Mostanában jópáran emlegették, hogy túl antiszociális lettem, meg agresszív meg zaklatott... A zaklatottal pl egyet kell értenem, mert még mindig baromi hamar fel tudnak idegesíteni egyébként jelentéktelen emberek... túl sokat foglalkozom másokkal, és túl keveset magammal.
Letti egyenesen kiakadt, és számonkért, hogy hol a régi mindigoptimista Judit?
hát, valószínűleg meghalt, ennyi, vagy elbújt egy sötét sarokba, és kivárja a végét. Tudom hogy nem jó hozzáállás, és próbálok is változtatni ezen, de úgy néz ki, csak lassacskán megy.
Minden esetre az biztos, hogy sosem leszek megint annyira pesszimista, mint 5-6 évvel ezelőtt voltam, na, az borzasztó volt de nagyon. Szóval ahhoz képest most nagyon jó vagyok.
Viszont az emberekben pont ugyanannyira bízom csak, mint akkor. De ez nem is baj, biztonságos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése