Ez önmagában nem túl víg, meg az sem, hogy 4 hónapja nem írtam ide megint egy karaktert sem, ellenben röviden összefoglalnám mi a helyzet:
Balázst szeretem, szeretve vagyok, szeretjük egymást :) Élünk, tervezünk, utazunk, tapasztalunk :)
A munka sok, a munka jó. Az emberek közül kettő, akik nagyon közel álltak a szívemhez, átigazolnak más osztályra, ezt mondjuk nem tudom, mennyi idő alatt, és milyen jól sikerül majd megemésztenem. Nyilván ez rengeteg mindennel jár, jelenleg még csak a negatív oldalát látom... mondjuk, változik az ivararány, több nő lesz, mint férfi. Mondjuk, ezzel is csak áltatnám magam, mert sosem szerettem nőkkel dolgozni :D na mindegy, ezzel is lesz majd valahogy, az idő eldönti, egyelőre félelem és rettegés.
Nem tudom, még milyen update dologról tudnék beszámolni... na jó, visszanéztem az utolsó egynéhány bejegyzést. :)
Oké, a kert még megvan :) Nyilván most téli álmot alszik, de nagyon termékeny nyarunk volt :) Sokat tanultunk is belőle, például azt, hogy nem érdemes két olyan embernek 4 hatalmas brokkoli, akik havonta 1-2 alkalommal esznek meg összesen 2 marék brokkolit úgy átlagban :D (és ugyanez elmondható mennyiségi hiba a paradicsomra, minden fajta paprikára, a répára....... :D)
A 2. évfordulónkat véletlenül Szlovéniában töltöttük :) Persze nem volt annyira véletlen, de annyira tervezett sem, mint Prága, amire én 3 évet vártam. Szóval, csak azt tudtuk, hogy együtt szeretnénk lenni, illetve, én hozzátettem, hogy tavat akarok látni (látni, mert egyikünk sem strandolós), illetve azt is kikötöttem, hogy belföld legyen, de mondhat a nő bármit... :D Illetve fájt a fogunk a túrázásra, a természetre, meg némi welness-re :) Mondanom sem kell, mindent megtaláltunk és még annál is többet, és persze első nap első órájában már Ljubjanába akartunk költözni, pont így jártunk Prágában is :)
Majd mesélnek a képek :)
Talán feljegyezhető, bár említésre nem érdemes, hogy vasalok. Persze még mindig csak Balázsnak, de ez is előrelépés ahhoz képest, hogy régen semmit se vasaltam (Balázs valamiért nem hagyta, hogy vasaljak rá, külön kérnem kellett a lehetőséget :D).
Ezer dolog történt még velünk, de már össze sem tudom szedni :( mindig eldöntöm, hogy majd egyszer összeírok egy igazi, régimódi (!) bejegyzést arról, hogy milyen volt egy átlag nap, de aztán sose jutok odáig. Ma meg ez tényleg nem túl izgalmas, bár nem árt egy ilyet is itt hagyni az utókornak.
Balázs dolgozott tegnap (ő egyébként 2 év alatt másodjára is munkát váltott, mindannyiunk legnagyobb örömére, ő is imádja az újat, és persze szakmai előrelépés is volt mindkét váltás) csak éjszakai műszakos, szóval reggel egyedül keltem. 5:20-ig szoktam magamhoz térni,és 6:10 körül indulni, ez néha ide-oda csúszkál, mert szerencsére nincs fix időbeosztásom (elrontod a reggeli sminket? áhh, akkor kezdjük újra!). Egyébként, mégkorábban szeretnék kelni + indulni, néha már 6kor sikerül elindulni, de 6 előtt szeretnék. Ez amúgy óriási előrelépés, hónapok (!!!!!) kemény (!!!!!) munkája van benne. Sosem voltam jó kelő - ez nem változott, reggel 8ig most sem vagyok beszámítható, de legalább addigra bemegyek, reggeli, kávé, tea, és sokszor már a délelőttre tervezett munkámat is megcsinálom addigra :D Utálatos dolog, de produktív. Szóval, hónapok alatt sikerült idáig letornászni az ébresztőmet, nagyon szép dolog ez attól akit a 6:30nál korábbi kelésre évente kb 3x lehetett rávenni (fegyverrel). Egyszerűnek tűnik, korábban fekszel, korábban kelsz - viszont az én kis testem elég nehezen állt rá erre, az első két hónapban tisztán emlékszem, hogy még ha fel is bírtam kelni hajnalban, nem tudtam elaludni éjfélig, ami miatt másnap hulla voltam, és ha nem aludtam el reggel (képes vagyok 1 órán át tartó hangos ébresztést is átaludni!) akkor aznap este vagy kidőltem, vagy nem, és akkor következő nap aludtam el reggel :)...
11:08 magasságában indulunk ebédelni, de persze semmi konkrét. :D Ennek is meg van az oka, negyedkor többen állnak fel az asztaltól, és két irodaházat tart el az étterem... Általában a főnökömmel járok ebédelni, ő a biztos pont, és a többiek opcionálisak, de Á. mindig az étteremben eszik. Ez a 11 óra is botrány... nekem nagyjából ez volt az ideális időpont a REGGELIHEZ, amúgy is morbid, hogy még dél előtt, tehát, DÉLELŐTT megebédelek. Még mindig furcsa, de persze már éhenhalok 10:50kor is (ha reggelizek, ha nem). Reggelizni egyébként max az irodában szoktam, itthon még a kávéra sem pazarlom az időt, mert akkor ha 5:20-kor kelnék, 8kor indulnék dolgozni, kényelmes típus vagyok.
Ma 16:10kor indultam haza (ezek a hülye időpontok egyébként mind okkal vannak tényleg :D), hazafele felvettem a csomagot, ami Balázs egyik karácsonyi ajándékát rejtegeti. Hazaérve vasaltam, felébredt Balázs, kicsit beszélgettünk és már készült is dolgozni (minden nap olyan szépre borotválkozik, alig bírom elengedni dolgozni :P). Segítettem neki készülődni, aztán ő 6-kor el is indult dolgozni, én pedig kibonthattam a csomagot ellenőrizni, hogy minden rendben van-e. Hát, még jó, hogy nem vártam karácsonyig, mert nem 100%-os a termék amit kaptam - nincs nagy hibája, csak zavar valami, ami nem olyan, mint lennie kéne, szóval írtam is az ügyfélszolgálatnak cseréért.
Összeszedtem a szorgalmi időszak következő etap-ját, beadandózás van most még 2 hétig, aztán nem tudom mi lesz... kevés vizsga, végtelen mennyiségű anyaggal (van, amire 1000 oldal..) szóval idén már lehet nem is blogolok :D Bár, a vizsgaidőszakban mindig csábító, majd talán karácsonykor.
És, akkor a Szlovén fotók :)
♥ vonatozás, buszozás, Ljubljana, Podhom, Vintgar szurdok, Bohinjska Bistrica, Triglav Nemzeti Park, Stara Fuzina, Ribcev Laz, Bohinj tó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése