vasárnap, július 1

Dzsúd és a vendéglátóipar

nem túl hosszú a kapcsolatunk, eddig mindössze 2-3 hét, viszont azt már tudom, hogy július 30 körül fel fogok mondani.

aki tud munkát egy hozzám nagyon hasonló, csak néha sokkal szebb meg okosabb lény-lánynak, az jelentkezzen. mind tudjuk, bármit megírok, bárkinek, bárhogy. igazából szerelmeslevél írásból szeretnék élni, de ez nem ilyen egyszerű, így bármilyen irodai munka is megtenné. :D

ma reggel valahol a nyitás előtt, és a meeting után, fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy minél előbb fel kell itt mondani. ugyanis az egy dolog, hogy napi 14 órát dolgoztatnak. DE. én aztán nem vagyok finnyás, meg ha munkáról van szó, akkor strapabíró vagyok, de tényleg... viszont erre az állapotra az egyetlen kifejezés ami eszembe jut, hogy embertelen. ma 11 óra álldogálás, rohangálás és munka után először tudtam leülni, az utcán, a járda szegélyre, egy cigi idejére, mert ebédelni akkor még mindig nem tudtam. (ismétlem, csak úgy az értelmiségi olvasók miatt: 11 óra munka után még nem ettem, és nem ültem le egy percre se.)
mégsem emiatt tudom már most napra pontosan a felmondásom idejét, hanem amiatt, hogy például kedden szabadnapom lesz, de kedden nagytakarítás van az étteremben, és MINDENKNEK reggel 7re benn kell lenni. MINDENKINEK. ezt a mindenkinek-et nem akartam először magamra venni, aztán megkérdeztem pár embert, és tényleg rám is vonatkozik.
hát hogyne. hétfőn éjjel - kedden hajnal 2 körül hazaérek onnan, és kedden reggel 7kor a szabadnapom töltsem szintén odabenn takarítással???

na ez volt az a pont, amikor feladtam a harcot, pedig a világ egyik legkitartóbb embere vagyok. (mondjuk pont ezért nem mondtam fel abban a pillanatban, hanem csak 2 hónap múlva fogok...)
____________________________________________

viszont az emberek nagy százalékát imádom odabenn. a team 75%a pasi, ami nekem mindig minden körülmények között jobban fekszik, mert jobban kijövök mindig a hímekkel, és abból a 15 srácból is jócskán akad olyan, akit már most nagyon megszerettem, sőt Rénó gyakorlatilag egy az egyben olyan, mint az egyik bátyám <3 szóval a társaság jó, a hangulat és a munkamorál szar. de nem is akartam most erről regélni, csoda hogy erre képes vagyok ezután a nap után :D

éjfél előtt valamivel zártunk, csak annak köszönhetően hogy staffparty volt, mert az egyik menedzser (akit a legjobban bírtam......) Roni új helyre megy, és őt búcsúztattuk. szóval 'korán zártunk' de ezt megelőzte nagyon sok sok sok sok óra kemény munka (13 óra......) úgy, hogy nem ettem semmit, és leülni sem volt lehetőségem (jha, mert tilos, mint inni............)
ennek köszönhetően a staffpartyn sikerült 10 perc alatt lehúznom 1 elektro limonade-et, meg egy mango mai tai-t, meg egy peach fig mohitot, úgy, hogy átlagosan 4 deci rum/vodka volt a pohárban, a többi csak díszítés.

így rövid időn belül telefonálósra ittam magam, majd a party eltorzult, és 10 perc alatt körülbelül 40 liter csapvíz, 2 hektó szóda, és 3 liter szirup kötött ki a testem minden felén, így legalább már melegem nem volt.
azért van egy hangulata, amikor az egyik étterem menedzser kergeti a másikat egy hordó vízzel......... de az már kevésbé mókás mikor célponttá válsz, (......)
eléggé amorf élmény a tenderpisztolyt a pohár helyett egymásra irányítani, ennyi a lényeg.
mindegy, az éjszakain nem néztek rám furcsán.......
hazaérve pedig 5 másodpercen belül ez a folyamat játszódott le az agyamban:
OTT EGY ÓRA O___O TÜKÖR!!! JÉÉÉZUS, TÉVÉ!!!
szóval Létrás szülei itt jártak, lett minden, amit egy hozzám hasonló nagyvárosi lány kívánhat, még comedy central is van, ahol épp a Nemrandikról beszélnek...
_______________________________________________

ahhhjjj, nem is erről akartam ma éjjel írni.......
_______________________________________________

de hazaérve ami az óra, tükör, tévé bermudaháromszög közepén ácsorgott magányosan, de mégis jobban meglepett, az egy névjegykártya volt.

szar zálog, bocs. :D

Nincsenek megjegyzések: