én lakótelepi kisgyerek biciklis vagyok kéremszépen.
ezért gyakorlatilag minden helyzetben elgondolkodom, most hogyan tovább, és mit szabad ilyenkor, tehát van még mit gyakorolnom ami a fővárosi biciklizést, és magát a kreszt illeti. persze a kresztáblákkal tisztában vagyok, ez is valami. :D
bizonytalanságom ellenére még mindig a tavasz egyik legnagyobb öröme a tekerés, pedig ma sem mentem sokat. átkerekeztem az irodába, ami tőlünk gyalog is csak negyed óra, húsz perc, de mivel az úton mentem, ezért elég izgis váltás volt :D aztán onnan haza, másfele, mert az Aldinál találkoztunk Cézével, és amíg ő vásárolt, én még lementem a rakpartra (van bicikliút, jajjj hállelúja!) elmentem már majdnem a Jászaiig, aztán néztem, hogy oké, de annyit tudok, hogy bicikliúton nem szabad visszafordulni, de hát valahogy mégis illene... persze megoldottam (rámentem a járdára, és úgy fordultam, hogy már a várt menetirányba álljak, és csak akkor mentem vissza a bicikliútra, mikor egyik irányba sem jött cangás, mert azért így elég életveszélyes.. ...főleg, mert fák vannak végig az út mentén, tehát esélytelen, hogy lássanak, és én sem sokat láttam...) de, mindenesetre, visszafordultam, aztán Cézével hazajöttünk :)))
holnap meg critical mass, alig várom! :))))))))) (és most 2 kerületen át fogok egyedül, remélem egész szabályosan közlekedni!!!)
egyébként, mostmár értem a biciklisek háborgását, hogy ami van, az kevés, és rossz is többnyire, értsük ezt a biciklisútakra, vagy a jogszabályokra. erre nagyon jó példa, a rakparti bicikliút (ami egyébként nem vezet sehova, egyszer csak vége, és kész)... szóval, ha nem fordulhatok meg bicikliúton (ezt értem, mert veszélyes) viszont ha van bicikliút nem mehetek az úttesten, sem a járdán, akkor hogy a fenébe jutok haza? O___O
el kellett volna kerekeznem istentudja meddig, ahol elfogy a bicikliút, és akkor még kicsit tovább, rákanyarodok az úttestre, és visszafele visszamegyek a bicikliútra?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése