Mondd, szeplős, szoktál te olyant gondolni, hogy még az egész élet előttünk áll? Ugye, te nem vagy olyan, hogy csak egy-két napra előre gondolkozol? Mert én ilyen voltam, amíg te nem voltál. Néha még ilyen sem. Néha az is hidegen hagyott, hogy holnap mi lesz. Valami lesz – rángattam a vállamat –, és ha semmi sem, az is közömbös.
Amióta te vagy nekem, én annyira megváltoztam, hogy szinte nem is igaz semmi sem, ami addig volt, amíg te nem voltál.
_________________________
Szilvási Lajos - Egymás szemében.
valaki, aki teljesen olvasta a könyvet, elárulhatná, hogy ezt a srác, vagy a lány írja, mert mindjárt más lenne a gyerek fekvése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése