Emlékszel, mikor a szél kócosra szedte a hajunk, és összerúgtuk a dorkónkat, amik séta közben egymásnak vágták azt a sok követ? Emlékszel, mikor szembe jöttél, és láttál, és már én is láttalak? Emlékszel, hogy hányszor meglökött az éjszaka egy üveg bor társaságában, és hogy télen sosem volt hideg, nyáron meg mindig esett az eső? Hogy sosem kellett futni a villamoshoz? Hogy mindegy volt, hogy mikor érünk oda, ahova mentünk? Hogy az éjjel-nappaliban mindig lehetett kapni alkoholt? Hogy a felhők mindig úgy bolyongtak az égen, hogy aztán mégis egymásra találtak? Emlékszel, hányszor bántottuk egymást, anomáliaként, titokban?
Csak, gondoltam megkérdezem.
_________________________________________________
Nem igazán idevág, csak erről meg most eszembe jutott ez a szám, meg Gaspi. Sokszor bántottuk egymást, miközben ezt a számot hallgattuk.
Elmentek a régi barátok, s nem jönnek soha vissza ma már... de keresd meg a lányt, tudom hogy megtalálod, kicsit haragszik ugyan rád, de azért visszavár...
ilyen ez a barátság dolog.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése