minden ott kezdődik, hogy van egy játszópajtársam a munkahelyen, akivel mindig, minden körülmények között őszinték vagyunk egymással, épp ezért játszó', mert sokszor küldtük már el egymást rövidebb-hosszabb időkre pihenni valami mediterrán tájra, ha épp ez indokolt volt. viszont azért 'pajtárs, (vagy pajtás), mert azt is megmondjuk a másiknak, ha valamit épp jól csinál.
gimi első évében volt egy időszak, amikor elkezdtem magamtól undorodni, mert mindenkivel kedves voltam, mindig megértő, de szép lassan rájöttem, hogy magamban néha unom őket, vagy nem értek egyet, de a jó hangulat miatt sosem adtam ennek hangot. egészen addig, míg el nem kezdtem émelyegni saját magamtól, és megfogadtam, hogy minden erőmmel arra fogok törekedni, hogy egyenes embernek vallhassam magam.
ezt sikerült elérni, ami persze sok konfliktust szült, de nem érdekelt, örültem a saját kis fejlődésemnek.
aztán persze idomultam, felnőttem, átlátom a dolgokat, és megtanultam hallgatni a kell, de véleményt kimondani is, finoman de határozottan.
persze fárasztó állandóan ez az önkontroll dolog, ezért néha kell egy játszópajti, akivel lehet egymást építeni. gimiben volt egy srác, akivel évekig kergettük őrületbe egymást, de a mai napig sokat köszönhetek az őszinteségének. ezek a kapcsolatok azért jók, mert nem tud annyira megbántani, mint ha mondjuk Cézi vágná a fejemhez, hogy már megint rosszul nézek ki. így az érzelmi rész kimarad, maradnak a szimpla tények.
szóval van most is játszópajti, akivel ma például arról lehetett fennkölt társalgást folytatni, hogy ő bizony gonosz, és mély tényekkel alátámasztottam mindezt, és el is hitte végül. én pedig megkaptam a következő házi feladatot, hogy le kéne már szokni az akaratoskodásról.
viszont ezután ráleltem egy blogra ( http://kalauznelkuli.blogspot.com ) - a lány stílusa nagyon hasonlatos az enyémhez, szimpatikus és mókás bloggerina - és ő leírt egy történetet arról, hogy hónapokig kerülgetett egy hatezer forintos papucsot, ami szerelem volt de nem merte megvenni. majd végül 3 hónappal később végül megvette, és boldog.
az emberek sose merik megtenni, megvenni, kimondani amit akarnak.
én azért tűnök sok ember szemében akaratosnak, mert igenis próbálom kimondani mindig, amit akarok, de valamiért néha bennreked.
amit mostanában nagyon szeretnék, amire talán a legjobban vágyom az néhány aktívan eltöltött óra Cézével, kizárólag kettesben. hetek óta csak az erkélyükön lehetünk kettesben :/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése