Jubileumi 14. BFK - Kosd

szóval (amíg gyorsan fő a holnapi rakottkrumpli) elmesélem a 14. BetegFasz Képzést :)

6 évvel ezelőtt Cézé elindított egy kirándulólavinát, aminek köszönhetően minden évben március 15 és október 23 környékén a baráti társaság elvonul a világvégére, valljuk be, szeszt inni.
általában mindig új helyre megyünk, mert hát sokszor nem látnak minket szívesen másodjára, de szempont, hogy a semmi szélére menjünk, de mégis legyen látnivaló.

most, az őszi szervezésében eléggé kivettem a részem, én találtam a szállást, mert én hisztiztem, hogy maradjunk a megyében. nem egyszerű feladat, mert mindig sokan megyünk (most 17en voltunk) és nem is akarunk sokat fizetni, így elég macera szállást találni, de végül sikerült. bár, hivatalosan 12 főre való a szállás... mondtam a néninek, hogy hát mi kicsiarakás, meg mindenkiszeretmindenkit, így végül még szabad kanapé is maradt :D
jöttek velünk az ÚjSvájciék is (akik nem egyenlőek a Svájcival...) és az ÚjSvájciék női tagján belül már növekszik az első BFK baba, Bence is, ugyanis az ÚjSvájciék 3 évvel ezelőtt egy tavaszi BFK-n jöttek össze Martonyiban, egy kicsi határmenti faluban :P egyébként az volt az első BFK-m :P
szóval az ÚjSvájciéknak nagyon örültem, mert végre itthon vannak, bár csak a házassági papírok miatt, aztán mennek is vissza :(
jött a Svájci is aki hozta magával a nála sokkal Svájcibb öccsét, aki magyarul csak részegen tud, így tudtam gyakorolni az angolt is, ez mondjuk részegen nagyon vicces tud lenni.... :D

én már pénteken Cézinél aludtam, szombat reggel ott találkoztunk ÚjSvájciékkal, mert most mi voltunk a sorosok a kocsikázással :D igazából mindig jó együtt sörözni a vonaton, de most nagyon jól esett hogy volt fuvarunk. még bevásároltunk, főképp szeszt, aztán Vácott találkoztunk a másik kocsival, meg a vonatos többiekkel, beültünk egy kocsmába, és hivatalosan is megnyitottuk a kirándulást. sétáltunk a dunaparton, bár szegény Lacónak ez inkább szenvedés volt, elég beteg, nehezére esik a mozgás, így leginkább ketté szakadt a társaság, a normál tempójúra, meg a másikra, akik fél órával később értünk vissza mert Lacóval mentünk.
Vácról már csak 10 perc volt kocsival Kosd, így bevettük a szállást.

nagyon szép helyen voltunk, hatalmas, és nagyon jól rendbentartott kerttel, baromi nagy nappalival, egy kis apartmannal 2 szobával fürdővel konyhával, a nagyházban még 2 hálóval. szóval, elfértünk, hurrá! :))))
szinte rögtön tüzet is raktunk, én meg a felelősség súlya alatt írtam a listát, mit nem szabad: tűzre műanyag széket dobni, teraszról leugrani (persze mégis én voltam az első....... :D) és a többi. közben igyekeztem kreatív feladatokat és BFKvízt kitalálni a játékhoz amihez szintén én ragaszkodtam.
ja, azt mondani se kell, hogy már nagyon jó állapotba került a társaság koraestére.
táncoltunk, végtelensokat, a 10 órás végtelenített gangnam style cd-re, de ezt örökre le fogja tagadni mindenki. bár a képek nagyon aranyosak lettek! :D
az esti sütögetés közepette (amikor én idegeskedtem, mert a néninek szólni kellett, hogy még éjjel érkezik plusz két fő... :D) Cézi odaadta a meglepimet, olyan édes, tudom hogy sokat készült rá, hogy elintézze <3 megkaptam tőle a Reni által csinált félbevágott nyuszis fülbevalót, baromi vagány, nagyon megosztja az embereket, van aki szerint borzasztójó, van aki szerint undorító :D és kaptam ezüstláncot a nyuszis medálomhoz is, úgy örülök, mert eddig nem tudtam hordani mert kiütéses voltam az előző lánctól :S <3
az este további részében természetesen ittunk. sokat. sörbe kevert vodkát, többek között. kiráz a hideg még mindig, ha rágondolok :D

vasárnap viszonylag korán keltünk, mert reggelizés után 11 körül elindultunk kirándulni. a két Svájci maradt, papírkutyák, meg Lacó mert neki ez lehetetlen küldetés lett volna.
Cézi 6 órás túrát tervezett, egy KiTudjaMilyenNevű hegyre, kilátóhoz. menet közben láttunk egy bányászemléket, ahol 7 bányász vesztette életét (megfulladtak a víztől), és ki ne gondolna ilyenkor Hapci, Szende, Szundi, Kuka, és az összes többi bányásztörpre?
én 1 óra hegymászás után Renivel visszafordultam, mert nagyon szarul lettem, a szállásra visszaérve rohantam a mosdóba, aztán az ágyba, és ezt az ingázást csináltam még 4 órán keresztül... de sikerült 1 órát aludnom pluszba a hajnali 3hoz. Cézé meg Kutya 3-4 órányi túrázás után fordultak vissza, előbbi kifáradt, utóbbinak szétesett a lábán a cipő. ők már voltak barlangokban és sziklát is másztak. aztán mikor visszaért az egész társaság, akkor beszámoltak arról, hogyan másztak fel a magas kilátóba egy kismamát felfele tolva egy magas létrával, és hogy mennyivel jobb volt a kilátás 200 méterrel lejjebbről :D

visszaérve nekiállt a társaság az esti bogrács paprikáskrumplinak, ami mindig Cézi reszortja, és mindig hihetetlen finom! persze menet közben jól meg is szomjaztunk, nem maradhatott ez így tovább.
vacsi után lejátszottuk a BFKvízt és a Special BFK Activityt, ami sírvaröhögősre sikeredett szerencsére. az eredményhírdetésre már a társaság fele kidőlt, de a győztes csapat büszkén viselte egész hajnalban az általam választott mikulássapkákat :D borzasztó a humorom, ez van, de tök olyanok voltak, mint a bányásztörpék! :D

másnap megint kevés alvás után felkeltünk, rendrakás, pakolás, takarítás, eltört dolgok eldugása, fizetés, búcsú, és irány haza!

imádom ezeket az embereket, mindig jó velük bárhol lenni, és külön öröm, hogy többüket saját barátaimnak tekintem már évek óta :)

hazaérve Cézihez nem igazán tudtunk megmozdulni, így déltől aludtunk pár órát, aztán rajtam az se segített, ott ragadtam egész hétfő délutánig, de hát persze nagyon jól tettem :)