Szerdán találkozom életem első szerelmével.
A nyugatiban fogunk összefutni, én biztos már 10 perccel korábban, izgulva fogok kibámulni a sálam alól a forgó óra alatt. Azon fogok gondolkozni, vajon van-e épp szakálla, és hogy milyen kabát lesz rajta, és hogy mekkora lesz a mosolya mikor a nyakába ugrom majd, őt összepuszilgatva.
Szóval, ott fogom őt tűkön ülve várni, kezemben egy kávéval és egy kappucsínóval, amit az én drága egyetlen Apukámnak veszek majd.
Úgy várom, mint kisfiú a karácsonyt!
(gyengébbek kedvéért: az esetek többségében a Nő első szerelme az Édesapja. még akkor is, ha nem tud róla. illetve, itt jegyezném meg, hogy azt hiszem, szeptemberben futottunk össze utoljára, és hihetetlenül várom a szerdát!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése