az új magyar gyártású HBO sorozatot bámulom.
az első jelenet idegesít. nem is, most hogy belegondolok, az első előtti első jelenet is zavart már. Laura generál egy pánikrohamot a Lánchídon (azt hiszem, az az volt), ami gyakorlatilag 2 gyors lélegzetvétel meg egy korlátnak támaszkodás, és vége, továbbsétál.
majd jön az első jelenet, a terapeutánál ül, és mesél. előtte kiírják, reggel 9 óra. ehhez képest az egész jelenet alatt az az érzésem, hogy olyan este 8 körül lehetünk időben, mert annyi műfénnyel van megvilágítva Laura, mintha egy étteremben ülnének. néha távolabbról mutatják a kanapét és látszik a függöny mellett egy vékony résben hogy kinn valóban nappal van. elcseszték a világítást, ez a személyes véleményem.
egyébként a doki kordzakót visel, annak rendje s módja szerint a könyökénél ilyen kopásgátló izével, Laura pedig meséli a tegnap esti részeg félrekefélését egy kocsma wc-jében a szőke göndör kordnadrágos, fehér garbót viselő sráccal, én már itt röhögtem, hogy ezt ugye nem gondolják komolyan?! majd a nő is öniróniát eszközölt, és megismételte: Fehér garbóban, esküszöm!
végig azon gondolkoztam, hogy vajon ez egyhelységes sorozat-e, és persze az, a kamera ki sem mozdul a pszichiáter nappalijából, a másik nagy kérdés pedig az volt, hogy ellövik-e azt a tipikus szar szálat, hogy a páciens szerelmet vall a terapeutájának, és hát az első rész végére erre is fény derül.
egyébként hangulatos, a világítás engem borzasztóan zavar, az egyhelységgel semmi problémám én ezt mindig imádtam (lásd Halálkeringő c. magyar thriller Dobó Katával és Kern Andrással), viszont néha kicsit vontatott a monológ - mert párbeszédről nem igazán beszélhetünk - szóval néhol lassú, de remélem ez csak Laura hibája és nem a rendezőé.
elindítottam a második részt.
itt már nincs fél perces kültéri felvétel, rögtön Máté érkezésével indul, aki azt hajtogatja, hogy ő nem terápiára jött, csak véleményt kér, de sajnos ezt sem hajtogatja túl gyorsan... vontatott... lassú... húsz perc kell ahhoz hogy kilyukadjon bárhol a téma. az alap téma az, hogy a gyógyszergyárból aminek Máté a tulajdonosa elutasítottak 80 alkalmazottat, és az egyik megölte két gyerekét, feleségét, majd saját magát is. innen mondjuk viszonylag gyorsan eljut a szál Máté anyjának halálához, az apja hidegségéhez, és a meleg legjobb barátjához. ez már legalább nem sablon sztori, viszont Máté arroganciája miatt minden mondata után megszeretném fojtani egy kanál vízben.
a műfényes megvilágítás még mindig borzasztóan zavar.
jóslat: biztos vagyok benne a 8. percnél, hogy kiderül, azért beszél a legjobb barátjáról úgy, hogy "homokos" "gyerek", mert haragszik rá a homoszekszualitása miatt, hiszen Máté önmaga is látens. muhahaha. komoly pénzt tennék rá...
na, majd meglátom, mi lesz még ebből, egyenlőre így elsőre nem vágta el magát nálam a sorozat teljesen, valószínűleg csak én nem vagyok jelenleg a legjobb közönség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése