vasárnap, február 3

háztartástan

Profiknak: ha a vendégek váratlan beállítanak, semmi baj, a lakás minden nap, minden pillanatban ragyog.
Haladóknak: ha a vendégek elmennek, takarítasz.
Kezdőknek: ha a vendégek jönnek, takarítasz.

egyébként Létrás aranyos lakótárs, mindig mondja, hogy elfogadhatóan vagyok szétszórt háztartás ügyben, mert még fiatal vagyok, még kell pár év, hogy beleszokjak.

de már majdnem 1 évig éltem együtt Cézével, és most már legalább fél éve élek egyedül  Létrással, de gyakorlatilag ez egyedüli háztartásvezetést jelent, és még mindig képtelen vagyok normális életteret, szokásokat kialakítani. (örök hála és ingyensör Létrásnak, aki nem baszogat emiatt annyit, amennyit megérdemelnék.)

ciki, de ez van. még mindig arra vágyom, hogy valaki (anyu, apu) elmosogassa helyettem az edényeket, és kidobja a szemétbe a megszáradt kenyeret. és elintézze a bevásárlást.

a legrosszabb, mikor vasárnap reggel felébredsz, és sokminden van itthon, amit lehetne reggelizni/ebédelni, de mindenképp kellene hozzá még vásárolni 1-2 dolgot. ez azt vonja maga után, hogy kólát reggelizel, hogy erőd legyen lemenni a boltba ami a ház előtt van, és tulajdonképp vasárnap csak négyig van nyitva, de már fél három van, és éhes is vagy, hát ez borzasztó.

élelmiszer házhozrendelés, támogatva!

csak felkelnék, e-mailben leadnám a rendelést (tej, kifli, például) és fél óra múlva kihoznák, a futár elővenné a terminált, és én pokrócba burkolózva odaadnám a kártyám fizetni. majd dünnyögnék még egy fél órát, hogy lusta vagyok kaját csinálni, aztán az éhség győzne.

de amit a vasárnap reggeli "muszáj vásárolni különben felvágottat eszel kenyér nélkül" szituációnál sokkal bosszantóbb az, hogy mosogatni kell ahhoz, hogy főzzek, miközben mindenki tudja, hogy utána megint kezdheted előröl a mosogatást...

nyafff. lemehetek pokrócban a boltba?

1 megjegyzés:

Imola írta...

nagyon átérzem ezt, amit a posztban írtál, néha én is arra vágyom, hogy helyettem is valaki megcsinálja a dolgokat, de ez a valaki ne Pisti legyen, hanem pihenjünk együtt, amíg minden varázsütésre megoldódik. szerencsére nekem nagyon ritkán kötelező főznöm, de ha csak magam miatt kell bármit is csináljak, akkor ellustálkodom és inkább pattogatok kukoricát. viszont a mosogatást mostanában már nem utálom annyira és ez nagy haladás.