kommunikációt tanultam. mindig, mindenhol azt sulykolták belénk, hogy a molylepkék életéről is képesek vagyunk, képesnek kell lennünk 4000 oldalt írni, és a párnahuzat bolyhosodásáról is kell tudni hat órán át folyamatosan, megakadás nélkül beszélni. ezt a képességünket többen, sikeresen prezentáltuk jópár beadandónál, illetve szóbeli számonkérésen egyaránt. én remekül tudok általában a semmiről sokat írni élvezhetően, olvasható formában (erre a lehető legjobb példa a blogom!)
sőt, ehhez 99%-ban még csak meg sem kell erőltetni magamat (erre meg a legjobb példa a szakdolgozatom, ami nagyon nagyon rövid idő alatt íródott, az utolsó 12 órában pedig együltő helyemben írtam 15 oldalt megakadás nélkül.
erre, most már az egyik beadandóm tervezésénél is meginogtam már... egyszerűen, ötletem sincs, hogy fogok én több oldalt írni a KUTYA szó eredetéről, arról már nem is beszélve, hogy gyakorlatilag a kötelezően felhasználható irodalmamból csak kettőt találtam meg eddig a neten.
az igazi probléma az, hogy a kutya szó a kut-ból ered (lágyabban kuty) ami igazából hangutánzó szó, a kutyu(li), illetve a kuku ugatást utánzó szavaiból származtatik. MI A KUTYAFRÁSZT FOGOK ÉN ERRŐL HOSSZÚ HOSSZÚ OLDALAKBAN MESÉLNI?!
pénteki leadási határidővel, meg egy másik, hasonlóan aljas beadandóval a hátamon...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése