Nyuszival 5 hónapja boldogítjuk egymást, amit nyár végéig biztos, hogy egyikünk se gondolt volna soha. (na jó, ő talán remélte :D)
Együtt fejlődünk, változunk, tervezünk. Még mindig imádom minden percem vele tölteni, és még mindig nagyon kevés időt tudunk együtt tölteni. Mondanám, hogy így időszerű volt, hogy elgondolkozzunk az összeköltözésen, de erről igazából már nagyon régóta ábrándozunk :)
Ő várhatóan télen költözik el, nekem júliusban jár le az 1 éves albérletem.
Költöztem már össze és laktam is együtt pasimmal korábban, de mégis, mind más volt.
Cézivel (sziaaaaa!) gyakorlatilag egy véletlen felszabadult lakás kapcsán, nem túl mély ötlettől vezérelve, inkább a lehetőséggel élve (de persze nagyon szívesen) költöztünk össze. Létrással pedig már másfél éve együtt laktunk, mire összejöttünk.
Így hát kimaradt egy fontos fázis eddig az életemből: Az, hogy nagyon vágyjak rá, hogy együtt éljek valakivel.
(kitekintés, de ez nem teljesen igaz, mert Kacsával fél évig terveztük a szuper kis kollégiumi összekötözésünk, ami tényleg szuper 3 hónap volt aminek az vetett véget hogy Cézivel költöztem össze :D de Kacsa mégis csak lány! :D)
Szóval, most izgalmas várakozás és vágyakozás van - hogy majd egyszer ugyanoda menjünk haza, és minden reggel együtt keljünk :))))))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése