gimiben volt egy srác, akivel évekig kergettük őrületbe egymást, de a mai napig sokat köszönhetek az őszinteségének. ezek a kapcsolatok azért jók, mert nem tud annyira megbántani, mint ha mondjuk Cézi vágná a fejemhez, hogy már megint rosszul nézek ki. így az érzelmi rész kimarad, maradnak a szimpla tények.

szóval van most is játszópajti, akivel ma például arról lehetett fennkölt társalgást folytatni, hogy ő bizony gonosz, és mély tényekkel alátámasztottam mindezt, és el is hitte végül. én pedig megkaptam a következő házi feladatot, hogy le kéne már szokni az akaratoskodásról.

viszont ezután ráleltem egy blogra ( http://kalauznelkuli.blogspot.com ) - a lány stílusa nagyon hasonlatos az enyémhez, szimpatikus és mókás bloggerina - és ő leírt egy történetet arról, hogy hónapokig kerülgetett egy hatezer forintos papucsot, ami szerelem volt de nem merte megvenni. majd végül 3 hónappal később végül megvette, és boldog.

az emberek sose merik megtenni, megvenni, kimondani amit akarnak.
én azért tűnök sok ember szemében akaratosnak, mert igenis próbálom kimondani mindig, amit akarok, de valamiért néha bennreked.

amit mostanában nagyon szeretnék, amire talán a legjobban vágyom az néhány  aktívan eltöltött óra Cézével, kizárólag kettesben. hetek óta csak az erkélyükön lehetünk kettesben :/

rossz világot élünk

van fél szabadnapom, itthon, veresen.

rendet kéne rakni. de elsődlegesen amiatt jöttem haza, hogy összeszedjem az ékszereim a pénteki szalagavatóra.

nincs semmi időm úgy általánosságban, bár most rég voltam már dolgozni. furcsa is. már szerintem az elvonási tünetek közé tartozik, hogy Sámival azon vitatkozunk, melyikünk a hülyegyerekebb... 

de nehogy azt higgye valaki, hogy nem csinálok semmit. múlt héten voltunk Cézivel focimeccsen (istenivolt!) meg pókerezni, meg csocsózni, meg voltam shopping körúton Mónival (nem vettem semmit végül...) meg sajtótájékoztatón, meg koncerten, meg ittam sokat, sok emberrel. szóval ami van szabadidőm, az rögtön el is illan, de nem baj.

pénteken végre lemegy a szalagavató, felszabadul a péntek délutánom, estém, jee!

vannak még csodák

a csopás szóviccek miatt bocsi, túl sokat találkoztam (egy hét alatt kétszer) Korán Petivel, a világ legrosszabb humorú munkatársával, Korci túladagolást kaptam.

szerdán nem lettünk kirúgva. senki. bár vannak akiknek a foglalkoztatása még nem megoldott, de rám ez nem vonatkozik. 3 órás szeánszon vettünk részt a csopa előadótermében, majd beültünk a Shakesbeer-be sörözni nagyjából 20an, a főnökkel együtt, érdekes élmény volt, de szociálisan jót tett nekem, azt hiszem. volt, aki csúnyán nézett rám, de ilyen is kell. inkább legyenek olyanok akik kedvelnek és mellettük olyanok akik nem, mint hogy teljesen semleges legyek mindenkinek.

ezen kívül dolgoztam egész héten, Cézééknél aludtam, Vilcsivel boroztam csopázás után a csopa előtt, bementem az iskolaszövetkezetbe végre, meg a keringős ruhámat felpróbálni, szóval volt dolgom bőven, és megint csak szombaton értem a végére. holnap vasárnap, hazamegyek apuékhoz.
(hárha megjött a nyeremény sminkcuccom, meg a vásárolt gyűrűm!!!)

hétfőn dolgozom, Vilcsinél alszom és kedden együtt vetjük bele magunkat az iskolai teendők sokaságába. szóval, lesz egy órám. aztán azt hiszem megint Cézééknél leszek.

ahol helye van csodáknak, helye van a szeretetnek is

Ha mérges vagy valakire, akit szeretsz, öleld meg. Úgy igazán. Lehet, hogy nem akarod megölelni, ami csak megerősíti az okot, hogy mégis úgy tégy. Nehéz mérgesnek maradni, amikor valaki kimutatja, hogy mennyire szeret, és pontosan ez történik, mikor megöleljük egymást. ♥

"Örömöm sokszorozódjék a te örömödben. Hiányosságom váljék jósággá benned. Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra."

hol is kezdjem... először is folytassuk ott, ahol az előző poszt abbamaradt. nagyon szomorú voltam, Cézé megvigasztalt, és azóta heti 5 napot gyakorlatilag náluk lakom (ami egyébként a lelkivilágomnak sokszor rosszabb, mint ha egyedül lennék, mert nehéz.)

múlt hét csütörtöktől szombatig GYIÖK őszi képzés volt, ami fantasztikus volt minden szempontból. nyugis volt, nem veszekedett senki, nem akartak hazaküldeni senkit, volt feszített tempójú munka és éjjeli ivászat is, és péntek este Cézé is csatlakozott hozzánk. Nagyon jó volt, és büszke vagyok magamra mert csütörtök este tartottam egy nagyjából 3 órás csapatépítő tréninget, és ennyire hosszút és komplexet még sose csináltam, de nagyon jól sikerült és mindenki hálálkodott érte :)

múlt hét szerdán dolgoztam a csopában. reggel bejött a Szilvi a demószobába, és közölte hogy 11kor giga-megbeszélés az összes állandó munkatársnak az új ügyvezetővel, ezért lesz 3 demó is - akik szerződésesek - akik nap közben kiesnek majd a munkából, figyeljünk oda, segítsük egymást. oké.
11 után az a 3 állandó demó visszajött a kiállítótérre, és robbant a bomba. az új ügyvezető (aki eddig még be se mutatkozott, csak az irodistákon keresztül elküldte az önéletrajzát....) szóval átalakítást és leépítést tervez. A 6 órás demóknak felajánlotta a 8 órás munkát. majd a 6 irodista közül kirúgott 5öt, akik nyitás óta, 15 éve ott dolgoztak, ez volt az életük, és gyakorlatban is nagyon fontos munkájuk volt, nem csak elméletben.
akkor aznap mindenki bőgött, de persze dolgozni kellett, aztán csopa után beültünk egy sörre megbeszélni a történteket, és hogy vajon mire számíthatunk. azóta is az a legvalószínűbb, hogy a demók nagy részét is ki fogja rúgni csak még nem tudjuk milyen szisztéma alapján.
vasárnap tábor után is dolgoztam, Lacibácsival ruhatáraztam, aki akkor temette el az öccsét, és ő is 15 évet dolgozott együtt a főnökökkel, mindenki ugyanolyan megviselt volt, mint szerdán.
tegnap kaptuk a mailt, demósok, hogy most szerdán zárás után megbeszélés. szóval már repkednek a fejünk felett a hollók, igazi mindszenteki hangulat van.
mivel munka közben nem igazán tudtunk rágódni a dolgokon, csak mindenki fél óránként kapott dührohamot, meg feszültek voltunk mivel nem tudtuk kibeszélni magunkat, ezért már dél körül láttam, hogy az a legjobb, ha zárás után megint beülünk egy sörre. végül szerencsére egész sokan tudtunk jönni, és akik nem jöttek azok többnyire betegség miatt rohantak haza. Katával külön öröm volt, mert ő nem nagyon szokott elvegyülni a többiekkel :)
végül kielemeztünk minden helyzetet és beláttuk, Sáminak van igaza, hogy szerdáig felesleges azon rágódni, mi lesz velünk. de ugyanakkor a többséget az is nagyon megviseli, hogy olyan embereket rúgott ki a nő, mint akiket.
egyébként szép este volt, többnyire próbáltuk vidítani egymást, ami Ágival együtt mondjuk nehéz feladat volt :D de tanulságos este volt, az biztos. megtudtam, hogy mennyire merev, és spontánless vagyok, kényelmes és pofátlanul önző. de amíg ez kell ahhoz, hogy nekem jó legyen, addig nem igazán érdekel :D
hazafele még meghallgattam Sámi elméletét a fizika és a földrajz közti szeretet különbségéről, és a merevségemről tartott még egy kiselőadást a villamoson. aztán persze jól felidegesített ami miatt most megint haragszom rá, de ezzel legalább elérte, hogy teljesen egyenes és korrekt legyek vele, és megmondtam a véleményem mindenről. nem hiszem, hogy zsebre tette amit tőlem kapott, de ez kellett ahhoz, hogy visszaálljon a rend. persze nem lepődött meg azon amiket mondtam, mert valamiért elég jól ismer és átlát dolgokat, csak jobb volt már ezt kimondani, na.

az elmúlt majdnem egy hetet folyamatos búcsúlevél olvasással töltöttem, a címben szereplő idézetet például Szilvi hagyományozta a csodák palotájára.

szomorú ez az egész :(

változatlan

a lentebbi (talán a lentebbi 2?) poszt hangulata még mindig áll, csupán annyi történt azóta, hogy ittam forró májgombóc levest (amit utálok), összevesztem apuval (és ez szintén gáz mert ő az egyetlen akihez hozzászólhatok egyáltalán) és most meg a változatosság kedvéért bőgök. keservesen, depressziósan, felvágomazereimet!-esen, elegemvanebbőlaszarból!-osan.

természetesen Cézével se beszéltem azóta se mióta elment a Tinával találkozni, de nem hiszem, hogy jót tenne, ha ma még beszélnénk.valószínűleg most mindenen csak megsértődnék.

és még bőgni se tudok normálisan, mert apu 2 percenként bejön, és próbál javítani a hihetetlenül szar, és egyre szarabb helyzeten. isteni.

épp itt az ideje aludni. vagymi.

Vuk szindróma

állítólag csak férfiaknak lehet ilyen, pedig most biztos nekem is ez van. (ez arról szól, mikor a kis Vuk egyedül van és nyafog, hogy kicsi vagyok, éhes vagyok, fázom...)

szóval gondoltam ki írom magamból mennyi minden bajom van ebben a pillanatban, aztán nem érdekel hogy még épp 8 óra, istenbizony lefekszem aludni.

tehát, a teljesség igénye nélkül:
borzasztóan fázom, éhes vagyok -de borzasztóan fázom, hajat kéne mosnom -de borzasztóan fázom, reggel óta fáj a vesém -gondolom a hideg miatt, jeee!, korán kelek holnap és akkor méghidegebb lesz, Cézét nem érem el mert nincs pénz a kártyámon, és hiába jelzi a facebook hogy online, nem reagál, hiányzik, nem tudom hogy mit vegyek fel holnap főleg hogy mosatlan lesz a hajam, ki kéne találnom mit eszem holnap ebédre a csopában ami költséghatékony és esetleg nem kell ma éjjel főzőcskéznem, nincs témám a szakdolgozatomhoz, nincs ötletem se a szakdolgozatom témájához, nincs konzulensem a szakdolgozathoz, nincs hely a naptáramban semminek már, viszont most jutott eszembe hogy ha minden egyes percem vagy munkával vagy sulival töltöm, vajon mikor lesz időm tanulni?.. a nyelvtanfolyamtól rettegek és házit is kellene írnom, ráadásképp egyszerre fogok jövőre szakdolgozatot védeni, záróvizsgázni, és nyelvvizsgát tenni, ráadásul most a legutolsó tájékoztató (+ tételsorok) alapján a záróvizsgám ANGOL nyelvű lesz, amiről eddig mindenki kussolt, és az angol tanár is tagadta. jha, és 2 félév angolom volt csak, és még csak nem is szakmai angol... priceless.
ki kéne már mosni az ágyneműm, fel kellene porszívózni a szobámat, inni kéne alkoholt (azt mindig kéne), cigit kell töltenem még holnapra, és még a macska is rajtam alszik non-stop, tehát ha épp nem fáj semmi és erőt vennék magamon, hogy mondjuk egyek valamit, akkor se tehetem mert ooooolyan cuki!!!

na, a mai nap jelszava megmarad, cipeld helyettem, geci! (lásd előző poszt), egyébként meg most szerintem mégjobban betakarózom és kibőgöm magam.

annyi jó szagú nő van, és annyi jó szagú férfi...

először is, álljon itt emlékkép Beck Zoli iránti szerelmem tiszteletére.
ez valami zseniális, felkavaró, besírós, lazulós, ajjj. és 2 perc sincs. talán ezért hallgatom órák óta.

napfény akartam lenni, friss zápora a földnek...

tegnap Vilccsel találkoztunk, vásároltunk némi ezt (A/5ös spirálfüzet a félévi tananyagoknak :D) meg némi azt (bio kölesgolyót, 2 hatalmas zacskóval, mert soha sehol se találok és a rosmannban akciós volt!) meg egy üveg bort. átmentünk hozzájuk, elvittük Tódit (a féléves kuvaszt) sétálni, meg ettünk, aztán nekiálltunk filmet keresni estére, közben megittuk a bort, és mire megtaláltuk A filmet és letöltöttük, lefürödtünk, addigra már késő is volt és fáradtak is voltunk így 10 perc nézés után kikapcsoltattam inkább (látszik hogy tényleg fáradt voltam mert semmi sem maradt meg bennem arról a 10 percről).

reggel felkeltünk, egymás mellett zombiként sétáltunk a házban a mosdó-fürdő-háló bermudaháromszögben, de végül mindketten szépek lettünk, és nem is késtünk suliból (bár kaját venni már nem volt időnk.)
280 percen át élvezhettük a szóvivői ismeretek gyakorlatot, ahol a frappáns bemutatkozáson kívül semmit se csináltunk csak hallgattuk a többiek frappáns bemutatkozását... ez eltartott egy darabig, az óra vége előtt 20 perccel kezdtük el átvenni a tavalyi PR anyag lényegét. szóval mókás hogy egész félévben csak gyakorlataink lesznek és mindegyik 20-25 fős...

akit pedig fel akartam kérni konzulensnek, az ikreket vár januárra, és nem tudja még, hogy vállalhatja-e. mármint szívesen vállalná csak nem tudja, hogy jelenleg mi az igazgató álláspontja erről.

aztán bizony mentem csopázni, 3 órát dolgoztam csak, de nagyon feszült lettem már a végére, sok volt a beteg gyerek, amelyik nem beteg az hátrányos helyzetű, és a pedagógusok is tiszta idióták voltak. (az egyik csoporttal volt vagy 7 felnőtt, és SENKI se vette észre hogy egy kissrác beleesett a parkban a tóba, és derékig vizesen csámpázik a csoporttal, a kicsik meg sikítoztak a tanítóknak, de még akkor sem vették észre, hogy bizony helyzet van... ehhh. meg a munkatársak közül is volt olyan, akivel inkább nem szívesen találkoztam volna ma, de na, majd hátha holnapra megváltozik a véleményem, mert holnap 8 órát fogunk együtt tölteni.

Cézé betanul, meg egy olyan csajjal találkozik aki miatt már pénteken is összevesztünk (egyik barátjának a csaja, de a sráccal nem áll szóba a lány (?!) és ezért kell mindenképp most Cézének találkozni a csajjal. bocs, nem érdekel más nyomora, mármint a lányé. inkább meghallgatom ezredik alkalommal a 30y EgyPárt, aztán a Cipeld helyettemet, és üzenem mindenkinek, aki ma belém akar kötni, hogy "cipeld helyettem, geci!"

a blogger kicsit bepánikolt, úgyhogy a Cipeld helyettem-et itt tudjátok meghallgatni:
http://www.youtube.com/watch?v=cpe4GXeBwNo

blog

jajj, rászoktam az Urban Eve blogra.
ma megyek át mucushoz (Vilcsiiii <3) csajos napot tartani (remélem berúgunk!) aztán ott is alszom hogy holnap együtt késsünk el a nemtudommilyenóránkról. (utána néztem, kiadványszerkesztés...) apropó, előtte vásárolnom kéne egy füzetet sulira (igen, csak egyet, arra a 4 darab tárgyamra... :P) és most egy kicsit sok a zárójel.
Az előző poszt (Sia - breath me) félreértések forrása úgy tűnik, de nem bírtam aláírni mert gagyi a net, hogy nem szomorkodom, csak valaki eszembe juttatta ezt a számot és küldeném mindenkinek aki bőgni akar, mert garantált a hatás :)

hétvégén szombaton Cézével, az öccsével, és a húgával négyesben elmentünk az első nyelvtanfolyami órára ami nagyon mókásnak bizonyult és szerencsére nem 4 órás, csak 3. és még házit is kaptunk :/
Aztán Cézivel hazajöttünk Veresre, és nagyon jó volt, mert borzasztóan rég volt itt. alig akart hazamenni, alig akartam hazaengedni, de _coming out!_ munkát kapott pénteken, és ma reggel ment betanulni, nem akart fáradtan menni (pláne nem Veresegyházról.)

na olvasom még egy darabig az Urban Eve-t, aztán elmegyek zabpelyhet reggelizni, meg rákenek egy adagot a fejemre is, mert azt mondják, az jó nekem.

Sia - Breathe Me

stresszoldó-önmegújító-felrázó praktikák

az Urban Eve Viája írt egy posztot arról, hogy ha ő morcos/nyomott/lusta/ideges, mindig hajatmos, mert az segít, felélénkíti.
a kommentek alapján a csajok ezekre esküsznek:
süti sütés
futás
séta
éneklés, táncolás, zene üvöltetése
rendrakás, mosogatás, suvickolás
kávé, tea
könyv, újság, vagy bármi (akár tusfürdő cimke) olvasása
körömlakkozás
kreatívkodás

elgondolkodtam, engem mi derít jobb kedvre, és arra jutottam, hogy bármi. bármi, ami változást hoz, vagy csak egyszerűen érzem, hogy létezem. a hajmosás és a körömlakkozás is tipikusan erről szól, hogy utána sokkal jobbnak látod magad, kicsit olyan mint mikor veszel egy új rucit, megújulsz, feltöltődsz. a sütésben, főzésben sem az a jó, hogy utána megeszed, hanem hogy van sikerélmény, hogy igen, csináltál valamit.
és szerintem mindennek ez a kulcsa: kell a sikerélmény. kell az, hogy bólints egyet, hogy szép fényes a hajad ma, vagy nincs lepattogva a körömlakkod, (...) szóval a lényeg, csinálj valamit, változzon valami, vagy hozz létre valamit, még ha ez csak annyi, hogy az egyszerű többéves sálad végét bevágdosod, és rojtokat csomózol rá.

én igazából ezért imádok főzni. maga az élmény ami feldob, hogy kész, jó lett, és rövid időn belül van belőle sikerélményem. köztudottan utálok futni, de ha évente 1x valami miatt mégis futok pár percet, akkor boldog vagyok, hogy megcsináltam.

szóval, bármivel lehet szerintem egy kis jókedvet, önbizalmat csempészni a mindennapokba.

ma idegesen keltem, feszült vagyok (mostanában egyébként is, ráadásul jövőhéten suli, és a fizetésem is elvertem 1 hét alatt...) de főztem ebédet, amit nem szoktam, sőt ebédelni sem szoktam csak ha már muszájra-éheztem, és bár nem főztem túl bonyolult dolgot (babos kukoricás rizs) mégis sokkal jobb hely lett a világ.

nektek van bevált felrázó praktikátok? vagy megegyezhetünk abban, hogy igazam van, és minden tevékenység jó.

"Milyen sokat dob rajtad a smink o_O"

ma ezzel a mondattal tudatta velem a főnököm, hogy ronda vagyok.

tegnap taliztam Mussal, és elmentünk az Alle-ba a csizmájáért (meg persze megnézni az Alle-t :D) aztán bementünk az egyik euro shopba a körúton, mert venni akart domestost, meg akkor már vettünk nekem szép (fekete, vörös virágos) összecsukható esernyőt, meg hajfestéket.
aztán átmentünk hozzá aztán el a postára, meg a kínai ruhaboltba megnézni, hogy Mus méregdrága csizmájához hasonlót árulnak potompénzért, aztán megint haza immár Lettivel kiegészülve. befestették a hajam (amit most nem részleteznék mert Cézinek nem árultam el, milyen lett :P) tévéztünk, vacsiztunk, ilyenek.

már olyan rég aludtam Mussal, hogy szinte el is felejtettem azt a szokását, hogy ha teheti, képes 15 órát is aludni egyhuzamban, így mikor már a 9. alvási órám töltöttem, felkeltem, lefürödtem, hajatmostam, na, akkor kelt fel Mus valami csoda folytán :D
készülődtem, mert délre mentem dolgozni, az a 3 óra gyorsan eltelt, inkább beszélgettem mint dolgoztam, mert vegyes nap volt. volt amikor 30an álltak sorba előttem, volt mikor senki sem volt az egész emeleten.
3 után elindultam a világvégére táncpróbára, ami mókás volt, Balázs egyre ügyesebb, rajtam meg látszott hogy fáradt vagyok, sokszor hülyeségeket csináltam :D
olyan kevés ez a 45 perc próba, amúgy :(

hazafele persze 20 percet kellett várnom a volánra, ami pont elég volt ahhoz, hogy felidegesítsem magam Cézé facebook falának látványától de erről a hisztiről már írtam egy posztot lejjebb.

most távsegítek egy barátomnak az osztrák ebayről való red hot chilli peppers koncertjegy rendelésében ami nagyon mókás tekintve hogy ketten együtt se nagyon tudunk 2 szót németül, de úgy néz ki összejön a dolog :)

ja, visszaállítottam vízjelesre a blogsablont, szép őszies, remélem nem csak nekem tetszik.
mindeközben rájöttem, hogy a blog neve már korántsem aktuális, mint Belvárosi játszótér :S

ja2, Cézé kapott munkát!!!!!!!

hisztihercegnő *___*

oké, sokszor féltékenykedem. de nem is mindig ez a jó szó, mert Cézé gyakran direkt csinálja, és olyankor nem is féltékeny leszek, hanem dühös, ideges (idegbeteg, gyakorlatilag :D) és természetesen hisztis.
de kérdem én, ne legyek féltékeny/hisztis/idegbeteg (a megfelelő aláhúzandó), ha játékból egy egyébként is halálidegesítő kiscsajnak teszi a szépet és eljátssza a nagy vőlegényt, holott engem soha az életbe nem lenne hajlandó eljegyezni?! ...

oké, ez így leírva mélységesen szánalmas...
a lényeg a lényeg, tehát hogy gonosz, mert direkt csinálja, hogy bántson. blöööööö Cica, ezt neked blööö! :(

DE, ha már csak rám néz egy srác, akkor úúúúristendemegveri. :D
csak az a különbség, hogy ő azért féltékeny, amit más csinál, én meg azért vagyok idegbeteg, amit ő csinál.
el se tudom képzelni, mi lenne, ha én néznék rá másra? ha én flörtölnék mindenkivel akinek lóg valami a lába közt?

egy ismerősöm azt tanácsolta, hogy csináljam ugyanazt, amit ő. de én egyszerűen nem viselkedem úgy, ha van valakim, ez ilyen egyszerű.

és a legidegesítőbb az egészben, hogy ő sose féltékeny, egy olyan egyszerű oknál fogva, hogy én nem adok rá okot (leszámítva mondjuk évi 1 alkalmat). viszont ő furcsállja, és kiakad ha féltékeny vagyok hetente, amikor hetente bulizgat, iszik, csajoknak bájolog...

és én féltékeny vagyok, ő vagy kiakad, hogy nem bízom benne, vagy mosolyog, hogy jólvan nyuszi, butavagy, és semmi sem változik, és nem veszi észre, hogy bánt, és hogy ez fáj nekem...

Csajos nap mucussal :)

hétfőn csopáztam, és nagyon unalmas volt mert délelőtt volt sok iskolás csoport de délután 2től már gyakorlatilag alig volt pár ember az épületben.

utána Cézinél aludtam <3 és imádom az ilyen estéket, természetesen :)))

kedden Vilcsivel találkoztunk fél10kor (oké, 3/4kor... :P) és átmentünk hozzá. megismerkedtem végre Tódival, a tündéri féléves kuvasz bébivel (Teodor egyébként :P), meg anyukájával, apukájával is, sőt a 2 disznaj cicát is dögönyöztem bőven, ezekre a momentumokra hónapok óta vártunk már :D

természetesen hoztuk a formánkat, így dél előtt már kibontottunk egy üveg bort, megnéztük a végső állomás 5-öt (a 4-et nem láttam, állítólag borzasztó, de a korábbiakat szeretem, és szerintem az 5 zseniális, és meglepő :) szóval jó volt a film. aztán Tódit sétáltattunk, és órákat lógtunk megszakításokkal az ebay-en, mert mindenáron shoppingolni akartunk :D végül vettünk is 1-1 gyűrűt, gyönyörűek, darabja 221.-HUF volt :D 

tettünk vettünk a házban, muci megcsinálta szépre a körmeimet végre, aztán este tévé és sör mellett beszélgettünk az anyukájával. 

végül 3 után aludtunk el, szenvedős is volt a reggel, 7 órás kelés, de 20 perc alatt elkészültem és elindultam dolgozni, olyan büszke voltam magamra :D

a csopa meg ma is olyan volt mint mindig, vegyes, szóval arról feleslegesen nem írnék.

úgy volt, ma Musnál alszom, de végül le kellett mondania Letti miatt, így nem tudom mi lesz a holnapi shopping túránkból, mert jelen pillanatban már nincs kedvem visszamenni pestre csak pénteken mikor dolgozni, táncolni meg osztálytalálkozni megyek, de lehet hogy azért vagyok kedvetlen, mert hányingerem van... soha többet nem eszem a csopában pulyka brassóit. finom volt, de most jelenleg blöá.

lefekszemalszom.

88.

az elmúlt 2 hétben amióta hazaköltöztem nem sokat voltam itthon, talán 4-5 éjszakát töltöttem itt.
ez egyrészt jó, mert utálok itt lenni, másrészt hontalanabbnak érzem magam, mint eddig bármikor.
mert keveset vagyok itthon, és keveset vagyok máshol is (Cézééknél), és persze ott nem tudom 100%ig elengedni magam.

még keresem a helyem.

de már ilyen rövid idő alatt is eszembe jutott, mit utáltam a vidéken lakásban a legjobban. amivel a leginkább meg kell küzdenem az az utazás, és a felesleges utazással töltött órák. nem elég, hogy nekem kell igazodni a menetrendhez, és esetenként fél órával korábban ott vagyok a megbeszéltnél (mert különben később érnék oda fél órával..) ráadásul egy 45 perces táncóra miatt 2, 2és fél órát töltök utazással.

elutazom az életem, és semmire sincs időm.

örülök, hogy visszatért a blog az eredeti, dühöngő milétébe...

csodás

na, egy tökéletes(nek nem feltétlen mondható, de egész emberi) munkakapcsolatot el lehet rontani némi sörrel, hubertussal, beherovkával, és jägerrel. szerencsére ezek közül nem mindet ittam, de így is szar.
még nem döntöttem el, hogy attól vagyok most reggel szarul, amit megittam, vagy attól, amit mások mondanak részegen.
nem értem, miért kell ilyenkor hihetetlenőszintének lenni. na mindegy, még egy ember, akivel félve futok majd össze a folyosón... azért kár érte, az egyik legelviselhetőbb forma volt.
illetve, rögtön két ember került a kalapba, de a másik szerintem nem őszintére, hanem csajozósra itta magát. jajj fiúk miért kell állandóan inni?! idióták...

napi bölcselet

"Szólítsd mint méla borjúszáj
a szorgalmas szegényeket -
rágd a szívükbe - nem muszáj
hősnek lenni, ha nem lehet"

József Attila

sajna ez van, és igazat kell adnom.

blogdesign, és táskajáték!

először is, átöltöztettem kompletten az egész blogot, ezért még nézhet ki olykor elég furcsán is, mert nem mindig tudom, mit is csinál, és miért. (pl ez a poszt sem egy bekezdés, folytatását rákattintással tudod elolvasni!!! :D) lényeg a lényeg, érdekesen viselkedik, de még küzdeni fogunk pár kört egymással. ami már valószínűleg marad, az a háttér, mert megint rám jött a "miért nem vagyok 6 éves?!" korszak, boccs.

más:

a Fáni-táska és a Borbelya KREÁLmányai blog közös játékot indított két gyönyörűszép és cuki táskáért:

remélhetőleg rákattintva megfelelő méretben is megjelenik :)

szálljatok be, vagy csak szurkoljatok nekem! :))))

home, sweet hone?

itthon vagyok veresen.

egyenlőre rossz.

egyenlőre kapirgálok a szemétdombon, amit a szobámnak hívtam évekig. most hihetetlen idegen minden, ami itt van.
rájöttem, hogy soha többet nem szabad 'emékeket', mütyűrkéket gyüjtögetnem, mert minden, ami materialista, egy idő után mégis csak szemét lesz. viszont sosincs szivem kidobni semmit.... pedig nyilvánvalóan szemét, és nincs már szükségem rájuk.
például a PediG első lemeze, díszborítóval, a fantasztikus zenészek (...) aláírásával. alapjáraton, CÉDÉ! mit kezdjek vele? a dvd lejátszómba be lehet ugyan tenni, de azt se használom évek óta.
idegenek a pószterek, a falon az emlékek, a rengeteg plüssállat. de bűntudatom lenne, ha kidobnám mindet.
a régi okleveleket, elismeréseket, emléklapokat, az előre hozott angol, infó érettségim százalékait a tükörre ragasztva, az ncore süti receptjét, (...)
az általam festett üveglapok... szépek, de mit kezdjek velük? egyáltalán minek vannak még mindig meg? általános iskola hetedikben vagy nyolcadikban festettem őket. sőt, egyáltalán minek hoztam haza?

minek tartunk meg bármit is?

mégsem vagyok biztos abban, hogy képes lennék kidobni ezeket... ez itt a probléma. pedig a legtöbb holmim már nem is emlékeztet magára, az emlékre, csak úgy van.

elveszettnek érzem magam. persze, ez az otthonom, satöbbi...

de mégis, én ott vagyok otthon, ahol Cézével vagyok...

csodás

nem igazán szoktam a különböző melóimról írni, de most olyan benyomás ért, amihez muszáj társítanom egy bizonyos munkahelyet :)

A csodák palotájának idei felújítása szept.30án ér véget, és október elsején lesz sajtótájékoztató, és hivatalos megnyitó a látogatók előtt. minden évben teljesen megújul a kiállítás, új tematika, eszközök, satöbbi.
a vállalható napjaim között megadtam az elsejét, a megnyitó napját is, szívesen demóztam volna aznap, izgalmas az új dolgokat látni, pláne hogy a megnyitó előtt 1 órával látunk mindent először egyben, készen, és remélhetőleg működőképesen, ez nagy felelősség. nem is reménykedtem túlzottan, hogy behívnak dolgozni, általában (értsd céges rendezvények, múzeumok éjszakája stb.) nem hívnak 'újakat' (értsd 10. hónapja dolgozom ott) demózni (értsd, demonstrátorkodni, tehát a kiállító térben szerepet betölteni, gépeket indítani, látogatókkal foglalkozni), mert nagy felelősség, tapasztalat, és tudást igénylő feladat.  (egyébként a mindennapokban nekem is ez a dolgom ott, de a céges dolgok, és a nagy hepajok már nem a hatásköröm).
lényeg a lényeg, október elsejére, a megnyitó napjára behívtak ruhatárazni.
oké, nem demózni megyek, de a megnyitó napján hihetetlen tömeggel kell kalkulálni, így a ruhatárazás is fontos, fárasztó és néha nehéz feladat, szóval büszke vagyok magamra :))))

______________________________

ezt így, péntek éjfél előtt nemsokkal muszáj volt megosztanom a világgal. bár nyilván közrejátszik, hogy Cézével kora este már benyakaltunk egy nagy üveg Sangriát, jól be is rúgtam tőle, aztán bátyám meg 2 gyerekkori haverja (Cézével kiegészülve) felcipeltek egy franciaágyat, majd lecipelték a kanapét, átvitték Cézéékhez aquincumra, és nemsokára ismét betoppan a csapat bátyám barátnőjével kiegészülve, mert mindenáron pókerezni akarnak.

az más kérdés, hogy én már halálosan fáradt vagyok, és legszivesebben valami ócska filmre aludnék el 10 percen belül, de igazából ezt 1 órányi kártyázás után is megtehetem majd.

holnap pedig kelés, lakás takarítás, aztán mi el, bátyámék ide, és hurrá, letudtuk a költözést.

főleg a hurrá dolgot várom már nagyon.

ápdét :D

az előző poszt nyugodtságát törném meg némi pánikkal, ugyanis mostmár este 6 van, és most döbbentem rá, hogy holnap reggelre össze kell pakolnom mindent ami még itt van, és Cézével is be kell rúgni mindeközben. (és akkor még a lakás kitakarítását, mosogatást, felületek törölgetését nem is sorolom...)

nekiállok.

de, berúgok, az is biztos. :D

(valószínűleg jódarabig ez lesz az utolsó együttéléses cimke a blogon, ezért most ájjon itt e szám)

én letörölném a könnyeid, és elmondanám, hogy szép lehet a holnap, hogyha elhiszed...

ezzel keltem, szép :)

a mesének vége és álmodom, hogy reggel újra felkel a nap, igazat mond és megsimogat... :)

nahát, mostanság történt sokminden.
azt hiszem, a 6000 forintos, magyarországon-boltban-beszerezhetetlen iPod töltőmről már rinyáltam, de talán azt még nem írtam meg, hogy ebay-en találtam kevesebb, mint 600 forintért, ingyenes postaköltséggel, egészen Szenegálból (vagy Szingapúrból?) fog érkezni a kicsike, szóval most ünneplőbe öltözött a lelkem :)

A hét pakolászósan telt, holnap költözünk ki és adjuk át a lakást bátyáméknak. már gyakorlatilag semmim sincs itt, csak egy táskányi ruhám, 2 plüssállatom, sok bögre, meg egy garnitúra ágynemű (+sminkcuccok ofkorz)... szóval nem lesz vészes a szombati hazamenetel, Apu megmentett, bejött kocsival a héten és elvitt egy autónyi cuccot, sok zsákot, gyakorlatilag mindenemet.

voltam a suliban ügyetintézni, voltam RTLbe, és már csak két napot fogok menni jövőhéten.

Ma péntek van, postára kell mennem, meg a csopába ígértem, hogy beviszek 2 karton sportitalt (na, ezt nem tudom írtam-e.. kaptunk 100 flakonnyit, és aktívan ajándékoztuk a héten, hogy elfogyjon. szerencsére már csak ez a 2 karton van...) aztán gyiök gyűlés, este pedig összepakolom azt az egy táskányi ruhát is. olyan, mintha elutaznék, nagyon mókás :P

Én most nagyon pozitívan állok a jövő elé, Cézikém elég szomorúan... de majd rásugárzom az optimizmusom :) Valahol a szívem mélyén már várom, hogy otthon lehessek a kiscicámmal (Nyafiiiiika) meg Apuékkal, bár nagyon nehéz lesz, de akkor is.

a hétvégén rendbeteszem a veresi szobámat, várom a postást az ipod töltőmmel meg a facebook nyereményemmel (egy nagyon szép hajcsat-virág. kedden RTL, szerdán este dettó, a kettő között Cézééknél alszom majd mert elég nehezen jutnék haza éjjel a Campónától Veresre (sehogy...) aztán csütörtökön pedig Cézé jön majd ki Veresre, megbeszéltük, hogy ott 'ünnepeljük' a 21. hónapunkat :P

na, elkell indulni a Csopába, fel kell emelni azt a lusta fenekem :D

(JA, és van keringősruhám!!! :DDDDD)

ez egy ilyen nap.


lehet igazad úgy is, hogy oda sem nézel, hogyan adod át a szíved a száddal... :)))))))

Zsuzskó 18 :)

a tegnapi napom nagyon rohangálósan telt, és eléggé sok stressz ért, ezért a fél napom idegbetegként telt el.


felkeltem, Cézével elindultunk, ő ment vásárolni az ebédhez, én pedig a vaterán vett ipod töltőmért mentem. hazaértem a belvárosból, kiderült, hogy szar a töltő (nem az eladó hibája, én vettem rosszat...) aztán ettől eléggé elszomorodtam de már nagyon rá voltam állva a témára, így elmentem a westendbe, megkérdezni a hivatalos apple boltban, hogy legalább mennyire fájna a pénztárcámnak ha tőlük vennék.
mikor beléptem a westendbe megörültem mert kezembe nyomtak egy szórólapot, hogy a boltjuk 3 napig nyit egy ideiglenes boltot szintén a westendben, ahol kimenő cuccokat és olcsó kiegészítőket árulnak.
fél óra alatt (és ráadásul amúgy se volt túl sok időm...) megtaláltam a kihelyezett boltot, onnan volt feltünő hogy a fél westend oda állt sorba O___O szívrohamot kaptam, aztán megnyugodtam hogy legalább a rendes boltjukban nem lesz senki.

nem is volt senki, és semmi se... legalábbis, a számítógép tanúsága szerint országosan egyik boltjukban sincs az én Sáflimhoz való töltő, és ha lenne is, 6000.-!!! pofám leszakad, na itt már nagyon idegbeteg voltam, még berohantam Matchba fokhagymáért mert Cézi brassóit csinált ebédre, de elfelejtettünk reggel azt venni, így nem is lett kész az ebéd, mire indulnom kellett.

így is késtem kicsit, a Határ úton találkoztunk Balázzsal (vele táncolok majd a szalagavatóján), aztán utaztunk még jócskán a suliig.. annyira kinn van a semmi szélén, hogy az udvaruk tele van macskákkal!
azt mondta, tud táncolni, egész jól... hát a 60 perces próbából 50et legalább azzal töltöttem, hogy próbáltam visszafogni a röhögésem, vagy épp a szégyent töröltem le az arcomról, mert Balázs naggggyon esetlen volt! A végén már azért belejött, remélem menni fog ez az egész, nehogy már égjek az ő szalagavatóján! :D najó, ez csak vicc. de azért tényleg remélem, hogy hamar ráérez a ritmusra :D

próba után megintcsak rohantam haza, ebédelni, vagy vacsorázni, vagy mi. isteni lett a brassói <3
aztán rohantam is tovább, mert Zsuzskó meglepetés 18. szülinapi bulija volt a Törpében, és nem akartam az ünnepelt után odaérni :D
Jó volt látni mindenkit, sok olyan arc is volt, akiket 1-2 éve láttam utoljára (ezeréves régi gyiökösök, stb) meg hát ökörködtünk, beszélgettünk egész este, finoman italoztunk... :P
Aztán éjfélkor zárt a Törpe, és átmentünk Qwashoz aki mellette lakik, hogy folytatjuk a partit, de mire odaértünk Zsuzsó szarul lett, így nem sokkal később Rótival meg Áronnal hazamentek, de legalább Áron vigyázott mindenkire.

én meg Qwassal még ittam 2 pohár bort, chilles zenét hallgattunk, és jót beszélgettünk, nagyon jó volt :) (még egy egypercest is írtam de még nem mertem tiszta fejjel elolvasni, aztán majd eldől, begépelem-e ide)
végül 4 előtt hazaértem, Cézi már aludt (nem sokkal korábban ért haza Vad fruttik koncertről) összebújtunk és aludtunk mind a ketten délig.

nagyon hulla vagyok, de ma megyek tokért az ipodra, fél4re a világ végére... már 1 óra van, magamba eröltettem némi kaját, hogy érezzem, hogy élek, de nem lett sokkal jobb. ipod tok vásárlás után pedig megyek majd át Szandihoz, este pedig Morrisons, Letti szülinapját fogjuk ma ünnepelni :)

alszik a szív, és alszik a szívben az aggodalom ... :)))

Egyrészt, indítsd el ezt a dalt, akkor is, ha nem érdekel, jó lesz, hidd el! :))))

A kávészünet jó, kávé nélkül is.

A lelkem köszöni szépen, jól van (valami mély dolog fenekén), úgy néz ki, ma csak balladákban tudok kommunikálni :D... Szóval, köszönöm mindenkinek, aki kommentol, de kérlek titeket, ne sajnáljatok minket a szétköltözés miatt, már rég beletörődtem. Ha nincs más megoldás, akkor nincs. Látom én ebben is a lehetőséget, nem azt mondom, hogy jobb lesz, mint együtt, de talán nem lesz rossz.
(Eszter, rád haragszom, hogy így lemaradtál a dolgokról?! :D)

JAJJ. breaking news, Cézé egyik legjobb barátjának az öccse (akit eddig 3x talán láttam) megkért, hogy táncoljak vele a szalagavatóján!! :D rég pirultam már ennyit nálam fiatalabb srác miatt :D

Főztem isteni túrógombócot eperszósszal-kompóttal, valamivel, ami nem olyan jó de a befőtt hibája, a gombóc viszont hihetetlen jó lett :)))))

Eddig is, az elmúlt fél évben egyre jobban törekedtem az összeszedettségre, mert rengeteg felé kellett figyelnem, rohannom, satöbbi. Tettem még egy lépést a tökéletesség felé, mert eddig Cézével közös, asztali naptáron írtuk, mikor hova rohanunk és miért, viszont már előre tervezek a jövőre mert elvileg jövőhét szombaton szétköltözünk.
Így létrehoztam egy csicsás google calendart kettőnk részére, ahova már fél évre előre beírtam például, hogy melyik nap, hány órától milyen órám lesz :D és persze a meló beosztást is folyamatosan írom bele, tehát, ez az agyunk, és külön jól fog jönni, ha már nem leszünk összenőve ennyire.

Sajnos a szalagavató próbák pont GYIÖK gyűlés idejében lesznek, így elég nagy áldozatot hoztam, de nem bírok nemet mondani, imádok táncolni és imádom a szalagavatókat :$$$ Ha a világ legrondább és legfalábúbb emberével kellene táncolnom, akkor is majdnem rögtön igent mondanék :))))

Ja, és vateráztam (életemben először :$), vettem végre már töltőt Sáflihoz (az én kis iPodom <3) aminek nyáron elhagytam az adatkábelét és meg vagyok őrülve hogy nem tudom hallgatni, főleg hogy mostantól megint a fél életem utazással fog eltelni. Meg ha már ott voltam, vettem hozzá gyönyörű piros szilikon tokot :$

azóta

befejeztem a kommentelést, meg is kaptam érte a jutalmam, és bónusz 100 üvegnyi sportitallal lettünk gazdagabbak, ami isteni fincsi, de baromi egészségtelen ha nem sportolsz, így hát igyekszünk elosztogatni Cézével minden atléta ismerősnek, mert ha jól tartom fejben, jövőhét szombaton már nem alszunk együtt, nem lakunk együtt, nem élünk együtt. (nagysóhaj.)

Ezen igazából túltettem magam, mert nem tudok rajta változtatni, visszamenőleg pedig végképp, így hát minek is feszkózzam magamat? megjött egy nap két fizum, így belevetettem magam a vásárlásba, Szandival, Lettivel, aztán társasjáték, pizzával, pezsgővel (Letti elő szülinap) ma pedig Vilcsivel is vásárlókörúton voltunk, vettem végre pulcsit meg 2 felsőt potom pénzért (1900.- HUF!!!). ma este (most is) RTL, holnap is, csütörtökön is. Péntek délelőtt Vilcsivel megint vásárlás (nem nyugszom míg nem találok egy új gatyát!!!) meg suliba ügyintézés, aztán GYIÖK, szombaton pedig Letti utó szülinap valamelyik morrison'sban.

és mindezek mellett minden pillanatát kiélvezzük Cézével a még fentmaradó együttélős napjainknak.

summer of sixty-nine...

egyrészt, most eszembe jutott ez a dal.
de inkább írok arról, hogy mikor már letudtam a vizsgáimat, a vizsgaidőszak második napján, akkor 1 hónap hawaii állt be, nem csináltam semmit csak csopáztam heti 2 alkalommal nagyjából. aztán alig vártam, hogy kezdhessek magammal valamit, így nekiálltam munkát keresni, meg vártam, hogy elteljen egy hónap és elkezdhessem a szakmai gyakorlatomat is.
és most lassan eltelt a nyár, és alig várom, hogy visszamenjek sulizni, és hogy csak egyetlen egy, maximum két munkahelyem legyen, és a szakmai gyakorlattól elbúcsúzhassak.
egész nyáron dolgoztam, szóval alig várom, hogy visszamenjek a suliba, és nyaralhassak végre :D

tavaly előtt volt utoljára ilyen nyaram, emlékszem, úgy kezdtem szeptemberben a gimit, hogy "végre ki tudom magam pihenni!"... most is valami ilyesmire számítok :D

anno szeptember 7.

2007 szeptember 7:
aznap pont heti összefoglalós blogot írtam, címszavakban, és úgy tűnik, azon a héten mindenkivel veszekedtem, szerelmi bánatom volt, és borzasztóan örültem, hogy sms-ben azt írta Kicsim (????) hogy szerelmes belém.
bár tudnám, ki volt ez a gyökér...
ami még akkor történt, az az, hogy továbbra is szenvedtem Gaspi és Hejusz miatt, és a raszta Tomival próbáltam vígasztalni magam. itt jegyezném meg, hogy a pasi bajt nem gyógyítja egy másik pasi. SOHA.
(ápdét: utána jártam a dolgoknak, és ez a gyökér Miki volt. így utólag belegondolva, én voltam a gyökér :D minden esetre a mai napig ez volt az egyetlen olyan kapcsolatom, mikor a srác annyira belém volt szerelmesedve, hogy véget vetettem az egésznek mert nem bírtam elviselni :D)

2008 szeptember 7:
másfél éve voltam együtt DAnival. Nócival deáktereztünk, meg a PediGes Palival, és nagyon mókás volt, erre emlékszem, mert Nócival összeismerkedtünk egy csapatnyi némettel, meg franciával és egész este velük lógtunk. ezen kívül semmi se történt, vártam a másnapot, amikor másfélévet ünnepeltünk. (ezt úgy kell érteni, hogy ott aludhattam DAninál hétköznap, suli időben!... :D)

2009 szeptember 7:
akkoriban még tudtam annyira angolul, hogy tökéletesen tudtam mail-ezni az Amcsibácsival, és nagyon hiányzott mindenkinek a suliból hogy hazament Minnesotába. Aznap Szilárddal elmentem vásárolni, vettem csíkos pulcsit (még sokszor hordom) meg nyuszis pólót (huh, rengetegszer hordom még mindig) meg egy napszemüveget (azóta volt már legalább 5 másik :$ fogyóeszköz...). Aztán átmentem Ricsihez, akivel nem csináltunk semmit... ő veszekedett a tesóival, én meg játszottam a kiscicával, meg beszélgettem Csillával ( :((((( ahjjj :((((( ) aztán hazamentem...

2010 szeptember 7:
aznap nem blogoltam, de hatodikán írtam egy borzasztó posztot, amit a kollégium apple gépéről írtam, és nincs benne tördelés, ezért olvashatatlan. nagyjából a suli újdonságairól írtam, hogy milyen tárgyaim vannak a fősulin, meg hogy milyen a kollégiumi lét.

2011 szeptember 7:
ma dolgoztam a csopában.. eléggé fáradt voltam, rosszul alszom, ha Cézé hajnalban ér haza, mert addig csak félálomban tudok, mert aggódom érte. szóval eléggé kómás voltam melóban, és nem volt gyakorlatilag egyáltalán látogató, így csak mindenki nézett ki a fejéből a saját posztján, meg néha kockáztatva a lecseszést tömörültünk egy helyre, de ott meg mindig került 1 olyan munkatársam a körbe, akit nem túlzottan szívlelek, így sokszor inkább egyedül bámultam a fejemből minthogy odamentem volna a többiekhez...
most dr House-t nézek, és kommentelek, mert péntek a határidőm tehát holnap estig be kell fejeznem...

nomen est omen

sosem hallgattam Punnany Massif-ot. Talán azért, amiért az emberek nagy százaléka nem hallgatott soha Alvin és a mókusokat; mert idióta neve van.

és most rátaláltam erre, egyik ismerősöm idézett belőle egy mondatot, és muszáj volt félelemmel telve megnyomni a playt. örök szerelem ez a szám, ma elalvásig ezt fogom hallgatni, és reggel ezzel fogok kelni, addig fogom rongyosra hallgatni, amíg meg nem tanulom a szövegét, hogy aztán üvölthessem:
Élvezd, hogy minden rosszban van valami, ha egymagad maradsz is, lehetsz még valaki..
Élvezd, ha újnak látszik ami maradi, te ne gondolkodd túl a dolgokat, mert maradsz valami.
Nem kérem légy enyém örökké, mégis hozzád szól dalom, úgy sem élhetünk örökké, egy percig lennék oltalom...

hallgassátok, érezzétek át, járjon át mindenkit!

Cézével egy hónap múlva elkötözünk, haza. mármint, én is haza, meg ő is haza. de ami jó a rosszban, hogy nem magunk miatt, vagy nem a kapcsolatunk miatt, csak nincs más lehetőség. szóval, mi megmaradunk Nyuszi és Cica, és ez öröm az ürömben.



(napiheadshoot: én azt hittem, a Punnany Massif valami káromkodós gengszter rap.)

:/

nem szeretem bántani azokat az embereket, akiket szeretek, nem szeretek csalódást okozni, fájdalmat.
és nem szeretem a bizonytalanságot, de ez már egy másik történet.

nyammnyammnyammm

isteni finom krumplifőzeléket főztem.
ami több szempontból érdekes:
amiket eddig ettem krumplifőzelék, azokat nem szerettem, bár finomak voltak, nem volt valami nagy szám. a héten Musnál ettem istenifinom krumplifőzeléket, és azonnal elkértem a receptet!!! :D
ez a másik furcsaság, sose főztem még semmilyen főzeléket, sőt anyu se nagyon szokott max lencsét vagy néha babot, szóval félelemmel álltam neki.

és ez a világ legfinomabb krumplifőzeléke, jhajj!!!! imádom!!!

ideális eset

ideális esetben a suli mellett egy munkahelyem lenne, fix bérezéssel.
ideális eset nincs :D
a jelenlegi 3 munkám úgy alakul, hogy az egyiket (amit ingyen, de kötelezően végzek...) nemsokára otthagyom, és most, hogy már ennyire hozzászoktam a menethez, keresek a helyére másikat, amiért majd pénzt is fogok kapni.
nyáron könnyebben kivitelezhető volt a dolog, októbertől heti 3 nap sulim lesz, még át kell látnom, hogy fogok majd akkor működni.

minden esetre, szorítsatok, hogy amiért most izgulok, az összejöjjön!

filléres lakáskiegészítők - I WANT! tervek

imááádom a kreatív és olcsó ötleteket, és imádok lakást dekorálni. és imádok egy blogot, amit egy meglepetés miatt még nem fogok ide belinkelni, de aki nagyon szemfüles, rá fog jönni :)

UPDATE: www.inspiraciok.hu, innen származnak az ötletek :))))))

százforintosban olcsón beszerezhető parafa edényalátét - pöttyös üzenőfal :)))))

faháncsból gyertya :))) csak ki kell vájni, és beleönteni a viaszt :) olyan szép!

azt hiszem, ez nem látszik túl jól. könyvek vannak beborítva egyesével, és alkoholos filccel minden könyv törzse máshol van "pixelezve". imádom, nemsokára megcsinálom a sajátom, csak időt kerítek rá, mert 4 polcunk van tele ugyanolyan könyvekkel :))))

ez a tároló PVC csövekből van :D simán illene a fürdőnkbe ^^

ez egy gereblye feje! :D konyhai keverő eszközöket, borospoharakat, de akár köntösöket is lehet rálógatni, szóval, bármit gyakorlatilag. szerintem vagányul néz ki :$$$

scrabble!!! :))))))) annnyira édes! :)))))

egy ronda régi kép. betűket ráragasztod, lefested, majd betűket leszeded. szerintem isteni :P

előszobai akasztó, fogantyúkból :)

nem ide tartozik, de gyerekesek imádni fogják. zsírkrétával rajzol csiszolólapra, majd rávasal a pólóra. marha cuki, és mosható is!!!

páratlan zoknik otthona :P kicsipeszelve a fürdőben. tündéri :P

ez pedig cipősdoboz tetőkből van :))))

ez a kettő falidísz wc-papír gurigákból van :))))))))

egyedi szivárványos kép - zsírkréta megolvasztva

régi cédékből mozaikos tükör keret - kinek kellenek még cédék a mai világban...

(elvileg sokhelyen) olcsón kapható, vágható, ragasztható kréta-tábla-papír. akarom!!!

sörösdobozból mécsestakaró (vagymi?)

ha tudnék varrni, filcből varrnék ilyen cuki poháralátéteket

ha van otthon kerek tükör, pakold körbe csipeszekkel ^^ 

kupakokba öntött gyertya

búzafű a konzervdobozban, régi bögrében, bármiben. jajjj :)

nyári ajtódísz

oké, abbahagyom.

egyenlőre. :D