péntek, április 22

big girls dont cry (?)

egybefolynak a napok, remeg minden mozdulatom, néha igazán belefáradok az életbe pszichésen.

nyomaszt, ha nem lehet sírni, mert a másik azt hiszi, miatta van, és ha nem is, bűntudatot ébreszt benne hogy nem tud segíteni, esetleg úgy érezheti, ő nem elég.

közben meg csak arról van szó, hogy néha már annyira szét vagyok esve fejben, hogy az egyetlen, amit tenni tudok, az az, hogy kibőgöm magam alaposan.

Hónapok óta sajnos elég nagy káosz van, hullámvölgy ez az egész, és sajnos hetente jut egy völgy.. vagy túl hamar fogy el a kapacitásom, vagy túlontúl nagy a káosz.
de iszonyatosan hálás lehetek, és vagyok is, hogy Cézé mellettem áll akkor is, ha minden elveszni látszik...

Sajnos nem állnak össze a mondatok,
Én nem ide jöttem, nem ezt akartam...



nagyon szép Hello akusztik cover. én is pont ezeket változtattam volna az eredetihez képest.

Nincsenek megjegyzések: