Úgy gondoltam, írok kicsit a munkáról (tudom, megint... :D... Igyekszem visszafogni magam, mert családon belül találkoztam már karrierista nővel (úgy hívják, Anyu) és min. 20 évig kitartóan ellenkeztem, hogy én bizony nem leszek ilyen. Ezt továbbra is szem előtt tartom, de már azért értem a dolgot...).
Pénzügyi szakmába csöppentem (aki ismer, felröhöghet), és február óta egy olyan csoport tagja vagyok, akik a cég rendszereinek működésre bírásával foglalkoznak leginkább - félúton az IT és az ügyfelek között. Fejleszteni nem fejlesztünk, de fejlesztési igényekkel dolgozunk (2-t írtam már, és 2 másik fejlesztésem fut az igényektől független február óta), a fejlesztéseket mi teszteljük. Ezen felül ezer más napi, heti, havi feladata van mindenkinek, plusz az ügyfélszolgálatot is mi támogatjuk. Minden téren.
A sok egyéb feladat mellett leginkább az IT-vel dolgozom együtt, projectszervezőkkel, programozókkal, stb.
Az nem titok, hogy kislánykorom óta érdekel az IT és minden ami ezzel jár, noha persze nem tanultam informatikusnak :) az érdeklődésem tegyük félre, mert ez csak egy apróság.
Úgy esett, hogy én vagyok a legfiatalabb munkatárs a cégnél (ezen akkor gondolkoztam el, mikor a munkavállalói elégedettség-felmérésnél megláttam a korcsoport bontást, amibe tartoztam akkor (24 éves korig), és rájöttem, én vagyok az egyedüli. Így hasznos az anonimitás :D) szóval most már 24 múltam, de nincs fiatalabb.
Ezzel nekem egyébként nincs gondom, mindig is, mindenhol én voltam a legfiatalabb.
A csoportba (ami 9 éve alakult), azt hiszem 8 éve nem került be nő. Igazából aki létrehozta a csoportot, Erzsi, rajta kívül 1 nő van. Erzsi nyugdíjazása után pedig a csoportvezetőnk is férfi lett (neki szerencsére nincsenek sztereotipiái). Szóval, most 7/3 lett a nők aránya irodán belül.
Irodán belül nincs is gond, mert elismerik, amit eddig letettem az asztalra, tudják honnan indultam, és max a 2000-es évek előtti filmeknél ötlik fel bennük a gondolat, hogy azokról én mit se tudhatok.
IT oldalról viszont egy 24 éves kiscsaj vagyok, ami igaz is, de néha semmi mást se látnak ezen kívül. Nem egyszerű köztük nőnek lenni, fiatal nőnek lenni meg pláne.
Tudom, hogy nem adnak annyira a szavamra, talán a munkámban se bíznak meg annyira, mint kellene. Az első szakmai konfliktusomra persze alig kellett 1 hónapot várni, nem meglepő módon először egy nő kolléga éreztette velem, hogy mit se értek az egészből - és azóta is vigyorgok ettől, mert természetesen igazam volt, és ezt mindkettőnk főnöke belátta.
Szerencsére a csoportvezetőm (aki megcsapkodna egy döglött ponttyal, ha főnökömnek mondanám - szimpatikus hozzáállás!) tudja, mit vállalt. Februártól kerültem hozzá, de elvileg már tavaly nyáron bejelentette az igényét rám, pedig akkor még külső cégen keresztüli munkavállaló voltam a CC-ben. Megbízik bennem, tudja mik az erősségeim, és nem felejt el megdícsérni, vagy elpletykálni, ha a vezetői megbeszélésen engem dícsérnek.
Ami a hátrányom, az az erősségem. Egyrészt fontos az, hogy külön van vagyon, és életes oldal, a termékeinknek megfelelően a legtöbb munkatársam minden osztályon vagy életes, vagy vagyonos. Én elvileg életes specifikációra lettem kárhoztatva, de nem felejtjük el, hogy a CC miatt nekem az összes termékünkről van fogalmam, mindre leoktattak anno.
Persze, fiatal vagyok - fiatalos szemlélettel. A rendszereket és funkciókat érintő kérdésekben kreatív, fiatalos szemléletem van, amit sokszor hiányolok néhány munkatársból. Néhányan kifejezettem konzervatívak, de a cég folyamatosan nő és megújul, így szerintem rossz irányt követnek - és kapok is erről pozitív visszacsatolást, mikor az én megoldásomat viszik sikerre másokéval szemben.
Nehéz együtt élni ezzel az 'amatőr, fiatal, fruska' bélyeggel, amit nem kommunikálnak felém, de néha bizony 1-2 kollégán érzem, hogy ez a hozzá(m)állása. Főleg azért nehéz elfogadni, hogy van ilyen is, mert a CC-ben már volt majdnem 2,5 év tapasztalatom, ahol már rég nem kellett azért harcolni, hogy tekintélyem legyen, a legidősebb, legtapasztaltabb munkatárs is nyiltan kért tőlem segítséget pl., mert ismerte a kompetenciámat.
Persze új funkciómban nyilván valóban kezdő vagyok - de a megszerzett tudásom és tapasztalatom nagyon messze áll a nullától. Nem egyszer én magyaráztam el egy informatikusnak az általa észre se vett problémát, hogy ez majd mit okoz a rendszerben, mert ismerem az értékesítési folyamatainkat is.
Szerencsére Á. nagyon jól ismer, és ha elbizonytalanodom magamban, vag elbizonytalanítanának mások, ő mindig tudja, hogyan haladjak tovább.
Szóval, ami a legfontosabb, hogy minden nehézség ellenére is, szeretem amit csinálok, és tudom, hogy vannak akik hisznek bennem :)
vasárnap, augusztus 9
hétfő, június 15
egyetemi dühöngő
Péntek hajnalban leutaztam Szegedre.
A pénteki vizsgám meglett.
3 napot töltöttem egyedül a szegedi lakásban.
Olyan jó móka volt, hogy csak napi 4 órát bőgtem az idegösszeroppanás határán, miközben egészbiztos a 250 km-re lévő barátaim agyára mentem.
Már nem lehet szavakkal kifejezni a gyűlöletet, amit apelyhes dolgok az egyetem iránt érzek.
Hétfőn hajnali 4 felé még Mucival beszéltem telefonon, és igyekezett meggyőzni (persze nem egyedül), hogy ne hagyjam ott az egyetemet. (Ez egyébként az elmúlt kb 2,5 évben minden áldott nap felmerül)
Aludtam vagy 4 órát, persze azért még eközben is muszáj volt kétszer felébrednem, nyilván a kis tudatalattim attól félt, hogy elalszom.
Bementem vizsgázni, majd kissé jobb kedvvel, de zombi módban hívtam fel Balázst és mindenkit akit érdekelt a sorsom és reggel 10 előtt már elérhető volt, hogy beszámoljak, úgy érzem sikerült.
Felszálltam olvadni a vonatpótló buszra, majd amint elért az IC wifi, kaptam is az e-mailt, elégtelen.
Kurvára megérte ez az egész hétvége.
-emiatt a vizsgám miatt maradtam lenn 3 napot
-mivel erre tanultam, nem írtam meg egy beadandót aminek vasárnap volt a határideje
-emiatt nem tudtam ottlenni Muci diplomaosztóján szombaton
-és emiatt nem találkoztam Imolával Pistivel és Bazsikával, akiket több, mint egy éve láttam és most tudtak Pestre jönni (és nyilván hihetetlenül hiányoznak)
-és emiatt fuldokoltam a sírás visszatartásától hazafele az IC-n egész Pestig
-és persze egy szabadságom is ráment, így még maradt 6 nap idén
Nyilván megérte.
De csak hogy mindig találjunk valami pozitívumot: szerintem legalább 3 kilót fogytam.
Holnap kedd. Dolgozom keddtől csütörtökig 3 napot, szerintem 8-18-ig mindenképp mert elég szörnyű az egyenlegem. Aztán pénteken lesz két vizsgám, majd megint lenn maradok Szegeden mert imádom hétfőn és kedden is lesz még 1-1 vizsgám. Hogy mikor tanulok? Majd megpróbálok 10 óra munka után minden este 19-22ig. Aztán vagy a végére érek az anyagnak (az elolvasásának, nem a bemagolásának), hát, vagy nem.
Küldjetek csít.
A pénteki vizsgám meglett.
3 napot töltöttem egyedül a szegedi lakásban.
Olyan jó móka volt, hogy csak napi 4 órát bőgtem az idegösszeroppanás határán, miközben egészbiztos a 250 km-re lévő barátaim agyára mentem.
Már nem lehet szavakkal kifejezni a gyűlöletet, amit a
Hétfőn hajnali 4 felé még Mucival beszéltem telefonon, és igyekezett meggyőzni (persze nem egyedül), hogy ne hagyjam ott az egyetemet. (Ez egyébként az elmúlt kb 2,5 évben minden áldott nap felmerül)
Aludtam vagy 4 órát, persze azért még eközben is muszáj volt kétszer felébrednem, nyilván a kis tudatalattim attól félt, hogy elalszom.
Bementem vizsgázni, majd kissé jobb kedvvel, de zombi módban hívtam fel Balázst és mindenkit akit érdekelt a sorsom és reggel 10 előtt már elérhető volt, hogy beszámoljak, úgy érzem sikerült.
Felszálltam olvadni a vonatpótló buszra, majd amint elért az IC wifi, kaptam is az e-mailt, elégtelen.
Kurvára megérte ez az egész hétvége.
-emiatt a vizsgám miatt maradtam lenn 3 napot
-mivel erre tanultam, nem írtam meg egy beadandót aminek vasárnap volt a határideje
-emiatt nem tudtam ottlenni Muci diplomaosztóján szombaton
-és emiatt nem találkoztam Imolával Pistivel és Bazsikával, akiket több, mint egy éve láttam és most tudtak Pestre jönni (és nyilván hihetetlenül hiányoznak)
-és emiatt fuldokoltam a sírás visszatartásától hazafele az IC-n egész Pestig
-és persze egy szabadságom is ráment, így még maradt 6 nap idén
Nyilván megérte.
De csak hogy mindig találjunk valami pozitívumot: szerintem legalább 3 kilót fogytam.
Holnap kedd. Dolgozom keddtől csütörtökig 3 napot, szerintem 8-18-ig mindenképp mert elég szörnyű az egyenlegem. Aztán pénteken lesz két vizsgám, majd megint lenn maradok Szegeden mert
Küldjetek csít.
vasárnap, június 14
kóristalány a XVIII. századból
azt is megéltem, így 24 évesen, hogy felajánlottam valakinek, hogy magázódjunk vissza xD
szombat, június 6
A Birtok és a Gazdasszony
Június 3-án volt 3 éve, hogy egy Quimby koncert után hajnali 3-kor már nem Veresre vettem haza az irányt, hanem Balázshoz. 3 éve élünk együtt (vagyis az első másfél évben egymás mellett :)).
Balázs meglepetésből megpályázott egy parcellát egy közösségi kertben (nem az évforduló miatt... Neki nyilván fogalma sincs mióta lakom itt :D én is csak a 2012-es BelFeszt miatt tudom), ééés a szerencse nekünk kedvezett! Nyert nekem egy kiskertet :))))
Így mostmár hivatalosan földbirtokosok lettünk :D
8m2, amin úgy néz ki, lesz vagy 40 növényünk :)
A képen épp jalapeno-t ültetek, Mus segítség helyett gondolta fotóz :D
Azért az első napi ásás-kapálás után Balázzsal egyet értettünk abban, hogy mázli, hogy nem nagyobb a kert :D
Munka miatt esténként járunk majd úgy tűnik, és én még nagyüzemben el vagyok tiltva a kerttől, mert vizsga vizsga hátán... De úgy imádjuk már most! :)
Ami már a képeken látszik, a jalapenok melletti sor 2 féle másik paprikák, meg az a nagylevelű, brokkoli :) de lesz répa retek 3 féle saláta paradicsom petrezselyem kakukkfű oregánó menta bazsalikom..... :)
Balázs meglepetésből megpályázott egy parcellát egy közösségi kertben (nem az évforduló miatt... Neki nyilván fogalma sincs mióta lakom itt :D én is csak a 2012-es BelFeszt miatt tudom), ééés a szerencse nekünk kedvezett! Nyert nekem egy kiskertet :))))
Így mostmár hivatalosan földbirtokosok lettünk :D
8m2, amin úgy néz ki, lesz vagy 40 növényünk :)
A képen épp jalapeno-t ültetek, Mus segítség helyett gondolta fotóz :D
Azért az első napi ásás-kapálás után Balázzsal egyet értettünk abban, hogy mázli, hogy nem nagyobb a kert :D
Munka miatt esténként járunk majd úgy tűnik, és én még nagyüzemben el vagyok tiltva a kerttől, mert vizsga vizsga hátán... De úgy imádjuk már most! :)
Ami már a képeken látszik, a jalapenok melletti sor 2 féle másik paprikák, meg az a nagylevelű, brokkoli :) de lesz répa retek 3 féle saláta paradicsom petrezselyem kakukkfű oregánó menta bazsalikom..... :)
péntek, május 22
*blöeh*
Nem is jöhetne jobb időben ez a valami, mint a szorgalmi időszak utolsóutáni, és a vizsgaidőszak első hetén... (nem tévedés, ez nekem most valóban egybeesik. illetve ha belegondolok, a szorgalmi időszakomat is a vizsgaidőszak végéig próbálom kihúzni).
Szóval, jött ez a vírus. Ami egyáltalán nem hepi, meg mókás, mondhatnám, hogy legalább fekszem 2 napja masszívan, ugyanakkor ezer dolgot kéne csináljak :( szóval így pihenni fizikálisan talán, mentálisan semennyire sem lehet. :/
Cserébe beszereztem magamnak egy új háziorvost, illetve, dokibácsit, nekem mindegyik bácsi, kivétel az, amelyik néni. De ő korát tekintve is bácsi mondjuk. Szóval annyira szarul voltam, hogy Zuglóba se tudtam magam elvonszolni (40-50perc), és reménykedtem, hogy a háztól 10 méterre lévő orvosi rendelőhöz tartozom. Gyors google utánajárás (hihetetlen profi vagyok ilyenekben egyébként) után kiderült, hogy nem ilyen kényelmes a dolog, mert cím szerint kb 3 utcára kell sétálni a bácsihoz.
A víruson kívül egyéb okokból elküldött teljes, bővített laborra is (vér + vizelet), és az egyéb ok az volt pl., hogy én még sosem voltam ilyesmin. Tényleg. Sose vettek tőlem vért, legalábbis mióta tudok magamról. Lehetőség lenne rá, mert minden évben a céges állapotfelmérés vagy mi tartalmaz vérvételt, de tavaly az utolsó pillanatban beigazolódott a reményem, hogy nem kötelező, és bár már nagyon elszánt voltam, meghunyászkodtam, és rájöttem, hogy örökre félős gyerek maradok. Balázs haragudott is picit, de értem, és nem ellenem :) Szóval, itt a remek alkalom....... Persze tudom, hogy egészségügyileg mégis csak egy jó dolog... de rettegek, szerencsére Balázs kedden pont nem dolgozik és elkísér majd fogni a kezem (meg befogni a szám ha önfeledt üvöltözésbe kezdenék).
Szóval, jött ez a vírus. Ami egyáltalán nem hepi, meg mókás, mondhatnám, hogy legalább fekszem 2 napja masszívan, ugyanakkor ezer dolgot kéne csináljak :( szóval így pihenni fizikálisan talán, mentálisan semennyire sem lehet. :/
Cserébe beszereztem magamnak egy új háziorvost, illetve, dokibácsit, nekem mindegyik bácsi, kivétel az, amelyik néni. De ő korát tekintve is bácsi mondjuk. Szóval annyira szarul voltam, hogy Zuglóba se tudtam magam elvonszolni (40-50perc), és reménykedtem, hogy a háztól 10 méterre lévő orvosi rendelőhöz tartozom. Gyors google utánajárás (hihetetlen profi vagyok ilyenekben egyébként) után kiderült, hogy nem ilyen kényelmes a dolog, mert cím szerint kb 3 utcára kell sétálni a bácsihoz.
A víruson kívül egyéb okokból elküldött teljes, bővített laborra is (vér + vizelet), és az egyéb ok az volt pl., hogy én még sosem voltam ilyesmin. Tényleg. Sose vettek tőlem vért, legalábbis mióta tudok magamról. Lehetőség lenne rá, mert minden évben a céges állapotfelmérés vagy mi tartalmaz vérvételt, de tavaly az utolsó pillanatban beigazolódott a reményem, hogy nem kötelező, és bár már nagyon elszánt voltam, meghunyászkodtam, és rájöttem, hogy örökre félős gyerek maradok. Balázs haragudott is picit, de értem, és nem ellenem :) Szóval, itt a remek alkalom....... Persze tudom, hogy egészségügyileg mégis csak egy jó dolog... de rettegek, szerencsére Balázs kedden pont nem dolgozik és elkísér majd fogni a kezem (meg befogni a szám ha önfeledt üvöltözésbe kezdenék).
Furcsa, de ha szabin vagyok, vagy ha beteg, akkor hiányoznak a bentiek :) Aranyosak, és távolról is törődnek velem, a főnők "Szeretünk!"-el zárja az e-mailt, a többiek meg csak általunk dekódolható mémekkel lepnek meg... öröm nézni az e-mailt ilyenkor, tényleg jól esik :) Meg persze én is küldtem nekik egy kis agyzsibbasztót, hogy ne hiányozzak annyira.. :)
vasárnap, április 26
és az megvan, hogy éveket tud elvenni az idődből a youtube a cuki videóival?
Például a legjobb babavárós bejelentésekkel:
(és még mindig NEM! :D)
(és még mindig NEM! :D)
munkamorál
Előfordul a munkámból adódóan, hogy a "mit csináltál ma?" kérdésre azt felelem, hogy a nap egy részében vártam... persze igazából addig is le tudom magam kötni a saját projectjeimmel, de ha épp ahhoz nincs kedvem, vagy azoknál a feladatoknál is valami fontos válaszra várok, hát akkor meg vagyok lőve. Mert az egyéb munkák, napi folyamatok és a saját projectjeimen kívül a fő vonulat a tesztelés, és bizony ha a fejlesztő nincs még vele kész, vagy hibát találok és javítani kell, akkor arra várni kell, hogy tovább haladhassak a dolgommal.
Meg egyébként is, ha a rendszer menet közben felfordul, mert hozzányúlnak a szoftverhez amitől meghal... de csak hogy konkrét példát hozzak rá, a héten több mint 3 óra telt el, mire rájöttek (15 ember, informatikusok, fejlesztő, külső fejlesztő cég), hogy azért nem tudom folytatni az adott folyamatot, mert túl sok pénzt toltam be a rendszerbe (99 999 999 Ft :D) de persze ehhez 3 óra kellett, hogy kiderüljön, folytatni meg nem tudtam a dolgom... hibák előidézésében verhetetlen vagyok :D
szóval, várunk. sokat. az egyik projectem azért nincs még lezárva, mert lassan 1 hónapja nem válaszol az e-mailjeimre az informatikavezető, akinek el kéne bírálni, hogy beszerezhetek-e egy új szoftvert ami sokat könnyítene a munkán és az ügyfélkiszolgáláson. Azóta 2x már újraküldtem az e-mailt, kiegészítve minden szükségessel, csak bólintani kellene...
én magamat végtelen türelmes alkatnak tartom, apu birkatürelmét örököltem. lehetne is mondani, milyen kis nyugis az, ha órákig nincs munkád... de ma belefutottam egy "téged mi idegesít fel?" horoszkópba, meglepő az eredmény és borzasztóan valós :D
"A lendületes, célratörő, nyitott kost a legjobban az idegesíti, ha megakadályozzák abban, hogy csinálhassa a dolgát. Ha túl óvatosak vagyunk, vagy sokáig agyalunk, akkor számíthatunk rá, hogy a torkunknak fog esni, hiszen ő imád a mély vízbe ugrani. A tervezéssel ráér később."
Balázsé is telitalálat, ha érdekel ez rajtam kívül még bárkit, itt olvashatja:
Bika: Ragaszkodó, megfontolt, előrelátó személy. Nem kapkod, és a döntés előtt minden új információt jól átgondol, és mérlegel. Ezért a hitetlenkedés, a kapkodás, a kevés idő, a sürgetés, a váratlan helyzetek és az előre összeállított program felrúgása hozza ki a legjobban a sodrából.
Ikrek: Nehéz felvenni a lendületes, folyton mozgásban, pörgésben élő ikrek tempóját. Ha nem osztozunk a lelkesedésében, lusták, tunyák, trehányok vagyunk, sokat gondolkodunk egy dolgon, valamint csak panaszkodunk, akkor biztosan ideges lesz.
Rák: A legcsaládcentrikusabb csillagjegy. Mereven ragaszkodik az emlékeihez, gyerekkorához, és különleges kapcsolatban áll a gyerekekkel. Ezért az idegesíti a legjobban, ha a rosszul, türelmetlenül és felelőtlenül bánunk egy gyerekkel.
Oroszlán: Jóindulatú, optimista személy. Nyíltan megmondja, ha valami nincs az ínyére, és nem tetszik neki a viselkedésünk. Ezért utálja, ha áskálódunk, és őt, vagy valaki mást, a háta mögött beszélünk ki.
Szűz: Precizitás, rendszeretet jellemző rá, ezért a hanyagság, trehányság és a kosz dühíti fel a legjobban. A szűz azt se szereti, ha helyettünk kell dolgoznia, de mivel a trehányságot jobban utálja, ezért megcsinálja a mi munkánkat is.
Mérleg: Nagyon harmonikus és diplomatikus személy, aki rosszul viseli a szélsőségeket. Ha azt látja, hogy igazságtalanok vagyunk, begyöpösödött a gondolkodásmódunk, tele vagyunk előítéletekkel, akkor biztos, hogy ideges lesz. Azt se szereti, ha a jelenlétében mások kárán viccelődünk, mert számára az ízléstelen, alpári, és ezt a szemünkbe is mondja.
Skorpió: A végletek embere, aki állandóan keresi a kihívásokat, a kalandokat. Az unalom és a várakozás teljesen kikészíti. Számára fontos a gördülékenység, és a hatékonyság, ezért ne raboljuk az idejét, mert akkor nagyon feldühítjük.
Nyilas: Művelt ember, aki szereti átadni a tudását, ezért az borítja ki a legjobban, ha buta emberrel kell társalognia. Ennél már csak akkor idegesíthetjük fel jobban, ha azt reklámozzuk, hogy nem is akarunk okosabbak lenni.
Bak: Antiszociális jegy, aki bizalmatlanul áll az emberekhez, és csak nagyon ritkán enged magához közel valakit. A legjobban az idegesíti, ha megállás nélkül érzelgősködünk, és próbálunk bizalmaskodni vele. Azt is utálja, ha bele akarunk szólni a magánéletébe, vagy faggatjuk arról. Az álromantikázást se szereti.
Vízöntő: A szabadság, az alkotást, a művészetek megszállottja. Habár ragaszkodó személy, mégse próbáljuk meg gúzsba kötni, mert az idegesíti. A buta szabályokat és a rugalmatlanságot se szereti. A leghamarabb az dühíti fel, ha sokáig kell sorba állnia, egy öt perces ügy miatt, vagy rengeteg papírt kell kitöltenie. Utálja a bürokráciát, és a vaskalapos szabályrendszert.
Halak: A legönzetlenebb, és a legsegítőkészebb ember. Ő a bulvárlapok cikkein is képes dühöngeni. Utálja az irigységet, és a mások elnyomását. Könnyen leáll veszekedni velünk, ha azt látja, hogy valami felesleges dologra költöttük el a pénzünket, mert csak az jár a fejében, hogy mások éheznek. Az is felidegesíti, ha valakit kirekesztenek.
szombat, április 25
nyekergés
Akartam írni arról, mennyire nincs időm semmire és senkire amire/akire szeretném (munka, egyetem, háztartás, Balázs, barátok, család) de nincs időm lekörmölni se, mert a háztartás úszik, nagybevásárolni is kell meg főzni is, ültetni, stb... (utóbbit pl 3 hete halogatom)
nyaff :((((((
nyaff :((((((
csütörtök, április 2
Boldog szülinap :)))))) + munkaösszefoglaló
Először akkor a kötelesség... :) Mesélek a speciális csoportról :P
Eltelt 2 hónap, csak úgy hipphopp :) Már vannak saját projectjeim (számszerint 4, egyelőre, de ez éves szinten nő, mert egész évre be kell tervezni, de még nincs mindegyik meg), ezek elég nagyszabásúak, az egyikre önmagában nagyjából 3 hónapot határoztunk meg, de szép fokozatosan haladok előre, már van, amihez szakterületi igényt írtam (egy fejlesztéshez), meg megszüntettünk nekem hála bizonyos csekkfajtákat, új folyamatokat találok ki, most épp egy új szoftvert akarok bevezettetni... igazából nagyon sokat lehet kattogni a témán, sokkal többet gondolkozom a munkán házon kívül is (sajnos, bár érdekel maga az, amit csinálok).
A közeg baráti. vagy családias, inkább úgy mondom. Nyilván nem tud mindenki mindenkiről mindent (heten vagyunk, mint a gonoszak), de általánosságban szeretjük egymást, törődünk a másikkal, időt töltünk együtt. Néha kicsit furcsa ez, mert alapjáraton kis humorgombóc mindenki, a nyugdíjas hölgy korú volt csoportvezető is (gyakorlatilag nekem adja át minden tudását), a friss fiatal és üde ( :D ) csoportvezető úriember is, amiből persze sok poénforrás van, de mivel lazán kezeljük egymást mindannyian, ma például egyszer csak azt mondtam a főnökömnek, hogy "Te kis köcsög"... mert hát beszólt a fülbevalómra, hogy az nem a kabátgomb? aztán persze éreztem, hogy túl laza vagyok, de röhögött, hogy majd szépen visszakapom ezt... nyilván nem munkaköri előnyét kihasználva, de mondjuk gonoszan és előre megfontoltan nem tölt nekem vizet a vízforralóba...
Szóval, barátias, és nagyon szórakoztató a légkör. :)
A felelősség nagy, a munka komoly és érdekes.
És rájöttem, hogy a munkatársaim elég hamar kiismertek. Egyrészt, ma a főni azt mondta "nyulambulam" (anyám után szabadon), egy kolléga meg két napja ráérzett, hogy Juccnak hívjon, ami azért vicces, mert a legjobb barátaim hívnak csak így általában, és ráadásul még vele vagyunk a legkevésbé egy hullámhosszon :) És ugyanolyan menők, mint én, mert ezt kaptam tőlük szülinapomra:
Ironman nyuszi. Ilyen egyszerű :D
Olyan aranyosak, nagyon jól esett, hogy tényleg erőt, energiát, időt és munkát fektettek az ajándékomba, nem csak összedobtak egy bonbonra :) Cserébe valszeg a szomszéd irodaháznak is adtam pár jó pillanatot, mert a nagy meglepettségemben csak a mosdó eléterébe berontva, az ablak előtt kaptam át a felsőm, mert rögtön látni akarták rajtam :D
A szülinapom maga is csudálatosan telt, mindenki olyan tündérbogárka! Itt is kösziköszi mindenkinek, aki gondolt rám <3 !!!
Balázs előtte dolgozott, reggel arra keltem, hogy a világ legaranyosabb izéjét (koalanyuszi *_*) tolta az arcomba :$ kaptam soksok mindent, többek között egy új orchideát, ami borzasztóan különleges (például azért mert talajmenti, és nem léggyökeres), nagyon ritka is, imádkozom az életéért hogy olyan szépen tudjam nevelgetni, mint a tavaly kapott midi orchideát ami most decemberben is olyan szépen elkezdett virágozni, és most is ragyog még persze *_* Kaptam fincsi parfümöt is, meg egy-két apróságot, jegyeket az állatkertbe (a koalákat megbámulni *____*), Musitól körömlakkokat, körömnyomdát (ezt így nem szoktam posztolni, de egy jó ideje nagyon rá vagyok állva, egész durva körmeim szoktak lenni, most erről a nyomdáról a jobb felső 3d feelinges hullámminta megy.. :D), meg egy felsőt, sőt anyutól is egy gyönyörű rózsa mellé egy szép csinos inget :) Szóval tényleg mindenki igyekezett örömet szerezni, és sikerült is! :))) Holnap meg tolunk egy gruppenszülinapot bátyámékkal, mert egyik ma tölti a 32-t, a másik pedig holnap a 28-at :) Vének!
Eltelt 2 hónap, csak úgy hipphopp :) Már vannak saját projectjeim (számszerint 4, egyelőre, de ez éves szinten nő, mert egész évre be kell tervezni, de még nincs mindegyik meg), ezek elég nagyszabásúak, az egyikre önmagában nagyjából 3 hónapot határoztunk meg, de szép fokozatosan haladok előre, már van, amihez szakterületi igényt írtam (egy fejlesztéshez), meg megszüntettünk nekem hála bizonyos csekkfajtákat, új folyamatokat találok ki, most épp egy új szoftvert akarok bevezettetni... igazából nagyon sokat lehet kattogni a témán, sokkal többet gondolkozom a munkán házon kívül is (sajnos, bár érdekel maga az, amit csinálok).
A közeg baráti. vagy családias, inkább úgy mondom. Nyilván nem tud mindenki mindenkiről mindent (heten vagyunk, mint a gonoszak), de általánosságban szeretjük egymást, törődünk a másikkal, időt töltünk együtt. Néha kicsit furcsa ez, mert alapjáraton kis humorgombóc mindenki, a nyugdíjas hölgy korú volt csoportvezető is (gyakorlatilag nekem adja át minden tudását), a friss fiatal és üde ( :D ) csoportvezető úriember is, amiből persze sok poénforrás van, de mivel lazán kezeljük egymást mindannyian, ma például egyszer csak azt mondtam a főnökömnek, hogy "Te kis köcsög"... mert hát beszólt a fülbevalómra, hogy az nem a kabátgomb? aztán persze éreztem, hogy túl laza vagyok, de röhögött, hogy majd szépen visszakapom ezt... nyilván nem munkaköri előnyét kihasználva, de mondjuk gonoszan és előre megfontoltan nem tölt nekem vizet a vízforralóba...
Szóval, barátias, és nagyon szórakoztató a légkör. :)
A felelősség nagy, a munka komoly és érdekes.
És rájöttem, hogy a munkatársaim elég hamar kiismertek. Egyrészt, ma a főni azt mondta "nyulambulam" (anyám után szabadon), egy kolléga meg két napja ráérzett, hogy Juccnak hívjon, ami azért vicces, mert a legjobb barátaim hívnak csak így általában, és ráadásul még vele vagyunk a legkevésbé egy hullámhosszon :) És ugyanolyan menők, mint én, mert ezt kaptam tőlük szülinapomra:
Olyan aranyosak, nagyon jól esett, hogy tényleg erőt, energiát, időt és munkát fektettek az ajándékomba, nem csak összedobtak egy bonbonra :) Cserébe valszeg a szomszéd irodaháznak is adtam pár jó pillanatot, mert a nagy meglepettségemben csak a mosdó eléterébe berontva, az ablak előtt kaptam át a felsőm, mert rögtön látni akarták rajtam :D
A szülinapom maga is csudálatosan telt, mindenki olyan tündérbogárka! Itt is kösziköszi mindenkinek, aki gondolt rám <3 !!!
Balázs előtte dolgozott, reggel arra keltem, hogy a világ legaranyosabb izéjét (koalanyuszi *_*) tolta az arcomba :$ kaptam soksok mindent, többek között egy új orchideát, ami borzasztóan különleges (például azért mert talajmenti, és nem léggyökeres), nagyon ritka is, imádkozom az életéért hogy olyan szépen tudjam nevelgetni, mint a tavaly kapott midi orchideát ami most decemberben is olyan szépen elkezdett virágozni, és most is ragyog még persze *_* Kaptam fincsi parfümöt is, meg egy-két apróságot, jegyeket az állatkertbe (a koalákat megbámulni *____*), Musitól körömlakkokat, körömnyomdát (ezt így nem szoktam posztolni, de egy jó ideje nagyon rá vagyok állva, egész durva körmeim szoktak lenni, most erről a nyomdáról a jobb felső 3d feelinges hullámminta megy.. :D), meg egy felsőt, sőt anyutól is egy gyönyörű rózsa mellé egy szép csinos inget :) Szóval tényleg mindenki igyekezett örömet szerezni, és sikerült is! :))) Holnap meg tolunk egy gruppenszülinapot bátyámékkal, mert egyik ma tölti a 32-t, a másik pedig holnap a 28-at :) Vének!
szerda, március 11
Csak Mi
Van, aki szerint a 'Mi' kifejezés önmagában is az egyén megszűnését jelenti. Szerintem én ugyanúgy lehetek ÉN, hogy közben Balázzsal Mi vagyunk :)
Balázs az első akit a blogomon az igazi nevén hívok, nem sokáig tartott a Létrás dolog. Vagyis, amíg össze nem jöttünk :)
Sokat gondolkoztam rajta, hogyan lehetne röviden összefoglalni, hogy mi a szerelem.. Nem tudom, hogy mással is előfordult-e már ilyen, mert baráti beszámolókból nincs tapasztalatom, könyvben is csak egyszer olvastam, de nekem ez az az érzés, amikor CSAK MI vagyunk. Mármint, az egész világon, és nincs senki és semmi más :) Remélem sokak tapasztalták már ezt.
Néha nagyon rám tud telepedni ez az érzés, hogy csak akkor jó minden, ha egymást öleljük... :)
...
ééés, most eszembe jutott egy mondat, egy idézet a Lovagregény c. filmből. 20 percig próbáltam kigooglezni, és végül a saját előző blogomon találtam csak meg 2008ból. :)
a gondolata is fáj annak, hogy 1 hónapja nem láttam
az új hold is felkelt, de ön sehol
napkelték, napnyugták meleg fényében az ön arcát kutatom
a szívem apró darabokra hullt, hogy darabkái a tű fokán is könnyedén átférnek
hiányzik, mint nap a bimbózó virágnak, a fagyos tél markában
szépségének fénye nem ragyoghat be, s így szívem keménnyé dermed a hideg tél hideg sötétjében
a remény szerelmünk éltetője, a remény ad erőt, hogy a nappalokat és az éjszakákat elviseljem
reménykedve várom a napot mikor ismét angyali szemébe nézhetek
a szívem az öné, örökkön örökké imádni fogom magát...
Ha kérhetnék bármit, azt kívánnám, állítsa meg a Holdat.. állítsa meg a Holdat, hogy ez az éjszaka örökké tartson...
Balázs az első akit a blogomon az igazi nevén hívok, nem sokáig tartott a Létrás dolog. Vagyis, amíg össze nem jöttünk :)
Sokat gondolkoztam rajta, hogyan lehetne röviden összefoglalni, hogy mi a szerelem.. Nem tudom, hogy mással is előfordult-e már ilyen, mert baráti beszámolókból nincs tapasztalatom, könyvben is csak egyszer olvastam, de nekem ez az az érzés, amikor CSAK MI vagyunk. Mármint, az egész világon, és nincs senki és semmi más :) Remélem sokak tapasztalták már ezt.
Néha nagyon rám tud telepedni ez az érzés, hogy csak akkor jó minden, ha egymást öleljük... :)
...
ééés, most eszembe jutott egy mondat, egy idézet a Lovagregény c. filmből. 20 percig próbáltam kigooglezni, és végül a saját előző blogomon találtam csak meg 2008ból. :)
a gondolata is fáj annak, hogy 1 hónapja nem láttam
az új hold is felkelt, de ön sehol
napkelték, napnyugták meleg fényében az ön arcát kutatom
a szívem apró darabokra hullt, hogy darabkái a tű fokán is könnyedén átférnek
hiányzik, mint nap a bimbózó virágnak, a fagyos tél markában
szépségének fénye nem ragyoghat be, s így szívem keménnyé dermed a hideg tél hideg sötétjében
a remény szerelmünk éltetője, a remény ad erőt, hogy a nappalokat és az éjszakákat elviseljem
reménykedve várom a napot mikor ismét angyali szemébe nézhetek
a szívem az öné, örökkön örökké imádni fogom magát...
Ha kérhetnék bármit, azt kívánnám, állítsa meg a Holdat.. állítsa meg a Holdat, hogy ez az éjszaka örökké tartson...
kedd, március 10
5 év után
Múltkor azon gondolkoztam, hogy vajon reális átlagban mennyi idő után és milyen mértékben felejti el egyik ember a másikat? Nem a hiányra gondolok, hanem mikor már teljesen érdektelen is a másik.
Ez a Kölyök/E.T ujjú kapcsán jutott eszembe, akivel az elmúlt 5 évben kb 3x beszéltünk, kb 2x futottunk össze és akkor is véletlen. Most meg elhívott a baráti szülinapi bulijába. Oké, még vagy 50 embert, plusz búcsúbuli is mert külföldre költözik. De akkor is. Meghívott, gondolt rám. Jó érzés, mert én is kedvesen gondolok rá, már ha eszembejut. Én nem hívnám meg az én búcsúszülinapi bulimra, de tudom, hogy mindig így fogunk egymásra gondolni. Aztán egyszer már biztos nem gondolunk soha többet a másikra.
Ma pedig rámírt facebookon egy olyan srác, akit ismerek úgy 14 éve, 6 éve jártunk is, majd elég viharosan szakítottunk. Utána egy darabig nem beszéltünk, majd hirtelen elkezdtünk facebookon beszélgetni, majd egyszercsak teljesen eltűnt. Kb 5 éve. Azóta nem válaszolt, az ismerősei közül is törölt (30 közös ismerősünket nem).
És ma rámírt, 5 év után, hogy töröljem le az előző blogom 3 bejegyzéséből a nevét mert 3 helyen a teljes nevén szerepel és kihozza a google (az első 3 találatban, haha :D). A posztok hol kortárs költővé emelik, hol a nyálas szerelmes, hol a bunkótajparaszt szintjén. 3 bejegyzés, és tök igaz mindhárom 2009-ből :D érdemben nem beszéltünk 6 éve, de elvileg nagyon bírt, most meg lerendezte egy pipával a checklist-en. Tényleg le kellett volna cserélnem a nevét ahelyett, hogy kijavítottam A.R-re.
Ez a Kölyök/E.T ujjú kapcsán jutott eszembe, akivel az elmúlt 5 évben kb 3x beszéltünk, kb 2x futottunk össze és akkor is véletlen. Most meg elhívott a baráti szülinapi bulijába. Oké, még vagy 50 embert, plusz búcsúbuli is mert külföldre költözik. De akkor is. Meghívott, gondolt rám. Jó érzés, mert én is kedvesen gondolok rá, már ha eszembejut. Én nem hívnám meg az én búcsúszülinapi bulimra, de tudom, hogy mindig így fogunk egymásra gondolni. Aztán egyszer már biztos nem gondolunk soha többet a másikra.
Ma pedig rámírt facebookon egy olyan srác, akit ismerek úgy 14 éve, 6 éve jártunk is, majd elég viharosan szakítottunk. Utána egy darabig nem beszéltünk, majd hirtelen elkezdtünk facebookon beszélgetni, majd egyszercsak teljesen eltűnt. Kb 5 éve. Azóta nem válaszolt, az ismerősei közül is törölt (30 közös ismerősünket nem).
És ma rámírt, 5 év után, hogy töröljem le az előző blogom 3 bejegyzéséből a nevét mert 3 helyen a teljes nevén szerepel és kihozza a google (az első 3 találatban, haha :D). A posztok hol kortárs költővé emelik, hol a nyálas szerelmes, hol a bunkótajparaszt szintjén. 3 bejegyzés, és tök igaz mindhárom 2009-ből :D érdemben nem beszéltünk 6 éve, de elvileg nagyon bírt, most meg lerendezte egy pipával a checklist-en. Tényleg le kellett volna cserélnem a nevét ahelyett, hogy kijavítottam A.R-re.
(a kép "eredeti méret". nem tudom, kinek mekkora a monitor/kijelző, de a telefonom tényleg ekkora :D mint egy tégla. de tényleg, akkora mint az arcom :D)
Ápdét:
A fenn említett fiatalemberrel folytatott beszélgetést feljebb görgettem egy centivel, és igazából úgy lett vége a beszélgetésnek 2011. január 29-én, hogy sörözni mentünk volna aznap este, úgy volt írok ha végeztem a munkában, de sokáig dolgoztam, ő megírta hogy legalább mondjam le, mire én írtam hogy most végeztem és nem mondtam le semmit, 9 nyugati???
Erre már nem válaszolt. Szóval 4 év. Tökmindegy. Annyit mondhatott volna, hogy bazdmeg, vagy valami.
vasárnap, március 1
babyboom
Leszögezném: NEM. :D
Most épp Ildi állt be a babaváró sorba :))))))) és biztos szuper szülők lesznek Zsoltival, nagyon örülök nekik, mert az esküvőjük óta lebegett a dolog a levegőben :)
Ezzel biztos nem vagyok egyedül, legalábbis remélem, de mostanság már néha elkap az érzés, hogy jó lenne egy baba :) persze ott még nem tartok, hogy mostazonnal, de már legalább eljutottam odáig, hogy egyszer, valamikor, nemsokára (5 éven belül) de jó lenne, ha Balázs és az én DNS kavalkádom tipegne körbe minket :)
Ehhez már nem is kell olyan borzasztó sok minden (dehogynem):
eljegyzés (a 2 nemhivatalos lánykérés után)
házasság (a 2 nemhivatalos esküvő után)
diploma (((( Ó remélem azért nem ebben a sorrendben!!!!! ))))
kicsivel nagyobb anyagi javak (igazából sose lesz elég)
és Balázs, aki remélhetőleg szintén ezt szeretné ^_^
Imádom, hogy Balázs öltönyben dolgozik, mert tuti mindenki bukik az 'egyenruhás' pasikra, na hát én nagyon :D szerencsére heti több alkalommal van lehetőségem jól végigmérni, amikor készülődik, és már nem egyszer szórakoztattam magam azzal, hogy az esküvői indulót dúdolgattam, tááá tátárááá tááá tátáárááá :D mit tegyek, az öltönyös pasimról az esküvőnk ugrik be.. :D neki még ezt nem mertem megmondani :D
Persze hozzátartozik a történethez, hogy nincs szükségem, késztetésem arra, hogy siessünk a dolgokkal. Ha 10 év múlva vesz el, akkor is én leszek a legboldogabb a világon :) csak néha nagyon megérinti a lelkem a kis talpak, mancsok... :)
Most épp Ildi állt be a babaváró sorba :))))))) és biztos szuper szülők lesznek Zsoltival, nagyon örülök nekik, mert az esküvőjük óta lebegett a dolog a levegőben :)
Ezzel biztos nem vagyok egyedül, legalábbis remélem, de mostanság már néha elkap az érzés, hogy jó lenne egy baba :) persze ott még nem tartok, hogy mostazonnal, de már legalább eljutottam odáig, hogy egyszer, valamikor, nemsokára (5 éven belül) de jó lenne, ha Balázs és az én DNS kavalkádom tipegne körbe minket :)
Ehhez már nem is kell olyan borzasztó sok minden (dehogynem):
eljegyzés (a 2 nemhivatalos lánykérés után)
házasság (a 2 nemhivatalos esküvő után)
diploma (((( Ó remélem azért nem ebben a sorrendben!!!!! ))))
kicsivel nagyobb anyagi javak (igazából sose lesz elég)
és Balázs, aki remélhetőleg szintén ezt szeretné ^_^
Imádom, hogy Balázs öltönyben dolgozik, mert tuti mindenki bukik az 'egyenruhás' pasikra, na hát én nagyon :D szerencsére heti több alkalommal van lehetőségem jól végigmérni, amikor készülődik, és már nem egyszer szórakoztattam magam azzal, hogy az esküvői indulót dúdolgattam, tááá tátárááá tááá tátáárááá :D mit tegyek, az öltönyös pasimról az esküvőnk ugrik be.. :D neki még ezt nem mertem megmondani :D
Persze hozzátartozik a történethez, hogy nincs szükségem, késztetésem arra, hogy siessünk a dolgokkal. Ha 10 év múlva vesz el, akkor is én leszek a legboldogabb a világon :) csak néha nagyon megérinti a lelkem a kis talpak, mancsok... :)
csütörtök, február 26
versenyfutás az idővel
először is leszögezném, hogy csütörtök hajnal 2 lesz nemsoká, így vélhetőleg telis-tele leszek elütésekkel, és szokás szerint mellőzöm a nagybetűket.
másodszor gyorsan meg is magyaráznám, hogy mit keresek gép előtt. szokásos humorból reflexből vágnám rá, hogy most értem rá, de azért kellett hozzá egy baromi életszerű, és baromi élethű (rém?)álom is. a sok rizsa után nyekegek majd az új melómról is :D egyszer már álmodtam azt még a CC-ben, hogy Szilvi kirúgott, de nem emlékeztem vagy fogalmam sem volt róla, hogy miért. Na, hasonlót álmodtam most is... csak 100x durvábbat.
kaptam egy értesítést, hogy igazgatósági megbeszélés lesz - már akkor furcsa volt, hogy mi az istent keresek én ott? meg a meghívottak közt Muci O_O a tündérbogyó munkatársam, akivel egyszerre kezdtünk 2012.10.01-el, és már a legelején közel kerültünk egymáshoz. Aztán ez hamar erősödött, ahogy fogytak körülöttünk az emberek akikkel együtt kezdtük. Mostmár Mucin kívül csak 1 lány van a CC-ben a mi körünkből (2012 őszi kampány). (na, most jutott eszembe, hogy a blogon nem ezt a Mucit hívom Mucinak többnyire :D báászki... ezek a hülye álnevek... :D meg én, aki 3-ból 2 barátnőjét Mucinak hívja......és a harmadik is Musi.... ezt most tegyük félre, már majdnem megírtam az egész posztot... :D)
szóval, Mucit szeretem. okos, értelmes, 4 évvel idősebb nálam, és örök gyerek mint én. meg nagydumás, mint én :) és ami egy részben folyton változó összetételű, 40-50 fős callcenterben nem hátrány: őszinte, és őszintén tud örülni a sikereimnek, ahogy én is az övéinek.
tehát, igazgatósági megbeszélés. nagyon korán van (mostmár 2am) ahhoz, hogy eszembe jusson, hogy hivatalosan ezt milyen tárgyalásnak hívják :D
beléptem, ott ült a teljesen meglepett Muci, aki szintén nem értette hogy mit keres ott, oldalt ült. szemben Szilvi lesütött szemekkel, lehajtott fejjel a jegyzeteit írkálta (CC vezető). Mellette még 2-3 magasabb beosztású ült. velük szemben 2 szék, az egyiken szintén vezető ült, a másik üres volt, így hát ez lett az én helyem. emlékszem, hogy vártam, hogy akkor valaki elkezdi, hogy mégis miért vagyunk itt, de csak valaki valamilyen minimális bevezető után - amire nem emlékszem, de mintha álmomban sem hangzott volna el - arra utalt, hogy Muci a személyes ügyfélszolgálatunkon betöltött munka során valamit elhibázott, megszegett egy szabályt talán. és erre nem reagált már senki, így rögtön magamhoz vettem az irányítást, hogy azt hiszem, azért vagyok itt hogy elmondjam a véleményemet. Elmondtam. Szilvi végig szemlesütve hallgatta, pedig megerősíthette volna amiket Muci munkájáról mondtam - nem tette, és ez méginkább bosszantott. a mellettem ülő igazgatósági tag csak 1-2 félmondatot mondott, amitől bepipultam, mert hazugság volt és nagyon megalázó és sértő (legalábbis így emlékszem az érzésre) Mucival kapcsolatban, ezért az Igazságosztó módjára, de nagyon választékosan kifejettem a saját álláspontomat a történtekről. a mellettem ülő vezető szemében csillogott egy kis düh, meg egy csipetnyi tisztelet azért, amit teszek.
snitt, és ugyanannak a tárgyalónak a padlóján ülök WTF arccal, meg Mucival kettesben aki szintén nem értette a történteket. már akkor sem emlékeztem, így már tényleg csak az érzés dereng, hogy azt kérdeztem, félig vigyorogva, hogy akkor most tényleg ki vagyok rúgva? O_O Muci se értette, de úgy rémlik hogy megköszönték a munkámat. azt már csak 50% bizonyossággal mondanám, hogy talán Mucit is elküldték.
snitt. egy fél nap pörgött le, képek vannak meg belőle, hogy buszozok haza a napfényben le a hegyről, és közben arra gondoltam, sose rúgtak még ki, de szerintem embert ilyen tisztességes helytállásért még nem küldtek el sehonnan :D borzasztóan büszke voltam magamra, hogy kiálltam Muciért. és persze kissé elkeseredett is, Balázsra gondoltam, hogy most így a nagy szám miatt ő lesz az egyedüli kereső... meg hogy tökömnek se hiányzik megint az álláskeresés, de az eddigi tapasztalataimmal és sikereimmel jó esélyre raktam magam egy másik céghez.
snitt. egy hatalmas házban voltam, álmomban "Balázs házában". ez már teljes mértékben mellőzte a racionalitást. viszont ott volt nagyon sok ember, mert a kertben nagy sörsátrak alatt ücsörögtek, ittak. emlékszem Kis Fecóra, aki a csopában volt munkatársam 1-2 évig, egész kedveltem, de alig láttam őt, alig töltöttünk együtt időt, nem sok mindent tudtam róla. igazából közömbös volt, de ha úgy adódott, egész jól elbeszélgettünk egymással. meg ott volt CSD is, aki most a specen munkatársam o_O mondjuk, őt jobban megértem az álmomban, mint Fecót, egyrészt minden nap látom, másrészt tegnap kaptam tőle egy kis meglepetést is, és hazafele is együtt éltük át a bkv tortúráit.
a házban furcsa dolgok voltak. ahogy az ablakon kinéztem, pont úgy láttam rá a kertkapura, mint a veresi gyerekszobámból :D ezt már többször álmodtam, hogy random házból ugyanaz a kilátás fogad, mint 15-19 éves koromig fogadott :D persze, még ilyenkor se ébred fel az ember a teljesen hülyébe átváltó álmából...
snitt. a kanapén ül Muci, és telefonál. először azt hittem Zolival, de valamiért ráéreztem, kiderült hogy Szilvivel beszél, és mintha még mindig CC-s lettem volna (az álmomban sehol se volt jelen, hogy már a speciális csoportnál vagyok, sőt a speces főnököm sem volt jelen sehol) a számmal tátogva kértem Mucit, hogy kérdezze már meg Szilvit, hogy most így... holnap már nem is kell menni, ugye? mert az a rész kimaradt a megbeszélésből, hogy konkrétan elküldtek volna, így nem tudtam hogy milyen hatállyal. Muci illetve Szilvi válaszára sem emlékszem már :D
snitt. a házban volt egy nagyon érdekes dolog, amit láttam már előtte valahol (tuti filmben), valami szerkezet, de fogalmam sincs mi az, talán lerajzolni tudnám csak.. valaki, egy lány, de sajnos most már nem emlékszem rá hogy ki volt, épp ücsörgött a szerkezet tetején, amikor okoska módjára megkérdeztem, hogy "és azt tudtad, hogy...." ... igazából nem tudom mit kérdeztem, de csináltam valamit, amitől történt valami a szerkezettel és az oldalai elkezdtek szétkapcsolódni egymásból (ilyen rácsszerkezetet érdemes képzelni :D) és kissé megpörgette a halálrémült lányt a cuccon, akinek annyit mondtam miközbe fejjel lefele lógott már a levegőből, hogy jha igen, kapaszkodj :D
snitt. kinéztem az ablakon, és nyitva volt a kapu. Balázsnak szóltam, aki azt mondja, így van jól, majd fekete alakokat láttam kimenni vagy bejönni a kapun, amire pánikba estem és Balázs csak mondta, hogy jólvan, majd mivel látta hogy még mindig stresszel a dolog, felhúzta az idegeit és lecsillapított, hogy hagyjam már ezt a hülyeséget :D
snitt.
másnap. megint abban a tárgyalóban ülök, azt hiszem ugyanazokkal a vezetőkkel. fogalmam sincs már sajnos, hogy mi hangzott el, egyáltalán mi volt a célom, de mikor felálltam hogy távozzak, akkor ösztönösen a szék háttámlájáról magam elé fogtam a kabátomat, ugyanis szabad cicikkel voltam :D még melltartó sem volt rajtam épp abban a pillanatban (de szerintem azért csak nem úgy mentem be :D) az utolsó kép, hogy kifele megyek a kabátomat magamhoz szorítva, büszkén, és ahogy a melleimet fogtam, kifele menet vettem észre, hogy a pólóm csak fel van tűrve a cicim fölé, így az ajtó nyitása közben gyorsan legyűrtem azt :D akkor sem volt rajtam melltartó :D viszont talán ez a felismerés volt az, ami miatt fölébredtem.
Hajnal 2kor, tökegyedül - Balázs dolgozik. szerintem még jó negyed óra kellett, hogy rájöjjek, hogy álmodtam. az stimmelt, hogy reggel van, vagy valami ilyesmi, de az álmom olyan realisztikus volt... az elején :D még azért a biztonság kedvéért megírtam Mucinak, hogy légyszi mondja, hogy tegnap nem volt közös tárgyalásunk, mert csak akkor leszek egészen nyugodt, ha ezt cáfolja :D
Így már egész vicces, de elég sokrétű volt az álmom... nyilván a speces csoportváltás miatt álmodtam ezt az egészet... és persze akkor nem tudom magam kipihenni, mikor munka előtt még talim van hajnalban a Blahán, ami mégcsak útba sem esik...
szóval, az álmom felfogható egy újabb búcsúnak is a CC-től (bár az egész cégtől kirúgtak :D).
----
Máris eltelik az első hónap a specen, csak úgy repül az idő. a feladataim érdekesek, izgalmasak, és nehezek. a munkatársaim és úgy az egész csoport címszavakban: F1, focista-programozó, nyugdíjas-matematikus, foci, politika, kanfilmek, cukorkaosztás, akvárium-halacskák, programozó, fiatalapuka, végtelen PC játékok, óriás plüss katica, autók, sportcipők, NFL, szurkolólányos filmek (utóbbiak a két kedvenc összefüggésem egyazon embernél :D), HUMOR. eszméletlen viccesek.
Sokan úgy voltak vele, hogy lehetetlen oda nőnek bekerülni, kb 10 éve nem is volt erre példa. a női oldalt rajtam kívül Erzsi (nyugdíjas, már csak félállásban, ő volt az előző csoportvezető idén januárig. szerintem ő hozta létre a csoportot is :D) és Andi (~35) erősítik csak. de hát engem se kell félteni, nem jövök zavarba attól, ha 4 pasi humorkodik körülöttem a legocsmányabb módokon :D ...pasik... :D inkább röhögök velük, mert egyébként tényleg bolondok és viccesek :)
szó mi szó, jól érzem magam. a munkakört elsajátítani nem tudom, menni idő lesz. persze vannak folyamatok, futtatások, meg tesztelések amiket már teljesen rám lehet bízni... de azért tudásban nagyon messze vagyok tőle...
furcsa érzés nagyon, hogy egy 40-50 fős közegből átkerültem egy 7 fős csoportba. és azt is szoknom kell, amíg még változtatni nem tudok rajta sajnos, hogy más a csoportban betöltött szerepem. több mint 2 év alatt sikerült elérnem azt, hogy a CC-ben úgy érezhessem, jó vagyok, jól teszem a dolgom, és sokan fordultak hozzám segítségért azzal a mondattal hogy "Judit te biztos tudod!". Most én vagyok az, aki alig tud valamit, és nagyon éles és szokatlan ez a váltás. persze tudom, hogy ehhez idő kell, és majd változni fog, én minden esetre mindent megteszek ezért :) (és sok esetben a specen is tudok mutatni olyat, amit ők se tudtak eddig ^_^)
szokom a váltást még egy darabig. az már most látszik, hogy kevesebbet fogok fecsegni a munkáról - egy vicces/érdekes/hülye sztori mindig akad egy ügyfélről, de a rendszerekről mit meséljek? max azt tudom, hogy összeomlott, vagy hogy miket mókoltam bennük... de ez meg már tényleg nem a sztorizni való meló :D
ja, és a versenyfutás az idővel... nincs beosztásom. nem tudom, mikor fogom ezt megszokni.. a hétre konkrétan felírtam a biztonság kedvéért, hogy mikor szeretnék :D törzsidő van, 9-15-ig benn kell lennem hogy elérhető legyek ha nagy a baj, de rám van bízva, hogy hogyan osztom be a havi munkaóráimat. ez tök szuper, csak a kártyaegyenlegem kell nagyon számolgatni (ami mutatja, hogy mennyi időt kell ledolgoznod. pl. ha pénteken, a hónap utolsó napján úgy mennék be reggel, hogy a csekkoló azt mutatja, -6 óra, akkor 6 óra munkát követően vidáman szökdécselve leléphetnék :)) de a szüneteim miatt, amit irodán kívül töltök, eléggé óvatosnak kell lenni és figyelni az egyenleget, mert nyilván hó végén nem jó jel minusszal zárni, tehát úgy, hogy kevesebbet voltál az irodában, mint az előírt.
Minden esetre, nekem a spec most nagyon jó, remélem én is ilyen jó leszek a specnek :)
és miközben ezt írtam (mostmár negyed 4...... ahhggrr...) kaptam üzenetet az Udvaroncomtól (saját, enyém, nemadom, szerezz magadnak.) aki meghatározott időközönként felbukkan és bókokkal halmoz el, mert megérdemlem a dicséretet. (te is! :D)
és láss csodát, blogolás közbe épp ezt dobta a gép: (igen, az ott balra a tálcánk) hát milyen cuki!
másodszor gyorsan meg is magyaráznám, hogy mit keresek gép előtt. szokásos humorból reflexből vágnám rá, hogy most értem rá, de azért kellett hozzá egy baromi életszerű, és baromi élethű (rém?)álom is. a sok rizsa után nyekegek majd az új melómról is :D egyszer már álmodtam azt még a CC-ben, hogy Szilvi kirúgott, de nem emlékeztem vagy fogalmam sem volt róla, hogy miért. Na, hasonlót álmodtam most is... csak 100x durvábbat.
kaptam egy értesítést, hogy igazgatósági megbeszélés lesz - már akkor furcsa volt, hogy mi az istent keresek én ott? meg a meghívottak közt Muci O_O a tündérbogyó munkatársam, akivel egyszerre kezdtünk 2012.10.01-el, és már a legelején közel kerültünk egymáshoz. Aztán ez hamar erősödött, ahogy fogytak körülöttünk az emberek akikkel együtt kezdtük. Mostmár Mucin kívül csak 1 lány van a CC-ben a mi körünkből (2012 őszi kampány). (na, most jutott eszembe, hogy a blogon nem ezt a Mucit hívom Mucinak többnyire :D báászki... ezek a hülye álnevek... :D meg én, aki 3-ból 2 barátnőjét Mucinak hívja......és a harmadik is Musi.... ezt most tegyük félre, már majdnem megírtam az egész posztot... :D)
szóval, Mucit szeretem. okos, értelmes, 4 évvel idősebb nálam, és örök gyerek mint én. meg nagydumás, mint én :) és ami egy részben folyton változó összetételű, 40-50 fős callcenterben nem hátrány: őszinte, és őszintén tud örülni a sikereimnek, ahogy én is az övéinek.
tehát, igazgatósági megbeszélés. nagyon korán van (mostmár 2am) ahhoz, hogy eszembe jusson, hogy hivatalosan ezt milyen tárgyalásnak hívják :D
beléptem, ott ült a teljesen meglepett Muci, aki szintén nem értette hogy mit keres ott, oldalt ült. szemben Szilvi lesütött szemekkel, lehajtott fejjel a jegyzeteit írkálta (CC vezető). Mellette még 2-3 magasabb beosztású ült. velük szemben 2 szék, az egyiken szintén vezető ült, a másik üres volt, így hát ez lett az én helyem. emlékszem, hogy vártam, hogy akkor valaki elkezdi, hogy mégis miért vagyunk itt, de csak valaki valamilyen minimális bevezető után - amire nem emlékszem, de mintha álmomban sem hangzott volna el - arra utalt, hogy Muci a személyes ügyfélszolgálatunkon betöltött munka során valamit elhibázott, megszegett egy szabályt talán. és erre nem reagált már senki, így rögtön magamhoz vettem az irányítást, hogy azt hiszem, azért vagyok itt hogy elmondjam a véleményemet. Elmondtam. Szilvi végig szemlesütve hallgatta, pedig megerősíthette volna amiket Muci munkájáról mondtam - nem tette, és ez méginkább bosszantott. a mellettem ülő igazgatósági tag csak 1-2 félmondatot mondott, amitől bepipultam, mert hazugság volt és nagyon megalázó és sértő (legalábbis így emlékszem az érzésre) Mucival kapcsolatban, ezért az Igazságosztó módjára, de nagyon választékosan kifejettem a saját álláspontomat a történtekről. a mellettem ülő vezető szemében csillogott egy kis düh, meg egy csipetnyi tisztelet azért, amit teszek.
snitt, és ugyanannak a tárgyalónak a padlóján ülök WTF arccal, meg Mucival kettesben aki szintén nem értette a történteket. már akkor sem emlékeztem, így már tényleg csak az érzés dereng, hogy azt kérdeztem, félig vigyorogva, hogy akkor most tényleg ki vagyok rúgva? O_O Muci se értette, de úgy rémlik hogy megköszönték a munkámat. azt már csak 50% bizonyossággal mondanám, hogy talán Mucit is elküldték.
snitt. egy fél nap pörgött le, képek vannak meg belőle, hogy buszozok haza a napfényben le a hegyről, és közben arra gondoltam, sose rúgtak még ki, de szerintem embert ilyen tisztességes helytállásért még nem küldtek el sehonnan :D borzasztóan büszke voltam magamra, hogy kiálltam Muciért. és persze kissé elkeseredett is, Balázsra gondoltam, hogy most így a nagy szám miatt ő lesz az egyedüli kereső... meg hogy tökömnek se hiányzik megint az álláskeresés, de az eddigi tapasztalataimmal és sikereimmel jó esélyre raktam magam egy másik céghez.
snitt. egy hatalmas házban voltam, álmomban "Balázs házában". ez már teljes mértékben mellőzte a racionalitást. viszont ott volt nagyon sok ember, mert a kertben nagy sörsátrak alatt ücsörögtek, ittak. emlékszem Kis Fecóra, aki a csopában volt munkatársam 1-2 évig, egész kedveltem, de alig láttam őt, alig töltöttünk együtt időt, nem sok mindent tudtam róla. igazából közömbös volt, de ha úgy adódott, egész jól elbeszélgettünk egymással. meg ott volt CSD is, aki most a specen munkatársam o_O mondjuk, őt jobban megértem az álmomban, mint Fecót, egyrészt minden nap látom, másrészt tegnap kaptam tőle egy kis meglepetést is, és hazafele is együtt éltük át a bkv tortúráit.
a házban furcsa dolgok voltak. ahogy az ablakon kinéztem, pont úgy láttam rá a kertkapura, mint a veresi gyerekszobámból :D ezt már többször álmodtam, hogy random házból ugyanaz a kilátás fogad, mint 15-19 éves koromig fogadott :D persze, még ilyenkor se ébred fel az ember a teljesen hülyébe átváltó álmából...
snitt. a kanapén ül Muci, és telefonál. először azt hittem Zolival, de valamiért ráéreztem, kiderült hogy Szilvivel beszél, és mintha még mindig CC-s lettem volna (az álmomban sehol se volt jelen, hogy már a speciális csoportnál vagyok, sőt a speces főnököm sem volt jelen sehol) a számmal tátogva kértem Mucit, hogy kérdezze már meg Szilvit, hogy most így... holnap már nem is kell menni, ugye? mert az a rész kimaradt a megbeszélésből, hogy konkrétan elküldtek volna, így nem tudtam hogy milyen hatállyal. Muci illetve Szilvi válaszára sem emlékszem már :D
snitt. a házban volt egy nagyon érdekes dolog, amit láttam már előtte valahol (tuti filmben), valami szerkezet, de fogalmam sincs mi az, talán lerajzolni tudnám csak.. valaki, egy lány, de sajnos most már nem emlékszem rá hogy ki volt, épp ücsörgött a szerkezet tetején, amikor okoska módjára megkérdeztem, hogy "és azt tudtad, hogy...." ... igazából nem tudom mit kérdeztem, de csináltam valamit, amitől történt valami a szerkezettel és az oldalai elkezdtek szétkapcsolódni egymásból (ilyen rácsszerkezetet érdemes képzelni :D) és kissé megpörgette a halálrémült lányt a cuccon, akinek annyit mondtam miközbe fejjel lefele lógott már a levegőből, hogy jha igen, kapaszkodj :D
snitt. kinéztem az ablakon, és nyitva volt a kapu. Balázsnak szóltam, aki azt mondja, így van jól, majd fekete alakokat láttam kimenni vagy bejönni a kapun, amire pánikba estem és Balázs csak mondta, hogy jólvan, majd mivel látta hogy még mindig stresszel a dolog, felhúzta az idegeit és lecsillapított, hogy hagyjam már ezt a hülyeséget :D
snitt.
másnap. megint abban a tárgyalóban ülök, azt hiszem ugyanazokkal a vezetőkkel. fogalmam sincs már sajnos, hogy mi hangzott el, egyáltalán mi volt a célom, de mikor felálltam hogy távozzak, akkor ösztönösen a szék háttámlájáról magam elé fogtam a kabátomat, ugyanis szabad cicikkel voltam :D még melltartó sem volt rajtam épp abban a pillanatban (de szerintem azért csak nem úgy mentem be :D) az utolsó kép, hogy kifele megyek a kabátomat magamhoz szorítva, büszkén, és ahogy a melleimet fogtam, kifele menet vettem észre, hogy a pólóm csak fel van tűrve a cicim fölé, így az ajtó nyitása közben gyorsan legyűrtem azt :D akkor sem volt rajtam melltartó :D viszont talán ez a felismerés volt az, ami miatt fölébredtem.
Hajnal 2kor, tökegyedül - Balázs dolgozik. szerintem még jó negyed óra kellett, hogy rájöjjek, hogy álmodtam. az stimmelt, hogy reggel van, vagy valami ilyesmi, de az álmom olyan realisztikus volt... az elején :D még azért a biztonság kedvéért megírtam Mucinak, hogy légyszi mondja, hogy tegnap nem volt közös tárgyalásunk, mert csak akkor leszek egészen nyugodt, ha ezt cáfolja :D
Így már egész vicces, de elég sokrétű volt az álmom... nyilván a speces csoportváltás miatt álmodtam ezt az egészet... és persze akkor nem tudom magam kipihenni, mikor munka előtt még talim van hajnalban a Blahán, ami mégcsak útba sem esik...
szóval, az álmom felfogható egy újabb búcsúnak is a CC-től (bár az egész cégtől kirúgtak :D).
----
Máris eltelik az első hónap a specen, csak úgy repül az idő. a feladataim érdekesek, izgalmasak, és nehezek. a munkatársaim és úgy az egész csoport címszavakban: F1, focista-programozó, nyugdíjas-matematikus, foci, politika, kanfilmek, cukorkaosztás, akvárium-halacskák, programozó, fiatalapuka, végtelen PC játékok, óriás plüss katica, autók, sportcipők, NFL, szurkolólányos filmek (utóbbiak a két kedvenc összefüggésem egyazon embernél :D), HUMOR. eszméletlen viccesek.
Sokan úgy voltak vele, hogy lehetetlen oda nőnek bekerülni, kb 10 éve nem is volt erre példa. a női oldalt rajtam kívül Erzsi (nyugdíjas, már csak félállásban, ő volt az előző csoportvezető idén januárig. szerintem ő hozta létre a csoportot is :D) és Andi (~35) erősítik csak. de hát engem se kell félteni, nem jövök zavarba attól, ha 4 pasi humorkodik körülöttem a legocsmányabb módokon :D ...pasik... :D inkább röhögök velük, mert egyébként tényleg bolondok és viccesek :)
szó mi szó, jól érzem magam. a munkakört elsajátítani nem tudom, menni idő lesz. persze vannak folyamatok, futtatások, meg tesztelések amiket már teljesen rám lehet bízni... de azért tudásban nagyon messze vagyok tőle...
furcsa érzés nagyon, hogy egy 40-50 fős közegből átkerültem egy 7 fős csoportba. és azt is szoknom kell, amíg még változtatni nem tudok rajta sajnos, hogy más a csoportban betöltött szerepem. több mint 2 év alatt sikerült elérnem azt, hogy a CC-ben úgy érezhessem, jó vagyok, jól teszem a dolgom, és sokan fordultak hozzám segítségért azzal a mondattal hogy "Judit te biztos tudod!". Most én vagyok az, aki alig tud valamit, és nagyon éles és szokatlan ez a váltás. persze tudom, hogy ehhez idő kell, és majd változni fog, én minden esetre mindent megteszek ezért :) (és sok esetben a specen is tudok mutatni olyat, amit ők se tudtak eddig ^_^)
szokom a váltást még egy darabig. az már most látszik, hogy kevesebbet fogok fecsegni a munkáról - egy vicces/érdekes/hülye sztori mindig akad egy ügyfélről, de a rendszerekről mit meséljek? max azt tudom, hogy összeomlott, vagy hogy miket mókoltam bennük... de ez meg már tényleg nem a sztorizni való meló :D
ja, és a versenyfutás az idővel... nincs beosztásom. nem tudom, mikor fogom ezt megszokni.. a hétre konkrétan felírtam a biztonság kedvéért, hogy mikor szeretnék :D törzsidő van, 9-15-ig benn kell lennem hogy elérhető legyek ha nagy a baj, de rám van bízva, hogy hogyan osztom be a havi munkaóráimat. ez tök szuper, csak a kártyaegyenlegem kell nagyon számolgatni (ami mutatja, hogy mennyi időt kell ledolgoznod. pl. ha pénteken, a hónap utolsó napján úgy mennék be reggel, hogy a csekkoló azt mutatja, -6 óra, akkor 6 óra munkát követően vidáman szökdécselve leléphetnék :)) de a szüneteim miatt, amit irodán kívül töltök, eléggé óvatosnak kell lenni és figyelni az egyenleget, mert nyilván hó végén nem jó jel minusszal zárni, tehát úgy, hogy kevesebbet voltál az irodában, mint az előírt.
Minden esetre, nekem a spec most nagyon jó, remélem én is ilyen jó leszek a specnek :)
és miközben ezt írtam (mostmár negyed 4...... ahhggrr...) kaptam üzenetet az Udvaroncomtól (saját, enyém, nemadom, szerezz magadnak.) aki meghatározott időközönként felbukkan és bókokkal halmoz el, mert megérdemlem a dicséretet. (te is! :D)
és láss csodát, blogolás közbe épp ezt dobta a gép: (igen, az ott balra a tálcánk) hát milyen cuki!
csütörtök, február 12
jrspclst
:)))))))))
már megszoktam a kérdést, hogy miafaszomatcsinálok, szóval most igyekszem magolni a szerződésmódosításomból a feladatkör részt (kattintásra nő) :
.jpg)
annyit hozzátennék, hogy aljas, és nem is csak vagyonbiztosítás oldalon vagyok, sőt, elsődlegesen életen, de dupla munkaszerződés esetén ez most mindegy is.
Az első pár napot a berendezkedésem, és az új asztalom ismételt otthonossá tétele töltötte ki leginkább, erről is hoztam egy részletet :D az unikornis a legfontosabb a kis szívemnek. (paintben készült, majd ki lett szedve belőle az összes szín, és nyomtatás után szinesceruza varázsolta ilyenre.
.jpg)
A közeg zseniális. képzelni sem lehetne jobbat. Az szerintem mindent elmond, hogy nekem olyan elborult humorom van, hogy az unikornison (illetve, a méretei miatt pónikornis) lovagló nyuszin sírva röhögtem, ameddig bírtam - és velem együtt a másik 6 nyomika is ilyen humort kapott a sorstól, így a hét beszólása: A Reál Madrid is csomót keresett Kaka-n mikor eladta!
szóval, boldogság, büszkeség!
szombat, január 31
Christian Gray és az Ő ötven árnyalata
Eljött hát az idő, amikor beadtam a derekam, és elkezdtem olvasni A szürke ötven árnyalatát.
(az utolsó héten a CC-ben már a főnök szerintem búcsúajándék gyanánt nem nagyon bízott rám extra feladatokat, és olyan vonalra tett rá, amin alig volt hívás egész héten - így egy nap azért 80 oldalt el lehet olvasgatni munka mellett. bár kínos, ha a melletted ülő mindeközben szétdolgozza az agyát. jövőhéten vár a spec csoport!)
Írhatnék arról, hogy irodalmilag mennyire értékelhető a könyv... hát... nem egy Balzac... vagy írhatnék arról, hogy erős sejtésem volt rá, hogy az író férfi, egészen a 120. oldal magasságáig, amikor már teljes mértékben meg is voltam róla győződve, hogy férfi. aztán persze megnéztem, nő írta, de akkor most a prűd olvasó fordítsa el a fejét: ha ezt nő írta, még sosem nyelt spermát szerintem. Írhatnék arról is, hogy a nyelvezete borzalom, hogy minden második mondat az, hogy szent szar, és hogy a főhős élete szerelmét csak és kizárólag azzal a leírással tudja jellemezni, hogy szürke tekintetű - de fogjuk rá ezt a gagyi fordításra. Az mondjuk majdnem ennyire zavar, hogy katasztrófa a szerkesztése (elírások sora stb.) de szerintem én nem hivatalos fordítást olvasok. Legalábbis nagyon remélem, mert ha mégis az eredetit, akkor a pofám szakad le, hogy ezt így meg lehetett jelentetni.
De inkább azokhoz a lányokhoz szólok, akik már olvasták. Főképp azokhoz, akik még nem találkoztak Mr. Gray féle alakokkal, de szentül hiszik, hogy ez mennyire csodálatos és izgalmas dolog. Na. Hát, nekem pár éve megvolt Mr. Gray. Persze nem a könyvben leírt milliókkal meg korbácsokkal, de ugyanazzal a miliővel. Izgalmas, perzselő, izgalmas, fájó, izgalmas, kínzó... izgalmas. És baromira öntelt, nagyképű, magabiztos, csábító, független. Persze aki mindig megkapja, amit akar.
Kedves hölgyeim: ha egy Mr. Gray féle alak szemet vet rátok, akkor egy dolgot javasolnék: FUTÁS! Amilyen messze csak lehet, ahogy csak a lábak bírják. Egyetlen rááldozott percet sem érdemel meg az ilyen ember, és még te érzed magad megtisztelve miatta. Nem kell napokig rágódni, hogy most miért nem hív, aztán a nyakába borulni, mikor virágot hoz. Nem kell rajongani. Senki sem érdemli meg, és aki igazán megérdemli, sosem kényszerít bele egy nőt egy ilyen Nemkapcsolatba.
Hihetetlen, mennyi idő eltelt, de én még mindig ököllel tudnám csapkodni azt a barmot, aki mint Mr. Gray persze lefektette a szabályokat, és nem is szegi meg azokat, így őt papíron egy cseppet sem hibáztathatod, ha jól szórakozik, majd továbbáll.
Nem sejtettem, hogy a főhős jelleme ennyire passzolni fog valakire.. de ennek köszönhetően utálok minden egyes betűt amit róla írnak, és az összes ilyen férfit egyaránt.
Tehát: Ha egy szürke szempártól, néhány kócos hajtincstől, egy kis hanyag eleganciától, kimért udvariasságtól, figyelmességtől és némi elérhetetlenségtől rögtön benedvesedik a bugyid: MENEKÜLJ, és keress magadnak egy tiszteletreméltó, jóravaló, tisztességes FÉRFIT. Borzasztóan szerencsés vagyok, hogy én megtaláltam.
Te, meg ha magadra ismersz, ... Soha többet ne ess ugyanebbe a hibába. Te arrogáns faszkalap!
(az utolsó héten a CC-ben már a főnök szerintem búcsúajándék gyanánt nem nagyon bízott rám extra feladatokat, és olyan vonalra tett rá, amin alig volt hívás egész héten - így egy nap azért 80 oldalt el lehet olvasgatni munka mellett. bár kínos, ha a melletted ülő mindeközben szétdolgozza az agyát. jövőhéten vár a spec csoport!)
Írhatnék arról, hogy irodalmilag mennyire értékelhető a könyv... hát... nem egy Balzac... vagy írhatnék arról, hogy erős sejtésem volt rá, hogy az író férfi, egészen a 120. oldal magasságáig, amikor már teljes mértékben meg is voltam róla győződve, hogy férfi. aztán persze megnéztem, nő írta, de akkor most a prűd olvasó fordítsa el a fejét: ha ezt nő írta, még sosem nyelt spermát szerintem. Írhatnék arról is, hogy a nyelvezete borzalom, hogy minden második mondat az, hogy szent szar, és hogy a főhős élete szerelmét csak és kizárólag azzal a leírással tudja jellemezni, hogy szürke tekintetű - de fogjuk rá ezt a gagyi fordításra. Az mondjuk majdnem ennyire zavar, hogy katasztrófa a szerkesztése (elírások sora stb.) de szerintem én nem hivatalos fordítást olvasok. Legalábbis nagyon remélem, mert ha mégis az eredetit, akkor a pofám szakad le, hogy ezt így meg lehetett jelentetni.
De inkább azokhoz a lányokhoz szólok, akik már olvasták. Főképp azokhoz, akik még nem találkoztak Mr. Gray féle alakokkal, de szentül hiszik, hogy ez mennyire csodálatos és izgalmas dolog. Na. Hát, nekem pár éve megvolt Mr. Gray. Persze nem a könyvben leírt milliókkal meg korbácsokkal, de ugyanazzal a miliővel. Izgalmas, perzselő, izgalmas, fájó, izgalmas, kínzó... izgalmas. És baromira öntelt, nagyképű, magabiztos, csábító, független. Persze aki mindig megkapja, amit akar.
Kedves hölgyeim: ha egy Mr. Gray féle alak szemet vet rátok, akkor egy dolgot javasolnék: FUTÁS! Amilyen messze csak lehet, ahogy csak a lábak bírják. Egyetlen rááldozott percet sem érdemel meg az ilyen ember, és még te érzed magad megtisztelve miatta. Nem kell napokig rágódni, hogy most miért nem hív, aztán a nyakába borulni, mikor virágot hoz. Nem kell rajongani. Senki sem érdemli meg, és aki igazán megérdemli, sosem kényszerít bele egy nőt egy ilyen Nemkapcsolatba.
Hihetetlen, mennyi idő eltelt, de én még mindig ököllel tudnám csapkodni azt a barmot, aki mint Mr. Gray persze lefektette a szabályokat, és nem is szegi meg azokat, így őt papíron egy cseppet sem hibáztathatod, ha jól szórakozik, majd továbbáll.
Nem sejtettem, hogy a főhős jelleme ennyire passzolni fog valakire.. de ennek köszönhetően utálok minden egyes betűt amit róla írnak, és az összes ilyen férfit egyaránt.
Tehát: Ha egy szürke szempártól, néhány kócos hajtincstől, egy kis hanyag eleganciától, kimért udvariasságtól, figyelmességtől és némi elérhetetlenségtől rögtön benedvesedik a bugyid: MENEKÜLJ, és keress magadnak egy tiszteletreméltó, jóravaló, tisztességes FÉRFIT. Borzasztóan szerencsés vagyok, hogy én megtaláltam.
Te, meg ha magadra ismersz, ... Soha többet ne ess ugyanebbe a hibába. Te arrogáns faszkalap!
kedd, január 13
HOPPÁRÉ! :)
Junior Speciális ügyek munkatárs, február 1-től! :)))))
remegtem, mint a kocsonya :D pedig azért azt nem mondhatnám, hogy meglepett... :)))))
Minden esetre, borzasztóan furcsa lesz, teljesen más munkakör. Bár nyilván a telefonos+személyes ügyfélszolgálathoz képest minden teljesen más, ami nem az :D Ismerkedni legalább szerencsére nem nagyon kell, mert velem együtt leszünk 7-en (egy darabig, aztán Erzsike teljesen nyugdíjba megy), szóval nem nagy bagázs, meg hát azért már több mint két éve együtt dolgozunk :) csak most sokkal közelebb lesznek :D
Még van egy kis időm, hogy megemésszem, hogy nincs több ügyfél. lesz cserébe soksok izgi rendszertesztelés, meg ilyesmik :) jajjj meg akvárium! :D
Mindeközben... vizsgaidőszak, pfujj!
vasárnap, január 11
papparammpamm
már nagyon megy a visszaszámlálás, remélhetőleg holnap lesz előrelépés az előrelépési ügyben.
Mindenkinek köszi, aki szurkolt nekem és elviselte az elmúlt időszakban, hogy szinte csak a munkával vagyok hajlandó foglalkozni (sajnos a suli kárára is...) de úgy néz ki az október óta tartó idegtépésnek hamarosan vége.
aztán jön majd egy újabb idegtépés, de ez legyen a jövőhét gondja.
meg amúgy vizsgáim is vannak mindeközben. :D
Ha a holnap nem úgy sikerül, ahogy elterveztem, akkor meg a kövi hisztik miatt kérek némi megértést :D
Imola, az évértékelőhöz írtam Neked választ, nem tudom, te is kapsz-e róla e-mailt :) <3
Mindenkinek köszi, aki szurkolt nekem és elviselte az elmúlt időszakban, hogy szinte csak a munkával vagyok hajlandó foglalkozni (sajnos a suli kárára is...) de úgy néz ki az október óta tartó idegtépésnek hamarosan vége.
aztán jön majd egy újabb idegtépés, de ez legyen a jövőhét gondja.
meg amúgy vizsgáim is vannak mindeközben. :D
Ha a holnap nem úgy sikerül, ahogy elterveztem, akkor meg a kövi hisztik miatt kérek némi megértést :D
Imola, az évértékelőhöz írtam Neked választ, nem tudom, te is kapsz-e róla e-mailt :) <3
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)