szervusz kedves, remélem minden rendben, körülöttem változik minden, akár a kedvem, eléggé szétszakadt a család az elmúlt időben, pedig biztos emlékszel te is a szünidőkre...
szép időnként rájönni, hogy az igazi dolgok az életben megrendíthetetlenek, megváltoztathatatlanok, és felejthetetlenek. ez különösen igaz Gaspira.
érdekes, az igazán fontos dolgokról nem lehet írni, mert kicsinyessé válik, és ezt úgy sem tudja senki sem átérezni.
nem is kell, nem is szabad. ez az érzés csak az enyém.
__________
ma mikor Létrással beszélgettünk, valahogy eszembe jutott egy emlék, amit Gaspival éltünk át, aztán egyiket követte a másik, és rádöbbentem, hogy mindenre emlékszem ami hozzá fűződik, pedig nagyjából 7 évről van szó. de mai napig emlékszem az Astra zenecára, a tatabányai estékre, a kocsira, a kezére, a pogácsákra, az erkélyre, a pulcsijára, a sálra, az első találkozásunkra, az utolsó találkozásunkra, a macira, a Városkapus délutánokra, a burger kingre, Deegora és Ridlerre, (...)
hihetetlen, de minden ami velünk történt 7 év alatt még most is itt van a fejemben.
ez csak azért furcsa, mert arra sem emlékszem, hogy hívták általános iskolában az osztályfőnököm, vagy hogy mi volt a jelem az oviban... tény, borzasztó a memóriám. de Gaspival kapcsolatban minden egyes emlékkép olyan, mintha az előbb történt volna.
borzasztóan hiányzik, mert itt a helye az életemben.
írtam neki egy levelet :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése