Előre bocsátom, jó eséllyel semmiféle kérdésemre se fogok választ találni ezalatt a bejegyzés alatt. De kit ne foglalkoztatna a szex? :D
Oké, ez legalább egy megválaszolható - valószínűleg minden egészséges lelkületű embert foglalkoztat.
De vajon mennyi szex? Mikor sok? Mikor kevés? Mikor sok már a hiánya?
Arra már rájöttem, hogy ez nagyon időszakos kérdéskör... Először is induljunk ki abból az állapotból, amikor nincs szex. Jobb esetben azért, mert nincs kivel, rosszabb esetben azért, mert van ugyan kivel, de kedv az nincs hozzá. A kettő között meg ott van az, hogy akarnátok, de valamilyen okból nem szabad.
Meddig lehet bírni szex nélkül? Nekem alap felvetésem (bár kétségtelenül nagyon szeretem a szexet), hogy életünk végéig meglennénk szex nélkül (királyi többes, haha, mert nem tudom még kinek a nevében nyilatkozhatok) de ez nagyban függ attól, hogy van-e partnered hozzá.
Egyik barátnőm (és ebben a bejegyzésben mindegyik csak barátnő lesz, nyugi, nem teregetem más szennyesét :D) szex nélküli rekordja, miközben egyébként kapcsolatban volt, nagyjából egy év volt. Nem akarta, látszólag a másik sem akarta, nyilván a kapcsolatuk sem volt felhőtlen de ez most annyira nem lényeges. Nem akart szexelni, és ha egy álom-lovag rávetette volna magát, valószínűleg őt is elhajtotta volna. Nekem ez a rekord szerintem 2 hónap nagyjából, és én sem éreztem úgy, hogy hiányozna. Az viszont zavart, hogy nem érdekel a szex - attól féltem, úgy maradok.
Ugyanez a barátnőm most egy kisebbfajta szakítást követően nem is a srácot siratta, hanem a jó szexet, és hogy most ő tíz évig nem fog senkivel, mert hát nincs kivel, akivel lehetne azzal meg nem akar... és két hét múlva már kezdett beleőrülni a hiányba.
A szex fontossága folyamatosan, egyénenként változik.
Ha megvan az ideális társ hozzá, akkor is nehéz kérdés, hogy kinek mennyi az ideális? A férfiakról nem nyilatkozhatom, de az egyik barátnőmnek az igénye nagyjából heti 2x2 lenne, másiknak hetente, kéthetente 1, én meg kezdetleges kapcsolatom miatt nem fogok itt dicsekedni :D De ahhoz képest, hogy nem élünk együtt és leginkább csak heti néhány estét töltünk együtt, nem érzem a szex hiányát :D Általában. Viszont ha orvosilag vagy kötelezve a cölibátusra, és egyébként is egy szuper kapcsolat kezd kibontakozni - na akkor meg lehet veszni a másikért. Ennek is megvan a szépsége: csak néhány nap, pár hét, a lényeg, hogy tudod, hogy vége lesz, addig meg lehet vágyódni a másikra.
Miért nem vágyunk mindig ugyanannyira? Miért nem vágyunk mindig ugyanannyi alkalomra?
Hogy lehet, hogy hónapokig bírtam szex nélkül, most meg 2 nap után azt hittem kifordulok a világból? Azt hiszem, túl sok minden befolyásolja ezeket a dolgokat az emberben, ezért sem lehet fixen megmondani, mennyi az ideális, mennyire van szüksége az adott párnak vagy azon belül az egyénnek.
Egy a biztos, a jó szex jó :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése