savanyú bűz marja a szemem, besavazott hamburgereken félve lépek, nyomasztó évek
titkait olyan mélyen altatod már rég, nem tudom, hogy van hogy nem untad meg még...
gyertek most, törjetek minden álmot szét, a semmire a semmi az nem lehet mentség...
valami van, nem megy az idő, szökik a gáz, fogy a levegő, félrenézek, vakít a fényed...
porig aláz, kiborít engem idegileg ez a szerelem, semmi nem kell, könyörgöm, menj el!
elmegyek, ennyi és nem volt több, mint szép, kedvesem, veszteni nem tudsz most sem még...
ritka perc, szóra sem érdemes a szó, meglehet, hogy tegnaptól egyszer sem volt jó
a szavak, nagyon vigyázz, eltalálhatnak, burokba nem szültek még senkit halhatatlannak
ahogy azt megszoktad már, újra minden nap, tágulj a szemem elé, mint egy kincses képeslap....
ne higgy nekem, ha rosszat akarok, szerelmeim ugyanolyanok, minden héten, veled az élen
töröld belém, ha izzad a kezed, örökre szűz szervezetedet rég nem bírom, legyél a sírom...
titkaid olyan mélyen altatod már rég, nem tudom, hogy lehet hogy nem untad meg még...
gyertek most, törjetek minden álmot szét, a semmire a semmi az nem lehet mentség...
a szavak, nagyon vigyázz, eltalálhatnak, burokba nem szültek még senkit halhatatlannak
ahogy azt megszoktad már, újra minden nap, tágulj a szemem elé, mint egy kincses képeslap....
a szavak, nagyon vigyázz, mer' eltalálhatnak, burokba nem szültek még senkit halhatatlannak
ahogy azt megszoktad már, újra minden nap, tágulj a szemem elé, mint egy kincses képeslap....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése