hétfő, szeptember 5

nomen est omen

sosem hallgattam Punnany Massif-ot. Talán azért, amiért az emberek nagy százaléka nem hallgatott soha Alvin és a mókusokat; mert idióta neve van.

és most rátaláltam erre, egyik ismerősöm idézett belőle egy mondatot, és muszáj volt félelemmel telve megnyomni a playt. örök szerelem ez a szám, ma elalvásig ezt fogom hallgatni, és reggel ezzel fogok kelni, addig fogom rongyosra hallgatni, amíg meg nem tanulom a szövegét, hogy aztán üvölthessem:
Élvezd, hogy minden rosszban van valami, ha egymagad maradsz is, lehetsz még valaki..
Élvezd, ha újnak látszik ami maradi, te ne gondolkodd túl a dolgokat, mert maradsz valami.
Nem kérem légy enyém örökké, mégis hozzád szól dalom, úgy sem élhetünk örökké, egy percig lennék oltalom...

hallgassátok, érezzétek át, járjon át mindenkit!

Cézével egy hónap múlva elkötözünk, haza. mármint, én is haza, meg ő is haza. de ami jó a rosszban, hogy nem magunk miatt, vagy nem a kapcsolatunk miatt, csak nincs más lehetőség. szóval, mi megmaradunk Nyuszi és Cica, és ez öröm az ürömben.



(napiheadshoot: én azt hittem, a Punnany Massif valami káromkodós gengszter rap.)

Nincsenek megjegyzések: