egy lány, akit évekig a legjobb barátomnak hívtam, finoman szólva eltávolodott tőlem az elmúlt 1-2-3 évben.
nincs rám szüksége, soha senkire sincs szüksége, a vőlegényén kívül az életében minden ember jelenléte felesleges és jelentősége nulla.
így jutottunk el odáig, hogy mikor megmondta/megírta facebook-on, hogy már mennyire össze akarnak házasodni, akkor a lehető legőszintébb válaszom mindössze annyi volt, hogy ROTFL.*
*rollin' on the floor (of) laughting, fetrengek a röhögéstől.
na mindegy.
2 megjegyzés:
és erre mi volt a reakciója? mondjuk megértem, hogy már nem igazán érdekel, hogy mi van vele/velük, hiszen gondolom őt sem nagyon érdekli, hogy mizu van a barátaival ...
vigyorgott. ennyi. aztán rámírt levélben is, hogy közölje, már másfél hónapja szervezik az esküvőt, és augusztus 10-re ne csináljak más programot.
aztán kicsit bunkó voltam szegénnyel és szerintem nagyon megbántottam. de hihetetlenül féltem és aggódom érte. egy 23 éves srác szerintem nem túl érett egy esküvőre, babára, satöbbi. :/
Megjegyzés küldése