először is, az új elsöprő szerelmem a Fran Palermo. nagyjából két hete hallottam először róluk, és azóta megállás nélkül ezt dúdoltam, főleg a buszon ülve (akkor is, ha mást hallgattam közben! ez már beteges!) viszont nem hallottam ezt a számot az első eset óta. és ma már nem bírtam tovább dúdolni, utána jártam.
hallgassátok, szerintem illeni fog ehhez a poszthoz.
A szülinapom előtti nap nem sokat aludtam, nem is igazán tudom indokolni... de nem tudtam elaludni.. reggel persze 1 órás (!) késéssel keltem, és 10 percem volt, hogy elérjem a volánbuszt. persze zseni vagyok, sikerült, csak hát kicsit igényesebben szerettem volna kinézni a 21. szülinapomon...
a munka többnyire jól telt, csak borzasztóan fáradt voltam, és tompa... aztán dolgoztak az ügyön, hogy jobb kedvem legyen, és sikerült is felvidítani a többieknek.
zárás előtt már nagyon be voltam zsongva :D akkor hívott Sanyi is rögtön, hogy nemsoká odaér, szóval sietősre vettük az öltözőben a dolgokat (ami azért mókás, mert átlag negyed óra, 20 perc ha csoportosan indulunk el bárhova...) Vilcsi meg Móni pedig már a Csopa előtt vártak :)
beültünk a Shakesbeerbe, és hirtelen borzasztóan sokan lettek. mire Sanyi megjött, már nehézkes volt megoldani, hogy le tudjon ülni. volt rengeteg meglepetés emberke, bár rámszervezett a főnök egy megbeszélést amire elvileg 4en voltak hivatalosak, de most akkor honnan tudni, ki jött miattam? :D mindegy, mindenki kedves volt, az is akivel egész este egy mondatot sem tudtam beszélni. ez mondjuk eléggé zavart, főleg, mert lett volna mondanivalóm bőven, meg tudom, hogy volt aki csak ezért jött, de elkerültük egymást. a helyhiány miatt fogyatkoztunk is, mert kényelmetlen volt, de később is csatlakoztak többen, szóval nagyjából tartva lett az átlag.
Cézé is lejött, nagyon meglepett, mert nem mondta, hogy tervez jönni, csak egyszerűen tudta hogy ott leszünk, nagyon jól esett hogy megjelent, bármiféle rózsaszín köd nélkül. egyszerűen csak egy nagyon kedves gesztus volt tőle, hát még hogy ajándékot is hozott.. sose gondoltam volna. sajnos nem maradt sokáig, nem is igazán értettem, hogy miért, elég hirtelen lépett le.
nagyon nagyon örültem mindenkinek, mindenki kedves volt, és rengetegen leptek meg azzal, hogy egyáltalán jöttek! az egyik ilyen nagy döbbenés Jakesz volt, akivel mindig jól elökörködünk, meg ötleteltünk közösen az eljegyzésére stb., de nem feltételeztem, hogy megjelenik :) plusz Máté is megjelent csak úgy, azt se tudom, honnan tudta, hogy szülinapom van és hogy épp ünneplem, ez furcsa.
a beszélgetések hiánya zavart csak, de azt meg majd szép lassan pótlom. addig meg magamra vessek, meg rághatom a tapétát, szőhetem az elméleteket, mert például az egyik munkatársam 1 hete nem áll velem szóba, úgy, hogy amikor utoljára beszéltünk még tök normális volt. azóta 2x találkoztunk, de semmi kommunikáció kvázi. azóta próbálom megkérdezni tőle, hogy most ezt így miért? csak még nem jutottam el odáig... na, majd jövőhéten dolgozunk együtt, nem ússza meg...
Szülcsim után (egy Vilcsis keveredés miatt) Titusznál aludtam, közel lakik, az egyik legjobb barátom a Csopából, és ezért biztonságban éreztem magam, nem is hiába, úriember volt. megmutatta hol a mosdó, adott egy hatalmas alvóspólót, aztán kidőltünk mert eléggé fáradtak/részegek voltunk szerintem mindketten.
pénteken felkeltem, 7kor, mert nem tudok idegen helyen jól aludni... 10ig unatkoztam, aztán felkeltettem Tituszt, hogy engedjen ki, mert mentem dolgozni délre. mondanom se kell mennyire fitt voltam.
a pénteki nap nagyon rossz volt. többmillió gondolat, elmélet és felesleges információ kavargott az agyamban, és egyik se találta a helyét. Cézének is épp aktuálisan volt valami baja velem a telefonbeszélgetésünk alapján, és hát ez eléggé ráverte a bélyegét a napomra... az egyik munkatársam annyit mondott, hogy őszintén szólva, kurva szarul nézek ki. úgy is éreztem magam :/
zárás után még ráadásul benn is kellett maradnunk kiállítást rendezni párunknak - bár hihetetlen fáradt voltam, de hazamenni se volt kedvem mert nagyon búskomor voltam - aztán pont úgy végeztünk, hogy nem értem volna el a buszt amivel menni szoktam haza, így beültünk egy pohár sörre két új lánnyal (basszus jönnek mint a gombák..... megint felvettek hozzánk 10 új embert....) meg Korcival. még a poharam felénél tartottam, amikor a két lány lelépett, de így legalább kitudtam beszélni magamból mindent Korcinak, és ez azért kicsit felvidított (bár nem oldott meg semmit) de legalább jobb kedvvel jöttem haza.
és megint nem sokat aludtam. szombaton viszont nyelvtanfolyamra mentem, ami überciki volt, de ennek ellenére ügyes voltam. csak, hát szar volt a kedvem, mi más...
nyelvtanfolyamnak 11kor vége lett, kimentem az Újpest pályára, mert ott tartottuk bátyám meglepetés 29. szülinapját amit a barátnője szervezett. nagyon örült, rengeteg (kopasz, nagydarab, tetovált...) haverja és barátja ott volt, hát ezek idióták. az egy dolog, hogy érkezés után 10 perccel már elfogyott a 15 üveg pezsgő, meg a 5. bort nyitottam (ezt csak azért tudom biztosra, mert csak én tudtam nekik kinyitni..) este 6ig voltam ott nagyjából, akkorra már senki se tudta a világát, eltörték egyik srác csuklóját nagyon csúnyán, bátyám itt ott vérzett, és mindenkinek fájt mindene. mondom én, állatok. de mindezek ellenére, amikor épp nem rettegtem, hogy valaki meg fog halni, nagyon jól éreztem magam, vicces és aranyos társaság, és többségüket 8 éves korom óta ismerem. :D szóval azért kicsit sikerült becsiccsenteni, mert amikor épp nem fociztam, akkor ittam, viszont amikor meg fociztam, az nagyon fájt a lábamnak, ezért nem fociztam sokat. :D
este felvett kocsival Dani meg Melis, mentünk SörolimPiára a Kálmiékhoz a helyre. ez az este is érdekes volt, mert mindenki Cézé barátja, én meg évek óta Cézé barátnője voltam, és elég furcsa volt a helyzet.. de csak pozitív visszajelzéseket kaptam, ha egy kicsit szomorkodtam rögtön ott termett 4-5 ember és körbeölelgettek hogy ők mennyire szeretnek engem. nagyon jól esett. viszont az furcsa, hogy Cézével most elvileg próbálunk barátkozni, ahhoz képest gyakorlatilag egymáshoz sem szóltunk :/ furcsa...
viszont borzasztóan berúgtunk, és sikerült másodjára is megnyernem a SörolimPiát :D meg is dolgoztam érte, ehh.
most pedig már megint másnap van, de lehet hogy találkozom Ádámmal, hogy ne aludjak be délután, mert akkor este nem fogok, és holnap hajnalban kelés...
rám férne most 2 szünnap... viszont ha nincs dolgom, túl sokat agyalok...
vasárnap, április 1
szombat, március 31
önvédelmi leckék kezdőknek - rosszul csinálod
például, minden eddigi alapszabályt felül tudnék írni, például így:
Soha ne próbáld felkelteni az érdeklődését Tégy meg mindent azért, hogy észrevegyen téged.
Így végül rájöttem, hogy még mindig nem tudom, mi a helyes.
Így végül rájöttem, hogy még mindig nem tudom, mi a helyes.
péntek, március 30
elveszett barátság
(a szülinapi beszámolóm majd akkor publikálom, ha megemésztettem. iszonyatosan jó volt, de voltak felkavaró pillanatok. voltak emberek, akiket vártam hogy jöjjenek, de nem jöttek, voltak akiket nem vártam, de örültem nekik, és olyanok is voltak, akiket nem is vártam, és nem is örültem. de, ismétlem, összességében hihetetlen jó volt, de erről majd később.)
Cézével próbálunk barátkozni, de nem tudom, mennyire működőképes ez. Még lehet, hogy túlzottan bennem van az, hogy ha látom mosolyogni, akkor szívem szerint adnék egy puszit a homlokára, meg ilyesmik. ...és így nehéz barátkozni azt hiszem.
Idő kell hozzá, nyilván. Csak én meg türelmetlen vagyok. Jó lenne átugrani ezeket az érzéseket...
A jók a fiúk, a rosszak pedig a lányok, a tanárok,
de mégis összetartott minket az együtt szőtt világot megváltó álmok,
de változtak az évszámok, mára felébredtünk,
közös ösvényről letévedtünk,
a szememben ez már mint csupán csak emlék,
hogyha hívnál, a világ végére is veled elmennék,
de késő szólni, nem igazság
Elveszett barátság...
Keresem.
Cézével próbálunk barátkozni, de nem tudom, mennyire működőképes ez. Még lehet, hogy túlzottan bennem van az, hogy ha látom mosolyogni, akkor szívem szerint adnék egy puszit a homlokára, meg ilyesmik. ...és így nehéz barátkozni azt hiszem.
Idő kell hozzá, nyilván. Csak én meg türelmetlen vagyok. Jó lenne átugrani ezeket az érzéseket...
A jók a fiúk, a rosszak pedig a lányok, a tanárok,
de mégis összetartott minket az együtt szőtt világot megváltó álmok,
de változtak az évszámok, mára felébredtünk,
közös ösvényről letévedtünk,
a szememben ez már mint csupán csak emlék,
hogyha hívnál, a világ végére is veled elmennék,
de késő szólni, nem igazság
Elveszett barátság...
Keresem.
szerda, március 28
és lészen születésnap
holnap leszek 21. majd akkor lehet énekelni egész nap Alvintól a 21-et, borzasztóan passzol most hozzám.
mindig is utáltam a szülinapomat, mert sose foglalkoztak velem aznap, persze 1-2 ember felköszöntött, de mindig csalódott voltam valami miatt. mostmár azért többen felköszöntenek, de az csak egy dolog, ha odalöknek egy boldog szülinapot az ember arca elé.
mindig arra vágyom titokban, hogy lesz egy nap, ami csak az enyém. amikor a számomra fontos ember, emberek csak rám figyelnek. a számomra tökéletes szülinapot sosem berúgva képzeltem el, sokkal inkább egy meglepetés napnak, amikor a szerelmem mondjuk titokban kitalálja, és elvisz sétálni, kirándulni szendvicsekkel, vagy ilyesmi. de erre úgy néz ki még jópár évet várnom kell.
a holnapi napot munkával fogom tölteni, és utána szokásos sörözés lesz, annyi különbséggel, hogy előre szóltam a csopás csoportban, hogy aki szeretne csatlakozni, jöjjön, és ugyanezt megtettem a szaktársaim körében is.
tegnap kezdtem a kampányt, és ma nagyon meglepő eredményre jutottam.
még nagyon képlékeny, de akik már biztos, hogy ott lesznek:
Titusz (mondjuk ő is dolgozni fog velem holnap, szóval adja magát)
Korci (ő holnap nem dolgozik, csak miattam jön, tündérbogár)
Vilcsi, Móni, szaktársaim, és nem volt kérdés, jönnek-e :) <3
és ma még jelezte Danci, Eszter, Evi, Márk, (szaktársaim) hogy ők is mindenképp csatlakoznak, és lóg a levegőben még jópár ember :) kíváncsi vagyok, meg izgulok is, nem akartam én partit, csak egy szokásos sörözést O_O
Sőt, most kaptam a munkahelyi levlistára körmailt, hogy csatlakoznak még 4en, akik a RedBull egyik versenyére építenek valami reptethető dolgot, hogy brainstormingolnának, de azt lehet sörrel is, szóval jönnek ők is :) bár az egyik közülük az egyik főnököm, szóval óvatosan kell berúgni :D
(bár, Titusz is az, na mindegy :D)
izgulok, most még szerencsére nincs bennem a szokásos szülinap undor. ha csak az nem számít, hogy mennnnyire sokkal szívesebben sétálgatnék inkább kéz- a kézben mondjuk a normafánál... :(
mindig is utáltam a szülinapomat, mert sose foglalkoztak velem aznap, persze 1-2 ember felköszöntött, de mindig csalódott voltam valami miatt. mostmár azért többen felköszöntenek, de az csak egy dolog, ha odalöknek egy boldog szülinapot az ember arca elé.
mindig arra vágyom titokban, hogy lesz egy nap, ami csak az enyém. amikor a számomra fontos ember, emberek csak rám figyelnek. a számomra tökéletes szülinapot sosem berúgva képzeltem el, sokkal inkább egy meglepetés napnak, amikor a szerelmem mondjuk titokban kitalálja, és elvisz sétálni, kirándulni szendvicsekkel, vagy ilyesmi. de erre úgy néz ki még jópár évet várnom kell.
a holnapi napot munkával fogom tölteni, és utána szokásos sörözés lesz, annyi különbséggel, hogy előre szóltam a csopás csoportban, hogy aki szeretne csatlakozni, jöjjön, és ugyanezt megtettem a szaktársaim körében is.
tegnap kezdtem a kampányt, és ma nagyon meglepő eredményre jutottam.
még nagyon képlékeny, de akik már biztos, hogy ott lesznek:
Titusz (mondjuk ő is dolgozni fog velem holnap, szóval adja magát)
Korci (ő holnap nem dolgozik, csak miattam jön, tündérbogár)
Vilcsi, Móni, szaktársaim, és nem volt kérdés, jönnek-e :) <3
és ma még jelezte Danci, Eszter, Evi, Márk, (szaktársaim) hogy ők is mindenképp csatlakoznak, és lóg a levegőben még jópár ember :) kíváncsi vagyok, meg izgulok is, nem akartam én partit, csak egy szokásos sörözést O_O
Sőt, most kaptam a munkahelyi levlistára körmailt, hogy csatlakoznak még 4en, akik a RedBull egyik versenyére építenek valami reptethető dolgot, hogy brainstormingolnának, de azt lehet sörrel is, szóval jönnek ők is :) bár az egyik közülük az egyik főnököm, szóval óvatosan kell berúgni :D
(bár, Titusz is az, na mindegy :D)
izgulok, most még szerencsére nincs bennem a szokásos szülinap undor. ha csak az nem számít, hogy mennnnyire sokkal szívesebben sétálgatnék inkább kéz- a kézben mondjuk a normafánál... :(
napi fail
-hm... engem idegesít, hogy leszar, de azért én is leszarom őt... akkor most lehet hogy ő is fortyog, hogy leszarom?
-szerintem ő tényleg leszar
őszinte barátság <3 de külön csudajó, hogy még egyet is értek vele.
-szerintem ő tényleg leszar
őszinte barátság <3 de külön csudajó, hogy még egyet is értek vele.
de, motiváló?
Ha valaha valakinek ez már bejött, jelentkezzen.
De nem fogok válaszolni, mert kurvaközömbös vagyok újabban.
Magammal is.
Majd meglátjuk, mi lesz.
hétfő, március 26
márciusi havazás
Cézével szakítottunk.
Nagyjából erről ennyit, a többit meg úgy is el tudja mindenki képzelni, hogyan is érzem magam. Pont úgy, mint egy 27 hónapos kapcsolat után.
Szét vagyok esve, az elmúlt 2-3 hét nagyon megviselt, és most épp ideje összeszednem magam, mert borzasztóan elhavazódtam.
Hétfő van, új hét, új felfogás. A héten meg kell írnom (persze túlozva) vagy negyven oldal angol házit, találkoznom kell egy-két emberrel mindenképp, meg kell írnom egy zéhát, 3 médiaajánlatot, egy beadandót, intéznem kéne hivatalos ügyeket, terveznem kéne hosszútávra, szóval van dolog bőven, és eközben 3 nap alatt 3 barátnős kötelező program, csütörtökön szülinapom is lesz...
Közben persze terveznem is kéne hosszútávra, bár ezek még csak halovány kilátások. Júniusban ha minden sikerül, kimegyek Deftbe (Hollandia), és nagyon jó lenne, ha utána sikerülne Írországban dolgozni határozatlan ideig. Jajj, nagyon jó lenne.
Nagyjából erről ennyit, a többit meg úgy is el tudja mindenki képzelni, hogyan is érzem magam. Pont úgy, mint egy 27 hónapos kapcsolat után.
Szét vagyok esve, az elmúlt 2-3 hét nagyon megviselt, és most épp ideje összeszednem magam, mert borzasztóan elhavazódtam.
Hétfő van, új hét, új felfogás. A héten meg kell írnom (persze túlozva) vagy negyven oldal angol házit, találkoznom kell egy-két emberrel mindenképp, meg kell írnom egy zéhát, 3 médiaajánlatot, egy beadandót, intéznem kéne hivatalos ügyeket, terveznem kéne hosszútávra, szóval van dolog bőven, és eközben 3 nap alatt 3 barátnős kötelező program, csütörtökön szülinapom is lesz...
Közben persze terveznem is kéne hosszútávra, bár ezek még csak halovány kilátások. Júniusban ha minden sikerül, kimegyek Deftbe (Hollandia), és nagyon jó lenne, ha utána sikerülne Írországban dolgozni határozatlan ideig. Jajj, nagyon jó lenne.
önvédelmi leckék kezdőknek, harmadik rész
Szortírozz, szelektálj, rendezz! Nézd át a holmidat, akár off-, akár online, és mindent tégy a megfelelő helyére. Ami nem a tied, próbálj gazdát találni neki: igyekezz emlékezni, honnan, és kitől van. (és ha esetleg mókás úton került hozzád, akkor lehet vigyorogva visszaemlékezni a sztorira. De ha csak szimplán olyan illata van, mint Neki, ne mélázz!) ((Erre a pontra most nagy szükségem lenne, mert az elmúlt 5-6 évben sikerült felhalmoznom egy szekrénnyi férfi inget, pólót, rövidgatyát, farmert, cipőt, kesztyűt, mindet különböző méretekben. És őszintén megvallva, ötletem sincs, minek vannak ezek itt. Persze van amit ajándékba kaptam, de sok olyan ami csak itt ragadt és a gazdája nem hiányolta. A legmókásabbak az XXL méretű hawaii mintás férfi ingek garmadája, amiből felöltöztettem a szalagavatómra az összes osztálytársam.))
Ha nincs gazdája, gondold át, tudod-e hasznosítani. Erre nem indok az, hogy olyan illata van, mint Neki. Inkább olyan opciókat keress, hogy kényelmes-e benne otthon fetrengeni, alváshoz jó lesz-e, mert hát nyilván nem hordunk férfi ruhákat.
Rendszerezd a fontos dolgaid, időpontjaid, kötelező feladataid. Könnyen kicsúszik az ember kezei közül a rengeteg dátum, elvárás, esemény. Mikorra kell leadni a beadandót? Kézzel írva, vagy nyomtatva? Mekkora terjedelemben? Melyik órára!? Mikor pótolsz zéhát? Meddig kell leadni a beosztást? Mikorra kell visszavinni a könyvtári könyveket?
Kezd el! Csak így kerülheted el, hogy minden a fejedre nőjön, és végül már hozzá se merj szagolni mert elriaszt a sok katyvasz. Muszáj felszámolni az elmaradást, és jobb, ha ezt egy-két nap alatt próbálod letudni, nem pedig szépen lassan.
Kapcsolj ki! Ha már kezd összeállni a normális világod, akkor próbálj minél több emberrel találkozni, próbálj ki új dolgokat, találj új hobbit, mert kikapcsolódni muszáj. Persze nem utolsó szempont, hogy így megállíthatod az agytekervényeid egy bizonyos időre, és nem gondolkozol feleslegesen (lásd önvédelmi leckék kezdőknek, első rész). Egyszerűen foglald el magad. Szakítás után minden barátod egyesével tudni akarja, mi történt, és egy ideig jó is, ha kibeszéled magadból, de utána próbálj egyáltalán nem gondolni rá, csak élvezd, hogy olyan emberekkel vagy körülvéve, akik kedvelnek, akiket kedvelsz.
Mosolyogj! Állandóan! Még a végén te is elhiszed, hogy minden rendben van.
Ha nincs gazdája, gondold át, tudod-e hasznosítani. Erre nem indok az, hogy olyan illata van, mint Neki. Inkább olyan opciókat keress, hogy kényelmes-e benne otthon fetrengeni, alváshoz jó lesz-e, mert hát nyilván nem hordunk férfi ruhákat.
Rendszerezd a fontos dolgaid, időpontjaid, kötelező feladataid. Könnyen kicsúszik az ember kezei közül a rengeteg dátum, elvárás, esemény. Mikorra kell leadni a beadandót? Kézzel írva, vagy nyomtatva? Mekkora terjedelemben? Melyik órára!? Mikor pótolsz zéhát? Meddig kell leadni a beosztást? Mikorra kell visszavinni a könyvtári könyveket?
Kezd el! Csak így kerülheted el, hogy minden a fejedre nőjön, és végül már hozzá se merj szagolni mert elriaszt a sok katyvasz. Muszáj felszámolni az elmaradást, és jobb, ha ezt egy-két nap alatt próbálod letudni, nem pedig szépen lassan.
Kapcsolj ki! Ha már kezd összeállni a normális világod, akkor próbálj minél több emberrel találkozni, próbálj ki új dolgokat, találj új hobbit, mert kikapcsolódni muszáj. Persze nem utolsó szempont, hogy így megállíthatod az agytekervényeid egy bizonyos időre, és nem gondolkozol feleslegesen (lásd önvédelmi leckék kezdőknek, első rész). Egyszerűen foglald el magad. Szakítás után minden barátod egyesével tudni akarja, mi történt, és egy ideig jó is, ha kibeszéled magadból, de utána próbálj egyáltalán nem gondolni rá, csak élvezd, hogy olyan emberekkel vagy körülvéve, akik kedvelnek, akiket kedvelsz.
Mosolyogj! Állandóan! Még a végén te is elhiszed, hogy minden rendben van.
önvédelmi leckék kezdőknek, második rész
Ne tapadj rá senkire. (ez a pont főképp nőknek szól ((bocsi Pisti :P)) de a mai világban egy nő ne fusson soha senki után.) Nyilván mindenkire ráfér, hogy fussanak utána. Márpedig fussanak a férfiak.
Ne teregesd ki a dolgaid, légy - ha nem is titokzatos - de körültekintő azzal kapcsolatban, hogy mennyire engedsz be mást az életedbe.
Ne várj el semmit. Soha. Senkitől. Feleslegesen emészted magad azzal, hogy azon filozofálsz, miért nem kapsz levelet, vagy miért nem csörög a mobilod, miért nem vár senki az iskola előtt, miért nem néz rád, ha egy társaságban vagytok. Megtehetné, persze, de NE várd.
Ne őrlődj azon, mi lett volna, ha... Ez ugyanis már semmit sem változtat a múlton. Most most van.
Ne őrlődj azon, hogy mit csinálhattatok volna, mennyi helyre utazhattatok volna, mi minden élmény maradt ki.
Ne tervezz. Ez főképp az előző pont kiegészítése. Semmiképp se hidd, hogy kitavaszodik, és elmentek az állatkertbe, és majd minden szép lesz. (stb) A tervezés sem ér semmit, csak rosszabb, ha nem valósul meg.
Ne próbáld felkelteni az érdeklődését. Egyrészt, mert ha képben van, úgy is tudja, hogy épp rá figyelsz, másrészt a körülötted lévő emberek rád se fognak ismerni, az meg bizony jóbarátok között is vicces.
Minden eldöntendő dologról készíts pro-kontra listát, de minimum gondold át a tetteid és mondataid legalább kétszer. Inkább háromszor.
Sose gondolkozz azon, a másik mire gondol. Ugyanis nem látsz a fejébe. De komolyan. Esküszöm! Aztán ha egyszer csak megszólal, majd jól meglepődsz azon, mit mond.
Ha bármi érdekel, kérdezz. Ez főképp az előző pont kiegészítése.
NE magyarázkodj helyette, sose mentegesd. Ha elcseszte, hát elcseszte, ne védd magad előtt hülye kifogásokkal (lásd: elfelejtette, mert épp fáradt volt, nem csinálta meg, mert nincs ideje, nem akarja, mert nincs kedve, stb.)
Eddig összegezve: Sose fektess felesleges energiát semmibe. (ez nagyon szimpatikus gondolat a fejemből.)
péntek, március 23
zuhanás
Idézet Müller Péter Búcsúelőadás című ,,tragikus bohócparádéjából".
A darab a cirkusz és a bohócok nyelvén próbálja elmondani, mi az, hogy elengedő szeretet. A Két Bully, az európai cirkuszok csillagai, örök társak, olyanok, mint az elválaszthatatlan ikrek. Ezúttal két szíciliai maffiózót játszanak a porondon, akiket egy óriási cirkuszi légiháborúban lelőnek az ellenséges német bohócok.
A két Bully elindul a halálba.
Így játsszák el az ,,elengedő szeretetet":
A két Bully elindul a halálba.
Így játsszák el az ,,elengedő szeretetet":
,,Nagy ütközet indul. Szikrázó légi csata. A cirkusz gépét odafent a kupolában találat ér. Farán kigyullad a sok sistergő lángszóró. Az olasz maffiózokat játszó Két Bully kétségbeesetten kinyitja rongyos esernyőjét. Keresztet vetnek - és kiugranak az égő repülőgépből.
Zuhannak.
Halkul a harci zaj.
Csend lesz.
Csak a tengermoraj hallatszik alattuk.
A két bohóc az esernyő nyelébe kapaszkodva suhan a halálba. Fölöttük a végtelen égbolt millió csillaga. Mint egy planetárium, olyan a cirkuszi kupola: a kozmosz fényei szikráznak.
Alattuk a háborgó, koromsötét Tirrén-tenger.
Az I. Bully lenéz. Haja égnek áll a rémülettől.
Az I. Bully lenéz. Haja égnek áll a rémülettől.
I. Bully: Cucureddu!
II. Bully: Mi van, Luciano?
I. Bully: Te tudsz úszni, Cucureddu?
II. Bully: Nem nagyon. Valaha beirattak egy tanfolyamra, de víz-iszonyom volt. És te?
I. Bully: Csak olyan kutyaúszással... Mit csináljunk Cucureddu?
II. Bully: Gyújtsunk rá, Luciano. (Két parázsló cigarettát varázsol elő a kabátja alól. Átnyújtja a távolban zuhanó társának. Fújják a füstöt. És suhannak lefelé.)
I.Bully: Te, én olyan lámpalázas vagyok!... Zabszem se férne a fenekembe.
II.Bully: Miért, Luciano?
I. Bully: Tudod, ez lesz az első halálom!
II. Bully: Ne szarj be, Luciano! Eddig még mindenkinek sikerült.
I. Bully: Mit gondolsz, van túlvilág?
II. Bully: Meglátjuk pajtás..Most meglátjuk.
I. Bully: Ha van, feltétlenül keress meg!!
II. Bully: Oké. ( Savanyúan körülnéz, és parázsló cigarettájával az égboltra mutat.)Nézd mennyi csillag!...Mennyi nap és tejút és hold és üstökös!...Luciano, hogy foglak megtalálni ebben a végtelenségben?!
I. Bully: Majd magamra képzelem ezt a kis pepita gatyámat.
II. Bully: Helyes!Én meg ezt a kis trottőrcipőmet!...Luciano!
I. Bully: Hello!
II. Bully: Ha majd a képzelt gatyádat megrúgja egy képzelt trottőrcipő, tudod, hogy ki lesz az?
I. Bully: Tudom Cucureddu! (És elérzékenyül.)
II. Bully: No, ki?
I. Bully: Én magam leszek... Ha én képzelem!... És ha úgy alakul, hogy mégse találkoznánk?
II. Bully: Akkor... good bye, Luciano!
I. Bully: Good bye, Cucureddu!
Együtt: GOOOD BYE!!!...
És elnyeli őket a viharos víz és a sötét... Csak a szél süvöltése hallatszik.
Végük van.
A zenekar tust húz. Kigyúlnak a reflektorfények.
És a vidám zenére feltűnik a két halhatatlan bohóc, most már maszk és jelmez nélkül s egymás kezét fogva hajlongnak a tapsban. S miközben ünneplik őket, az I. Bully trottőrcipőjével bele-belerúg a II. Bully pepita nadrágjába.
Boldogok. "
önvédelmi leckék kezdőknek, első rész
Ha rossz érzést kelt benned a folytonos visszautasítás, ne kapálózz. Meglátod, könnyebb lesz. Ha nincs erőfeszítés, nincs visszautasítás, tehát nincs rossz érzés sem.
Ha azt hiszed, a közömbösség felkelti a másik érdeklődését: tévedsz. Mindig. Ha valaki nem törődik veled, akkor sem fog, ha te se vele.
Ha nem jutsz semmire a gondolkodással, nincs semmilyen kérdés megválaszolva, hagyd abba. Felesleges idő, energia és koncentráció.
Soha, de soha ne add fel, csak légy okosabb.
Ne keresd azt, hogy a másiknak hogy jobb, hogy kényelmesebb. Törekedj arra, hogy önző legyél, lehetőleg a legönzőbb az univerzumban, és csak annyira figyelj a másik igényeire, hogy ne taposd agyon, ne bántsd meg.
Ha valamihez kedved van, csináld, és tedd félre azt, hogy a másik ennek nem örül, kivéve, ha oka van rá. Akkor ne csináld, légy kedves.
Légy mindig őszinte, elsősorban magaddal. Ez is fontos része az önvédelemnek.
Ha azt hiszed, a közömbösség felkelti a másik érdeklődését: tévedsz. Mindig. Ha valaki nem törődik veled, akkor sem fog, ha te se vele.
Ha nem jutsz semmire a gondolkodással, nincs semmilyen kérdés megválaszolva, hagyd abba. Felesleges idő, energia és koncentráció.
Soha, de soha ne add fel, csak légy okosabb.
Ne keresd azt, hogy a másiknak hogy jobb, hogy kényelmesebb. Törekedj arra, hogy önző legyél, lehetőleg a legönzőbb az univerzumban, és csak annyira figyelj a másik igényeire, hogy ne taposd agyon, ne bántsd meg.
Ha valamihez kedved van, csináld, és tedd félre azt, hogy a másik ennek nem örül, kivéve, ha oka van rá. Akkor ne csináld, légy kedves.
Légy mindig őszinte, elsősorban magaddal. Ez is fontos része az önvédelemnek.
csütörtök, március 15
Az életben a legnagyobb kihívás találni valakit, aki ismeri az összes tévedésed és hibád, de mégis a legjobbat látja benned.♥
ez ilyen, ez nem beszél.
most nagyjából csak ilyenek kavarognak a fejemben, meg olyasmik, hogy az emberek azért magányosak, mert falakat építenek hidak helyett.
még szerencse, hogy pár hónapja észrevettem, mennyi ember vesz körül, és mennyit zártam ki az életemből a sok falammal. elkezdtük ledöntögetni azokat, és egyre inkább érzem, hogy kezdenek új barátaimmá válni. mikor a munkaidőd után is benn maradsz a munkahelyeden, csak hogy elmondhassák a problémáikat, te a tieidet, vagy csak hogy ne otthon ülj, az már jelent valamit. bírom őket, és nagyon sok energiát tudok meríteni belőlük a munka és minden más kapcsán is. sose mertem volna tárlatot vezetni, ha Titusz nem parancsol rám, hogy márpedig muszáj mert képes vagyok rá (és tényleg!) vagy sose kezdtem volna el Shakesbeerbe járni sörözni a többiekkel, ha egy-két ember nem lobbizik azért, hogy valóban velem szeretnék tölteni az időt.
Mindig nagy királyság ráébredni, hogy vannak emberek, akiknek fontos vagy, kikérik a véleményed a barátnőjükkel kapcsolatban, vagy bármi másban. többen vannak, mint hittem :)
most nagyjából csak ilyenek kavarognak a fejemben, meg olyasmik, hogy az emberek azért magányosak, mert falakat építenek hidak helyett.
még szerencse, hogy pár hónapja észrevettem, mennyi ember vesz körül, és mennyit zártam ki az életemből a sok falammal. elkezdtük ledöntögetni azokat, és egyre inkább érzem, hogy kezdenek új barátaimmá válni. mikor a munkaidőd után is benn maradsz a munkahelyeden, csak hogy elmondhassák a problémáikat, te a tieidet, vagy csak hogy ne otthon ülj, az már jelent valamit. bírom őket, és nagyon sok energiát tudok meríteni belőlük a munka és minden más kapcsán is. sose mertem volna tárlatot vezetni, ha Titusz nem parancsol rám, hogy márpedig muszáj mert képes vagyok rá (és tényleg!) vagy sose kezdtem volna el Shakesbeerbe járni sörözni a többiekkel, ha egy-két ember nem lobbizik azért, hogy valóban velem szeretnék tölteni az időt.
Mindig nagy királyság ráébredni, hogy vannak emberek, akiknek fontos vagy, kikérik a véleményed a barátnőjükkel kapcsolatban, vagy bármi másban. többen vannak, mint hittem :)
kedd, március 13
Örkény - Közvéleménykutatás
(saját válaszaimmal kiegészítve :P)
KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS
Nálunk is megalakult s már meg is kezdte működését az első hazai közvélemény-kutató intézet.
Kérjük a lakosság megértő támogatását.
Mutatóba közöljük első vizsgálatunkat, melyet annak a kérdésnek szentelünk, hogy miképpen vélekednek az emberek hazánk múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Az eredmény megbízhatósága érdekében 2975 különböző rendű, rangú, munkakörű és felekezetű személynek az alábbi kérdőívet küldtük ki:
1. VÉLEMÉNYE A JELENLEGI RENDSZERRŐL
a) Jó.
b) Rossz.
c) Se jó, se rossz, de azért egy kicsikét jobb is lehetne.
d) Bécsbe vágyik.
2. ÉRZI-E A 20. SZÁZAD EMBERÉNEK MAGÁNYOSSÁGÁT
a) Egészen magányos.
b) Majdnem egészen magányos.
c) Úgyszólván egészen magányos.
d) Néha beszélget a házfelügyelővel.
3. KULTURÁLIS IGÉNYEI
a) Moziba, meccsre, kocsmába jár.
b) Néha kinéz az ablakon.
c) Még az ablakon se néz ki.
d) Helyteleníti Mao Ce-Tung nézeteit.
4. MILYEN A FILOZÓFIAI KÉPZETTSÉGE?
a) Marxista.
b) Antimarxista.
c) Csak Rejtő Jenőt olvas.
d) Alkoholista.
EREDMÉNY
1. Az elmúlt húsz évben minden a lehető legjobb volt.
2. Most is jó minden, csak a 19-es busz közlekedik ritkán.
3. A jövő még jobb lesz, föltéve, hogy a 19-es busz járatait sűrítik.
(Megjegyzés: sűrítik.)
péntek, március 9
Nőnap
nagyjából most esett le, hogy tegnap volt nőnap és még csak bottal se piszkáltak meg.
mármint, úgy értem persze egy csomó srác ismerősöm posztolt össznépi köszöntéseket az üzenőfalára, de semmi nekem szólót nem kaptam senkitől.
4 férfival élek egy háztartásban, és "van egy fiú szerelmespárom is" (ahogy a 6 éves kislány a szerelemről c. hangfelvételben is mondja Kata).
azért valaki csak megemlíthette volna...
na mindegy.
mármint, úgy értem persze egy csomó srác ismerősöm posztolt össznépi köszöntéseket az üzenőfalára, de semmi nekem szólót nem kaptam senkitől.
4 férfival élek egy háztartásban, és "van egy fiú szerelmespárom is" (ahogy a 6 éves kislány a szerelemről c. hangfelvételben is mondja Kata).
azért valaki csak megemlíthette volna...
na mindegy.
"Soha a nőkről csúnyán ne beszélj, nincs oly alantas asszonyi személy, aki ne volna méltó tiszteletre: hisz asszony nélkül férfi nem születne. "
(Pedro Calderón)
a távkapcsolat ezredforduló előtt és után
Volt egyszer egy képzelt lány, egy valós blog főszereplője, Adél. (belinkelném, mert nagyszerű volt, de egy év képzeletbeli élet után az írója megszüntette, itt jegyezném meg magamnak, ha legközelebb látom csúnyán lebaszom ezért.)
(a még mindig képzeletbeli alak) Adél a fővárosban élt, igazi kozmopolita volt, dizájner, vagy sztájliszt, valami ilyesmi rémlik, ami miatt nem volt ideje pasikra, de néha még barátokra sem. Ő (a képzeletbeli lány) fogalmazta meg azt, hogy Pesten is lehet távkapcsolatban élni akár akkor is, ha az aktuális partner egy lépcsőházban él veled. Mert ugye minden idő kérdése, vagy inkább az idő hiányának kérdése.
Több évvel ezelőtt Adél sztorija még nagyon sci-fi volt nekem, aztán persze változott a világ is.
Voltam én már távkapcsolatban, régesrégen.
Akkoriban még ez úgy működött, hogy egész nap mindenki ment a dolgára, aztán esténként, ha épp nem szakadt meg a betárcsázós net, és nem volt esti program, akkor MSN-eztünk amíg mind a ketten bele nem haltunk hajnalban a fáradtságba.
Hétvégente láttuk egymást, de tulajdonképp a kapcsolatunk MSN-en zajlott, jobb esetben minden este.
Volt olyan is, ahol az MSN sem volt jelen, csak esténkénti pár perc telefonbeszélgetés, meg hétvégén egy fél együtt töltött nap, mert Miskolc bizony oda is 4 óra volt akkoriban, meg vissza is.
Szerintem 2012-ben a távkapcsolatot már nem a távolság határolja be, hanem a találkozások/beszélgetések sűrűsége.
Mindenki annyira el van foglalva a saját dolgával, életével, hogy ha nem laksz együtt az aktuális hímmel, akkor könnyen megeshet, hogy alig látjátok egymást.
Mi változott az ezredforduló környékén és utána?
Lehet már ingyenes csomagokat rendelni a telefonokhoz, sőt, vannak már okostelefonok, amivel magunkkal vihetjük 2012 MSN-jét, csetelhetünk, e-mailt küldhetünk szívünk vágyának, MMS-t, hang- és videóüzenetet küldhetünk, és persze a facebook is a zsebünkben van. Ja, és persze a Skype, hogy legyen valami számítógépes igény is.
Így lehet az, hogy ma egy hete, hogy utoljára találkoztunk, de állandóan beszélünk, így mégsem érzem a hiányát. (bár ennek az egésznek nyilván az az oka, hogy betegen fekszem itthon hétfő óta.)
A XXI. századi technológia így könnyítette meg a valóban távkapcsolatban élők életét (például Pest - London), és így kuszálta össze a nem távkapcsolatban, bár külön élők életét. Túl kényelmes lett minden.
Persze örök hála a fejlődésnek, ezt nem vitatom.
De tök jó lenne a Margit szigeten bringózni, vagy sétálni a városligetben a várnál, tónál, kacsáknál, meg ha néha megölelne valaki ha fúj a szél.
(a még mindig képzeletbeli alak) Adél a fővárosban élt, igazi kozmopolita volt, dizájner, vagy sztájliszt, valami ilyesmi rémlik, ami miatt nem volt ideje pasikra, de néha még barátokra sem. Ő (a képzeletbeli lány) fogalmazta meg azt, hogy Pesten is lehet távkapcsolatban élni akár akkor is, ha az aktuális partner egy lépcsőházban él veled. Mert ugye minden idő kérdése, vagy inkább az idő hiányának kérdése.
Több évvel ezelőtt Adél sztorija még nagyon sci-fi volt nekem, aztán persze változott a világ is.
Voltam én már távkapcsolatban, régesrégen.
Akkoriban még ez úgy működött, hogy egész nap mindenki ment a dolgára, aztán esténként, ha épp nem szakadt meg a betárcsázós net, és nem volt esti program, akkor MSN-eztünk amíg mind a ketten bele nem haltunk hajnalban a fáradtságba.
Hétvégente láttuk egymást, de tulajdonképp a kapcsolatunk MSN-en zajlott, jobb esetben minden este.
Volt olyan is, ahol az MSN sem volt jelen, csak esténkénti pár perc telefonbeszélgetés, meg hétvégén egy fél együtt töltött nap, mert Miskolc bizony oda is 4 óra volt akkoriban, meg vissza is.
Szerintem 2012-ben a távkapcsolatot már nem a távolság határolja be, hanem a találkozások/beszélgetések sűrűsége.
Mindenki annyira el van foglalva a saját dolgával, életével, hogy ha nem laksz együtt az aktuális hímmel, akkor könnyen megeshet, hogy alig látjátok egymást.
Mi változott az ezredforduló környékén és utána?
Lehet már ingyenes csomagokat rendelni a telefonokhoz, sőt, vannak már okostelefonok, amivel magunkkal vihetjük 2012 MSN-jét, csetelhetünk, e-mailt küldhetünk szívünk vágyának, MMS-t, hang- és videóüzenetet küldhetünk, és persze a facebook is a zsebünkben van. Ja, és persze a Skype, hogy legyen valami számítógépes igény is.
Így lehet az, hogy ma egy hete, hogy utoljára találkoztunk, de állandóan beszélünk, így mégsem érzem a hiányát. (bár ennek az egésznek nyilván az az oka, hogy betegen fekszem itthon hétfő óta.)
A XXI. századi technológia így könnyítette meg a valóban távkapcsolatban élők életét (például Pest - London), és így kuszálta össze a nem távkapcsolatban, bár külön élők életét. Túl kényelmes lett minden.
Persze örök hála a fejlődésnek, ezt nem vitatom.
De tök jó lenne a Margit szigeten bringózni, vagy sétálni a városligetben a várnál, tónál, kacsáknál, meg ha néha megölelne valaki ha fúj a szél.
szerda, március 7
én, az alkohol, és mégtöbb én
Érdekes és hasznos dolog tud lenni, mikor szobafogságra ítél a saját szervezeted. Úgy tűnik mintha szándékosan szakítana el az emberiségtől.
Mostanában talán túl sokat, túl sok emberrel beszéltem, biztos ezért szakad le a fél arcom és érzem úgy mintha apró kis szúk (ez a farágó szú többesszáma?!) rágnák szét az állkapcsom. Idilli.
Minden esetre már a telefonbeszélgetések fele is kínkeserves, mert hamar el kezd fájni mégjobban az amúgy is épp aktuálisan szétszakadó/szúró/széttépő/nyomó/villámló arcom.
Viszont ilyenkor lehet gondolkozni, meg aludni jó sokat amikor már nincs miről gondolkodni, meg aztán megint gondolkodni immár teljesen felesleges összefüggésekről is, mint például:
Tavaly márciusban, pont 1 éve döbbentem rá sokkosan, hogy a 163 centimétermagasságomhoz mélységemhez és hatalmas szép D kosaras melleimhez hirtelenjében csak 43 kilogramm testtömeg párosult. A mellméret azért fontos, mert kezdtem úgy érezni, hogy mell nélkül csak 35 kiló lennék. Ahhoz képest az elmúlt 3-4-5 év átlaga 48-52 kiló volt. Szóval ez a 43 gyakorlatilag a 9-10 éves önmagam súlya, pedig akkor picit duci voltam.
Most már 46 kiló vagyok, néha munkában (mindig ott mérem) ebéd után 47 is vagyok akár. Semmivel sem eszem többet vagy mást, mint mondjuk tavaly nyáron, mégis szép lassan egy év alatt sikerült felszedni 3 kilót.
Aztán rájöttem, hogy tulajdonképp mi változott tavaly március óta, és a neve alkohol.
Régebben is iszogattam, néha kéthetente egy sört a régi haverokkal vagy Cézé haverjaival, de az áttörés tavaly március volt, mikor a szülinapomon megittunk délután a patakparton egy üveg vodkát a csajokkal. Akkor jöttem rá, hogy van ám kivel inni, mert előtte nyilván azért nem, mert nem volt kivel.
Szépen lassan megnyíltam a munkahelyen is (ez egy nagyon hosszú folyamat volt mert rengetegen vagyunk, mindenki mindenkinek barátja de farkas farkasnak ellensége, szóval nem igazán akartam belefolyni, aztán jött ősszel némi katasztrófa ami összébb hozta a társaságot, és csodálkozva vettem észre, hogy egyrészt szimpatikus vagyok jópár lánynak és fiúnak, másrészt én is imádom mindegyiket egytől egyig.) Így végül beépült a heti rendbe, meg a költségvetésbe is, hogy vagy a csajokkal, vagy a csopásokkal megiszunk 1-2 sört (csajokkal néha többet). A csopásoknak külön örülök, mindegyik egy-egy csodabogár, mindegyik olyan mintha a bátyám, öcsém, anyám vagy húgom lenne (természetesen nemtől és kapcsolatunktól függően) és igazán jó, hogy szeretnek velem lenni.
Rég volt már saját társaságom, az elmúlt 4-5 évben mindig csak az aktuális pasim aktuális barátaival jártam el, az meg nyilván nem a saját közeg.
Persze szeretem Cézé barátait is, imádok velük lenni, de nekik nyilván nem mondhatom el, hogy jaaaajj Cézé milyen éééédes volt legutóbb éjjel, mert jajj-oda-az-imidzse, vagy hogy gonosz volt valami miatt, mert akkor meg jajj-oda-az-én-imidzsem.
Lényeg a lényegben, az alkoholtól szépen lassan hízom.
Az elmélet szerint még 1 év, és jövő márciusban ismét olyan kövér súlyban leszek, mint rég, és meglesz az 50 kiló. Bár a kezdeti önundortól mostmár eljutottam arra, hogy örülök, ha azt mondják úristen milyen vékony vagyok, meg nádszálkarcsú, satöbbi. Azért nekem is van egóm :)
Szóval ilyen haszontalan gondolatok kerülnek blogba akkor, ha gondolkodom aztán alszom majd elfogy az értelmes gondolati szál.
Mostanában talán túl sokat, túl sok emberrel beszéltem, biztos ezért szakad le a fél arcom és érzem úgy mintha apró kis szúk (ez a farágó szú többesszáma?!) rágnák szét az állkapcsom. Idilli.
Minden esetre már a telefonbeszélgetések fele is kínkeserves, mert hamar el kezd fájni mégjobban az amúgy is épp aktuálisan szétszakadó/szúró/széttépő/nyomó/villámló arcom.
Viszont ilyenkor lehet gondolkozni, meg aludni jó sokat amikor már nincs miről gondolkodni, meg aztán megint gondolkodni immár teljesen felesleges összefüggésekről is, mint például:
Tavaly márciusban, pont 1 éve döbbentem rá sokkosan, hogy a 163 centiméter
Most már 46 kiló vagyok, néha munkában (mindig ott mérem) ebéd után 47 is vagyok akár. Semmivel sem eszem többet vagy mást, mint mondjuk tavaly nyáron, mégis szép lassan egy év alatt sikerült felszedni 3 kilót.
Aztán rájöttem, hogy tulajdonképp mi változott tavaly március óta, és a neve alkohol.
Régebben is iszogattam, néha kéthetente egy sört a régi haverokkal vagy Cézé haverjaival, de az áttörés tavaly március volt, mikor a szülinapomon megittunk délután a patakparton egy üveg vodkát a csajokkal. Akkor jöttem rá, hogy van ám kivel inni, mert előtte nyilván azért nem, mert nem volt kivel.
Szépen lassan megnyíltam a munkahelyen is (ez egy nagyon hosszú folyamat volt mert rengetegen vagyunk, mindenki mindenkinek barátja de farkas farkasnak ellensége, szóval nem igazán akartam belefolyni, aztán jött ősszel némi katasztrófa ami összébb hozta a társaságot, és csodálkozva vettem észre, hogy egyrészt szimpatikus vagyok jópár lánynak és fiúnak, másrészt én is imádom mindegyiket egytől egyig.) Így végül beépült a heti rendbe, meg a költségvetésbe is, hogy vagy a csajokkal, vagy a csopásokkal megiszunk 1-2 sört (csajokkal néha többet). A csopásoknak külön örülök, mindegyik egy-egy csodabogár, mindegyik olyan mintha a bátyám, öcsém, anyám vagy húgom lenne (természetesen nemtől és kapcsolatunktól függően) és igazán jó, hogy szeretnek velem lenni.
Rég volt már saját társaságom, az elmúlt 4-5 évben mindig csak az aktuális pasim aktuális barátaival jártam el, az meg nyilván nem a saját közeg.
Persze szeretem Cézé barátait is, imádok velük lenni, de nekik nyilván nem mondhatom el, hogy jaaaajj Cézé milyen éééédes volt legutóbb éjjel, mert jajj-oda-az-imidzse, vagy hogy gonosz volt valami miatt, mert akkor meg jajj-oda-az-én-imidzsem.
Lényeg a lényegben, az alkoholtól szépen lassan hízom.
Az elmélet szerint még 1 év, és jövő márciusban ismét olyan kövér súlyban leszek, mint rég, és meglesz az 50 kiló. Bár a kezdeti önundortól mostmár eljutottam arra, hogy örülök, ha azt mondják úristen milyen vékony vagyok, meg nádszálkarcsú, satöbbi. Azért nekem is van egóm :)
Szóval ilyen haszontalan gondolatok kerülnek blogba akkor, ha gondolkodom aztán alszom majd elfogy az értelmes gondolati szál.
hétfő, március 5
monológ
2 nap Párizsban. Igazság szerint teljesen felejthető film, a felénél el is aludtam, és az 50 százalékában franciául beszélnek.
de az utolsó pár perc mindent visz:
Összefoglalva a négy órás vitánkat: Nem könnyű egy kapcsolatban élni, igazán megismerni a másikat, elfogadni őt minden terhével. Jack bevallotta, attól fél, elhagyom ha igazán megismerem. Ha az igazi, meztelen valóját mutatja nekem. Két év után rájött, hogy csöppet sem ismer, és én sem őt. És hogy őszintén szeressük egymást, tudnunk kell egymásról az igazat, még ha nehéz is elviselni.
Úgyhogy elmondtam neki az igazat, azaz hogy sosem csaltam meg, és azt is hogy Mathio-nél jártam délután. Csöppet sem haragudott, mivel semmi sem történt, természetesen. (...)
Megmondtam hogy nem tudok életem végééig egy emberrel élni. Ez hazugság, de ezt mondtam neki.
Megkérdezte, úgy vagyok-e a férfiakkal mint mókus a mogyoróval, gyűjtögeti a nehéz téli napokra. Ezt viccesnek találtam. Aztán mondott valamit amivel megbántott. A hangnem brutálisan megváltozott. Aztán félreértettem valamit. Úgy értettem, már nem szeret, és hogy szakítani akar.
Mindig megdöbbent, amikor az emberek az őrült imádatból eljutnak a semmibe. A semmibe. Ez annyira fáj. Amikor úgy érzem elakarnak hagyni, az a rossz szokásom, hogy előbb szakítok, nehogy a másik mondja ki.
És most itt vagyunk. Ez is eljött, egy újabb elpocsékolt szerelem.
Pedig ezt őszintén szerettem.
Amikor arra gondolok, hogy vége, és soha többé nem látom így... Persze majd véletlenül összefutunk, ő egy másik nővel, én egy másik pasival, úgy teszünk, mintha sosem lettünk volna együtt... Aztán egyre kevesebbet gondolunk a másikra, míg nem végképp elfelejtjük egymást. Szinte teljesen.
Nálam mindig így megy: szakítás, depresszió, ivászat, szex.
Egyik pasi jön a másik után, csakhogy elfelejtsem az Igazit. Aztán pár hónap totál üresség után újra megpróbáljuk megkeresni az igazit. Kétségbe esve keressük mindenütt, és két év magány után rátalálunk az új szerelemre, és esküszünk, hogy ő az igazi, mígnem ő is ugyanúgy elmegy.
Eljön az a pillanat, mikor már nem tudsz túljutni egy újabb szakításon.
És ha az illető többnyire halálra csesztet, akár az együttlét 60 százalékában, akkor sem tudsz nélküle élni.
És ha minden reggel arra ébredsz, hogy az arcodba prüszköl... hát igen...
Akkor is jobban esik, mint bárki másnak a csókja.
ezután a monológ után már nincs szöveg. csak egy félperces bejátszás, ahol táncolnak, ölelkeznek, és nevetnek. happy end.
de az utolsó pár perc mindent visz:
Összefoglalva a négy órás vitánkat: Nem könnyű egy kapcsolatban élni, igazán megismerni a másikat, elfogadni őt minden terhével. Jack bevallotta, attól fél, elhagyom ha igazán megismerem. Ha az igazi, meztelen valóját mutatja nekem. Két év után rájött, hogy csöppet sem ismer, és én sem őt. És hogy őszintén szeressük egymást, tudnunk kell egymásról az igazat, még ha nehéz is elviselni.
Úgyhogy elmondtam neki az igazat, azaz hogy sosem csaltam meg, és azt is hogy Mathio-nél jártam délután. Csöppet sem haragudott, mivel semmi sem történt, természetesen. (...)
Megmondtam hogy nem tudok életem végééig egy emberrel élni. Ez hazugság, de ezt mondtam neki.
Megkérdezte, úgy vagyok-e a férfiakkal mint mókus a mogyoróval, gyűjtögeti a nehéz téli napokra. Ezt viccesnek találtam. Aztán mondott valamit amivel megbántott. A hangnem brutálisan megváltozott. Aztán félreértettem valamit. Úgy értettem, már nem szeret, és hogy szakítani akar.
Mindig megdöbbent, amikor az emberek az őrült imádatból eljutnak a semmibe. A semmibe. Ez annyira fáj. Amikor úgy érzem elakarnak hagyni, az a rossz szokásom, hogy előbb szakítok, nehogy a másik mondja ki.
És most itt vagyunk. Ez is eljött, egy újabb elpocsékolt szerelem.
Pedig ezt őszintén szerettem.
Amikor arra gondolok, hogy vége, és soha többé nem látom így... Persze majd véletlenül összefutunk, ő egy másik nővel, én egy másik pasival, úgy teszünk, mintha sosem lettünk volna együtt... Aztán egyre kevesebbet gondolunk a másikra, míg nem végképp elfelejtjük egymást. Szinte teljesen.
Nálam mindig így megy: szakítás, depresszió, ivászat, szex.
Egyik pasi jön a másik után, csakhogy elfelejtsem az Igazit. Aztán pár hónap totál üresség után újra megpróbáljuk megkeresni az igazit. Kétségbe esve keressük mindenütt, és két év magány után rátalálunk az új szerelemre, és esküszünk, hogy ő az igazi, mígnem ő is ugyanúgy elmegy.
Eljön az a pillanat, mikor már nem tudsz túljutni egy újabb szakításon.
És ha az illető többnyire halálra csesztet, akár az együttlét 60 százalékában, akkor sem tudsz nélküle élni.
És ha minden reggel arra ébredsz, hogy az arcodba prüszköl... hát igen...
Akkor is jobban esik, mint bárki másnak a csókja.
ezután a monológ után már nincs szöveg. csak egy félperces bejátszás, ahol táncolnak, ölelkeznek, és nevetnek. happy end.
péntek, február 24
stációk és női lapok
nem tudom, mi tesz rosszabbat a lelkivilágomnak; ha női lapokat olvasok, és bőszen bólogatok, hogy igen-igen, ez is pont rólam szól, vagy ha túlzottan felismerem a leírtakban a saját állapotom, a stációkat amiken épp, vagy mostanság keresztül megyek, és még erről blogolni is hajlandó vagyok?
mai költői kérdés rovatunk hangzott el.
az biztos, hogy jó lenne ha még órákig idesütne a nap, mert elhúzom a függönyt, zenével zajongok, és közben megpróbálom rendberakni az életem darabkáit.
mai költői kérdés rovatunk hangzott el.
az biztos, hogy jó lenne ha még órákig idesütne a nap, mert elhúzom a függönyt, zenével zajongok, és közben megpróbálom rendberakni az életem darabkáit.
hétfő, február 13
"must have"
megjött a fizetés, és azon gondolkodom, hogyan ne költsem el.
ilyenkor először is átgondolom, mire lenne szükségem?
-leggingsek, magassarkú, fehérneműk, táska, BB krém, hajfestés, (...)
-leggingsek, magassarkú, fehérneműk, táska, BB krém, hajfestés, (...)
aztán fogom magam és átgondolom mégegyszer:
-végülis, van mit felvennem, cipőm is van, fehérnemű valóban kell, hát, táska is kéne de igazából még 1 hónapot talán kibír az utolsó még ép táskám, a BB krémet meg elkérem Vilcsitől kipróbálni, mert lehet nem is jó igazán és akkor feleslegesen költenék rá 2-3 ezer forintot.
-végülis, van mit felvennem, cipőm is van, fehérnemű valóban kell, hát, táska is kéne de igazából még 1 hónapot talán kibír az utolsó még ép táskám, a BB krémet meg elkérem Vilcsitől kipróbálni, mert lehet nem is jó igazán és akkor feleslegesen költenék rá 2-3 ezer forintot.
szóval, gondolatban kell vásárolni és must have listát felállítani, így biztos nem költjük el a pénzt.
hm, kéne egy új napszemüveg is, meg körömlakkok, de egyik sem észveszejtően sürgető, és fontos. :D
inkább félrerakok a nyelvvizsgára, ami 29.000.-
pont annyi, amennyit most kapásból el tudnék költeni :D
(ja, és le kell szoknom a munkahelyi éttermi ebédekről!)
szerda, február 8
#köszönömhogyelmondhattam
eljött az a borzasztóan arcleszárító hideg is, hogy Niveát kenek vastagon a fejemre.
ezt csak ilyen hidegben szoktam, vagy ha leégek.
nagyjából ennyi mondanivalóm volt most így hirtelen.
meg ez, hát ez annyira de annyira... ajjj.
ezt csak ilyen hidegben szoktam, vagy ha leégek.
nagyjából ennyi mondanivalóm volt most így hirtelen.
meg ez, hát ez annyira de annyira... ajjj.
hétfő, január 30
amit hallasz, elhiszed...
akkor én most ezt hiszem magamról:
okos vagyok
szép vagyok
talpraesett vagyok
borzasztóan vékony vagyok
kövér vagyok
hülye vagyok
hülyeségeket beszélek
ügyetlen vagyok
esetlen vagyok
(...)
remélem mindenki érzi, mi a probléma.
a hangulatom pedig mindig olyan, amilyen mondatokat többször hallok mostanság.
amit hallasz, elhiszed... egy idő után már nincs erőm a belső hangokkal bizonygatni magamnak, hogy márpedig nem vagyok hülye/kövér/csúnya/stb.
lehet, hogy egy idő után már nem csak elhiszem, amit mondanak, hanem olyanná is válok?
okos vagyok
szép vagyok
talpraesett vagyok
borzasztóan vékony vagyok
kövér vagyok
hülye vagyok
hülyeségeket beszélek
ügyetlen vagyok
esetlen vagyok
(...)
remélem mindenki érzi, mi a probléma.
a hangulatom pedig mindig olyan, amilyen mondatokat többször hallok mostanság.
amit hallasz, elhiszed... egy idő után már nincs erőm a belső hangokkal bizonygatni magamnak, hogy márpedig nem vagyok hülye/kövér/csúnya/stb.
lehet, hogy egy idő után már nem csak elhiszem, amit mondanak, hanem olyanná is válok?
csütörtök, január 26
ez is csak egy nap, nem a világ vége...
(nagyon inspiráló feje van itt a Zoleenak...)
Jelenleg ez a szám az, amiért úgy tudok ma elaludni, hogy elhiszem, a holnap jobb lesz.
Minden esetre most még sajnos most van, és kelletlennek, nemkívánatosnak, butának, csúfnak, idegesítőnek és jelentéktelennek érzem magam. Többnyire.
Sehol sem vagyok jó helyen, mindenhol útban vagyok, mindenkit csak hátráltatok, nem értem el semmit és nem tudok kitűzni magam elé célokat mert eleve halálra ítéltetnek.
és persze állandóan nyafogok és/vagy bőgök. De jelenleg tényleg úgy érzem, hogy mindenkinek csak baja van velem, és mindennel, ami velem jár. Mindig mindent rosszul csinálok, rosszat csinálok, vagy épp nem csinálom, amit kéne... nem teljesen gondolom így, de ezt éreztetik velem, így hát muszáj elhinnem.
Nem tudom, mikor éreztem utoljára azt, hogy őszintén örülnének nekem ott, ahol vagyok.
persze, ez is csak egy nap... majd elmúlik...
(már az is szánalmas, hogy úgy érzem, az egyetlen ember, akit érdekel a nyavalygásom, az én vagyok. ezért blogoltam le.)
Jelenleg ez a szám az, amiért úgy tudok ma elaludni, hogy elhiszem, a holnap jobb lesz.
Minden esetre most még sajnos most van, és kelletlennek, nemkívánatosnak, butának, csúfnak, idegesítőnek és jelentéktelennek érzem magam. Többnyire.
Sehol sem vagyok jó helyen, mindenhol útban vagyok, mindenkit csak hátráltatok, nem értem el semmit és nem tudok kitűzni magam elé célokat mert eleve halálra ítéltetnek.
és persze állandóan nyafogok és/vagy bőgök. De jelenleg tényleg úgy érzem, hogy mindenkinek csak baja van velem, és mindennel, ami velem jár. Mindig mindent rosszul csinálok, rosszat csinálok, vagy épp nem csinálom, amit kéne... nem teljesen gondolom így, de ezt éreztetik velem, így hát muszáj elhinnem.
Nem tudom, mikor éreztem utoljára azt, hogy őszintén örülnének nekem ott, ahol vagyok.
persze, ez is csak egy nap... majd elmúlik...
(már az is szánalmas, hogy úgy érzem, az egyetlen ember, akit érdekel a nyavalygásom, az én vagyok. ezért blogoltam le.)
kedd, január 24
egy csuda nap, egyébként :)
későn keltünk Cézével, összebújtunk, készülődtünk, délutánra mentem suliba, ő dolgozni. elmaradt egy órám, vittem neki ebédet az ebédszünetére és együtt megettük, aztán tunyultam és most várom, hogy hazaérjen.
egyébként nagyon kis pöpec nap, csak angoloznom kellett volna (és ezalatt most nem a sorozatnézést értem..) mert szombaton felezővizsga a nyelvtanfolyamon, és át kéne menni, hogy nyelvvizsgázhassak majd egyszer...
de ezzel most nem foglalkozunk, ez jó nap volt, és kész! :D
egyébként nagyon kis pöpec nap, csak angoloznom kellett volna (és ezalatt most nem a sorozatnézést értem..) mert szombaton felezővizsga a nyelvtanfolyamon, és át kéne menni, hogy nyelvvizsgázhassak majd egyszer...
de ezzel most nem foglalkozunk, ez jó nap volt, és kész! :D
képzavar
Na, most nagyjából pont így érzem magam ^ ...
egyszerre keresek munkát, és böngészem a felvi-t, hogy hova tanuljak tovább, ha tanulok tovább, és próbálom összeszedni magam mert van még egy félév sulim, szakdolgozattal, védéssel, prezentációval, médiatervvel, nyelvvizsgával.
ha találok munkát, nem tanulok tovább.
ha találok sulit, gyakorlatilag lehetetlen kivitelezni, hogy dolgozzak.
pénzre van szükségem, ergo munkára van szükségem.
nem füllik a fogam ehhez a felnőttség dologhoz... szívem szerint otthon fetrengenék, és kikiabálnék a konyhába, hogy valaki melegítsen nekem teát, köszi!... nem tudom, mikor fogok rádöbbenni, hogy ez a konyha, az a tea, és azok az emberek már köddéváltak...
ja, és ez a borzasztóan szexi kép rólam 2008 nyarán készült, egy Blabla szám alapján:
Ő 19 és fél, én 18 és én is félek...
a dolog ugyanaz, bár már 21 vagyok. szomorú.
szerda, január 11
a kevésbé fontos dolgokat mindenkivel megosztjuk. az igazán fontosakat, csak az arra méltókkal.
Munkát keresek, szakdolgozatot írok (még mindig csak képzeletben és gondolatban, de úgy már majdnem kész, végülis...), keveset dolgozom, keveset keresek (és jelenleg egy forintom sincs), nem feltétlen érzem magam jól a bőrömben. Csak ha olyanok vannak körülöttem, akiket szeretek, és akik foglalkoznak velem.
akkor viszont a világon semmi sem érdekel.
vasárnap, január 8
el merem mondani
A pasik (inkább) csak a szöveget olvassák.
A többiek meg tomboljanak velem :)))))
A többiek meg tomboljanak velem :)))))
Te Baby! Te Baby! Te Baby! Jár nekünk a boldogság!
Oh annana…
Te Baby! Te Baby! Te Baby! Hát rúzsozd ki a szád!
Oh annana…
Te Baby! Te Baby! Te Baby! Hát rúzsozd ki a szád!
Mit ér egy nő, mondd?!
Áldozat a léte.
Miért a férfi
kényszeríti térdre?
S mit ér egy férfi,
ha nélkülünk egy senki?
Elég volt, Baby
az elnyomásból ennyi!
Áldozat a léte.
Miért a férfi
kényszeríti térdre?
S mit ér egy férfi,
ha nélkülünk egy senki?
Elég volt, Baby
az elnyomásból ennyi!
Kevés vagy, Ádám!
Nálam van az alma.
Mit ér a kígyód,
ha nulla a hatalma?!
Ma éjjel végre
győzni fog a nőnem.
Beléphet bárki
a party-ra csak ők nem.
Nálam van az alma.
Mit ér a kígyód,
ha nulla a hatalma?!
Ma éjjel végre
győzni fog a nőnem.
Beléphet bárki
a party-ra csak ők nem.
RÉG
EZT A KÖNNYED ÉRZÉST VÁROD!
TUDOM, HOGY VISSZATART A
FÉK,
HOGY ELHAGY A PÁROD.
TUDOM, HOGY,
TUDOM, HOGY VISSZAFOG A
LUBADUBA-LABADABA
JAJ ISTENEM, SOK A RIZSA!
EZT A KÖNNYED ÉRZÉST VÁROD!
TUDOM, HOGY VISSZATART A
FÉK,
HOGY ELHAGY A PÁROD.
TUDOM, HOGY,
TUDOM, HOGY VISSZAFOG A
LUBADUBA-LABADABA
JAJ ISTENEM, SOK A RIZSA!
Bárhogy élsz,
ha te csak egy nő vagy.
Bármit kérsz,
az ára az túl nagy.
Okosnak, szépnek,
szajhának kell lenni.
Elég volt, Baby
az elnyomásból ennyi!
ha te csak egy nő vagy.
Bármit kérsz,
az ára az túl nagy.
Okosnak, szépnek,
szajhának kell lenni.
Elég volt, Baby
az elnyomásból ennyi!
Kevés vagy, Ádám!
Nálam van az alma.
Mit ér a kígyód,
ha nulla a hatalma?!
Ma éjjel végre
győzni fog a nőnem.
Beléphet bárki
a party-ra csak ők nem.
Nálam van az alma.
Mit ér a kígyód,
ha nulla a hatalma?!
Ma éjjel végre
győzni fog a nőnem.
Beléphet bárki
a party-ra csak ők nem.
RÉG
EZT A KÖNNYED ÉRZÉST VÁROD!
TUDOM, HOGY VISSZATART A
FÉK,
HOGY ELHAGY A PÁROD.
TUDOM, HOGY,
TUDOM, HOGY VISSZAFOG A…
EZT A KÖNNYED ÉRZÉST VÁROD!
TUDOM, HOGY VISSZATART A
FÉK,
HOGY ELHAGY A PÁROD.
TUDOM, HOGY,
TUDOM, HOGY VISSZAFOG A…
Tudom, hogy visszafog a társadalmi morál.
Elég egy görbe est, a város máris subi-dumál.
Nekik meg bármit szabad, kis etye-petye.
Viszont egy rendes nőnek otthon van a helye!
Elég egy görbe est, a város máris subi-dumál.
Nekik meg bármit szabad, kis etye-petye.
Viszont egy rendes nőnek otthon van a helye!
Nekik meg bármit szabad, bulik meg etye-petye.
Viszont egy rendes nőnek otthon van a helye!
Nekik meg bármit szabad, bulik meg etye-petye.
Viszont egy rendes nőnek otthon van a helye!
Viszont egy rendes nőnek otthon van a helye!
Nekik meg bármit szabad, bulik meg etye-petye.
Viszont egy rendes nőnek otthon van a helye!
RÉG
EZT A KÖNNYED ÉRZÉST VÁROD!
TUDOM, HOGY VISSZATART A
FÉK,
HOGY ELHAGY A PÁROD.
TUDOM, HOGY,
TUDOM, HOGY VISSZAFOG A…
EZT A KÖNNYED ÉRZÉST VÁROD!
TUDOM, HOGY VISSZATART A
FÉK,
HOGY ELHAGY A PÁROD.
TUDOM, HOGY,
TUDOM, HOGY VISSZAFOG A…
Élj csak így,
ha neked ez jó!
Viszont az én szerelmem
nem eladó!
A Nő az Nő,
és így az egál,
ami egy hímnek,
az nekem is jár.
ha neked ez jó!
Viszont az én szerelmem
nem eladó!
A Nő az Nő,
és így az egál,
ami egy hímnek,
az nekem is jár.
Hát táncolj, tombolj
ruhát kigombolj!
Táncolj,
ameddig úgy jó!
ruhát kigombolj!
Táncolj,
ameddig úgy jó!
Táncolj, tombolj!
Magadra gondolj!
Táncolj!
Egy nő nem eladó!
Magadra gondolj!
Táncolj!
Egy nő nem eladó!
RÉG
EZT A KÖNNYED ÉRZÉST VÁROD!
TUDOM, HOGY VISSZATART A
FÉK,
HOGY ELHAGY A PÁROD.
TUDOM, HOGY,
TUDOM, HOGY VISSZAFOG A
HOGY ELHAGY A PÁROD.
TUDOM, HOGY,
TUDOM, HOGY VISSZAFOG A
EZT A KÖNNYED ÉRZÉST VÁROD!
TUDOM, HOGY VISSZATART A
FÉK,
HOGY ELHAGY A PÁROD.
TUDOM, HOGY,
TUDOM, HOGY VISSZAFOG A
HOGY ELHAGY A PÁROD.
TUDOM, HOGY,
TUDOM, HOGY VISSZAFOG A
Tudom, hogy visszafog a társadalmi morál.
Elég, egy görbe est, a város máris subi-dumál.
Nekik meg bármit szabad, kis etye-petye.
Viszont egy rendes nőnek otthon van a helye!
Elég, egy görbe est, a város máris subi-dumál.
Nekik meg bármit szabad, kis etye-petye.
Viszont egy rendes nőnek otthon van a helye!
Vokál: Szééép!
Nekik meg bármit szabad, bulik meg etye-petye.
Viszont egy rendes nőnek otthon van a helye!
Nekik meg bármit szabad, bulik meg etye-petye.
Viszont egy rendes nőnek otthon van a helye!
Nekik meg bármit szabad, bulik meg etye-petye.
Viszont egy rendes nőnek otthon van a helye!
Nekik meg bármit szabad, bulik meg etye-petye.
Viszont egy rendes nőnek otthon van a helye!
szombat, január 7
(két)heti szeretem
♥ sokat barátnőzni ♥ munkatársakkal lelkizni, és hasznos tanácsokat adni ♥ felajánlani egy rúdtáncot valakinek, csak hogy egy kicsit mosolyogjon ♥ másfél órás labdás csapatjátékkal indított munkanap ♥ majd 3 napig tartó izomláz ♥ Droid, az új telefonom Cézétől ♥ felismerni valakin a saját parfümöm ♥ főzni és ráébredni századszorra is, hogy milyen jó ♥ facebook kommentként blogbejegyzést írni :D ♥ váratlanul SMS-t kapni (mégha csak a Vodafone-tól is ♥ apukámmal beszélgetni ♥ X-men maratont tartani ♥ elaludni a filmeken ♥ átaludni/átfetrengeni az egész napot ♥ fincsi forraltbor pofátlanul olcsón (Gong Café 2, 90.-/dl) ♥ Gtalkon csevegni Cézével utazás közben ♥ süt a nap!!! napelemes vagyok ♥
és akkor most az érem túloldala.
és akkor most az érem túloldala.
ezzel együtt még 2 hét van a szorgalmi időszakig, és nem csináltam semmit a szünet alatt, ami hasznos lenne. ezen a héten már nyelvtanfolyamom is lesz, és sok a házim nagyon. áprilisig le kell adnom a szakdolgozatom, és itt volt rá az alkalom hogy elkezdjem, de egyáltalán nem foglalkoztam vele. márciusra lehet hogy kilátásban van egy költözés is, de nincs kapacitásom foglalkozni most vele.
sőt, semmivel sincs kedvem foglalkozni, csak Cézével mondjuk, de őt meg szerinte folyton megbántom.
tehát valamit rosszul csinálok, csak még nem jöttem rá, hogy mit.
szombat, december 24
karácsony és ami előtte volt
Nos.
Hazaköltöztem Veresre Cézééktől, mert így mind a ketten jobbnak láttuk. Jobb is.
Karácsony:
Tegnap (23-án) este hazajöttem, Brigivel főztünk töltöttkápit. ma reggel minden fiú elment dolgozni (Gabi délutánig, Zoli holnap reggelig, apu holnap estig :S)
erről többet nem is nagyon szeretnék írni, mert utálom a karácsonyt. viszont van itt ez a blogos továbbadós öninterjú.
Hazaköltöztem Veresre Cézééktől, mert így mind a ketten jobbnak láttuk. Jobb is.
Karácsony:
Tegnap (23-án) este hazajöttem, Brigivel főztünk töltöttkápit. ma reggel minden fiú elment dolgozni (Gabi délutánig, Zoli holnap reggelig, apu holnap estig :S)
erről többet nem is nagyon szeretnék írni, mert utálom a karácsonyt. viszont van itt ez a blogos továbbadós öninterjú.
1. Csomagolópapír vagy ajándéktasak?
Csomagolópapír, kifejezetten. mindig nyűgnek érzem, hogy nekiálljak (általában 24-én kora este!!!) de végül mindig olyan boldog leszek tőle, hogy milyen szépen csomagolok :) tasakot csak munkahelyi ajándékozásra szoktam venni.
2. Igazi vagy műfenyő?
mindegy. volt sok igazi fánk, de van mű is. nálunk senki se szereti a karácsonyt, de ha épp olyanunk van hogy valaki behisztizik a fán, akkor elővesszük a műt. tavaly például volt igazi, idén semmilyen sincs.
3. Mikor díszíted fel a fát?
24-én délután, kora este.
4. Mikor bontod le a fát?
Január közepén. a vízkeresztről mindig lekésünk.
5. Szereted a tojáslikőrt?
nincs vele bajom, finom, de sose iszom.
6. Kedvenc ajándékod amit gyerekként kaptál?
egy Furby, vagy Gizmó. mindenki másképp ismeri. baromi drága volt (15 ezer forint körül!!!) és nem hittem, hogy megkapom. leopárd foltos volt, és tudott táncolni, beszélni (angolul, de meg lehetett tanítani magyarul! ha sokat mondogattad neki, hogy TÁNC, FÖRBI, TÁNC!!! akkor megértette és táncolt ^^) meg minden vicceset tudott, és reggel mindig idegesítően sikított, hogy GOOD MORNING! FÖRBI HUNGRY, IM SO HUNGRYYYYYY :D imádtam, aztán persze elejtettem és utána már nem sokáig bírta.
7. Van ‘Betlehemed’?
nincs, nem is volt soha. sőt, adventi naptárra sem emlékszem, hogy lett volna. adventi koszorúnk sincs.
8. Kinek a legnehezebb ajándékot venni?
apunak. kb lehetetlenség. elég szélsőséges dolgok érdeklik, persze mindenen mosolyog, hogy dejó, köszi, de nem őszintén. eddig a legjobb amit vettem neki szerinte, az a tavalyi headset volt a számítógépéhez. :D
9. Kinek a legkönnyebb ajándékot venni?
ez mindig változó, de talán anyunak. mindennek nagyon nagyon örül :)
10. Legrosszabb Karácsonyi ajándékod?
gimiben egy srác osztálytársamtól kaptam egy fehér bögrét, amin spongyabob volt, hokiruhában, szétverve, monoklikkal. :D
11. Elektronikus vagy postai képeslap?
egyiket sem szoktam küldeni, de szerintem nem bántó az elektronikus.
12. Kedvenc karácsonyi film?
húú. szinte bármi, csak ne a reszkessetek betörők menjen. Télapu 1-2, meg a Grincs amit imádok, meg a Shrekből az angyal, amit mindig anyuval néztem szenteste ha épp ment a tévében.
13. Mikor kezdesz vásárolni?
többnyire az utolsó napokban, sőt a többségét 24-én :S
14. Ajándékoztál már tovább karácsonyi ajándékot?
Nem emlékszem, szerintem még soha.
15. Kedvenc karácsonyi étel?
anyu tyúkhúslevese
16. Elutazol karácsonykor vagy otthon maradsz?
itthon vagyok
17. Csillag vagy angyalka csúcsdíszed van?
csúcsos, nem csillag és nem is angyalka. olyan, mint egy ... pöcs? :D
18. Mikor nyitod ki az ajándékodat?
vacsora után. ilyenkor mindig apu osztja szét a fa alatt lévőket a cimkék alapján
19. Legidegesítőbb dolog ebben az időszakban?
hogy kényszeres az egész. és hogy sosincs pénzem. és hogy MUSZÁJ, KÖTELEZŐ rendet rakni :D
csütörtök, december 8
nem a képesség hiányzik, a bizalom.
tegnap órákig örlődtem, és tervezgettem, hogy majd jól kiírom magamból minden bánatom. mindent, ami tegnap történt.
most viszont már nem igazán tudom, mit is írjak. visszautasítottak a munkámmal kapcsolatban, de ennél többet nem tudok már pötyögni.
cserébe jól berúgtam este Vilcsivel.
most viszont már nem igazán tudom, mit is írjak. visszautasítottak a munkámmal kapcsolatban, de ennél többet nem tudok már pötyögni.
cserébe jól berúgtam este Vilcsivel.
szombat, december 3
szív a kézben, vágy a szívben, zár a vágyban, árapály van
megírtam Qwasnak a biográfiát amit egy-két hete ígérgetek már neki.
nem egyszerű dolog, de büszke vagyok magamra, még fényeztem is, meg idéztem is (magamtól) meg pontosan utána néztem mindennek, szóval nagyon profin oldottam meg a feladatot.
és aki még nincs tisztában azzal, miért is nehéz Qwas zenéjéről bármit is írni, az hallgassa meg ezt a két számot:
(najó, csak hallgassatok meg 1-1 sort mindkettőből, légyszi!)
((tudom, tudom, mi ez, úristen, idegtépő, beteg (((ezigaz))), de én szeretem :$))
Az alsó évekkel ezelőtti, a felső klip pedig friss. ha a zenét nem bírod végighallgatni, akkor legalább lenémítva nézd meg, mert Róth Eszti alakítja Q szerelmét, és hát ő olyan szép, és olyan cukik!!! :P
nem egyszerű dolog, de büszke vagyok magamra, még fényeztem is, meg idéztem is (magamtól) meg pontosan utána néztem mindennek, szóval nagyon profin oldottam meg a feladatot.
és aki még nincs tisztában azzal, miért is nehéz Qwas zenéjéről bármit is írni, az hallgassa meg ezt a két számot:
(najó, csak hallgassatok meg 1-1 sort mindkettőből, légyszi!)
((tudom, tudom, mi ez, úristen, idegtépő, beteg (((ezigaz))), de én szeretem :$))
Az alsó évekkel ezelőtti, a felső klip pedig friss. ha a zenét nem bírod végighallgatni, akkor legalább lenémítva nézd meg, mert Róth Eszti alakítja Q szerelmét, és hát ő olyan szép, és olyan cukik!!! :P
heti szeretem
szóval, amiknek nagyon tudtam örülni az elmúlt bő egy héten, a teljesség igénye nélkül:
♥ Sztit újra szalagavatózni láttam, ahol gyönyörű díszlovagló cuccban volt! hófehér gatya, kesztyű, lovaglóblézer, lovaglócsizma... ♥
♥ voltam végre Gödöllőn. ott lakom mellette gyakorlatilag, de sosem voltam még. most is csak 200 métert
láttam belőle, de jó volt ♥
♥ leadni a szakdolgozat témavázlatot, és álmodozni arról, hogy egyszer majd el is kezdem megírni ♥
♥ együtt vonatozni Andival, akivel régóta nem találkoztam ♥
♥ elintézni a kötelező körök ...felét... :D ♥
♥ fizetés előtt 9 nappal még az előző fizetésemből van 12-13 ezer! ilyen se volt még... ♥
♥ karácsonyi húzás a csopában, olyat húztam, akinek örülök ♥
♥ karácsonyi ötletelések ♥
♥ csajozós tanácsokat osztogatni úgy, mintha értenék hozzá ♥
♥ Cézét minden egyes nap szorosan megölelni ♥
♥ vágyni a karácsonyi ajándékokra ♥
♥ kicsit úgy szórni a pénzt, mintha megtehetném ♥
♥ várni az e-bay rendeléseket ♥
♥ mikor Cézé meghív valamire inni ♥
♥ egész nap egyhelyben feküdni, mégha csak azért, mert úgy érzem meghalok, akkor is, jó ♥
♥ elsőnek nyitni egy új munkatárs felé, aki kérdésekkel halmoz el ♥
♥ együtt ebédelni egy másik új munkatárssal, és benne pozitívan csalódni ♥
♥ csajos dolgokról pusmogni a suliban, munkahelyen ♥
♥ úgy sikerül felöltözni, hogy egyáltalán nem fázom, és még az esernyőm is felavathattam amit 2 hónapja vettem, az esőben ♥
kedd, november 29
Nyafika
(milyen érdekes, úgy néz ki elszoktam a sokszorosan összetett, témába nem igazán vágó címektől.)
Nyafika a drága egyetlen kisszerelmem, pici cicám, és rádöbbentem, hogy még nem igazán írtam róla itt, pedig megérdemli.
Nyafika nagyjából 3 hónapos, bár azt hiszem túlzok, ez a kép akkor készült, mikor elhoztuk, most már talán kétszer ekkora (tehát még mindig miniatűr)
Nyafka azóta sem sokkal nagyobb mondjuk, mint a 37-es lábam ami felettébb illusztris látványt nyújt ezen a képen (is). Viszont már remekül látszik, mennyire idióta volt kisszar korában is.
Ja, ő egyébként most jelenleg fiú. Nyafika születése után pár hétig fiú volt, aztán határozottan lány, aztán múlt héten történt, mikor találtunk valami here-félét a lába alatt, szóval most épp kandúr, néha mondom is ám neki Nyafika helyett hogy Kis Herceg, mert annyira gyönyörű!
Ugyanakkor buta, bolond, és minden ami szórakoztató lehet egy macskában.
Az egyik hobbija az, hogy "lelököm, megnézem széttört-e" című játékot játszik, és egész jól megy neki. Olykor fél órán át is ugrál fel-le az íróasztalomra vagy az ágy feletti polcokra, lelök egyetlen egy dolgot, leugrik, ellenőrzi a hadművelet sikerességét, majd visszaugrik, lelök valamit, és ezt addig csinálja, míg ki nem fullad, akkor alszik 3 percet, és újra belekezd valami szintén mókás dologba.
Előbb idehozott elém egy gombot (elég nagy volt és gyöngyház, lehet lerágta a párnahuzatról?) letette, majd egyetlen lendülettel ketté harapta, és jó eséllyel lenyelte az egyik felét. A másik felét határozott mozdulattal tolta felém, lehet, hogy testvériséget akart fogadni, de szar próbálkozás volt.
Most meg édes tündér bogárként alszik :))))
mi volt ez a sok nagybetű amúgy? a blogban eddig összesen nem volt ennyi O____O
apropó macskák, eme poszt kapcsán kaptam egy linket www.alfimacsek.freeblog.hu , nos hát, ez egy blog, amit egy macska ír.
rögtön írtam is neki egy mailt, hogy szerepeljen a szakdolgozatomban!
Nyafika a drága egyetlen kisszerelmem, pici cicám, és rádöbbentem, hogy még nem igazán írtam róla itt, pedig megérdemli.
Nyafika nagyjából 3 hónapos, bár azt hiszem túlzok, ez a kép akkor készült, mikor elhoztuk, most már talán kétszer ekkora (tehát még mindig miniatűr)
Nyafka azóta sem sokkal nagyobb mondjuk, mint a 37-es lábam ami felettébb illusztris látványt nyújt ezen a képen (is). Viszont már remekül látszik, mennyire idióta volt kisszar korában is.
Ja, ő egyébként most jelenleg fiú. Nyafika születése után pár hétig fiú volt, aztán határozottan lány, aztán múlt héten történt, mikor találtunk valami here-félét a lába alatt, szóval most épp kandúr, néha mondom is ám neki Nyafika helyett hogy Kis Herceg, mert annyira gyönyörű!
Ugyanakkor buta, bolond, és minden ami szórakoztató lehet egy macskában.
Az egyik hobbija az, hogy "lelököm, megnézem széttört-e" című játékot játszik, és egész jól megy neki. Olykor fél órán át is ugrál fel-le az íróasztalomra vagy az ágy feletti polcokra, lelök egyetlen egy dolgot, leugrik, ellenőrzi a hadművelet sikerességét, majd visszaugrik, lelök valamit, és ezt addig csinálja, míg ki nem fullad, akkor alszik 3 percet, és újra belekezd valami szintén mókás dologba.
Előbb idehozott elém egy gombot (elég nagy volt és gyöngyház, lehet lerágta a párnahuzatról?) letette, majd egyetlen lendülettel ketté harapta, és jó eséllyel lenyelte az egyik felét. A másik felét határozott mozdulattal tolta felém, lehet, hogy testvériséget akart fogadni, de szar próbálkozás volt.
Most meg édes tündér bogárként alszik :))))
mi volt ez a sok nagybetű amúgy? a blogban eddig összesen nem volt ennyi O____O
apropó macskák, eme poszt kapcsán kaptam egy linket www.alfimacsek.freeblog.hu , nos hát, ez egy blog, amit egy macska ír.
rögtön írtam is neki egy mailt, hogy szerepeljen a szakdolgozatomban!
farmer és sör ...jha, meg szakdolgozat
na menjünk csak sorban.
múlt héten, vagyis keddtől keddig gyakorlatilag felváltva volt az élet sör, shrek, meg munka, suliba már csak pihenni mentem be pénteken. Vilcsivel voltunk akácban, hogy majd mi némi shrek mellett kitaláljuk a szakdolgozat témánkat, de persze ebből csak berugás lett (sőt, az Újpest egykori kapusa (Kövesfalvy) ült oda hozzánk szórakoztatni minket egészestés sztorikkal a kisfiáról. ja, meg egy volt gimnáziumi sulitársam, aki felettem járt 3 évvel, nem is értem, hogy emlékezhetett rám, és én meg hogy nem...)
szóval nem lett igazándiból témám még akkor.
hétvégén angol tanfolyamon voltam, szép másnaposan, hajnalban, aztán onnan mentem dolgozni, vasárnap pedig egésznap csopáztam. ja, meg hétfőn is, kicsit összefolynak :) szóval kedden már felüdülés volt hogy iskolába kell menni, a kedvenc órámra, a konzulensemmel.
na itt kezdődött a probléma, ugyanis tegnap (hétfő) este Vilcsinél aludtam, hogy végre kitaláljuk a témánkat, mivel péntekig kell leadni, és kedden van benn a konzulensünk akinek alá kell írnia... szóval elég sietős volt.
végül megnéztünk egy tinihorrort (Vedd a lelked) ami horrornak szar volt, viszont hihetetlenül vicces :P és az alapsztori nem is volt bugyuta, az egész filmet végigtippeltük, vajon ki lehet a gyilkos. ha nem félni akarsz, hanem csak röhögni a művéren (ami sok helyen csak digitális! :D) akkor egy estét megér.
szóval hajnal 1kor, mikor fürdeni mentünk, jutott eszembe, hogy még nincs témám.
vagyis a kezdetektől volt egy témám, amihez hozzájött még 4-5 teljesen más témájú ötlet, jól összezavart. természetesen hetek aggódása egy pillanat alatt megszűnt, mikor visszatértem az alapötlethez ma hajnal 1 után nemsokkal. öröm öröm boldogság, az általam választott téma:
Blogok és személyes imázs alakításának internetes eszközök és tartalom szerinti bemutatása
konzulensnéni szerint is fasza, megnyugodtam.
annyira megnyugodtam, hogy végre sikerült vennem egy farmert, ami már egy jó ideje rámfért volna. pár hete már annyira begyűrűzött nálam ez a farmer probléma, hogy úgy felidegesített hogy nézelődő maratont tartottam, hátha majd az erőszak kihoz a dologból valamit, és boldog leszek az új gatyámban.
természetesen csak időpazarlás volt, a nyugati környékén (mert épp arra volt dolgom) összesen 3 órát töltöttem el nézelődéssel, felpróbáltam 40 farmert legalább, egyetlen egy vállalható volt köztük, 12.000.-.... szóval felidegesítettem magam, és vettem egy nem is túl vékony farmer(és apróvirág) mintás leggingst. (leggingset, ledzsingszt, szabadon választható.)
ami persze szép és jó, de hiába mondom magamnak hogy; zsebe van, ez egy nadrág! azért mégis csak valami melegebb kellene télre.
na, ma végre találtam ideálisat, szépet, kényelmeset, pontjó-t (persze 30 centit kell felhajtani gyakorlatilag a szárából............) és még alkudtam is az árából, 5000.- helyett 4740 forint volt (5% kedvezmény, mert le volt szakadva az egyik övtartó izéje. azt hogy hívják?)
boldogság, farmer, holnap meló!
múlt héten, vagyis keddtől keddig gyakorlatilag felváltva volt az élet sör, shrek, meg munka, suliba már csak pihenni mentem be pénteken. Vilcsivel voltunk akácban, hogy majd mi némi shrek mellett kitaláljuk a szakdolgozat témánkat, de persze ebből csak berugás lett (sőt, az Újpest egykori kapusa (Kövesfalvy) ült oda hozzánk szórakoztatni minket egészestés sztorikkal a kisfiáról. ja, meg egy volt gimnáziumi sulitársam, aki felettem járt 3 évvel, nem is értem, hogy emlékezhetett rám, és én meg hogy nem...)
szóval nem lett igazándiból témám még akkor.
hétvégén angol tanfolyamon voltam, szép másnaposan, hajnalban, aztán onnan mentem dolgozni, vasárnap pedig egésznap csopáztam. ja, meg hétfőn is, kicsit összefolynak :) szóval kedden már felüdülés volt hogy iskolába kell menni, a kedvenc órámra, a konzulensemmel.
na itt kezdődött a probléma, ugyanis tegnap (hétfő) este Vilcsinél aludtam, hogy végre kitaláljuk a témánkat, mivel péntekig kell leadni, és kedden van benn a konzulensünk akinek alá kell írnia... szóval elég sietős volt.
végül megnéztünk egy tinihorrort (Vedd a lelked) ami horrornak szar volt, viszont hihetetlenül vicces :P és az alapsztori nem is volt bugyuta, az egész filmet végigtippeltük, vajon ki lehet a gyilkos. ha nem félni akarsz, hanem csak röhögni a művéren (ami sok helyen csak digitális! :D) akkor egy estét megér.
szóval hajnal 1kor, mikor fürdeni mentünk, jutott eszembe, hogy még nincs témám.
vagyis a kezdetektől volt egy témám, amihez hozzájött még 4-5 teljesen más témájú ötlet, jól összezavart. természetesen hetek aggódása egy pillanat alatt megszűnt, mikor visszatértem az alapötlethez ma hajnal 1 után nemsokkal. öröm öröm boldogság, az általam választott téma:
Blogok és személyes imázs alakításának internetes eszközök és tartalom szerinti bemutatása
konzulensnéni szerint is fasza, megnyugodtam.
annyira megnyugodtam, hogy végre sikerült vennem egy farmert, ami már egy jó ideje rámfért volna. pár hete már annyira begyűrűzött nálam ez a farmer probléma, hogy úgy felidegesített hogy nézelődő maratont tartottam, hátha majd az erőszak kihoz a dologból valamit, és boldog leszek az új gatyámban.
természetesen csak időpazarlás volt, a nyugati környékén (mert épp arra volt dolgom) összesen 3 órát töltöttem el nézelődéssel, felpróbáltam 40 farmert legalább, egyetlen egy vállalható volt köztük, 12.000.-.... szóval felidegesítettem magam, és vettem egy nem is túl vékony farmer(és apróvirág) mintás leggingst. (leggingset, ledzsingszt, szabadon választható.)
ami persze szép és jó, de hiába mondom magamnak hogy; zsebe van, ez egy nadrág! azért mégis csak valami melegebb kellene télre.
na, ma végre találtam ideálisat, szépet, kényelmeset, pontjó-t (persze 30 centit kell felhajtani gyakorlatilag a szárából............) és még alkudtam is az árából, 5000.- helyett 4740 forint volt (5% kedvezmény, mert le volt szakadva az egyik övtartó izéje. azt hogy hívják?)
boldogság, farmer, holnap meló!
péntek, november 25
heti szeretem
már régóta játszom ilyet, hogy átgondolom, minek örültem a héten nagyon, és elhatároztam, hogy le is írom ezeket egyre gyakrabban, mert biztos jó lesz újraolvasni, mikor épp rámjön a "semmisejó". nem újkeletű az ötlet, sok blogger ír ilyesmit, így hát nem is úttörősködöm, nem ez a cél. tehát, teljesség igénye nélkül:
♥ jó random hazaugrani apuhoz aludni ♥
♥ szeretem, mikor a random kesztyűvásárlás random sörözésbe torkollik délben ♥
♥ annyira pihe-puha és meleg az új kétujjas kesztyűm, hogy csak na! ♥
♥ végre úgy számolok kesztyűben, mint Micimackó :) 1, 2. ♥
♥ az eheti médiagyakorlatomon a 2 perces beszédemet sikerült megtartanom 1.59re. ne higgyétek hogy könnyű feladat, próbálkozz csak kicsit is megközelíteni a 2 percet anélkül, hogy órát látnál. ja, és közben beszélj értelmesen :) ♥
♥ kínaikaja ♥
♥ a munkatársaim többségét nagyon kedvelem, és azt hiszem, ők is engem ♥
♥ szeretem, mikor nyitás után még van 1 óránk mire látogató jön, és addig futunk a futópadon vagy ökörködünk a kisboltban lévő játékokkal, így mindig jól indul a nap ♥
♥ imádok a csopában reggelente teázni ♥
♥ jó random hazaugrani apuhoz aludni ♥
♥ szeretem, mikor a random kesztyűvásárlás random sörözésbe torkollik délben ♥
♥ annyira pihe-puha és meleg az új kétujjas kesztyűm, hogy csak na! ♥
♥ végre úgy számolok kesztyűben, mint Micimackó :) 1, 2. ♥
♥ az eheti médiagyakorlatomon a 2 perces beszédemet sikerült megtartanom 1.59re. ne higgyétek hogy könnyű feladat, próbálkozz csak kicsit is megközelíteni a 2 percet anélkül, hogy órát látnál. ja, és közben beszélj értelmesen :) ♥
♥ kínaikaja ♥
♥ a munkatársaim többségét nagyon kedvelem, és azt hiszem, ők is engem ♥
♥ szeretem, mikor nyitás után még van 1 óránk mire látogató jön, és addig futunk a futópadon vagy ökörködünk a kisboltban lévő játékokkal, így mindig jól indul a nap ♥
♥ imádok a csopában reggelente teázni ♥
csütörtök, november 24
punnany massif
Most elmondom mid vagyok, mid nem neked.
Egy felebarát tűzön-vízen át,
vándor, aki benned él, de hallod-e szavát,
a korlát szab át, de akkor lát, nem hiteget,
tekintheted, mint saját istenedet,
még ha nem is ismered be,
ő a lelkiismereted, hisz
Mi más is lehetnék, csak csönd neked.
Néma hangsúly, hiába feng shui,
tudat alatt akkor is szúr,
veled együtt lélegzik, hát melyikőtök az úr?
Ép elmébe bújt lélek, csillog, mint a lazúr,
vigyáz rád, még mielőtt az ösztönöd elvadul.
Ülhetsz, csak tűrve, hogy dal nem dicsér.
Hiszen utadon, hogy jártsz, folyton elkísér,
ha hibáztál, magot vet benned a lelki sérv,
olykor ellened szegül, még ha meg nem is ért,
saját magad csendje, barátja mégis sért,
veled együtt, ketten élünk meg meleget-fagyot,
kellünk egymásnak, a hold is a nap nélkül némán ragyog.
Fölébem hajolj, lásd hamu vagyok.
Olykor nem úgy teszel, mint a szíved diktál, hanem ahogy akarod,
hogyha magad előtt térdel, akkor a többit csak taposod,
egy hamu, amit elfúj a szél nem önként lép,
az árral halad, nem költői kép
hogyha adod, tartsd a szavad,
ha megkapod hát add vissza a sarat,
ne ürítsd, gyarapítsd a kosarad,
hülyítsd, hogyha nincs fölötte foganat,
ne dönts így, ha érdekednek öncsíny,
egyenesen könnyebb és bölcs is,
így csak süketnémán értenéd meg azt, mit mondhatok,
hisz a hétköznapi zajok mezején, csak csended vagyok.
Most elmondom, mid vagyok, mid nem neked. (Csend!)
Vártál, ha magadról szép éneket.
Dicsérő éneked, én nem leszek.
Mi más is lehetnék (Csend!), csak csönd neked.
E szó jó: csönd vagyok, csönded vagyok. (csönded vagyok)
Ha rám így kedved van, maradhatok.
Ülhetsz csak tűrve, hogy dal nem dicsér.
Se jel, se láng, csak csönd, mely égig ér.
Hamu vagyok...
S folytatom mid vagyok, mid nem neked.
Igazság, hol a hamis tettek téged birtokba vettek,
elítéllek, hogy tudd igazán mennyire szeretlek,
kellek neked, mint tisztító tüze a szennynek,
hogy valamit jól lépjél meg,
fontos, hogy legyen az ép testben ép lélek,
az ego feljebb, de tested halandó, csendben cikáz,
hogy merre te vagy az irányadó,
Most ne beszélj, nem kell szó,
van, mi ki nem mondható.
Most ne mesélj, a gondolati ki nem mondható,
most te tegyél, nincs más, ki lépne helyetted,
most te legyél egyben a csönded és a lelkiismereted.
Dicsérő éneked, én nem leszek.
Ha vártál lángot, csak úgy gyullad be veled,
ha nem a külvilág zaját figyeled,
hát ki más is lehetnék, csak csended neked.
Folytatom, mid vagyok, mid nem neked. (Csend!)
Ha vártál lángot, az nem lehetek.
Fölébem hajolj, lásd hamu vagyok.
Belőlem csak jövőd jósolhatod.
Most elmondtam mid vagyok, mid nem neked.
Vártál, ha magadról szép éneket.
Dicsérő éneked, én nem leszek.
Mi más is lehetnék, csak csönd neked.
csak csönd neked,
csak csönd neked,
csak csönd neked.
Én nem leszek...
Egy felebarát tűzön-vízen át,
vándor, aki benned él, de hallod-e szavát,
a korlát szab át, de akkor lát, nem hiteget,
tekintheted, mint saját istenedet,
még ha nem is ismered be,
ő a lelkiismereted, hisz
Mi más is lehetnék, csak csönd neked.
Néma hangsúly, hiába feng shui,
tudat alatt akkor is szúr,
veled együtt lélegzik, hát melyikőtök az úr?
Ép elmébe bújt lélek, csillog, mint a lazúr,
vigyáz rád, még mielőtt az ösztönöd elvadul.
Ülhetsz, csak tűrve, hogy dal nem dicsér.
Hiszen utadon, hogy jártsz, folyton elkísér,
ha hibáztál, magot vet benned a lelki sérv,
olykor ellened szegül, még ha meg nem is ért,
saját magad csendje, barátja mégis sért,
veled együtt, ketten élünk meg meleget-fagyot,
kellünk egymásnak, a hold is a nap nélkül némán ragyog.
Fölébem hajolj, lásd hamu vagyok.
Olykor nem úgy teszel, mint a szíved diktál, hanem ahogy akarod,
hogyha magad előtt térdel, akkor a többit csak taposod,
egy hamu, amit elfúj a szél nem önként lép,
az árral halad, nem költői kép
hogyha adod, tartsd a szavad,
ha megkapod hát add vissza a sarat,
ne ürítsd, gyarapítsd a kosarad,
hülyítsd, hogyha nincs fölötte foganat,
ne dönts így, ha érdekednek öncsíny,
egyenesen könnyebb és bölcs is,
így csak süketnémán értenéd meg azt, mit mondhatok,
hisz a hétköznapi zajok mezején, csak csended vagyok.
Most elmondom, mid vagyok, mid nem neked. (Csend!)
Vártál, ha magadról szép éneket.
Dicsérő éneked, én nem leszek.
Mi más is lehetnék (Csend!), csak csönd neked.
E szó jó: csönd vagyok, csönded vagyok. (csönded vagyok)
Ha rám így kedved van, maradhatok.
Ülhetsz csak tűrve, hogy dal nem dicsér.
Se jel, se láng, csak csönd, mely égig ér.
Hamu vagyok...
S folytatom mid vagyok, mid nem neked.
Igazság, hol a hamis tettek téged birtokba vettek,
elítéllek, hogy tudd igazán mennyire szeretlek,
kellek neked, mint tisztító tüze a szennynek,
hogy valamit jól lépjél meg,
fontos, hogy legyen az ép testben ép lélek,
az ego feljebb, de tested halandó, csendben cikáz,
hogy merre te vagy az irányadó,
Most ne beszélj, nem kell szó,
van, mi ki nem mondható.
Most ne mesélj, a gondolati ki nem mondható,
most te tegyél, nincs más, ki lépne helyetted,
most te legyél egyben a csönded és a lelkiismereted.
Dicsérő éneked, én nem leszek.
Ha vártál lángot, csak úgy gyullad be veled,
ha nem a külvilág zaját figyeled,
hát ki más is lehetnék, csak csended neked.
Folytatom, mid vagyok, mid nem neked. (Csend!)
Ha vártál lángot, az nem lehetek.
Fölébem hajolj, lásd hamu vagyok.
Belőlem csak jövőd jósolhatod.
Most elmondtam mid vagyok, mid nem neked.
Vártál, ha magadról szép éneket.
Dicsérő éneked, én nem leszek.
Mi más is lehetnék, csak csönd neked.
csak csönd neked,
csak csönd neked,
csak csönd neked.
Én nem leszek...
Húszparancsolat
Egy, ha dámádra ráragad a dráma, sose említsd meg neki, hogy drága a nadrág.
Kettő, ha hajat vágat, megújul eleganciája, aroganciával enged utat puncijába.
Három, sose vágd szájon, se a szavát félbe, ne említsd ha megcsíp szaga a szemből fújó szélbe.
Négy, légy kedves, és szinte mindig őszinte, ne legyen oka panaszra, akkor se ha azt hitte.
Öt, szerszámod sose mondjon csütörtököt, jobban nyeli ő a nyerset, mint a sütő tököt.
Hat, egy igaz mosoly minden nőre hat, hogy jobban ismerd őket, fontos az öntudat.
Hét, holtodig tanulod a leckét, úgy szeress egy asszonyt, mint anya gyermekét. (I Love You!)
Nyolc, légy velük egyenes, különben elkajlódsz, addig él a románc, amig van torkodban gombóc.
Kilenc, nem tudhatod még belőle ki lesz, reggel a lapos hessz, aztán kocc hogyha (nem tetszik).
Tíz, legyél te tűz, ő a víz, nem gond ha nem ollózod a nő megfejthetetlen kvíz.
Nem értem, mi a baj, hogy mit mond mit akar.
Már megint mi zavar? a nő csak felkavar (mi?)
Nem értem, mi a baj, (Szerinted?) hogy mit mond mit akar. (Na jóól van)
Már megint mi zavar? a nő csak felkavar (téged)
Nem értem, mi a baj, hogy mit mond mit akar.
Már megint mi zavar?, a nő csak felkavar.
Egy, ha úgy érzed kedveseddel már nem megy, tök mindegy ki a felelős te soha ne veszekedj.
Kettő, még ha ez néha meghökkentő, egy érintés, egy jó szó is lehet életmentő.
Három, nőnek lenni nem egy leányálom, úgy jár végig utadon, hogy az nekik ne fájjon.
Négy, jobb ha nem csak a gatyád után mégy, lehetsz mindenhol kemény, de inkább erős légy.
Öt, ha a szíved választottja, lelked oda köt, ne add fel ha várni kell, de úgy is a nő dönt.
Hat, a rózsaszín felhő könnyen vakíthat, de semmi nem ér annyit, mit a szerelem adhat.
Hét, időben kérdezd meg a nevét, ha nem vagy benne biztos, tapogasd ki a hát a nemét. (szemét!)
Nyolc, jobb ha magad után elpakolsz, vajon melyik a jobb, ha a csajod, vagy a muterod oszt.
Kilenc, még hogy ha az egyensúlyodba megbillensz, maradjon némi józan eszed, különben meg fizetsz.
És végül tíz, ne csak magadban, benne is bízz, nem komplex az üzenet, csak annyi hogy ne habizz.
...drága a nadrága...erős légy...nem tudhatod belőle ki lesz...már nem megy...aroganciával...melyik a jobb?...
Nem értem, mi a baj, (Szerinted?) hogy mit mond mit akar. (Na jóóvan)
Már megint mi zavar? a nő csak felkavar (téged)
Kettő, ha hajat vágat, megújul eleganciája, aroganciával enged utat puncijába.
Három, sose vágd szájon, se a szavát félbe, ne említsd ha megcsíp szaga a szemből fújó szélbe.
Négy, légy kedves, és szinte mindig őszinte, ne legyen oka panaszra, akkor se ha azt hitte.
Öt, szerszámod sose mondjon csütörtököt, jobban nyeli ő a nyerset, mint a sütő tököt.
Hat, egy igaz mosoly minden nőre hat, hogy jobban ismerd őket, fontos az öntudat.
Hét, holtodig tanulod a leckét, úgy szeress egy asszonyt, mint anya gyermekét. (I Love You!)
Nyolc, légy velük egyenes, különben elkajlódsz, addig él a románc, amig van torkodban gombóc.
Kilenc, nem tudhatod még belőle ki lesz, reggel a lapos hessz, aztán kocc hogyha (nem tetszik).
Tíz, legyél te tűz, ő a víz, nem gond ha nem ollózod a nő megfejthetetlen kvíz.
Nem értem, mi a baj, hogy mit mond mit akar.
Már megint mi zavar? a nő csak felkavar (mi?)
Nem értem, mi a baj, (Szerinted?) hogy mit mond mit akar. (Na jóól van)
Már megint mi zavar? a nő csak felkavar (téged)
Nem értem, mi a baj, hogy mit mond mit akar.
Már megint mi zavar?, a nő csak felkavar.
Egy, ha úgy érzed kedveseddel már nem megy, tök mindegy ki a felelős te soha ne veszekedj.
Kettő, még ha ez néha meghökkentő, egy érintés, egy jó szó is lehet életmentő.
Három, nőnek lenni nem egy leányálom, úgy jár végig utadon, hogy az nekik ne fájjon.
Négy, jobb ha nem csak a gatyád után mégy, lehetsz mindenhol kemény, de inkább erős légy.
Öt, ha a szíved választottja, lelked oda köt, ne add fel ha várni kell, de úgy is a nő dönt.
Hat, a rózsaszín felhő könnyen vakíthat, de semmi nem ér annyit, mit a szerelem adhat.
Hét, időben kérdezd meg a nevét, ha nem vagy benne biztos, tapogasd ki a hát a nemét. (szemét!)
Nyolc, jobb ha magad után elpakolsz, vajon melyik a jobb, ha a csajod, vagy a muterod oszt.
Kilenc, még hogy ha az egyensúlyodba megbillensz, maradjon némi józan eszed, különben meg fizetsz.
És végül tíz, ne csak magadban, benne is bízz, nem komplex az üzenet, csak annyi hogy ne habizz.
...drága a nadrága...erős légy...nem tudhatod belőle ki lesz...már nem megy...aroganciával...melyik a jobb?...
Nem értem, mi a baj, (Szerinted?) hogy mit mond mit akar. (Na jóóvan)
Már megint mi zavar? a nő csak felkavar (téged)
szerda, november 23
mindenütt jó, de messze a legjobb
kicsit megfáradtam a kétlakiságban, meg a rohangálásban, meg a "seholsejó" érzésben... egyre többször érzem magam 8 óra alvás után is kimerültnek, és legalább heti 1x elalszom, úgy, hogy időben fekszem le, mégis 3 órával később kelek, mint mikor kellene, szóval kicsit túlhajszolás van.
leginkább lelkileg, mert fizikailag bírom a melót, rohanást, satöbbit.
Ha Cézééknél vagyok, félek, hogy bajt csinálok, hogy útban vagyok, hogy haszontalan vagyok és felesleges, hiányzik az itthon, az egyedül, a saját. Ha itthon vagyok, hiányzik Cézé.
most hazajöttem Apuhoz, örül is, én is neki, aztán hazaugrott bátyám a kocsival, és üvöltöznek. mindenhol üvöltöznek.
legszívesebben elbújnék a világ elől egy sarokba, magammal vinnék egy plüssmacit, és ott maradnék (rövidke) életem végééig.
oké, az is hozzátesz, hogy épp a hónap azon szakaszában vagyok, amikor érzelmi hullámvasút az életem, de az is biztos, hogy rég voltam ennyire kimerülve lelkileg...
leginkább lelkileg, mert fizikailag bírom a melót, rohanást, satöbbit.
Ha Cézééknél vagyok, félek, hogy bajt csinálok, hogy útban vagyok, hogy haszontalan vagyok és felesleges, hiányzik az itthon, az egyedül, a saját. Ha itthon vagyok, hiányzik Cézé.
most hazajöttem Apuhoz, örül is, én is neki, aztán hazaugrott bátyám a kocsival, és üvöltöznek. mindenhol üvöltöznek.
legszívesebben elbújnék a világ elől egy sarokba, magammal vinnék egy plüssmacit, és ott maradnék (rövidke) életem végééig.
oké, az is hozzátesz, hogy épp a hónap azon szakaszában vagyok, amikor érzelmi hullámvasút az életem, de az is biztos, hogy rég voltam ennyire kimerülve lelkileg...
hétfő, november 21
félrebeszélés/félreértés
Előzőhöz:
Nem, nem tetoválás, és nem is nekem ajándék :) viszont lehet, hogy semmi sem lesz belőle, így nem kiabálom el :$
Ma derült ki, miért tartanak engem egy merev libának. egyszer-kétszer munka után leszoktunk ülni sörözni, lazítani, megtárgyalni a napihülyéket, vagy épp a görög mitológia kérdőjeles alakjait (Az aranyalmás sztoriban ki volt az a két liba még Aphrodite mellett? mi Hérára és Pallas Athene-re tippeltünk, de nekem ez sántít...) vagy épp a Coriolis erő és a centripetális gyorsulás közti különbséget.
és úgy néz ki, elkövettem egyszer egy hibát, és nem azt mondtam, hogy sziasztok, megyek haza, hanem hogy mennem kell.
egy-két emberben ez mély nyomot hagyott, és ma, mikor felálltam az asztaltól, konkrétan kérdőre vontak, hogy most azért megyek, mert mennem kell, vagy mert menni akarok?! ... és csak akkor döbbentem rá, hogy az egész egy nagy félreértés :O
Szerencsére sikerült úgy élnem az elmúlt 20 évemet, hogy soha, semmit sem kellett, csak akartam csinálni, kezdve ez a szülői szabályozástól egészen a munkamorálig (15éves korom óta rendszeresen dolgozom, holott 20 éves koromig nem igazán kellett volna), szóval én ezt vallom, és megrökönyödtem a kérdésen is egyáltalán, hogy mi az, hogy nekem mennem KELL? O____O
már értem, miért tartanak egy merev, kiszámítható, spontánless ( :D ) és szabályozott libának.
furcsa, teljesen félreismernek.
Viszont jót lelkiztem Korcival, ami jó, csak az a baj, hogy eléggé szarul van lelkileg, rossz volt így látni, mert ő a humorherold nálunk.
Most pedig úgy érzem minden végre a helyére került, mindjárt álomra hajtom a fejem Cézé mellkasán <3
...hihetetlen, mennyire tud hiányozni 2 nap után is O_O....
Nem, nem tetoválás, és nem is nekem ajándék :) viszont lehet, hogy semmi sem lesz belőle, így nem kiabálom el :$
Ma derült ki, miért tartanak engem egy merev libának. egyszer-kétszer munka után leszoktunk ülni sörözni, lazítani, megtárgyalni a napihülyéket, vagy épp a görög mitológia kérdőjeles alakjait (Az aranyalmás sztoriban ki volt az a két liba még Aphrodite mellett? mi Hérára és Pallas Athene-re tippeltünk, de nekem ez sántít...) vagy épp a Coriolis erő és a centripetális gyorsulás közti különbséget.
és úgy néz ki, elkövettem egyszer egy hibát, és nem azt mondtam, hogy sziasztok, megyek haza, hanem hogy mennem kell.
egy-két emberben ez mély nyomot hagyott, és ma, mikor felálltam az asztaltól, konkrétan kérdőre vontak, hogy most azért megyek, mert mennem kell, vagy mert menni akarok?! ... és csak akkor döbbentem rá, hogy az egész egy nagy félreértés :O
Szerencsére sikerült úgy élnem az elmúlt 20 évemet, hogy soha, semmit sem kellett, csak akartam csinálni, kezdve ez a szülői szabályozástól egészen a munkamorálig (15éves korom óta rendszeresen dolgozom, holott 20 éves koromig nem igazán kellett volna), szóval én ezt vallom, és megrökönyödtem a kérdésen is egyáltalán, hogy mi az, hogy nekem mennem KELL? O____O
már értem, miért tartanak egy merev, kiszámítható, spontánless ( :D ) és szabályozott libának.
furcsa, teljesen félreismernek.
Viszont jót lelkiztem Korcival, ami jó, csak az a baj, hogy eléggé szarul van lelkileg, rossz volt így látni, mert ő a humorherold nálunk.
Most pedig úgy érzem minden végre a helyére került, mindjárt álomra hajtom a fejem Cézé mellkasán <3
...hihetetlen, mennyire tud hiányozni 2 nap után is O_O....
kedd, november 15
jujjj *____*
Nem szeretek (és aki ismer, tudja, hogy nem is tudok :P) titkolózni, épp ezért muszáj blogolnom valamiről, amit azért mégse árulok (még) el, hogy mi az :D
a lényeg, hogy köze van némi érzelemhez, ajándékhoz, és profi művészemberhez is. jajj! :)))))))))))))
a lényeg, hogy köze van némi érzelemhez, ajándékhoz, és profi művészemberhez is. jajj! :)))))))))))))
hétfő, november 14
mondd ki ha mered
minden ott kezdődik, hogy van egy játszópajtársam a munkahelyen, akivel mindig, minden körülmények között őszinték vagyunk egymással, épp ezért játszó', mert sokszor küldtük már el egymást rövidebb-hosszabb időkre pihenni valami mediterrán tájra, ha épp ez indokolt volt. viszont azért 'pajtárs, (vagy pajtás), mert azt is megmondjuk a másiknak, ha valamit épp jól csinál.
gimi első évében volt egy időszak, amikor elkezdtem magamtól undorodni, mert mindenkivel kedves voltam, mindig megértő, de szép lassan rájöttem, hogy magamban néha unom őket, vagy nem értek egyet, de a jó hangulat miatt sosem adtam ennek hangot. egészen addig, míg el nem kezdtem émelyegni saját magamtól, és megfogadtam, hogy minden erőmmel arra fogok törekedni, hogy egyenes embernek vallhassam magam.
ezt sikerült elérni, ami persze sok konfliktust szült, de nem érdekelt, örültem a saját kis fejlődésemnek.
aztán persze idomultam, felnőttem, átlátom a dolgokat, és megtanultam hallgatni a kell, de véleményt kimondani is, finoman de határozottan.
persze fárasztó állandóan ez az önkontroll dolog, ezért néha kell egy játszópajti, akivel lehet egymást építeni. gimiben volt egy srác, akivel évekig kergettük őrületbe egymást, de a mai napig sokat köszönhetek az őszinteségének. ezek a kapcsolatok azért jók, mert nem tud annyira megbántani, mint ha mondjuk Cézi vágná a fejemhez, hogy már megint rosszul nézek ki. így az érzelmi rész kimarad, maradnak a szimpla tények.
szóval van most is játszópajti, akivel ma például arról lehetett fennkölt társalgást folytatni, hogy ő bizony gonosz, és mély tényekkel alátámasztottam mindezt, és el is hitte végül. én pedig megkaptam a következő házi feladatot, hogy le kéne már szokni az akaratoskodásról.
viszont ezután ráleltem egy blogra ( http://kalauznelkuli.blogspot.com ) - a lány stílusa nagyon hasonlatos az enyémhez, szimpatikus és mókás bloggerina - és ő leírt egy történetet arról, hogy hónapokig kerülgetett egy hatezer forintos papucsot, ami szerelem volt de nem merte megvenni. majd végül 3 hónappal később végül megvette, és boldog.
az emberek sose merik megtenni, megvenni, kimondani amit akarnak.
én azért tűnök sok ember szemében akaratosnak, mert igenis próbálom kimondani mindig, amit akarok, de valamiért néha bennreked.
amit mostanában nagyon szeretnék, amire talán a legjobban vágyom az néhány aktívan eltöltött óra Cézével, kizárólag kettesben. hetek óta csak az erkélyükön lehetünk kettesben :/
gimi első évében volt egy időszak, amikor elkezdtem magamtól undorodni, mert mindenkivel kedves voltam, mindig megértő, de szép lassan rájöttem, hogy magamban néha unom őket, vagy nem értek egyet, de a jó hangulat miatt sosem adtam ennek hangot. egészen addig, míg el nem kezdtem émelyegni saját magamtól, és megfogadtam, hogy minden erőmmel arra fogok törekedni, hogy egyenes embernek vallhassam magam.
ezt sikerült elérni, ami persze sok konfliktust szült, de nem érdekelt, örültem a saját kis fejlődésemnek.
aztán persze idomultam, felnőttem, átlátom a dolgokat, és megtanultam hallgatni a kell, de véleményt kimondani is, finoman de határozottan.
persze fárasztó állandóan ez az önkontroll dolog, ezért néha kell egy játszópajti, akivel lehet egymást építeni. gimiben volt egy srác, akivel évekig kergettük őrületbe egymást, de a mai napig sokat köszönhetek az őszinteségének. ezek a kapcsolatok azért jók, mert nem tud annyira megbántani, mint ha mondjuk Cézi vágná a fejemhez, hogy már megint rosszul nézek ki. így az érzelmi rész kimarad, maradnak a szimpla tények.
szóval van most is játszópajti, akivel ma például arról lehetett fennkölt társalgást folytatni, hogy ő bizony gonosz, és mély tényekkel alátámasztottam mindezt, és el is hitte végül. én pedig megkaptam a következő házi feladatot, hogy le kéne már szokni az akaratoskodásról.
viszont ezután ráleltem egy blogra ( http://kalauznelkuli.blogspot.com ) - a lány stílusa nagyon hasonlatos az enyémhez, szimpatikus és mókás bloggerina - és ő leírt egy történetet arról, hogy hónapokig kerülgetett egy hatezer forintos papucsot, ami szerelem volt de nem merte megvenni. majd végül 3 hónappal később végül megvette, és boldog.
az emberek sose merik megtenni, megvenni, kimondani amit akarnak.
én azért tűnök sok ember szemében akaratosnak, mert igenis próbálom kimondani mindig, amit akarok, de valamiért néha bennreked.
amit mostanában nagyon szeretnék, amire talán a legjobban vágyom az néhány aktívan eltöltött óra Cézével, kizárólag kettesben. hetek óta csak az erkélyükön lehetünk kettesben :/
rossz világot élünk
van fél szabadnapom, itthon, veresen.
rendet kéne rakni. de elsődlegesen amiatt jöttem haza, hogy összeszedjem az ékszereim a pénteki szalagavatóra.
nincs semmi időm úgy általánosságban, bár most rég voltam már dolgozni. furcsa is. már szerintem az elvonási tünetek közé tartozik, hogy Sámival azon vitatkozunk, melyikünk a hülyegyerekebb...
de nehogy azt higgye valaki, hogy nem csinálok semmit. múlt héten voltunk Cézivel focimeccsen (istenivolt!) meg pókerezni, meg csocsózni, meg voltam shopping körúton Mónival (nem vettem semmit végül...) meg sajtótájékoztatón, meg koncerten, meg ittam sokat, sok emberrel. szóval ami van szabadidőm, az rögtön el is illan, de nem baj.
pénteken végre lemegy a szalagavató, felszabadul a péntek délutánom, estém, jee!
szombat, november 5
vannak még csodák
a csopás szóviccek miatt bocsi, túl sokat találkoztam (egy hét alatt kétszer) Korán Petivel, a világ legrosszabb humorú munkatársával, Korci túladagolást kaptam.
szerdán nem lettünk kirúgva. senki. bár vannak akiknek a foglalkoztatása még nem megoldott, de rám ez nem vonatkozik. 3 órás szeánszon vettünk részt a csopa előadótermében, majd beültünk a Shakesbeer-be sörözni nagyjából 20an, a főnökkel együtt, érdekes élmény volt, de szociálisan jót tett nekem, azt hiszem. volt, aki csúnyán nézett rám, de ilyen is kell. inkább legyenek olyanok akik kedvelnek és mellettük olyanok akik nem, mint hogy teljesen semleges legyek mindenkinek.
ezen kívül dolgoztam egész héten, Cézééknél aludtam, Vilcsivel boroztam csopázás után a csopa előtt, bementem az iskolaszövetkezetbe végre, meg a keringős ruhámat felpróbálni, szóval volt dolgom bőven, és megint csak szombaton értem a végére. holnap vasárnap, hazamegyek apuékhoz.
(hárha megjött a nyeremény sminkcuccom, meg a vásárolt gyűrűm!!!)
hétfőn dolgozom, Vilcsinél alszom és kedden együtt vetjük bele magunkat az iskolai teendők sokaságába. szóval, lesz egy órám. aztán azt hiszem megint Cézééknél leszek.
szerdán nem lettünk kirúgva. senki. bár vannak akiknek a foglalkoztatása még nem megoldott, de rám ez nem vonatkozik. 3 órás szeánszon vettünk részt a csopa előadótermében, majd beültünk a Shakesbeer-be sörözni nagyjából 20an, a főnökkel együtt, érdekes élmény volt, de szociálisan jót tett nekem, azt hiszem. volt, aki csúnyán nézett rám, de ilyen is kell. inkább legyenek olyanok akik kedvelnek és mellettük olyanok akik nem, mint hogy teljesen semleges legyek mindenkinek.
ezen kívül dolgoztam egész héten, Cézééknél aludtam, Vilcsivel boroztam csopázás után a csopa előtt, bementem az iskolaszövetkezetbe végre, meg a keringős ruhámat felpróbálni, szóval volt dolgom bőven, és megint csak szombaton értem a végére. holnap vasárnap, hazamegyek apuékhoz.
(hárha megjött a nyeremény sminkcuccom, meg a vásárolt gyűrűm!!!)
hétfőn dolgozom, Vilcsinél alszom és kedden együtt vetjük bele magunkat az iskolai teendők sokaságába. szóval, lesz egy órám. aztán azt hiszem megint Cézééknél leszek.
kedd, november 1
ahol helye van csodáknak, helye van a szeretetnek is
Ha mérges vagy valakire, akit szeretsz, öleld meg. Úgy igazán. Lehet, hogy nem akarod megölelni, ami csak megerősíti az okot, hogy mégis úgy tégy. Nehéz mérgesnek maradni, amikor valaki kimutatja, hogy mennyire szeret, és pontosan ez történik, mikor megöleljük egymást. ♥
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)