péntek, november 2

"pasik Á-tól K-ig"

tegnap este 7kor szólt Mus, hogy mostazonnalmenjekátmertafiúkelmennek, és valóban, Cucuék zenekarpróbáltak, így miért ne? alapon, átslattyogtam hozzá. hozzáteszem, hideg volt és minden csurom víz, és még bkv jegyet is kellett lyukasztani, szóval írtó jófejnek érzem magam ilyenkor :D

minden esetre, tipikus csajos estét tartottunk, körömlakkokkal, frizurákkal, ékszerekkel, új ruhákkal, és sok sok szex központú beszélgetéssel, kihasználtuk rendesen, hogy nincs otthon a macska, cincoghattak az egerek :) ez meg már aztán teljesen ránk fért :P ezzel kapcsolatban, és ettől függetlenül is, kielemeztük az írtó nagy nyári függetlenségemet (amiről egyébként én tudom, hogy nem is létezett, mert az ember tűnhet bármennyire is függetlennek, mindig kell egy minimálisan stabil ember az életében, még akkor is, ha ez akár csak ALEH volt aki egy telefon, és máris itt toppant, hogy ne aludjak egyedül...) szóval kitárgyaltunk mindent, és mindenkit, persze nem volt olyan hú de sok történés, de mondjuk, kitárgyaltuk, Á-tól K-ig.
egyébként, nem az én érdemem volt a téma, csak ismét szóba jött az eljegyzés, és emiatt Musi gondolatmenete is, a félelmeivel, ami azért kicsit érthető:

5 éve vannak együtt Cucuval, 16 éves volt, mikor összejöttek. persze azóta felnőttek, dolgoznak, összeköltöztek, épül az életük... de mégis, 21 éves, és olyan, mintha 30 lenne és megtalálta volna a nagy őt, hosszú keresgélés után, és végre révbe ért. de ő még csak 22 lesz januárban. amikor én megismertem Cucut, (és Kölyköt, Vietnámit, a Füvest, stb...) akkor én már egy éve együtt voltam DAnival majdnem. bele se merek gondolni, mi a frász lenne, ha DAnival még mindig együtt lennénk azóta is. ez nagyon nagyon hosszú idő, ez a mi korunk miatt, az életünk negyede!
sokmindenkire tekintettel, én most nem sorolom, mennyi minden, és mennyi mindenki történt velem azóta, hogy Cucu és Musi összejöttek, de azért fejben lepörgettem a listát, és ez az, amit egy kicsit irigyel Mus. ő úgy vallja, hogy kevés tapasztalata van (és most nem szexre kell gondolni, azért őt se kell félteni :P) hanem egyszerűen, az emberekkel való viszonyok terén érzi magát tapasztalatlannak.
hát, ha ezen múlik, hogy mennyire tudunk különböző ember típusokat megérteni, szerintem én is elbuktam, vagy inkább nem is a tapasztalattól függ. az egyetlen, amit én az elmúlt években biztosra megtanultam, hogy senkiben sem lehet bízni, mert a férfiak random érzelmek (vagy inkább érzelemmentesség!) alapján döntenek és cselekednek, sokszor saját magukat vagy az igazi vágyaikat meghazudtolva. a másik fontos dolog amit megtanultam, hogy a férfi legnagyobb kincse a függetlenség, amit egyébként képes akár csak egy mosolyért cserébe eladni örökre, csak közben összetör maga körül mindent.

nem csak DAni után, de DAni előtt is volt már dolgom jópár pasival (és most meg aztán végképp ne gondoljunk feltétlen szexre, épphogy 16 voltam még akkor is mikor DAnival összejöttem!) szóval, megszámlálhatatlan olyan alkalom volt az életemben, hogy görcsösen próbáltam megfelelni, megváltozni egy ideál kedvéért, megérteni a megérthetetlen férfi viselkedést, vártam hosszú hosszú napokig, hogy észbekapjanak, adtam ultimátumot és vártam a csodát, veszekedtem, fölényeskedtem, meghunyászkodtam, játszottam és vesztettem, megbíztam és megbántam, vártam, és nem jött...
szóval történt az élet.

de, ennek ellenére sem érzem azt, amit Mus. nem érzem, hogy bármiről lemaradt volna, azt, hogy neki szüksége lenne az életben ezekre a tapasztalatokra, amiket én összegyűjtöttem amíg ő 5 évig Cucu mellett volt. persze, ő is örül, hogy megállapodott, és én is imádom, hogy Céz kisujja rángásából is tudom, mire gondol épp, ez az egész téma a pillangók miatt jött. tény, utálunk mindenkit, akiknek pillangók vannak a gyomrában!

az este véget ért, mikor Cucu és ALEH visszaértek a próbáról, és akkor jöttem rá, hogy ALEH-el már megint nem találkoztam szerintem vagy két hónapja... jól megölelgettük egymást, kocsival elhozott, de még előtte elszívtunk egy cigit a ház előtt, és rájöttem, mennyire felnőttünk. ALEH volt az, akin a gimiben számtalan matekórát aludtam át, ő volt a leghülyébb, ha 15 évesen beszabadultunk egy Alvin és a mókusok koncertre...
és most.
és most dolgozunk, egyedül élünk, ő kocsit hajt, nekem fontosabb a matek házi helyett a vacsora főzés.. felnőttünk. baszottul felnőttünk.

Nincsenek megjegyzések: