vasárnap, július 1

Peti, az új lakótárs

leszögezném, mindjárt az elején, hogy a lakásban nem véletlen, hogy sosincs semmilyen növény.
illetve, Létrás egyszer kapott egy lánytól egy paprika palántát, de hamar elpusztult - szerintem azért, mert nem volt neki neve.
Létrás emlékezett erre a kijelentésemre - amit komolyan gondolok, persze - így ma reggel azzal fogadott, hogy bemutatta Petit, aki a világ legfurcsább növénye, aztán gyorsan le is fotózta, mondván hogy ki tudja, meddig fog élni?
a leszögezés azért volt fontos, mert Peti nem önszántából jött, de még csak nem is a mi akaratunkból, Létrás anyja vette tegnap az IKEÁban. hát, reméljük tovább bírja majd, mint a paprika, mert legalább már van neve.

és hogy Peti miért fontos.
ezt most mutatta Lola, és hát isteni:

(Jelenet a Paravarieté című darabból)
Buflakár:Néhány szót magamról. Néha bátor vagyok, néha gyáva. Egyszerre vagyok lelkes és letargikus, s mivel e két szélsőséges lelkiállapot általában kiegyenlíti egymást, a külső szemlélő számára ez méltán tűnhet javíthatatlan egykedvűségnek.
SZABÓNÉ Értem.
BUFLAKÁR Minden reakcióm borzalmasan kiszámítható.
SZABÓNÉ Ó, ez gyönyörű!
BUFLAKÁR Képtelen vagyok a szélsőséges érzelmi kilengésekre.
SZABÓNÉ Ez, ez, ez csodálatos!
BUFLAKÁR Huszonhárom éve meghatározott napi rutin szerint élek. Attól tartok, velem az élet borzalmasan egyhangú.
SZABÓNÉ Nézze, Bálint…
BUFLAKÁR Béla.

SZABÓNÉ Nem baj. Béla, én pont egy ilyen embert keresek. Amióta elhagyott a férjem… illetve elhagytam… illetve… mindegy! Szóval azóta rengeteg szobanövénnyel vettem körül magam… fuksziák, futópletykák, könnyező pálmák, rododendronok… de azért az nem ugyanaz. Maga is olyan, mint egy növény, Béla, de azért néha megdug.
BUFLAKÁR Igen, igen, okvetlenül! De tényleg csak néha. Tudniillik nagyon megvisel a dolog. Borzasztó nagy felhajtás ez nekem.
SZABÓNÉ Én felül szeretek lenni.
BUFLAKÁR Jaj de jó! Óriási!
SZABÓNÉ Leó sose hagyta, pedig megmondtam neki az elején, hogy úgy szeretem…
BUFLAKÁR Nagyon jó nekem ott alul! Príma! Ha már egyszer elkerülhetetlen a cécó. (csönd) Nos igen. Nem vagyok egy lepedő-akrobata, jobb, ha ezt mindjárt az elején tisztázzuk, Betty.
_______________________________________________

szóval, Peti az új lakótársunk.

és hogy a Paravarieté miért érdekes... (még nem láttam, de szeretném) Hisztis, Lola, meg a többiek már nagyon sokat dicsérték, és ez az első részlet amit látok belőle, de rögtön témába vág, vagyis lelkivilágba, meg úgy mindenbe, belém.

múltkor nagyon jót beszélgettem a Fekával (aki nem a Zsüvi) az emberi játszmákról, és sokat gondolkozom ezen mostanában, de még mindig nem nekem való ez a húzd meg, ereszd meg játék.

Ideje van a szakgatásnak és ideje a megvarrásnak; ideje a hallgatásnak és ideje a szólásnak.
(azért egész büszke vagyok magamra, hogy van bennem akkora kultúra, hogy 2 különböző idézetet is tudok a Bibliából... a másik a "boldogok a lelki szegények, mert övék a Mennynek országa"

szóval, Judit most ül, és vár.
vegyél magad mellé egy kutyát, vagy macskát társnak,
mert nem beszél vissza egy ilyen háziállat...
látni a szíveddel,
a szemeddel lesni,
ha becsukod vágyak,
és ha kinyitod, semmi...

ott ül a felhőkön, az égben keres társat,
háziállat lehetsz hogyha rossz voltál gazdának...


Nincsenek megjegyzések: