< 3

Leírhatatlanul átjárja a dolce vita az ember lányát lábujjtól a sapkáig, mikor hazafele menet a zebra túloldalán véletlenül megpillantja a Férfit. <3
Csak gondoltam kiömlengem magam, egy mondatba tömörítve a legszebb dolgot amit érezni lehet :)

(a kép még január elsején készült, van rajta lábujj, de nincsen rajta sapka)

üdv a XXI. századi dühöngőben

mert ugye ez a blog minden rózsaszín póniló ellenére is, elvégre mégiscsak egy dühöngő.
szóval rinya jön, még időben szóltam, aki érzékeny vagy fogékony a hisztijeimre, az légyszi hagyja el a szájtot. köszi.


ma már odáig fajultam, hogy nekiálltam utánanézni, hogyan lehetne mentesülni a hallgatói szerződés alól.

annak, aki nem jártas a felsőoktatásban elmesélem röviden, miről szól ez a szerződés:
6 féléves, 3 éves egyetemi képzésre vettek fel, államilag finanszírozottan. állambácsi fizeti a tandíjamat, stimt.
a képzési idő másfélszerese (9 félév, 4.5 év) alatt diplomát kell szereznem (nyelvvizsgástul). az ezt követő 20 éven belül pedig a képzésem kétszeresét kell Magyarországon munkával töltenem, ez elvileg 6 év összesen.
szóval ezt kapja állambácsi azért, mert fizeti a tanulmányaimat.

ha a szerződés borul, tehát kilépek, kirúgnak, vagy kicsúszok az időből, vagy 20 év alatt nem sikerül 6 évet ledolgoznom itthon, akkor ki kell fizetnem a képzésemet. a szerződésszegéstől függően, vagy a felét, vagy 3 százalékpontnyi kamattal megspékelve az egészet. (értem én hogy a pénz az pénz, de majd egyszer egy hozzáértő magyarázza el nekem, hogy miért is kell többet fizetnem, mint amennyibe valóban kerültem az államnak?)

lehet mentesülni a visszafizetés alól, ha három gyereket szülök legalább, vagy ha olyan állami munkát töltök be, vagy ha halmozottan hátrányos helyzetű vagyok. de ezek a mentesülések többnyire csak akkor érvényesek, ha eljutottál a diplomáig, és ott elakadsz, vagy csak a munka alól akarsz mentesülni...


szóóval, ez a nagy helyzet. meg általános pánik és idegösszeomlás, meg a "nincs már rá időm" érzése.

úgy érzem, hogy a lehetőségekhez képest a maximális időt fordítom tanulásra, és csak bukdácsolok a vizsgákon, egyensúlyozva az egyes és a kettes közt, aztán hol erre dől a mérce, hol pedig arra.
aki valaha is tervez 8órás munkaviszony mellett egyetemre járni az legalább fél éven át semmit se csináljon, csak gondolja át ezerszer, és utána még ezerszer legalább. nem hiszem, hogy elkezdeném újra. bár ugyanakkor úgy érzem, hogy jobb lesz nekem ettől a diplomától, fontos, és jól jönne, de ez speciális időbeosztású embereknek lett kitalálva.

most inkább matekozok kicsit, minthogy nekiálljak tanulni, szóval:
egy hét 168 óra.
ebből dolgozom egységesen elosztva 42.5 órát. (meg néha 55-öt is sőt többet, beosztás függő)
de akkor számoljunk a 42.5 órával. aludni szeretek nagyon, de sose tudok eleget, viszont borzasztóan igénylem. ez azt jelenti, hogy ha nem alszom eleget akkor napközben amúgy is használhatatlan vagyok. szóval heti 168 órából dolgozom 42.5 órát, marad 125.5. ebből isteni lenne minden nap aludni 8 órát, az 56 óra alvás, így már csak 69.5 óra marad.
munkanapokon több, mint másfél órát utazok oda-vissza, az 7.5 óra utazás. marad 62 óra.
a kelés és a munka közti 2 órában nyilván nem tanulok, így levonok még 5x2 órát, marad 52 óra.
kell főzni is, amikor meg nem, akkor jó lenne bevásárolni. de mondjuk egyezzünk meg heti 3x főzés+bevásárlás kombóval, az kb 6 órát vesz igénybe. 46 óránál tartunk.
ha nagyon visszaveszek az igényeimből, akkor is szeretnék érthető okokból minden nap legalább 1 órát Balázzsal foglalkozni. (ezt úgy átlagoltam, hogy a munka miatt sokszor nincs itthon este), heti 7 óra, marad 39.
mindennapos tisztálkodás, heti szinten legalja 3.5 óra, 35.5 óránál tartunk.

ez napi 5 óra szabadidőt jelent. és talán elég is lenne, ha semmi mást se kellene csinálnom, nem lennének barátaim, ügyintézésem, félig kötelező találkozóim.

rinyálok csak, na.

az aktuális idegösszeroppanásnak pedig ez a lista az oka, amit ma állítottam össze:
január 13 hétfő vizsga
január 14 kedd vizsga
január 15 szerda, 3 tárgyamra kell megírnom 15-15 oldalnyi beadandót, a legtávolabbi témakörökből (politikatudomány?)
január 18 szombat, 2 db vizsga.
január 21 kedd, vizsga........

ez a nappalis éveimből visszaidézve már akkor se tűnt volna egyszerű dolognak, de hát munka mellett jelenleg inkább gondolom lehetetlennek...

amúgy mi van akkor ha én nem csak 6 évet lennék hajlandó itthon dolgozni, hanem szívesen vállalok 60 évet is? gonoszság ez a hallgatói szerződés... de legalább ez az egyetlen dolog, ami miatt nem hagytam még ott az egyetemet.

hagyományos családi karácsony, csengővel és pálinkával

nagyjából mióta elköltöztem otthonról, azóta nem volt hagyományos karácsonyom. és hogy mit nevezek annak?
25-én arra keltünk, hogy Balázs apukája kopog a szoba ajtaján. reggel 7 körül ért csak ide, ledőlt kicsit amíg mi szuszogtunk, és 9 fele keltett csak :) lementünk Tiszaújba.
kiscsalád, karácsonyi ebéd, egyélmég, nemkérekköszönöm, deegyélmég, óvanmégsütiis, nemiskoccintottunk, mindenkiiszikpálinkát, hoztunkfényképezőgépet, kiscsengettyű, kisajándék, nagymeglepi, eztnemkellettvolna, hú de elfáradtunk, ledőlünkegyórára, ómárvacsoraidő, együnkgyorsan.
vacsi után sétáltunk a városban egy félkört, és beültünk a Citybe néhány sörre.
derégláttalak, milyenjóbőrbenvagy, ittabarátnőd, előszörvanittabarátnőd? akkormárkorábbanisvoltitt? nemistudtuk, meséltemárBalázshogymilyenvoltazelsőszilveszteribuli? meséltemárBalázshogymennyireberúgtak? és aztmeséltemárBalázs?  Balázsmindentelmesélt, de századjáraisvicces, merthát akerítésmentén ottvoltakazüvegek, megakanapénahányás, és gimibenistiltottvoltadohányzás, dehátmindiglebuktunk.

26-án jött a jajjgyerekekmennyitalszotok, márrégelkellettvolnaindulni, azértreggeliznimuszáj, kocsibabe, nézdezMiskolc, nézdezDiósgyőr, nézdvanhosszabbvillamosvonal, ottegygyár, azisgyár, azcsakgyárvoltdebezárt, ezekaházakugyanúgynéznekki, mindengyárosittlakott, dehátbezártezis. Lilafürednagyonszép, sokaszerpentin, nézdottködvan, nézdottakastély*, megyakisvasút, majdlegközelebbmiisazzalmegyünk, megérkeztünkBükkszentkeresztre!
Nagymama tündérmami, vigyázzunkegymásra, becsüljükmegegymást, "a Dancimenyasszonyaisilyesfajta-csakkevésbécicis", dekábéegymagas, üljetekle, együnkvalamit, igyunkvalamit, pálinkamindigkell, együnkvalamit, egyélmég, olyanvékonyvagy, egyélmég, nézdhoztunkegykissütitis, nemkellettvolna, Danciékishoztak, meg Orsiékishoztak, nézdmilyenügyeseketsüt (énnemtudoksütni), nagyonfinomténylegdetelevagyok.
menjünkátBalázskeresztszüleihez. azunokaöccsénekmegintbemutatkoztam, jajjhoztatokajándékot, megbeszéltükhogynemkell, deazérttessékmiisadunk, ettetekmár? hozoksütit, sütöttektortátisnézd, ezakedvencedmiértnemeszed, jajjigyunkpálinkátis, sütihezjóaz, tortátisegyetek!
sziámimacskasimogatás, sziámimacskaelkergetés.
vanmégsütiegyetek! vanmégtöményigyatok! sötétedik, menjünkhaza.
hazafeleLilafüredmégmindigcsodálatos, ésamiskolcivillamoskivilágított, akocsibanmelegvan, tárlatvezetés5városonát, ottisegygyárvan. Balázsnealudjmertestenemtudsz, detudok.
hazaértünk, senkiseéhes? együnkvalamit. sétálnimegyünk. deegyünkvalamit, majdutána.
körbeséltáltukavárost, nagyonszép, nagyonszeretem, furatemplom, alighasználtszínház, közösségiház, várositó, ittszívtukelazelsőcigit, ittnőttünkfel, karácsonyiváros, szépdíszekkel, nagyonhidegvan, mennyiazidő? valamiesik, menjünkhaza.
hurrá, éhesekvagytok, vanmégtöltöttkáposzta, egyetek, igyatok. kidőltünkmerttelevagyunkköszi, begyújtottukakandallótis,timegsétáltatok, na szép! üljidemellénefázzál, nemfázokköszönöm, jómelegakandalló.

27-én hasonlóan jajjgyerekekmennyitalszotok, tessékmostkésésbenvagytok, átkellmenninagyszülőkhöz, háteztnemlehetígy, reggeliznimégiskell, gyertekegyetek. menjetekátnagyszülőkhöz, sokatalszotok, elkéstek.
átmentünk Balázs közelebbi nagyszüleihez. Ők is tündérmamiéstündérpapi. jajjdejószínbenvagy. emlékszelmikorfelborultunkasárban? Balázscsintalangyerekvolt. Ottaképeakarácsonyfán, annyiraszerelmesvagyokbelé, gyönyörűgyerekvolt. mégnemisittunkpálinkát, igyunkpálinkát, vagybélízt, együnksütit. nemlehetAnyuebédetfőz, deegyeteksütit, mostreggeliztünkköszönöm, de najóeztazegyetmegkóstolom, igyatok. rohanunk, elkellérniavonatot, jajjdemégegykissütit, nemlehetAnyafőzebédet, nemiskellene, demuszájebédelni, ebédután10percazindulásig, pakolunk, eztneteddbe, hogyviszünkígymindentel, mégjóhogy kaptálkarácsonyra újsporttáskát, ebbe a kajafelemajdnembelefér, namégatetejéreegysörazútra. nemlehetbehúzni. debelehet, lejjebbnyomomarántotthúst. tesséklátod, belefért. cipelniBalázsfogja.

felszálltunk a vonatra, felfértek a táskák is, és hazajöttünk.

édeskettesben, édessemmittevés.

Szegény Balázs ma már megint dolgozik. én összeszedem a lakást, este pedig jönnek át a csajok. A karácsony megint Mus szülinapjáig fog tartani... :D

ja, és a lilafüredi kastély.............. ideakarokmenninászútra, de MusnakésBalázsnaksetetszikannyira hogy egy ködösvölgyben, egy Disneykastélyban mézeshetezzünk. deegyszerúgyis! képekért kötelező idekattintani.

Az első közös karácsonyunk :)

Drága csücsköm este 7-ig dolgozik, dec 22-23-24-25, így már jóelőre elkészültünk a fontosabb, boltoktól függő dolgokkal. szerintem felhalmoztunk 3 hétre elegendő élelemet :)

tegnap még el kellett intéznem 1-2 karácsonyi ajándékot (Balázs szüleinek), aztán kicsíptem magam és nekiálltam a karácsonyi vacsinak :) sajna csúsztam vele, így csak fél tízkor ültünk asztalhoz, de addig legalább csomagoltunk meg minden :)

megvacsiztunk, fotózkodtunk, ajándékoztunk, filmetnéztünk :) nagyon kis nyugodt, békés esténk volt, bár ez többnyire mindig igaz :) kaptam cukiságokat és hasznosságokat, amiknek nagyon örülök, és remélem Balázs is örült a meglepijeinek :)

ma szegénykém megint dolgozik 12 órát, ez a 4. nap, és biztos elég nehéz mert éjfél előtt egyszer se aludtunk el. rendet kell raknom a lakásban, eltakarítani a karivacsi által felgyülemlett káoszt, és délután jönnek át a holland unokatesómék. utána pedig én megyek át Mushoz meg Cucuhoz, illetve ott lesz Letti is és a nagymamájuk is :) 

ma este pedig végre úgy ölelgethetem meg a férfit, hogy holnap nem kell hajnali 5kor kelnie :)

bár, apukája visz le minket kocsival Tiszaújba, ő meg reggelre szeretne jönni, de ez hátha kitolódik annyira, hogy Balázs is ki tudja magát aludni :)

Remélem, mindenkinek hasonlóan szépen telnek az ünnepek! Boldog karácsonyt mindenkinek!

(a képen életem első lábtyűjében pózolok, ami pont olyan vicces érzés, mint képzeltem! :D)

ja igen!

el is felejtettem, pedig mindenképp meg akartam említeni, hogy megkaptam életem első céges prémiumát. ami mondjuk tök cukiság, mert egyhavi fizetésem 70%-át kaptam meg, plusz kaptam két bármire beváltható mozijegyet, és egy ajándékcsomagot a Gerbeaud-ból (najó, zserbó és kész!) amiben van (díszdobozos) diós bejgli, meg macskanyelv, meg egy doboz málnapálinkás drazsé. természetesen csak az utóbbira röppentünk rá eddig :D
és ami az egészben a legcsodásabb dolog, hogy a prémium lóvét csak januári kifizetésre ígérték, de váratlanul egyszercsak elutalták. köszipuszi!

(egyébként oké, potom pénzért gürizek elég sokat, elég hülye beosztási rendben, és néha már gép elé se tudok ülni este a szemem miatt, és beszélgetni sincs kedvem senkivel mikor 10 órán át hallgattam mások gondjait, de azért a cég viszonylag jól kompenzálja, hogy nem keresem halálra magamat. minden nap kapunk c-vitamint (jó márkát, ráadásul azt is mi találtuk ki), hetente kétszer két adag gyümölcsöt is kapunk fejenként, egészségmegőrző céllal. nyáron jégkrém, mikulásra mandarin és mogyoró, húsvétra kindertojás, maximális mértékű cafeteria.. szóval azért emberségesnek nevezném a körülményeket)

azért az év munkáltatója címért nem indítanám magunkat, de én se leszek az év munkatársa :P

karácsony előtti agyfasz

Zanzásítva se tudom leírni, mennyi minden történik.
szerencsére január hatig nincs vizsgám, cserébe januárban átlag heti kétszer mehetek Szegedre, de még nem volt időm ezen aggódni.
úgy gondoltam, hátradőlök, és megnézem, mi történik akkor, ha nem aggódom halálra magam.
meg kicsit fogyni is kéne, ami kissé mellésiklott több okból.
vettünk ugye bérletet Mussal, amit csak párszor használtunk ki, mert nekem sikerül 1 hónap alatt harmadjára lebetegednem... most szerencsére csak takony és hajnali némaságig tartó torokfájás, de minden esetre így nem igazán tudnék mozogni. még mindig beteg vagyok, a bérletem 28-án jár le, és addig a központ már nem is nagyon lesz nyitva szerintem.
Balázzsal megteremtettük a tökéletes karácsonyi idillt itthonra, dekor, melegség, összebújás. majd lesznek képek is.
az elmúlt egy hét nagyon váratlanul lett rohanós és stresszes, de legalább hátha ettől fogyok kicsit (bár az nem jó hogy állandóan legyengült vagyok így betegen)... voltak itt Balázs szülei, akikkel lementünk gyalog egy négyezer kilómétert kb, aztán volt itt Apci is, aki bejelentette, hogy összeköltözik egy nővel (aki nem az anyám). aztán volt itt Anyci is, 2-3 napot, aki egész jól viseli a helyzetet. tesómékkal játszottunk random családegyesítési projectet, legalábbis Anycival négyesben, még csoportkép is készült, mert hihetetlenrég voltunk együtt négyesben. szegény Balázsnak meg volt szerencséje ilyen mókás körülmények között találkozni 1 hét alatt anyámmal is és apámmal is. haha. not.
van nagy boldogság, van nagy stressz. Balázs is sokat stresszelt, és az egyetlen, ami úgy néz ki segít, ha megöleljük egymást és jól megpuszilgat. de ez legalább mindig segít :)
el se hiszem, hogy túlestünk ezen a héten.

ami viszont a fentiek rovására ment, hogy az ÚRISTENMITVEGYEKKARÁCSONYRA stressz mellé már a családi nem fért volna be, ezért ezt parkolópályára állítottam.

tegnap este még leszerveztünk egy nagy baráti karácsonyi vacsit, ami szintén stresszesen indult pár napja, hogy most itt lesz, nem itt lesz, hol legyen, hol lesz, mégis itt lesz, és nagyjából ennek a készületei során jött ki rajtunk a stresszből felocsúdás megkönnyebbülése, ami miatt tegnap sikerült berúgni elég korán, bár az ezt követő mértékletességnek köszönhetően én már éjfélre józan voltam, és Balázs sincs annyira rosszul, csak szegény ő ma dolgozik (meg innentől minden nap dec.26ig), és annyira mégse vicces hogy kb két órát aludt majd hajnal 6 előtt lelépett dolgozni.

szóval, mivel most sikerült elhessegetni a családi stresszt, eszembe jutott, hogy a nagy rohanás előtt én még úgy terveztem, hogy szerdán kinézem, megrendelem, megveszem Balázs karácsonyi ajándékát, de ez elmaradt. most vasárnap van, holnap meg este 6ig dolgozom, szóval épp itt az ideje, hogy visszatérjen a karácsonyi stressz. de igazából már nem vagyok hajlandó stresszelni rajta, mostmár dec30ig hátradőlve akarom élvezni a lét minden egyes percét, és amennyit csak lehet, Balázzsal.

most összeszedem a legpozitívabb gondolataimat, hogy ne öljek meg senkit idegességemben, és elindulok vásárolni. kellenek a jó gondolatok, mert advent utolsó vasárnapja van, ilyenkor még a legnormálisabb emberek is teljesen idióták, és tömegesen vannak jelen mindenhol. ha többet nem posztolok, akkor gyanakodhattok rá, hogy valakit megfojtottam a boltban egy csomagolószalaggal, és lecsuktak érte. :)

aktuális decemberi kérdésünk:

Vajon honnan jön ez a sok takony?

az elmúlt időszak képekben III.

 

nyakkendő bomlik, bugyi a földre

hallgassatok zenét a '90es évekből!

és gondolkozzatok el az első szerelmeteken. az első gimis napokon. a kamaszkor problémáin.

hihetetlen, mennyi minden történt mondjuk csak az elmúlt 10 évben, és hogy mennyi ember játszott kisebb-nagyobb szerepet az életemben.
furcsa belegondolni, hogy hova fog elférni még (jó esetben) 7x ennyi emlék, és 7x ennyi ember?

megsúgom, hogy az élet úgy jó, ahogy van.

csak szólók

Sokszor keringünk egymás körül, mint a csillagok, de aztán a végére minden és mindenki a helyére kerül.

tökjó!

(ha vicceskednék, mondanám, hogy iróniát hozott nekem a Mikulás, de nem lenne igaz, mert pingvinesbögrésmikulásvirágosteacsomagosteáskannáscsokis Mikulás volt, nem holmi gonosz irónia-osztogató.)

((majd amúgy lesznek rendes posztok is. februárban. na jó, talán nem kell kivárni a vizsgaidőszak végét))

karácsonyi listéria

A blogot az elmúlt napokban november 23-án tekintették meg a legtöbben (31 különböző device).

ellenben aznap (és november 25-ig) egyetlen bejegyzést se írtam :D....

minden esetre, november 29 van, és ellepett az iszonytató mély karácsonyundor. persze tudom, hogy szivárványos lesz és rózsaszín, meg csodaszép (ezeknek egyetlen egy oka Balázs, aki mellett nem is lehet más, csak szivárványos, rózsaszín, meg csodaszép) csak hát na, a szokás nagy úr, és ha már lassan 10 éve nem tudom átérezni, akkor ez nehezen változik.
igazából, az a baj, hogy mint általában karácsonykor, most is le vagyok égve. a világ legcsodásabb érzése megajándékozni a többi embert, de MIÉRT MUSZÁJ?
Sztiékkel pár évvel ezelőtt megbeszéltük, hogy senki se vesz semmit a másiknak. Együtt töltöttünk decemberben jó pár aktív napot, jöttünk-mentünk, tevékenykedtünk, együtt voltunk. és egyikünket sem frusztrálta az érzés, hogy "vajon elég jó lesz neki az ajándékom? tetszeni fog neki? nem túl olcsó? nem túl drága? nem gagyi? van már neki? szüksége van rá? mi van ha az ő ajándéka drágább? mi van ha az enyém drágább? mi van ha én képeslapot veszek, ő meg házimozit?"
utálom ezt a gondolatmenetet.

én a kreatív, és hasznos ajándékok híve vagyok. persze, a kézzel készült a legesleg, mindig, mindenkinek (hát persze), de egy képeslapot összehasonlítani hasznosságát tekintve egy vízforralóval mondjuk elég nehéz, mindenki döntse el maga. és utálom, mikor nincs pénzem megvenni mindenkinek a tökéletes ajándékot! sőt, egyáltalán, mi ez a kötelező ajándékozás?

egyébként, aki segítséget akar kérni, hogy minek örülnék személy szerint én, karácsonyra, de fogalma sincs, vagy nem akar mellélőni, annak összeírtam egy listát, amivel idén nálam semmiképp sem lehet hibázni:

1. egy új fülhallgató. bármilyen. gagyi. csak szóljon mindkét füle, és ne kelljen bizonyos szögben tartani a kábelt ahhoz, hogy szóljon. (a mostani már nagyon leharcolt, igazából hónapokkal ezelőtt kellett volna kidobnom, csak még nem volt szívem... nem nagy kiadás de most pölö a karácsony miatt ezt se engedhetem meg magamnak :D)
2. koromfekete női zoknik. boka, sima, bármilyen. egyszerűen érthetetlen, de párosával lógnak meg a lakásból valahova...
3. én egyébként kifejezetten örülök a képkereteknek.
4. aki bögrét venne, inkább vegyen egy 3 decis vizespoharat, mert egyszerűen fogyóeszköz. 
5. egy új telefontok, mert a mostani egyrészt nem az enyém hanem a Kócosé, másrészt már nagyon leharcolt (bocs, így te se kapod vissza, ezt ki kell dobni, már tényleg)
6. a telefonomra (Sanyira) új védőfólia. (e-bay, 300forint)
7. Tündérkéhez egy új 9 cellás akkumulátor, de ezt senkitől se várom el szóval csak magamnak jegyzem fel, hogy jövőre erre gyűjtök :D
8. ha létezik ilyen, akkor a "hogyan szokjunk le a cigiről úgy, hogy közben, és utána egyáltalán emlékeznénk rá hogy valaha is dohányoztunk" ... fúú, nagyon király lenne!
9. derékmelegítő. minden évben elhagyok egyet. fogalmam sincs hol a tavalyi!
10. sapka, kesztyű, a fenti okból.
11. sál. nem a fenti okból, csak mert imádom őket! :)
12. szép naptárfüzet/naptárkönyv (2014-re... :D)
13. mágnespapír. ilyen lap, ami úgy vágható, ahogy csak akarod.
14. krétapapír. pont olyan, mint a mágnespapír, csak nem mágneses :D (pirospont ha valaki csak az ötletet megmondja, hol tudok végre ilyet venni?!)
15. illóolaj. 200 forint minden olcsóságosboltban, és imádom!
16. színházjegy, mozijegy, vonatjegy, bármilyen jegy! :)
17. aki pedig nagyon ráér, de nem akar pénzt költeni, az egy életre lekenyerezne azzal, ha az előző blogom bejegyzéseit kimentené nekem. az a baj, hogy a technológia jelenleg azt engedi meg, hogy egyesével kimásold word-be. egyesével. 4000 bejegyzést. de nagyon hálálkodnék! :D
18. az iPodomhoz is jó lenne egy usb töltő kábel, mert sajna az eredetit kettétéptem.... (a munkahelyi gépből húztam ki, és a vége benn maradt...) viszont ez eredetiben 7000 ft, és alig található az országban, szóval ez is majd a jövő zenéje, és csak jegyzetnek került a listába :D
19. vízforraló. nem várom el senkitől, hogy drága holmikkal lepjen meg, de ha valaki 2000 forintért szeretne nekem venni egy mézeskalácsházikó mintás kötött kezeslábast, az inkább vízforralót vegyen.
20. öngyújtó. olcsó, és fogyóeszköz :) 
21. tea. bármilyen. imádom, és tartós ajándék. (tartósabb, mint egy bonbon)
22. egy új cigarettatárca, vagy cigaretta tartó doboz. 300 forinttól indul az ára. (de mégis csak az lenne a legjobb aji, ha karácsony másnapján arra ébrednék, hogy sose dohányoztam.)

és aki idáig eljutott, és végigolvasta a listámat, az megérdemli, hogy comingout-oljak, ugyanis végre Mussal találtunk igazi legjobbbarátnősközösprogramot, ugyanis NŐI FITNESS CENTERBE járunk. tornák, edzések, kondigépek, finn szauna, szolárium... :D a közérzetemre remekül hat, ez már kiderült, de attól félek hogy a vizsgaidőszakban is ehhez lesz a leginkább kedvem :/ minden esetre, az év hátralévő részére már megvan a korlátlan bérlet :) én meg magamra se ismerek, hogy mennyire csajos ez az egész.

ma egyébként elszomorított a tény, hogy már nem tudok lehajolni álló helyzetben a földig. pár éve még a földön a lábam mögé is beért a kezem, most meg az edzések után is csak a vádlim közepéig ér le a kezem :( de van remény, a saját szememmel láttam hogy ezt 50 felettiek is meg tudják csinálni :D 

jók ezek a képes bejegyzések?

Úgy tűnik, ha a post címében kérdezek, akkor válaszoltok :D

most nem képes beszámoló jön, egyébként, csak ki akartam pötyögni magamból, hogy milyen nagy élmény, ha felismersz valakit kb. lehetetlen körülmények között.

mondjuk egy általad teljesen ismeretlen társaság fotóit nézegeted, és van egy kép, amin csak a lába látszik 7-8 embernek. semmi más. mindegyik farmerben.
és te váratlanul, egy farmernadrág színéből, és a lábak állásából felismered a tulajdonosát.

zseni vagyok.
meg úgy néz ki, figyelek az emberekre, anélkül, hogy tudnék róla igazából. de amikor megláttam (egyébként nem képekről volt szó, meg nem ilyen szituációról, de ezzel tudom legjobban érzékeltetni, anélkül hogy leírnám igazából) szóval amint megláttam a lábakat, rögtön felismertem. kirázott a hideg.

egyébként ha elgondolkozunk rajta, akkor könnyen rájövünk hogy a testünk bizonyos részei mennyire jellemeznek minket. a láb egyébként nagyon. Must is mindig megismerem, ha megyek le a metróhoz, és ő már lenn áll, én pedig a mozgólépcsőn lefele haladva először csak a cipőjét, bokáját, lábát látom csak :)

de ha az ajtón benyit valaki, és csak a kezét mutatja, abból is felismerhető. legalábbis én sok ismerősömet fel tudnám így ismerni. de ez most meglepett :)

ismét az elmúlt időszak képekben

a képek nagyjából válogatatlanok, és rossz minőségűek, mert a telefonomnak csak a kameraalbuma kompatibilis a dropbox-al.