péntek, szeptember 23

csodás

nem igazán szoktam a különböző melóimról írni, de most olyan benyomás ért, amihez muszáj társítanom egy bizonyos munkahelyet :)

A csodák palotájának idei felújítása szept.30án ér véget, és október elsején lesz sajtótájékoztató, és hivatalos megnyitó a látogatók előtt. minden évben teljesen megújul a kiállítás, új tematika, eszközök, satöbbi.
a vállalható napjaim között megadtam az elsejét, a megnyitó napját is, szívesen demóztam volna aznap, izgalmas az új dolgokat látni, pláne hogy a megnyitó előtt 1 órával látunk mindent először egyben, készen, és remélhetőleg működőképesen, ez nagy felelősség. nem is reménykedtem túlzottan, hogy behívnak dolgozni, általában (értsd céges rendezvények, múzeumok éjszakája stb.) nem hívnak 'újakat' (értsd 10. hónapja dolgozom ott) demózni (értsd, demonstrátorkodni, tehát a kiállító térben szerepet betölteni, gépeket indítani, látogatókkal foglalkozni), mert nagy felelősség, tapasztalat, és tudást igénylő feladat.  (egyébként a mindennapokban nekem is ez a dolgom ott, de a céges dolgok, és a nagy hepajok már nem a hatásköröm).
lényeg a lényeg, október elsejére, a megnyitó napjára behívtak ruhatárazni.
oké, nem demózni megyek, de a megnyitó napján hihetetlen tömeggel kell kalkulálni, így a ruhatárazás is fontos, fárasztó és néha nehéz feladat, szóval büszke vagyok magamra :))))

______________________________

ezt így, péntek éjfél előtt nemsokkal muszáj volt megosztanom a világgal. bár nyilván közrejátszik, hogy Cézével kora este már benyakaltunk egy nagy üveg Sangriát, jól be is rúgtam tőle, aztán bátyám meg 2 gyerekkori haverja (Cézével kiegészülve) felcipeltek egy franciaágyat, majd lecipelték a kanapét, átvitték Cézéékhez aquincumra, és nemsokára ismét betoppan a csapat bátyám barátnőjével kiegészülve, mert mindenáron pókerezni akarnak.

az más kérdés, hogy én már halálosan fáradt vagyok, és legszivesebben valami ócska filmre aludnék el 10 percen belül, de igazából ezt 1 órányi kártyázás után is megtehetem majd.

holnap pedig kelés, lakás takarítás, aztán mi el, bátyámék ide, és hurrá, letudtuk a költözést.

főleg a hurrá dolgot várom már nagyon.

Nincsenek megjegyzések: